Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-06 / 157. szám
1987. július 6., hétfő o T Féltartós tej Csongrádbél Tejszomszédság Békés megyével Amíg Schopper János igazgatóra vártam, a hőségtől mindhiába elárnyékolt szobában, stílusosan, hűtött kefirrel kínáltak. A Csongrád Megyei Tejipari Vállalat vezetőjét azért kerestem meg, hogy újabb és egyedi termékeikről, valamint a vállalat Békés megyei kapcsolatairól beszélgessünk. Hamar kiderült, hogy nem esik nehezére megyénkről szólnia, mert igen korrekt és jól működő a kapcsolatuk a Sárréti Tej Közös Vállalattal, meg aztán nosztalgikus emlékei is vannak Békésből — az ötvenes években a Gyulai Tejporgyárban dolgozott néhány évig; itt kezdte tejipari tevékenykedését. A kefírespoharat emelgetve arról kezdünk beszélgetni, hogy a többihez képest jellegzetes a tejipari vállalatok együttműködése. Az ország 15 vállalatának mindegyikével van kapcsolatuk, de ez a többiekre is jellemző. Békés megye területén a Hajdú-Bihar megyei tejiparral és a Sárréti Tejjel közösen oszlanak meg az érdekeltségeik. Az utóbbiakkal immár 4-5 éves közös megállapodásuk van az értékesítésre. Átvéve a termékeiket, egész Csongrádban terítik azokat, így a partnereknek 5-6-szoros forgalomnövekedést sikerült elérniük. A Sárréti Tej társtulajdonosként beszállt a világbanki hitelből Szegeden megvalósított féltartós tej gyártásába is. Mivel az ehhez szükséges berendezéseket egyedül nem tudnák kihasználni és fenntartani, a beruházásba -való betársulásl látta a legjobb megoldásnak, hogy Békés megye fél- tartóstej-ellátását ilyen módon biztosítsa. — Mennyi a féltartóstej- hozama naponta a Csongrád megyei üzemnek és mennyit szállítanak ebből Békésbe? — kérdezem az igazgatót. — A maximális kapacitásunk 45-50 ezer liter naponta. Ebből Békés megyének 5-6 ezer liter jut. Ez a jelenlegi helyzet, de a meny- nyiség növekedőben van. — Mit visznek és mit hoznak a kocsik a két megye között? — A sárréti üzemekből szendvicstúrókat, vajat, trappista sajtot és a népszerű Sárrét gyöngye gomolya- sajtot szállítják. Innen a Csongrádi sajtkrémek, a laktokrémek, esetenként a félzsíros tehéntúró kerül Békés megye boltjaiba. Az említetteken kívül Szeged nagyboltjainak — áruválaszték-bővítés címén — Békésből szállítanak tejet, kakaót, tejfölt és habtejszínt. Mivel az itteni ellátási kör jóval nagyobb, a Békés megyei partner kevesebbet vásárol vissza, mint mi. — Hogyan mutatná be a Csongrád Megyei Tejipari Vállalatot? — Nagyjából ezerszáz dolgozót tartunk számon. Négy üzemünkben folyik a tej- feldolgozás és van egy önálló szállítási üzemünk is. Az exportlehetőség csökkenésével egyre több termékkel tudunk jelentkezni. Kisteleken és Makón igen korszerű berendezésekkel dolgozunk. Ultraszűrőink gazdaságossá teszik a termelést; segítségükkel 100 kg túró elkészítéséhez 100 literrel kevesebb tejet kell felhasználnunk. — Mik a specialitásaik? — Egyedül itt nálunk készül a félzsíros krémfehér sajt. Most állítunk be új, nagy teljesítményű gépet a csongrádi sajtkrém gyártására. Nagyon keresett termékünk a Lakto-krém, ami a tejcukorérzékenyek fogyasztására készült. Van egy olyan berendezésünk, amely a tejből kivonja a tejcukrot, s azt teljes egészében répacukorral helyettesítve készítjük el a sűrítményt. Ez igen nagy jelentőségű, mert a lakosságnak átlagosan 15 százaléka cukorérzékeny. A krém többféle ízváltozatban is készül. Békés megyéből ez idáig elég keveset rendeltek, de már lehet kapni, tubusokban. — Milyen szükség hozta létre a féltartós tejet? — Az első ilyen szempont az volt, hogy az üzletek zárás előtti ellátását biztosítsuk, a második a hétvégi ellátás megoldása, a harmadik „parancs” pedig a változó üdülőhelyi tejállapotok megoldása volt. — Mit „tud" a féltartós és mit kell tudni róla? — Ultrapasztőrözéssel készül, steril körülmények között csomagolják, így az utófertőzésnek nincs lehetősége. Dupla csomagolóanyaga és a fényvédő réteg meggátolja a zsírsavak oxidációját. Fontos tudni, hogy ebből nem lehet aludttejet