Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-11 / 162. szám
1987. július 11., szombat o Nyílt nap a szarvasi ÜKI-ben Idegenforgalmi beruházások Szója-, lóbab-, babes lencsetermesztők értekezlete Dr. Tóth Sándorné a szójakísérleteket ismerteti Békés megye nem kijelölt szójatermesztő területe az országnak, de hogy ez a növény is jól terem a szövetkezetek és az állami gazdaságok talajain, mutatja 10 ezer hektáros térhódítása. A szójahasznosítás útkereséseit tanúsítja a Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben és a Békéscsabai Lenin Tsz- ben nagyüzemi méretekre szervezett feldolgozás. A megye 30 gazdaságában honosodott meg ez a más vidéken, más országokban évtizedek óta termelt, kiváló fehérjét adó növény. A Szarvasi öntözési Kutatóintézetnek jelentős szerep jutott az úgynevezett nagymagvú pillangós növények alföldi termesztésének szervezésében, melyre kormányprogram is született. Erről beszélt tegnap, július 10-én az országos, sőt európai hírű kutatóintézetben dr. Sári László igazgatóhelyettes, amikor a dr. Tóth Sándorné osztályvezető által irányított kutatócsoport munkáját tárta az érdeklődők elé. Barabás Béla, a Teszöv munkatársa a szövetkezetekben folyó nagymagvú pillangós növények közgazdasági körülményeit elemezve rámutatott, hogy ezek jövedelmet termelő kondíciója a többi termesztett növénytől elmarad. A szója és a lóbab vetésterületét Békésben meg lehetne kétszerezni. Jól is jönne a termés a nagyszámú állat- állomány fehérjeszükségletének kiegészítésére, de ennek közgazdasági feltételei az ágazat irányítása részéről még nem tisztázottak, nem eléggé ösztönzők. Dr. Tóth Sándorné, az ÖKI tudományos osztályvezetője a Békés megyei vállalatokkal kialakított intézeti kapcsolatokat ismertette, majd a külföldi kutatóintézetekkel folytatott együttműködések tapasztalatairól szólt. Elmondta, hogy az amerikai PIONÍR céggel milyen területeken dolgoznak együtt a nagymagvú pillangósok és a lucerna kutatásában. Különben összesen 12 növényfaj nemesítésére, honosítására terjed ki munkájuk. Az utóbbi időben a Szarvason nemesített növényi anyagból 12 fajtát államilag elismertek, 16 pedig fajtajelöltként várja ugyanezt a rangot. Több fajtajelöltet külföldön is futtat a szarvasi intézet, köztük nem is egy NSZK-beli minősítés előtt áll. A szép számú Békés megyei érdeklődő ezután megtekintette a kísérleteket, majd a bemutatót konzultáció követte. Kép, szöveg: D. K. Békéscsabai Konzervgyár Vásári Nagydíj a Tetra Pak csomagolású gyiimölcslécsaládnak Pécs Város Nagydíját kapta a tegnap nyílt Pécsi Ipari Vásáron a Békéscsabai Konzervgyár Tetra Pak csomagolású gyümölcslécsaládja. A hír kapcsán kerestük meg a gyárat, ahol dr. Bo- tyánszki Mihály igazgatóhelyettessel beszélgettünk. — Két nagy vidéki regionális vásár van hazánkban — mondta —, a szegedi és a pécsi, ezeket felváltva rendezik, és mi mindkettőn részt szoktunk venni. Ami itt sikert arat, általában azzal megyünk a BNV-re. — A Tetra Pak családnak ez az első sikere? — Tavaly a Budatransz- pak csomagolástechnikai kiállításon is jól szerepelt, Csomagolási Nagydíjat kapott a Tetra Pak. — Milyen termékük került ebben forgalomba? — 250 mililiteres és egyliteres csomagolásban, legnagyobb mennyiségben al- majuicet, valamint narancsnektárt, kisebb tételben paradicsomot, őszibarackot gyártunk. — Milyen anyagból készülnek a dobozok, es vau e ezekben a gyümölcslevek- ben tartósítószer? — A doboz maga ötrétegű, váltakozva papír, polietilén, fólia és alumínium anyagból. Tartósítószer nélkül készülnek ezek a fogyasztók körében népszerű gyümölcslevek, melyeknek az íze csaknem azonos az eredeti gyümölcsével. A