Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-09 / 160. szám

1987. július 9., csütörtök Kommersz vagy szépirodalom? I. II könytáros: „II komoly műveket megveszik, a lektűrt kölcsönzik” — II boltvezető másképp látja Akár a mozik kínálatából, akár a televízió műsorá­ból indulunk ki, vagy nézhetjük a könyvesboltok ki­rakatát, szembetűnő, hogy az igényes, komoly művek háttérbe szorulnak, s hódít a kommersz. Alan Foster A nyolcadik utas a halál, T. O. Teas Gyilkosság vízum nélkül, Bemard Lenteric Lángeszű gyilkosok, Clive Irving A tengely, Edgar Rice Burroughs Tarzan fiai — mind csupa kevésbé színvonalas, könnyed, sokszor si­lány könyv, lektűrnek nevezett olvasnivaló. S szembe­tűnik még az is, hogy a boltok gondoláin, az újságáru­sok standjain a kommersz áradata egyáltalán nem ol­csón kínálja magát. Vajon felületes ez a benyomás, csal a látszat? Vagy valóban a kommersz a népszerűbb, a kelendőbb? Tör­tént valami az ízlésünkkel? Vagy mi változott meg kö­rülöttünk, mi az oka annak, hogy az értékhatárok, az esztétikai mércék eltolódtak? Maradjunk most az iroda­lomnál és Szarvason! Nézzük meg, milyen könyveket ol­vasnak az emberek! Először lássuk, mit keresnek a könyvesboltban! A cikk második részében majd a ma­gyar irodalomtanár, a pedagógus, a nevelő tapasztala­tait kérdezzük. NÉPÚJSÁG HANGSZÓRÓ Sok mindentől függ az emberek közérzete, még a leg­apróbb dolgoktól is, amelyeket nem veszünk észre, illet­ve nem tudatosul bennünk. Ám akkor, ha eltűnik kör­nyezetünkből mondjuk egy tárgy, mellyel korábban nap mint nap találkoztunk, hiányérzetünk támad. így volt ez nemrég a megyeszékhelyen is, amikor egyik napról a má­sikra elvitték a Kulich-szobrot. Igaz, régebben szenve- déiyes vitákat okozott a modern alkotás, de előbb-utóbb megszoktuk, s az adott tér szerves részévé változott. Ezért is kelthetett hiányérzetet a békéscsabaiakban a szobor néhány hónapos hiánya. Az épületek, terek, a képzőművészeti alkotások egy­mással való kapcsolata gyakorlatilag azóta van szoros kapcsolatban egymásasl, mióta az ember az első házat kezdte el építeni. De mára mintha ez a szoros kapcsolat meglazult volna, s nem kívánatos jelenségekkel kell szembenéznünk. Ezzel foglalkozott az Építészet és...képzőművészet című műsor kedd este a Kossuth adón. Visy László be­szélgetett a stúdióban Kádár János Miklós festőművész- sze! és Lázár Antal építésszel. Abban mind a hárman megegyeztek, hogy napjainkban a magyar építészet nem produkál sok kiemelkedő épületet, olyat, amelyre büsz­kék lehetünk, évtizedek múlva is. Való igaz, lakóépületeink meglehetősen fantáziátlanok, noha arra is van már példa, hogy a rendelkezésre álló elemekből szintén lehet esztétikusabb épületeket, épület- együtteseket létrehozni. Mert így, az egymás mellett sor­jázó. egyforma, jellegtelen betontömbök nyomasztóan hatnak az emberekre, közérzetükre, s még — nem me­rész megállapítás — kapcsolataikra is. De így van ez leg­több, újonnan felhúzott középületünkkel is, különösebb esztétikai élményt — tisztelet a kivételnek — nem nyúj­tanak. A beszélgetők foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogyan alakulhatott ki ez az