Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-09 / 160. szám
1987. július 9., csütörtök Kommersz vagy szépirodalom? I. II könytáros: „II komoly műveket megveszik, a lektűrt kölcsönzik” — II boltvezető másképp látja Akár a mozik kínálatából, akár a televízió műsorából indulunk ki, vagy nézhetjük a könyvesboltok kirakatát, szembetűnő, hogy az igényes, komoly művek háttérbe szorulnak, s hódít a kommersz. Alan Foster A nyolcadik utas a halál, T. O. Teas Gyilkosság vízum nélkül, Bemard Lenteric Lángeszű gyilkosok, Clive Irving A tengely, Edgar Rice Burroughs Tarzan fiai — mind csupa kevésbé színvonalas, könnyed, sokszor silány könyv, lektűrnek nevezett olvasnivaló. S szembetűnik még az is, hogy a boltok gondoláin, az újságárusok standjain a kommersz áradata egyáltalán nem olcsón kínálja magát. Vajon felületes ez a benyomás, csal a látszat? Vagy valóban a kommersz a népszerűbb, a kelendőbb? Történt valami az ízlésünkkel? Vagy mi változott meg körülöttünk, mi az oka annak, hogy az értékhatárok, az esztétikai mércék eltolódtak? Maradjunk most az irodalomnál és Szarvason! Nézzük meg, milyen könyveket olvasnak az emberek! Először lássuk, mit keresnek a könyvesboltban! A cikk második részében majd a magyar irodalomtanár, a pedagógus, a nevelő tapasztalatait kérdezzük. NÉPÚJSÁG HANGSZÓRÓ Sok mindentől függ az emberek közérzete, még a legapróbb dolgoktól is, amelyeket nem veszünk észre, illetve nem tudatosul bennünk. Ám akkor, ha eltűnik környezetünkből mondjuk egy tárgy, mellyel korábban nap mint nap találkoztunk, hiányérzetünk támad. így volt ez nemrég a megyeszékhelyen is, amikor egyik napról a másikra elvitték a Kulich-szobrot. Igaz, régebben szenve- déiyes vitákat okozott a modern alkotás, de előbb-utóbb megszoktuk, s az adott tér szerves részévé változott. Ezért is kelthetett hiányérzetet a békéscsabaiakban a szobor néhány hónapos hiánya. Az épületek, terek, a képzőművészeti alkotások egymással való kapcsolata gyakorlatilag azóta van szoros kapcsolatban egymásasl, mióta az ember az első házat kezdte el építeni. De mára mintha ez a szoros kapcsolat meglazult volna, s nem kívánatos jelenségekkel kell szembenéznünk. Ezzel foglalkozott az Építészet és...képzőművészet című műsor kedd este a Kossuth adón. Visy László beszélgetett a stúdióban Kádár János Miklós festőművész- sze! és Lázár Antal építésszel. Abban mind a hárman megegyeztek, hogy napjainkban a magyar építészet nem produkál sok kiemelkedő épületet, olyat, amelyre büszkék lehetünk, évtizedek múlva is. Való igaz, lakóépületeink meglehetősen fantáziátlanok, noha arra is van már példa, hogy a rendelkezésre álló elemekből szintén lehet esztétikusabb épületeket, épület- együtteseket létrehozni. Mert így, az egymás mellett sorjázó. egyforma, jellegtelen betontömbök nyomasztóan hatnak az emberekre, közérzetükre, s még — nem merész megállapítás — kapcsolataikra is. De így van ez legtöbb, újonnan felhúzott középületünkkel is, különösebb esztétikai élményt — tisztelet a kivételnek — nem nyújtanak. A beszélgetők foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogyan alakulhatott ki ez az egyfajta, prakticista szemlélet? Mórt ugyan az igaz, hogy megtakarítással jár, ha különösebb díszítő elemeket, képzőművészeti alkotásokat kihagynak a tervezés során, de nem veszítünk-e többet a réven, mint a vámon? Ugyanis nem lehet -senkinek sem közömbös, milyen környezetben élnek az emberek, és az milyen hatást vált ki bennük. Korábban a nagyobb beruházások egy töredékét lehetett képzőművészeti alkotásokra, fordítani, ma már nincs ilyen lehetőség. A beszélgetés egyik résztvevője utalt arra, hogy más országokban mennyire fontosnak tartják ezt a kérdést. Példaként a Szovjetuniót említette, ahol nemrég rendeletet is hoztak, az épületek díszítésével kapcsolatosan. Persze, az sem mindegy, milyen képzőművészeti alkotás jelenik meg az épületen, vagy