csinálni. Álláskor nem keletkezik föle a homogénezési eljárás miatt. — Van-e konkrét együttműködési példája a két megyének? — Hogyne, a Zalka Máté Téeszben, Magyarbánhegye- sen rájöttek, hogy az általuk gyártott Túró Rudihoz a mi ultraszűrőinkkel gazdaságosan tudjuk előállítani az alapanyagot. A készterméket pedig mi visszavásároljuk, egy kis parenyica és sonkasajt kíséretében. P. A. Az ipar egyik büszkesége a brassói traktorgyár beavatkozásra, az emberek fegyelmezettek, tudják a mértéket, különben nem tartják jónak, ha az állampolgárok személyes jogait korlátozzák. Igaz, néha előfordul, hogy az üzemekben, az építkezéseken valaki elfeledkezik magáról, az ilyeneket viszont szigorúan megbüntetik. Koccintunk, majd a népesedéspolitikára terelődik a szó: — Románia a születések számát tekintve Európában a 15. helyen áll — folytatja Consiliul Ziaristilor —, bár most már egálban vagyunk, ugyanannyian születnek, mint amennyien meghalnak. Az elöregedés viszont gondot okoz. Ezért hozták azt a rendelkezést, hogy minden gyereket meg kell szülni. Ez az intézkedés jó eredményeket'- hozott. — Ma Romániának 22 millió lakosa van, akiket el kell látni ruhával, iparcikkel, élelemmel. Hogyan jellemezné a kereskedelmet? — kérdezem. — Szívesen válaszolok erre is, mert nincs szégyenkeznivalónk. Jó a bútorkínálat, van elegendő hűtőgép, ruhaneműből és cipőből még exportra is jut, mindent meg lehet kapni, ami egy lakás berendezéséhez szükséges. Élelmiszerekből a legszükségesebbeket megkaphatják az emberek. Van elegendő tej, vaj, túró. olaj és kenyér. Húsból azonban nem tudjuk kielégíteni az igényeket. — Mi ennek az oka? — vetem közbe. — Mindenekelőtt a külföldi adósság. Ezt ütemesen törlesztjük, de a hitelezők nem ipari, hanem mezőgazdasági termékeket kérnek elsősorban. Két év múlva azonban visszafizetünk minden tartozást és megoldódik a belföldi húsellátás is. — Manapság sokat hallani Románia-szerte az agrárforradalomról. Beszélne erről részletesebben? — Persze, annál is inkább, mert olyan információkat hall tőlem, amelyet a magyar nagykövetségen sem ismernek még pontosan. Arról van szó röviden, hogy a mezőgazdasági termelés 10 százaléka a kisgazdaságok munkájából származhat ezután. Ahol egy családban hárman élnek a mezőgazdaságból fél hektár, ahol hatan dolgoznak, ott egy hektár földet művelhetnek meg háztáji gyanánt, a terményeket a szabadpiacon értékesíthetik. Ugyanez vonatkozik az állattenyésztésre is. Ez a folyamat ebben az évben már általános lesz. Hogy miért agrárforradalom? Csak egyetlen példa. A földek 80 százalékát öntözzük. Innen csak egy ugrás a magyar nyelvű Előre szerkesztősége, amely 100 ezer példányban jelenik meg naponta. Az itt folyó munkáról Szűcs Olga, a külpolitikai rovat főmunkatársa és Barabás Béres Katalin rovatvezető, a pártalapszer- vezet titkára tájékoztat. A kevés idő alatt is átfogó képet adnak az újság struktú- I rájáról, az agitációban be- I töltött szerepéről. A Szocia- I lista Demokrácia és Egység | Frontja Országos Tanácsá- I nak orgánuma részletesen és | folyamatosan beszámol a I honpolgári gyűlésekről, a I szocialista életminőségről, a 1 településfejlesztésről, az ok- I tatásról, a Megéneklünk I Románia kulturális mozga- 1 lomról. A levelezési rovat S évente 5 ezer levelet kap az I olvasóktól. A válasz soha I nem maradhat el, hiszen a ! legmagasabb pártvezetés I rendszeresen foglalkozik a | sajtó ilyen tevékenységével. | A június 11-én megjelenő I szám első oldalán a szer- 1 kesztőségi cikk leszögezi: I „Pártunk gazdaságpolitikája | — az alapvető termelőesz- I közöknek harminckilenc I esztendővel ezelőtt, 1948. jú- I nius 11-én közös tulajdonba 1 vételétől napjaitokig, de fő- I ként a történelmi jelentősé- I gű IX. pártkongresszus óta I eltelt években — a szocia- I lista tulajdon szüntelen fej- I lesztésére és erősítésére irá- j nyúlt.” Seres Sándor 3 (Folytatjuk) Vásár után — vásár előtt — ahogyan a szegedi vásárigazgató látja Többször is beszámoltunk arról, hogy június 20. és 28. között