egyfajta, prakticista szemlélet? Mórt ugyan az igaz, hogy megtakarítással jár, ha külö­nösebb díszítő elemeket, képzőművészeti alkotásokat ki­hagynak a tervezés során, de nem veszítünk-e többet a réven, mint a vámon? Ugyanis nem lehet -senkinek sem közömbös, milyen környezetben élnek az emberek, és az milyen hatást vált ki bennük. Korábban a nagyobb beruházások egy töredékét lehe­tett képzőművészeti alkotásokra, fordítani, ma már nincs ilyen lehetőség. A beszélgetés egyik résztvevője utalt ar­ra, hogy más országokban mennyire fontosnak tartják ezt a kérdést. Példaként a Szovjetuniót említette, ahol nemrég rendeletet is hoztak, az épületek díszítésével kapcsolatosan. Persze, az sem mindegy, milyen képzőművészeti alkotás jelenik meg az épületen, vagy annak közelében. Csak ak­kor lehet maradandó értéket létrehozni, ha az épület és a képzőművészeti alkotás között funkcionális kapcsolat van egymást egészítik ki, nem válnak el egymástól. Beszéltek még a műsorban a szobrászok és festők sze­repéről, szerzői és jogi kérdésekről is. Ha valamit hiá­nyolni lehet, akkor azt: nem volt különösebben szó a családi házak építésével kapcsolatos dolgokról, az egy­mást túllicitáló, rossz szerkezetű, agyoncicomázott, kiva- gvi építményekről. De talán ennek a kérdésnek a körbe­járására is lesz alkalom. Itt a Magyar Rádió Szegedi Stúdiója Aki reggel — legalábbis július 1-e óta — fél hatkor a 60,29 mHz-es ultrarövidhullámú sávra állítja rádióját, a fenti bejelentkezést hallhatja. Majd — hétköznaponta — még nyolc óráig lehet fogni a szegedi adást, mely három megye, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád lakosaihoz szól. Nagyon nehéz véleményt mondani az egypár napja sugárzó stúdió munkájáról. Néhány reggeli adást végig­hallgatva azonban megállapítható, hogy színes, változa­tos. magazinjellegre törekednek, sok helyi információt adnak, megfelelően, arányosan „bánnak” a három me­gyével. Egy-egy témát is feldolgoznak: tegnap éppen a nosztalgiával és az idegenforgalommal foglalkoztak. így talán, ha egyáltalán szükséges hasonlítani, a reggeli sze­gedi adás a Petőfi rádió Napközbenjével rokonítható. Ami zavaró tényező: hét óra után alkalmanként — az utóbbi napokban kevésbé — „elmegy" a hang, s más műsor szüremlik a helyére. De talán ez a gond is meg­oldódik, jövő ősztől nagyobb teljesítményű adó sugároz­za majd a műsort. Mindentől függetlenül: további jó munkát kívánunk a szegedi rádiósoknak! (pénzes) Július 10-től három estén: Táncfantáziák a várszínházban Szatur Cézáné, a Szarvasi Városi Könyvtár vezetője; huszonhat éve dolgozik könyvtárosként, hosszú idő­szak jellemzőit összegezheti: — Tény, hogy az új élet­forma. a gazdasági helyzet megváltoztatta az olvasói szokásokat. A könyvek álta­lában drágák, erről sem sza­bad megfeledkeznünk. Mind­ezek ellenére tapasztalatom szerint az emberek megvásá­rolják az értékes irodalmat, komoly összegeket adnak ki saját otthoni könyvtáruk gyarapítására. A kommersz könyveket viszont kölcsön­zik. mert erre sajnálják a pénzt. S ezért nem látom tragikusnak, ha a könyvtár­ban gyakrabban keresik a kommersz műveket, mint a művészi értékű alkotásokat. — Fáradtabbak