tartósító hőkezelés során csak minimális hőkárosodás éri a gyümölcslevet. — Gratulálunk a Nagy- díjhoz! T. I. Rendszeresen fertőtlenítik a strandokat Több szülő fordult hozzánk a kéréssel, nézzünk utána, gyermekük a békéscsabai strand vizétől betegedett-e meg, s egyáltalán több-e most, a kánikula idején a strandolásra visszavezethető fertőzés? Fehér Ibolya, az Árpád fürdő és uszoda vezetője tájékoztatott bennünket a témáról: — Ebben a forróságban naponta nálunk kétezernél is több ember megfordul. Sőt, a legmelegebb napon négyezer vendégünk volt. Nagyon ügyelünk a tisztaságra, az uszoda vizét kétóránként klórozzuk, 12 óránként visz- szaforgatjuk a vizet, mind az öt szűrőnk üzemel a nagy terhelés miatt. A Köjál rendszeresen vizsgálja a vizet, amelyet legutóbb is ivóvíz tisztaságúnak találtak. Kicsit tört a színe, de ez nem a szennyezettséget jelenti. A termálmedencékben ha váratlan szennyeződést észlelünk, azonnal leengedjük. A gyógymedencében és a lábmosókban naponta cseréljük a vizet, a termál strandmedencékben kétnaponta, de ezt a vizet klórozzuk. Éjszakánként fertőtlenítjük a medencét és a lábmosót is. Fertőzésekről nincs tudomásunk, természetesen a túl- érzékenyek vigyázzanak. Előfordult, hogy nyílt, ned- vező sebbel fürdött egy vendég, az őreink kiküldték a medencéből. Egy vendégünket a közeli napokban napszúrással szállított kórházba a mentő. * A Békés Megyei Köjál igazgató főorvosa, dr. Maurer József sem tud megyénkben strandvízzel összefüggő tömeges megbetegedésről : — Az óriási forgalom miatt a megye minden strandjának vizét a szokásosnál jobban fertőtlenítik — mondta —, s ez az érzékeny embereknél (ha nem viselnek úszószemüveget) szemgyulladást okozhat. A külső fül hallójárataira is lehet gyulladásos hatással a belekerült klóros víz. Állandóan ellenőrizzük (szombaton, vasárnap és szúrópróbaszerűen) a strandokat. Sajnos, a közös fürdőzéssel együtt járhat az egyedi fertőződés veszélye. Hiába a gondos fürdőtakarítás, fertőtlenítés, ha a figyelmeztetés ellenére az emberek nem vigyáznak egymásra, bőrbeteg, gombás fertőzéses, hasmenéses a közös medencébe megy! Környékünkön csodaszép szabadvizek (a Körösök és holtágaik) várják az üdülőket a kijelölt fürdőhelyeken. Működik a Vöröskereszt vízi figyelő- és mentő- szolgálata. Aki úszni tud, járműve van, keresse fel ezeket a helyeket. így valamennyire tehermentesíthetjük a strandokat, s kisebb veszélynek lennének kitéve az érzékenyebb szervezetűek is. B.Zs. Penza étterem épül Békéscsabán Évente milliók utaznak az országon belül és itthonról külföldre, s ugyancsak sokan érkeznek hozzánk, hogy ismerkedjenek Magyarországgal, Békés megyével. Az utóbbi másfél-két évtizedben az idegenforgalom elismert népgazdasági ágazat lett, és bevétele jelentősen segíti az ország fizetési mérlegének alakulását. A turizmus nemcsak gazdasági, hanem életkörülményeket javító tényező is. Járjunk bármerre az országban, hegyvidéken, vagy síkságon, erdőben és vízparton, mindenütt üdülőkkel találkozunk. A nyári forgatagban azok járnak jól, akik igyekeznek elkerülni a legdivatosabb helyeket. Vannak csendesebb, a pihenésre inkább módot adó vidékek. Idetartozik a Körösök völgye is. Szűkebb hazánkban találhatunk olyan látványosságokat, amelyekért érdemes idelátogatni. Ilyen a szabadkígyósi tájvédelmi körzet a kastéllyal, a pusztával, a vincellérházzal. A gyulai vár a csónakázótóval és a fürdővel, a KoYetömagtermesztési tanácskozás Kondoroson Kondoroson, az Egyesült Tsz-ben tegnap, pénteken Hankó Lászlónak, a megyei tanács osztályvezető-helyettesének elnökletével vetőmagtermesztési tanácskozást rendeztek. Kerekes Pál, a