rendezték meg Szabadkán a XIII. Pannónia- vásárt. Az ötvennégy magyar résztvevő között Békés megyebeliek is szerepeltek. Méghozzá sikerrel. A Mező- berényi Műszaki és Vasipari Szövetkezet és az Üvegipari Művek Tröszttel az Orosházi Üveggyár a vásári díjak közül harmadik helyezéseket hozott el. Szabadka és Szeged testvérvárosi kapcsolatait és a határmenti kereskedelem mindenkori állapotát hűen tükrözik az évenként váltakozva megrendezett vásárok. A szegedi ipari vásár igazgatója, Márta Sándor éppen akkor érkezett vissza a szabadkai vásárról. amikor megkerestem. Immár a két vásár között kérdeztem a mostani jugoszláviai rendezvény tapasztalatairól. — A kezdeti pesszimizmus ellenére igen eredményesnek látom a XIII. Pannónia- vásárt. A határ menti kereskedelmi kapcsolatokban — úgy látszik —, a stagnálás után megindult valami. Valóban nemcsak protokolláris megfogalmazásnak tűnik, hogy dr. Patkó András pénzügyminiszter-helyettes, megnyitó beszédében különösen fontosnak ítélte a közeledést. ismerve mindkét ország gazdasági helyzetét. — Milyennek látta a me- zőberényiek szereplését? — A divathoz rugalmasan alkalmazkodó, ' színvonalas kivitelű litografált fémtálcák méltán arattak nagy tetszést. Pintér János, a szövetkezet elnökhelyettese két jugoszláv külkereskedelmi vállalattal is köthetett üzletet, a vásár egyik rendező cégével, a SUT-tal (ez a mi Vídiánkhoz, vagy a Skálához hasonló jelentőségű vállalat), valamint a Centrosla- vija Export-Import Kereskedelmi Vállalattal. — Mit vittek a vásárra még a Békés megyei kiállítók? — Az Orosházi Üveggyár síküvegtermékeivel állandó kiállító már évek óta a szabadkai vásáron. Az üvegipar most szélvédők eladásával próbálkozott. A Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat — a Csongrád megyeivel együtt — gabonaipari humán termékeket mutatott be, nem kis tetszést aratva. — Milyen tanulságokkal szolgált a vásár a kereskedelemnek? — Mindkét részről a késztermékek eladása lenne a legelőnyösebb. Egyre több érv szól a harmadik piacon való közös megjelenés mellett is. A komplett előnyök mellett, ennek igen komoly ösztönző hatása lehet mindkét oldalon. A gazdasági és a szellemi erőforrások egyesítésében igen komoly lehetőségek rejlenek. Eddig nem sok olyan jó példát láttunk erre, mint a kaposvári és a szabadkai hibridhússertés-együttműködés. Általában elmondható, hogy a vásári kezdeményezések két év alatt érnek be. Az idei tapasztalatokról most készül egy jelentés, amely az elmondottaknál rendszeresebben és bővebben dolgozza fel a tanulságokat. — Mik voltak a vásári díjak odaítélésének fő szempontjai? — Most elsősorban azokat díjazták, akik. a kapcsolatok fejlesztésében hosszabb időn át a legtöbbet tették. Ilyen például a Konsumex. amely már mintegy húsz éve dolgozik a piacon, vagy az Országos Piackutató Intézet KÁF (Kiváló Áruk Fóruma) titkársága, amelyek külföldi szemmel is biztosan garantálják a minőséget. Tekintélyes piaci pozíciói révén lett első díjas a Vidia. — Milyen volt a képe a vásárnak? — Ami a közönséget illeti, bizony eléggé gyér volt a forgalom, de nem is ez a legfontosabb cél, hanem az, hogy a gazdaság és a kereskedelem felei megtalálták egymást; és a megújulást jelentő lehetőségeket. — Hogyan készítik elő a vásárokat? — A szabadkai vásáron szerb-horvát nyelven adunk ki 2 ezer példányban egy tájékoztatót. Ebben bemutatjuk a részt vevő vállalatokat, a megjelenésük célját, egy részletes címlistát, természetesen a Békés megyei résztvevőkről is. Ezt időben eljuttatjuk a szabadkai regionális kereskedelmi kamarának, ahonnan a vásórnyi- tás előtt másfél hónappal már szétküldhetik az érintetteknek. Mi is ugyanígy megkapjuk a szabadkaiak tájékoztatóját. A kiállítás megkezdése előtti napokban üzletbaráti találkozókat rendezünk. A szakmai napok keretében tavaly nálunk a Délép, most Szabadkán pedig a Sever nevű vállalat hívta meg a résztvevőket a saját háza tájára. — Mit lehet már elmondani a következő szegedi ipari vásárról? — A szabadtéri játékok programjával