ma az em­berek. s általában keveseb­bet olvasnak, egyszerűen ke­vesebb i'dejük marad erre. Régebben mindenféle könyv iránt nagyobb érdeklődés mutatkozott. A kölcsönzők száma is kevesebb. Szíve­sebben nyúlunk manapság valamennyien a könnyebb lélegzetű írások után. Ren­getegen például különmun­kát vállalnak, vagy éppen tanulnak munka mellett. Ez is ,az oka, hogy a kölcsön­zésben a szakirodalom ve­Az általános iskolákban és a gimnáziumokban jú­nius közepe az iskola befe­jezését. a vakáció kezdetét jelentette, a szakközépisko­lás és szakmunkásképzős tanulóknak azonban a nyár egy része a kötelező terme­lési gyakorlat teljesítésével telik. Az idei szakmai gyakor­lat tapasztalatairól érdek­lődtünk a gyulai Munkácsy Mihály Ipari Szakmunkás- képző Intézet és Szakközép- iskola igazgatójától. Kellő Istvántól: — Mennyi időt vesz el a gyerekek vakációjából a termelési gyakorlat? — A szakközépiskolások­nak négy. a szakmunkás- tanulóknak öt hét a kötele­ző gyakorlati idő. Mindr annyian június 8-án kezd­ték a munkát, így szakkö­zépiskolásaink már július 3-án Végeztek, a szakmun­kástanulók pedig július 10- én fejezik be. — Milyen szakmában és hol folyik képzés a nyár folyamán? — Jelenleg 19 szakma oktatása folyik az intéz­ményünkben, és természe­tesen valamennyi szakmá­ban —- ki-ki a maga terü­letén — köteles nyári ter­melési gyakorlatot végezni. Körülbelül 500 tanulót tu­dunk fogadni az iskolai tanműhelyekben, a többiek egyrészt gyulai, másrészt a zet. azt keresik legtöbben. A szakirodalom után a szóra­koztató irodalom a második helyen áll. s ezen belül ta­lán 50-50 százalékra tehető a komoly, klasszikus szépiro­dalom. illetve a kommersz művek iránti igény. — Mennyire irányíthatja a könyvtáros az olvasókat ab­ban, hogy mit kölcsönözze­nek, milyen könyveket ol­vassanak? beiskolázás helye szerinti város, vagy falu vállalatai­nál, mezőgazdasági terme­lőszövetkezeteinél kapnak helyet. A vállalatok. me­zőgazdasági üzemek veze­tőinek minden évben meg­küldjük a tanulók foglal­koztatásával összefüggő leg­fontosabb jogszabályokat. Ezek elsősorban a gyere­kek napi munkaidejével, étkeztetésével, ösztöndíjá­val kapcsolatosak. Nagyon szigorúan vesszük a hiány­zásokat. A szakközépisko­lásoknak még az igazolt tá­vollétüket is pótolni kell. szakmunkásaink igazolt mulasztása pedig csak 10 százaléka lehet a gyakorlat óraszámának. — Melyek azok a válla­latok, üzemek, amelyek az intézetet a gyakorlatok ide­jén segítik? — Örömmel mondhatom — vette át a szót Tarr Fe­renc, a kinti vállalatok gya­korlati oktatásvezetője —, hogy nagyon sok üzem és termelőszövetkezet segíti is­kolánkat. Közülük kilenc bázisvállalat. Ilyenek pél­dául a vasipari szövetkezet, a Munkácsy Tsz, a békés­csabai ÁÉV. a gyulai ha­risnyagyár és a Bubiv. — Sajnos, néhány szak­mában még mindig nincs meg a keretlétszámot be­töltő jelentkezés — mondta Sebestyén János, a belső tanműhelyek gyakorlati ok­— Az emberek — mint említettem — általában lektűrökért jönnek be a könyvtárba, vagyis a köny- nyebb olvasmányokat kere­sik. S ez nem is baj, hacsak nem ragadnak le kizárólag ezen a szinten. A könyvtá­ros rá tudja beszélni az