annak közelében. Csak akkor lehet maradandó értéket létrehozni, ha az épület és a képzőművészeti alkotás között funkcionális kapcsolat van egymást egészítik ki, nem válnak el egymástól. Beszéltek még a műsorban a szobrászok és festők szerepéről, szerzői és jogi kérdésekről is. Ha valamit hiányolni lehet, akkor azt: nem volt különösebben szó a családi házak építésével kapcsolatos dolgokról, az egymást túllicitáló, rossz szerkezetű, agyoncicomázott, kiva- gvi építményekről. De talán ennek a kérdésnek a körbejárására is lesz alkalom. Itt a Magyar Rádió Szegedi Stúdiója Aki reggel — legalábbis július 1-e óta — fél hatkor a 60,29 mHz-es ultrarövidhullámú sávra állítja rádióját, a fenti bejelentkezést hallhatja. Majd — hétköznaponta — még nyolc óráig lehet fogni a szegedi adást, mely három megye, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád lakosaihoz szól. Nagyon nehéz véleményt mondani az egypár napja sugárzó stúdió munkájáról. Néhány reggeli adást végighallgatva azonban megállapítható, hogy színes, változatos. magazinjellegre törekednek, sok helyi információt adnak, megfelelően, arányosan „bánnak” a három megyével. Egy-egy témát is feldolgoznak: tegnap éppen a nosztalgiával és az idegenforgalommal foglalkoztak. így talán, ha egyáltalán szükséges hasonlítani, a reggeli szegedi adás a Petőfi rádió Napközbenjével rokonítható. Ami zavaró tényező: hét óra után alkalmanként — az utóbbi napokban kevésbé — „elmegy" a hang, s más műsor szüremlik a helyére. De talán ez a gond is megoldódik, jövő ősztől nagyobb teljesítményű adó sugározza majd a műsort. Mindentől függetlenül: további jó munkát kívánunk a szegedi rádiósoknak! (pénzes) Július 10-től három estén: Táncfantáziák a várszínházban Szatur Cézáné, a Szarvasi Városi Könyvtár vezetője; huszonhat éve dolgozik könyvtárosként, hosszú időszak jellemzőit összegezheti: — Tény, hogy az új életforma. a gazdasági helyzet megváltoztatta az olvasói szokásokat. A könyvek általában drágák, erről sem szabad megfeledkeznünk. Mindezek ellenére tapasztalatom szerint az emberek megvásárolják az értékes irodalmat, komoly összegeket adnak ki saját otthoni könyvtáruk gyarapítására. A kommersz könyveket viszont kölcsönzik. mert erre sajnálják a pénzt. S ezért nem látom tragikusnak, ha a könyvtárban gyakrabban keresik a kommersz műveket, mint a művészi értékű alkotásokat. — Fáradtabbak ma az emberek. s általában kevesebbet olvasnak, egyszerűen kevesebb i'dejük marad erre. Régebben mindenféle könyv iránt nagyobb érdeklődés mutatkozott. A kölcsönzők száma is kevesebb. Szívesebben nyúlunk manapság valamennyien a könnyebb lélegzetű írások után. Rengetegen például különmunkát vállalnak, vagy éppen tanulnak munka mellett. Ez is ,az oka, hogy a kölcsönzésben a szakirodalom veAz általános iskolákban és a gimnáziumokban június közepe az iskola befejezését. a vakáció kezdetét jelentette, a szakközépiskolás és szakmunkásképzős tanulóknak azonban a nyár egy része a kötelező termelési gyakorlat teljesítésével telik. Az idei szakmai gyakorlat tapasztalatairól érdeklődtünk a gyulai Munkácsy Mihály Ipari Szakmunkás- képző Intézet és Szakközép- iskola igazgatójától. Kellő Istvántól: — Mennyi időt vesz el a gyerekek vakációjából a termelési gyakorlat? — A szakközépiskolásoknak négy. a szakmunkás- tanulóknak öt hét a kötelező gyakorlati idő. Mindr annyian június 8-án kezdték a munkát, így szakközépiskolásaink már július 3-án Végeztek, a szakmunkástanulók pedig július 10- én fejezik be. — Milyen szakmában és hol folyik képzés a nyár folyamán? — Jelenleg 19 szakma oktatása folyik az intézményünkben, és természetesen valamennyi szakmában —- ki-ki a maga területén — köteles nyári termelési gyakorlatot végezni. Körülbelül 500 tanulót tudunk fogadni az iskolai tanműhelyekben, a többiek egyrészt gyulai, másrészt a zet. azt keresik legtöbben. A szakirodalom után