NÖMI Békés—Csongrád Megyei Területi Központjának vehetője előadásában arról beszélt, hogy Békés megye- kedvező ökológiai adottságokkal rendelkezik a vetőmagtermesztéshez. Az elmúlt években emelkedett hazánkban a vetőmagtermőterület, és tavaly elérte a 328 ezer hektárt. A kalászosok területaránya csökkent, míg emelkedett a kukorica és a hüvelyesek aránya. Az elmúlt időszakban nőtt a vetőmagexport, elsősorban a hibridkukoricavetőmagnál. Az előadó a továbbiakban Békés megye helyzetét elemezte. Kiemelte: míg 1980. táján mintegy 40 ezer tonna vetőmagot állítottak elő a megyében, tavaly viszont több mint 57 ezer tonnát, örvendetes, hogy évről évre emelkedik a hibridkukorica-vetőmag aránya, s az idén már elérte a 12 ezer hektárt. Napjainkban felgyorsult a fajtaváltás, mindez hatékony munkára ösztönzi a hazai nemesítőket. Az utóbbi években több nagy termőképességű hazai őszi- búzafajtát nemesítettek a kutatóintézetekben. Szugyiczki János, a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás laborvezetője a vetőmagtermesztés növényvédelmi és tápanyaggazdálkodási kérdéseiről beszélt. Részletesen ismertette a borsó-, a paprika-, a paradicsom- és a babtermesztés technológiáját. Kérte a mezőgazdasági üzemek szakembereit, hogy az őszi búzánál jelenleg több területen jelentkező fusáriumfertőzés miatt belső laboratóriumi vizsgálatra vetőmagmintát hozzanak be. Ezt követően Maczik Mihály, az Egyesült Tsz elnöke rövid tájékoztatást adott a szövetkezet gazdálkodásáról. a főágazatok tevékenységéről. A tanácskozás végén a szakemberek határszemlén vettek részt, ahol megtekintették a KITE szu- perintenzív lineár-öntöző- berendezését, amely hibrid- kukorica-vetőmagtáblát öntöz. A résztvevők megnézték a szövetkezet vöröshagymamag- és sárgarépamag-, valamint paprikatábláit. V. L. hán-képtár. Szarvason az arborétum és a kemping, a horgászok paradicsoma a Holt-Körösön. Aztán itt van Gyopárosfürdő, Orosházán Darvas József emlékháza, a kardoskúti ősgyep, a tótkomlósi néprajzi gyűjtemény, Mezőhegyesen a lovasiskola, Dévaványán a túzokrezervátum, a vésztő- mágori ásatások. A vendégeket természetesen megfelelő körülmények között kell fogadni, ellátni. Tavaly megyénk kereskedelmi szálláshelyeit csaknem 115 ezer turista kereste fel, amely 2,2 százalékkal több az előző évinél. A külföldiek száma meghaladta a 36 ezret. A vendégek összesen 357 ezer éjszakát töltöttek nálunk. Mindez jelzi, hogy anyagi erőnkhöz mérten nagy figyelmet fordítsunk az idegenforgalmi beruházásokra, mert van mit behoznunk. A VII. ötéves tervben ilyen fejlesztésre és rekonstrukcióra mintegy 300 millió forintot költünk. Az idegenforgalmi alapból tavaly és az idén 26 milliót kaptunk. A kereskedelmi és a vendéglátóipari üzletek Pénteken elutazott hazánkból Jevgenyij Varnacsov, a Szovjetunió építőipari, út- és közműipari gépgyártási minisztere, aki Kapolyi László ipari miniszter meghívására július 5. és 10. között tárgyalásokat folytatott Magyarországon, az Ipari Minisztérium, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vezetőivel. alapterülete 3200 négyzet- méterrel, a szálláshelyek 236 ággyal, a kempingek ezer sátorral bővülnek. Már üzembe helyezték Gyulán a kempinget, a felújított 100 éves cukrászdát, a Strand kertvendéglőt, az üdülőszövetkezeti éttermet, a büfét és a bisztrót a Várfürdőben. Az év végén több vendéget fogadhat az Aranykereszt, ahol tekepálya is lesz. Felújítják a Park Szállót, a kemping újabb 120 sátorhellyel bővül. Még az idén átadják Békéscsabán a Korzó téri cukrászdát és jövő év januárjában hozzákezdenek a Csaba Szálló rekonstrukciójához. Ugyancsak felépítik ebben az ötéves