ol­vasóit az értékes művekre, meg tudja győzni őket, hogy mindkét irodalom fontos — ha akarja, és ha erre kellő figyelmet, gondot fordít. — Olvasnak-e eleget a szarvasi gyerekek és a fia­talok? — Nyáron a gyerekek ke­vesebbet olvasnak, inkább játszanak a szabadban, nya­ralnak, táboroznak. Szeretik a kalandos gyerektörténete­ket, a mostani rövidebb me­seregényeket. A lányok sem a hagyományos lányregénye­ket kérik már, hanem a Bú- vár-zsebkönyveket. . A leg­népszerűbbek a Kolibri­könyvek, A bölcs bagoly, a képes történelmi és földraj­zi sorozatok. Gyerekolvasó­inknál azt tapasztaljuk, hogy a játék kedvéért jönnek el a könyvtárba, aztán leülnek, folyóiratokat, újságokat bön­gésznek, nézegetnek, s csak utána válnak visszatérő ol­vasóinkká. tatásvezetője. — Ilyen pél­dául a hegesztő szakma, ahol 15 fős keretlétszámra 11-en jelentkeztek, vagy az esztergályos szakma, ahol 30 helyett 14 fővel indítot­tunk, és talán a legnépsze­rűtlenebbnek az idén a vas-fémszerkezetlakatos szakma mutatkozott, ahol a 30-as keretlétszámra mind­össze hét jelentkezőnk volt. Természetesen az olyan di­vatszakmák, mint az autó­szerelő, vagy a lányok kö­rében kedvelt nőiruha-ké­szítő keretlétszáma min­dig telített. — Mekkora értéket ter­melnek ezek a fiatalok? — Örömmel mondhatom, hogy tanulóink képzése nem ráfizetéses. A rájuk fordított összeget (ösztöndíj, munkaruha, étkeztetés) bő­ven fedezi munkájuk. Egyes szakmákban olyan központi gyártmányokat ké­szítenek, amelyeket a nagy­kereskedelmi forgalomban értékesítünk. Gyártmánya­ink átlagon felüli minősé­gűek. Tanulóink az elmúlt év során 918 ezer forint ér­téket termeltek a tanműhe­lyeinkben. Sajnos, szűkülő anyagi lehetőségeink miatt egyre több társadalmi mun­kát igénylünk diákjainktól és oktatóinktól. Intézetünk összes rezsimunkáját — a tantermek festésétől kezd­ve, a víz-, gáz-, villanysze­relésig — tanulóink vé­gezték. — Milyen, eddig még megoldatlan problémák merültek fel a nyári ter­melési gyakorlatban? — Talán azzal kezdeném, amely a kinti vállalatoknál — Megrendeléskor nyil­ván olvasóik érdeklődését igyekeznek elsősorban figye­lembe venni... — Több szakirodalom és kevesebb szépirodalom jele­nik meg; ebből kell kiin­dulni, s ennek arányában válogatunk. Arra törekszünk, hogy mindenből legyen a polcainkon; lehet, hogy csak egy-két példányban, de a verseskötetet épp úgy meg­találja az érdeklődő, mint a szakirodalmat, vagy a szó­rakoztató olvasmányt. Ter­mészetesen az értékes iro­dalom van előnyben, de jö­het a lektűr is. A túl gyen­ge. silány könyv viszont nem kell, elvégre valahol meg kell húzni a határt! Frnka György, az áfész- könyvesbolt vezetője más­képp látja a helyzetet; a boltvezető tapasztalatai el­térőek a könyvtárosétól. Ér­dekes viszont, hogy látszó­lag ellentétes véleményük ugyanazt a tényt igazolja, mégpedig azt, hogy a kom­mersz előretör a művészi ér­tékű irodalommal szemben. — Elfújta a szél, Robin 'Cook Agy című könyve és a televízióból ismert Sógun. Nos, ezek a slágerkönyvek, csak azt viszik. Igen, csak a kommersz kell a vásárlók­nak! S minden pénzük erre megy rá, mi pedig ebből csinálunk üzletet. Ez a szo­morú valóság. Az