a szórakoztató irodalom a második helyen áll. s ezen belül talán 50-50 százalékra tehető a komoly, klasszikus szépirodalom. illetve a kommersz művek iránti igény. — Mennyire irányíthatja a könyvtáros az olvasókat abban, hogy mit kölcsönözzenek, milyen könyveket olvassanak? beiskolázás helye szerinti város, vagy falu vállalatainál, mezőgazdasági termelőszövetkezeteinél kapnak helyet. A vállalatok. mezőgazdasági üzemek vezetőinek minden évben megküldjük a tanulók foglalkoztatásával összefüggő legfontosabb jogszabályokat. Ezek elsősorban a gyerekek napi munkaidejével, étkeztetésével, ösztöndíjával kapcsolatosak. Nagyon szigorúan vesszük a hiányzásokat. A szakközépiskolásoknak még az igazolt távollétüket is pótolni kell. szakmunkásaink igazolt mulasztása pedig csak 10 százaléka lehet a gyakorlat óraszámának. — Melyek azok a vállalatok, üzemek, amelyek az intézetet a gyakorlatok idején segítik? — Örömmel mondhatom — vette át a szót Tarr Ferenc, a kinti vállalatok gyakorlati oktatásvezetője —, hogy nagyon sok üzem és termelőszövetkezet segíti iskolánkat. Közülük kilenc bázisvállalat. Ilyenek például a vasipari szövetkezet, a Munkácsy Tsz, a békéscsabai ÁÉV. a gyulai harisnyagyár és a Bubiv. — Sajnos, néhány szakmában még mindig nincs meg a keretlétszámot betöltő jelentkezés — mondta Sebestyén János, a belső tanműhelyek gyakorlati ok— Az emberek — mint említettem — általában lektűrökért jönnek be a könyvtárba, vagyis a köny- nyebb olvasmányokat keresik. S ez nem is baj, hacsak nem ragadnak le kizárólag ezen a szinten. A könyvtáros rá tudja beszélni az olvasóit az értékes művekre, meg tudja győzni őket, hogy mindkét irodalom fontos — ha akarja, és ha erre kellő figyelmet, gondot fordít. — Olvasnak-e eleget a szarvasi gyerekek és a fiatalok? — Nyáron a gyerekek kevesebbet olvasnak, inkább játszanak a szabadban, nyaralnak, táboroznak. Szeretik a kalandos gyerektörténeteket, a mostani rövidebb meseregényeket. A lányok sem a hagyományos lányregényeket kérik már, hanem a Bú- vár-zsebkönyveket. . A legnépszerűbbek a Kolibrikönyvek, A bölcs bagoly, a képes történelmi és földrajzi sorozatok. Gyerekolvasóinknál azt tapasztaljuk, hogy a játék kedvéért jönnek el a könyvtárba, aztán leülnek, folyóiratokat, újságokat böngésznek, nézegetnek, s csak utána válnak visszatérő olvasóinkká. tatásvezetője. — Ilyen például a hegesztő szakma, ahol 15 fős keretlétszámra 11-en jelentkeztek, vagy az esztergályos szakma, ahol 30 helyett 14 fővel indítottunk, és talán a legnépszerűtlenebbnek az idén a vas-fémszerkezetlakatos szakma mutatkozott, ahol a 30-as keretlétszámra mindössze hét jelentkezőnk volt. Természetesen az olyan divatszakmák, mint az autószerelő, vagy a lányok körében kedvelt nőiruha-készítő keretlétszáma mindig telített. — Mekkora értéket termelnek ezek a fiatalok? — Örömmel mondhatom, hogy tanulóink képzése nem ráfizetéses. A rájuk fordított összeget (ösztöndíj, munkaruha, étkeztetés) bőven fedezi munkájuk. Egyes szakmákban olyan központi gyártmányokat készítenek, amelyeket a nagykereskedelmi forgalomban értékesítünk. Gyártmányaink átlagon felüli minőségűek. Tanulóink az elmúlt év során 918 ezer forint értéket termeltek a tanműhelyeinkben. Sajnos, szűkülő anyagi lehetőségeink miatt egyre több társadalmi munkát igénylünk diákjainktól és oktatóinktól. Intézetünk összes rezsimunkáját — a tantermek festésétől kezdve, a víz-, gáz-, villanyszerelésig — tanulóink végezték. — Milyen, eddig még megoldatlan problémák merültek fel a nyári termelési gyakorlatban? — Talán azzal kezdeném, amely a kinti vállalatoknál — Megrendeléskor nyilván olvasóik érdeklődését igyekeznek elsősorban figyelembe venni... — Több szakirodalom és kevesebb szépirodalom jelenik meg; ebből kell kiindulni, s ennek arányában válogatunk. Arra törekszünk, hogy mindenből legyen a polcainkon; lehet, hogy csak egy-két példányban, de