tervben az ezer négyzetméteres Penza éttermet és ABC-áruházat. Orosházán a helyi áfész teniszpályát hoz létre és beadta pályázatát a Gyopár étterem helyreállítására. Szarvason folytatják a termálfürdő, Gyomaendrődön a kemping építését. Az utóbbi 400 sátor befogadására lesz alkalmas és 9 millió forintba kerül. S. S. A tárgyalásokon megvizsgálták a gyártási együttműködés gazdasági és műszaki-tudományos kérdéseit, egyeztették és aláírták a két ország 1991—1995 közötti, illetve a 2000-ig szóló hosszú távú fejlesztési együttműködés elveit összefoglaló jegyzőkönyvet. Dőlt betűvel Nemzedékek Volt iskolatársam már fiatalasszony. Valamikor, jó 15 éve együtt jártunk az egyetemre. Arról volt ismert, hogy gondolkodásban, áldozatvállalásban meghazudtolta korát, félig gyerekként, egyetemi hallgatóként is felnőtt fejjel gondolkodott. Ami meggyőződése szerint volt, azt vállalta. Nem habozott, nem mérlegelt, szóbeszédeken nem rágódott. Döntött, és vállalt. Sokat. Sziklaszilárd volt. Diákként ment férjhez és szült gyereket. Mint utóbb kiderült, az elsőt, mert a kicsit még kettő követte, igaz, ők már az egyetem elvégzése után érkeztek. Most a héten futottunk össze ismét. Másfél évtized hordalékát — „Mi van veled?”, „S te mire jutottál?” — kellett szétválogatni, egymásnak elmondani. Szavaiból úgy tűnt, mit sem faragott rajta az idő. Ugyanolyan tudatosan, elszántan építi életét, s hisz magában és a családjában, mint egykor. A szakmájában —divatos kifejezéssel élve — vitte valamire. Egy mezőgazdasági nagyüzem főkönyvelője. A megye legújabb városában élnek, s a férjével ketten, kétfelé járnak dolgozni. Mondhatnám rájuk, hogy tipikus vidéki értelmiségi család az övék. Egyfelől a vidékiség minden nyomorával (nehéz megélhetés, ingázás, a főváros és a vidék közti különbség nyomasztó terhe), másfelől valamiféle küldetéstudattal, olyannal, amilyen a falun, vagy a városiasodó nagyközségben élő tisztességes értelmiségit előbb, utóbb megszállja. Valami ilyesmi bújt elő az ő szavaiból is, amikor a gyermekeiről kezdett beszélni (közöttük arról az egykor fél évfolyam által babusgatottról, a ma már középiskolásról). Büszkén mesélte, hogy szorgalmasak, jól tanulnak és sokat, nagyon sokat dolgoznak. Érett gyerekek, mindig lehet rájuk számítani. Majd, még mindig a gyerekeire gondolva, vívódásairól szólt. Arról, hogy az utóbbi időben egyre többet töpreng el azon, hogy mit hagy majd rájuk. Egy eladósodott országot? Egy spekulációkkal, kiskapukkal, idegen utakkal megterhelt eszmét? Aztán szorongását legyűrve elmondta, hogy rájött — különösen ezekben a napokban —, mennyire nagy felelősség nehezedik rá, rám, valamennyiőnkre, a ma itt élő és alkotó nemzedékre. Apáink öröksége, és a mi hagyatékunk az unokáknak? Erről lenne hát szó? Minden bizonnyal. De hát ki számol ezzel nemzeti méretekben? Azt tudom, az természetes, hogy ha — jelképesen mondva — soha többet nem láthatom a tengert, az fáj, nagyon fáj. De ezerszer jobban fáj, ha a fiam, meg az unokám sem láthatja majd, soha. Ismertem nemzedéket — utolsó mohikánjai még itt élnek közöttünk —, amely azt gondolta magáról, hogy hőssé avatja majd őt a háború, aztán később bűntudattal kellett leélnie maradék életét. Ismertem nemzedéket, amely azt gondolta, hogy felforgatja az egész világot és közben a számlájára írták a Rákosi nevével „fémjelzett” korszakot. És ismerem most azt a nemzedéket, amelyik itt él. A huszonéveseket, a harmincasokat, a negyveneseket és az ötveneseket, akik ma még maguk dönthetnek arról, hogy a történelem miként minősíti majd őket! Program van, ezt mindenki tudja. A többi rajtunk múlik. Épftfiipari gépgyártási tárgyalások