egyeztetve, 1988 júliusának második felére tervezzük a szegedi vásárt. Bízunk abban, hogy a jugoszláv partnerek és a belföldiek érdeklődése nem csökken. Változatlan a területünk. A szabadkaiak 800 négyzetméterre tartanak igényt. A legtöbb teret a fogyasztási javaknak szánjuk. Minél több cég és árusító minél több újdonságát várjuk. Szeretnénk a vásárlási lehetőségeket is bővíteni azzal, hogy nagyobb teret adunk az árusítóknak. Az 1986-os vásáron már egy újabb utcát nyitottunk, de még így sem túlzottan tágas a vásári terület. — Bővül-e más országokkal is a vásár résztvevőinek köre? — A testvérvárosi kapcsolatok várhatóan tovább szélesednek. A korábbi évekhez hasonlóan nyugati országokból is várunk vendégeket. P. A. Kutatók fóruma Az OKI hagyományt teremtő nyitása 1987. július 10-én másodszor tartják meg a „Mit kínál az Öntözési Kutató Intézet; Mit kér Békés megye mezőgazdasága” mottót viselő rendezvényt. Ezúttal a nagy magvú pillangósok nemesítéséről, termesztéséről lesz szó a kutatás legújabb eredményeinek bemutatásával. A címben szereplő nyitás szó jelen esetben kettős tartalomra utal. Egyrészt a Szarvasi Öntözési Kutató Intézet ezzel, az évente másmás témában megrendezett, illetve megrendezésre kerülő szakmai találkozón nyitni szeretne a megye mezőgazdasági vállalatai irányába. Másrészt elindítunk egy információsorozatot azokról a legfontosabb témákról a kutatási eredmények felvillantásával, amelyek a megye mezőgazdasági szakemberei részéről érdeklődésre tarthatnak számot. Mi indította az ÖKI-t e szokatlan hangvételű bemutatósorozat megszervezésére? Kérjük, ne tekintsék közhelynek, amikor a tudomány és a gyakorlat nem kielégítő kapcsolatáról, a tudományos kutatási eredmények mielőbbi alkalmazásának szükségességéről szólunk elsőként. A műszaki haladás, a kiélezett gazdasági verseny ma már olyan tempót diktál a nagyvilágban, amikor is csak az újat tudók, az új megoldásokat alkalmazók maradnak meg jó pozícióban a küzdőtéren. Ezért késlekednünk nem szabad. Mezőgazdaságunk helyzetét, a népgazdaságban betöltött szerepét ismerve — úgy gondoljuk — nem kell különösebben hangsúlyoznunk, hogy ennek figyelem- bevétele hazánkban fokozott jelentőségű. Továbbmenve, Békés megye az ország élelmiszer-termelése szempontjából kiemelt terület. Ez adottságainkra, a termelésre egyaránt vonatkozik, hozzátéve, hogy az előbbi egyfajta elkötelezettséget is jelent a megye mezőgazdasági vállalatai számára. Ahhoz viszont, hogy az adottságok kihasználása gyakorlattá váljon — s ezalatt nemcsak a hozamok nagysága, hanem a termelés struktúrája, az eredmény kitermelése, az új érték előállítása is értendő — különösen fontos a tudomány legújabb eredményeit is alkalmazó gazdálkodás. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy intézetünk — bár a neve öntözési Kutató Intézet — nem kizárólag csak az öntözés kérdéseivel foglalkozik. Jó néhány egyéb,' a megye mezőgazdaságát közvetlenül érintő területen is jelentős eredményeket tud felmutatni, mint ahogy arra a sorra kerülő rendezvényből is következtetni lehet. önkritikusan és kritikusan meg kell mondanunk, hogy az intézet és a megye mezőgazda- sági vállalatai között a kapcsolat sokat javítható. Ugyanezt mondhatjuk el az intézet és a megye mező- gazdaságát irányító szervezetek kapcsolatáról is. Hogy mi, vagy ki az oka annak, hogy a kapcsolatok nem váltak rendszeressé, vagy több esetben létre sem jöttek, ezt felesleges vitatni. Egy biztos. Itt élünk a megyében, ezért alapvető feladatunknak kell tekintenünk azt, hogy legjobb tudásunk szerint segítsük gazdaságainkat a fejlődésben. Ehhez kívánunk hozzájárulni többek között rendezvényeinkkel is. Az elmúlt évben megfogalmaztuk ; hagyományteremtő módon rendezzük meg az első találkozót. A jelenlevő szakemberek azt kérték, hogy szűkebb témakörben részletesebb ismereteket adjunk közre. Mindkét szempontnak eleget téve kerül sor július 10-én Szarvason az újabb találkozóra, amelyre tisztelettel várjuk az érdeklődőket. Dr. Marjai Gyula igazgató