a verseskötetet épp úgy megtalálja az érdeklődő, mint a szakirodalmat, vagy a szórakoztató olvasmányt. Természetesen az értékes irodalom van előnyben, de jöhet a lektűr is. A túl gyenge. silány könyv viszont nem kell, elvégre valahol meg kell húzni a határt! Frnka György, az áfész- könyvesbolt vezetője másképp látja a helyzetet; a boltvezető tapasztalatai eltérőek a könyvtárosétól. Érdekes viszont, hogy látszólag ellentétes véleményük ugyanazt a tényt igazolja, mégpedig azt, hogy a kommersz előretör a művészi értékű irodalommal szemben. — Elfújta a szél, Robin 'Cook Agy című könyve és a televízióból ismert Sógun. Nos, ezek a slágerkönyvek, csak azt viszik. Igen, csak a kommersz kell a vásárlóknak! S minden pénzük erre megy rá, mi pedig ebből csinálunk üzletet. Ez a szomorú valóság. Az ünnepi könyvhét alatt például Végh Antal és Csokonai Lili könyvét keresték; mert a vevő azt keresi, amiről sokat hall, amit valamilyen okból felfújnak. Dühítő, de igaz: ilyen könyvekre nem sajnálják az emberek a pénzüket, az értékes művekre viszont igen. — Ügy tűnik, a könyvkiadók gyönyörű köteteket jelentetnek meg a magyar és a világirodalom gyöngyszemeiből, ám ugyancsak ontják a kommerszt is. Milyen szempontok alapján rendel a könyvesbolt? — Természetesen rendelünk szépirodalmat is, kommersz darabokat is. Hiába rendelünk saját esztétikai mércéink szerint, ha aztán a könyv rajtunk marad! Elvégre a forgalom után kapjuk a pénzt... Csak krimiből legalább tízféle jelent meg ebben az évben, meg az a rengeteg szakácskönyv, amit visznek, mint a cukrot. Hát erre megy a vásárlók pénze.- (Folytatjuk) Niedzielsky Katalin é levő tanulókkal kapcsolatos — felelte Tarr Ferenc. — Szeretnénk, ha a vállalat, vagy üzem minél több önálló munkával látná el az oda kerülő fiatal, mert bizony brigádban dolgozva nagyon nehéz kimutatni az egyéni munkát, és ennélfogva az egyéni eredményeket is. Véleményem szerint az egyénre szabott feladatok megoldása során több sikerélményhez jutna a tanuló, és ez növelhetné a munkakedvét és a szakmai aktivitását is. — A másik problémánk anyagi természetű. Sajnos, olyan elavult, elhasználódott gépekkel is rendelkezünk, amellyel néha még a szakmai szintentartás is nehéz. — Milyen nyári programokat szerveztek a tanműhelyekben dolgozó tanulók számára? — Itt csak azokról a kollégiumban lakó diákokról tudok szólni, akiknek felügyeletét a kollégiumi csoportvezető pedagógusokra bíztuk. Minden nevelő — csoportja igényeinek megfelelően — szervez kirándulásokat, ‘ sportolási, vagy strandolási lehetőségeket. Befejezésül az iskola vezetői bemutatták a tanulók munkáját dicsérő, felújított műhelysort, a szakmai tudásukat tükröző, tantermekké átalakított új épületrészleget. A műhelyek, a tantermek falain, berendezésén az otthonosság jegyei látszanak, amelyhez kirki legjobb tudásával járult hozzá. Magyar Mária A Pécsi Balett vendégszerepei július 10., 11. és 12- én a várszínpadon, Táncfantáziák címmel. Ez alkalommal a Petrovics Emil Fuvolaverseny című művére készült táncjátékot mutatják be először, majd a Veress Sándor Klarinétverseny című műve ihlette táncjáték következik. A harmadik Bartók Béla A csodálatos mandarin című világhíres táncjátéka lesz Szűcs Ágnessel, Bognár Józseffel és Eck Imrével a főbb szerepekben. A Pécsi Balett az elmúlt 10 évben több alkalommal is szerepelt Gyulán. Tavaly Bartók A kékszakállú herceg vára című táncjátékkal és a Veress Sándor zenéjére írt Csodafurulyával arattak szép sikert. Az idei balettest érdekessége, hogy mindhárom művet Eck Imre koreografálta, és az első kettő eredeti bemutató lesz. A Fuvolaversenyre koreogra- fált játék főszereplője Uh- rik Dóra, a Klarinétversenyre készült táncjátéké pedig Hajzer Gábor. A díszlettervező Bakó József, a jelmeztervező Csík György. Kommersz kínálat — egyáltalán nem olcsó áron Fotó: Gál Edit Szakmunkástanulók nyári gyakorlaton