ünnepi könyvhét alatt például Végh Antal és Csokonai Lili könyvét keresték; mert a vevő azt keresi, amiről so­kat hall, amit valamilyen ok­ból felfújnak. Dühítő, de igaz: ilyen könyvekre nem sajnálják az emberek a pén­züket, az értékes művekre viszont igen. — Ügy tűnik, a könyvki­adók gyönyörű köteteket je­lentetnek meg a magyar és a világirodalom gyöngysze­meiből, ám ugyancsak ont­ják a kommerszt is. Milyen szempontok alapján rendel a könyvesbolt? — Természetesen rende­lünk szépirodalmat is, kom­mersz darabokat is. Hiába rendelünk saját esztétikai mércéink szerint, ha aztán a könyv rajtunk marad! El­végre a forgalom után kap­juk a pénzt... Csak krimi­ből legalább tízféle jelent meg ebben az évben, meg az a rengeteg szakácskönyv, amit visznek, mint a cukrot. Hát erre megy a vásárlók pénze.- (Folytatjuk) Niedzielsky Katalin é levő tanulókkal kapcsolatos — felelte Tarr Ferenc. — Szeretnénk, ha a vállalat, vagy üzem minél több ön­álló munkával látná el az oda kerülő fiatal, mert bi­zony brigádban dolgozva nagyon nehéz kimutatni az egyéni munkát, és ennélfog­va az egyéni eredményeket is. Véleményem szerint az egyénre szabott feladatok megoldása során több si­kerélményhez jutna a ta­nuló, és ez növelhetné a munkakedvét és a szakmai aktivitását is. — A másik problémánk anyagi természetű. Sajnos, olyan elavult, elhasználó­dott gépekkel is rendelke­zünk, amellyel néha még a szakmai szintentartás is ne­héz. — Milyen nyári progra­mokat szerveztek a tanmű­helyekben dolgozó tanulók számára? — Itt csak azokról a kol­légiumban lakó diákokról tudok szólni, akiknek fel­ügyeletét a kollégiumi cso­portvezető pedagógusokra bíztuk. Minden nevelő — csoportja igényeinek meg­felelően — szervez kirándu­lásokat, ‘ sportolási, vagy strandolási lehetőségeket. Befejezésül az iskola ve­zetői bemutatták a tanulók munkáját dicsérő, felújított műhelysort, a szakmai tu­dásukat tükröző, tanter­mekké átalakított új épü­letrészleget. A műhelyek, a tantermek falain, berende­zésén az otthonosság jegyei látszanak, amelyhez kirki legjobb tudásával járult hozzá. Magyar Mária A Pécsi Balett vendég­szerepei július 10., 11. és 12- én a várszínpadon, Tánc­fantáziák címmel. Ez alka­lommal a Petrovics Emil Fuvolaverseny című művére készült táncjátékot mutat­ják be először, majd a Ve­ress Sándor Klarinétverseny című műve ihlette táncjáték következik. A harmadik Bartók Béla A csodálatos mandarin című világhíres táncjátéka lesz Szűcs Ágnes­sel, Bognár Józseffel és Eck Imrével a főbb szerepekben. A Pécsi Balett az elmúlt 10 évben több alkalommal is szerepelt Gyulán. Tavaly Bartók A kékszakállú her­ceg vára című táncjátékkal és a Veress Sándor zenéjé­re írt Csodafurulyával arat­tak szép sikert. Az idei ba­lettest érdekessége, hogy mindhárom művet Eck Imre koreografálta, és az első ket­tő eredeti bemutató lesz. A Fuvolaversenyre koreogra- fált játék főszereplője Uh- rik Dóra, a Klarinétverseny­re készült táncjátéké pedig Hajzer Gábor. A díszlettervező Bakó Jó­zsef, a jelmeztervező Csík György. Kommersz kínálat — egyáltalán nem olcsó áron Fotó: Gál Edit Szakmunkástanulók nyári gyakorlaton

Next

/
Thumbnails
Contents