Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-06 / 157. szám
1987. július 6„ hétfő SZERKESSZEN VELÜNK! Ősztől: új iskola Battonyán Ebben az évben az ősz folyamán megvalósul a batto- nyai gyerekek régi álma. mégpedig az, hogy birtokba vehetik az újonnan épült és korszerűen felszerelt általános iskolát. Az épület a maga sajátos építészeti stílusával szervesen illeszkedik környezetébe. A tervezők figyelembe vették a környező épületek jellegét, s szerintem ez a harmónia tökéletes. Néhány gondolat azonban idekívánkozik, amit szükségesnek tartok megírni. Ez év áprilisában összehívták a két érdekelt általános iskola nevelőit azért, hogy mondják el véleményűket az összevonással kapcsolatban. A tanács vezetői ismertették az összevonás adta lehetőségek előremutató célkitűzéseit. Szenvedélyes vita alakult ki. A kollégák közül legtöbben az összevonás ténye mellett foglaltak állást. Véleményem erről az, hogy igen helyesen és jól tették, hiszen a batto- nyai gyermekek érdekében szóltak azért, hogy korszerű iskolában sajátítsák el* életük megalapozásához szükséges ismereteket. A tanácsülés is az összevonás mellett szavazott. Évtizedes gondoktól szabadultak meg, hiszen ha arra gondolunk, hogy főleg az alsó tagozat osztályai a nagyközség területén elszórtan, régi, korszerűtlen épületekben helyezkedtek el. Az új épületbe a felső tagozatos tanulók fognak járni, míg a két régi központi épületben az alsó tagozat osztályai. a speciális tagozat osztályainak pedig szintén külön épület, az úgynevezett őrsi iskola lesz az otthonuk, illetve a munkahelyük. A két iskola szervezetileg ez év július 31-ével megszűnik, s ezután már egységes irányítás alá kerül. A megbízott igazgató személyéről néhány gondolatot, mely egyben pártvezetőségünk véleményét is tükrözi. Hosszú vívódás után vállalta el megbízatását. Szerintünk nagyközségünk legképzettebb igazgatója, illetve pedagógusa volt eddig is. Vállalásában döntő szerepet játszott a gyermekeink érdeke. Nehéz, áldozatos feladatot vállalt magára, már azért is, mert két tantestület tagjai-* nak a pedagógiai munkáját fogja irányítani nyugdíjazása előtt két évvel. Mi többek között azért is becsüljük, mert rendet, fegyelmet tartott iskolájában. Mindkét iskolában zömmel jól felkészült pedagógusok vannak. Szeretettel, tisztelettel, egymás iránti megbecsüléssel az összeszoktatás problémáját meg lehet, de meg is kell oldani. A tanács vezetői írásban közölték az évzáró tantestületi értekezleten, hogy az új megbízott igazgató Sipos Péterné lesz. Csordás Ferenc párttitkár, Battonva Tilos, vagy nem tilos? (Elmélkedés egv „Behajtani tilos" tábla előtt) A fenti tábla Békéscsabán, a Szabadság tér és a József Attila utca sarkán áll, behajtási tilalmat hirdetve járművek részére a Szab&dság tér felől. A tiltó táblát figyelmen kívül hagyva a nap minden időszakában a kerékpárosok szemben a forgalommal, behajtanak a József Attila utcába. Hétköznapokon, amikor az utca mindkét oldalán különböző típusú és nagyságú gépjárművek parkolnak, olykor hajmeresztő mutatványokat végeznek a szabálytalanul közlekedő kerékpárosok a szembe jövő gépkocsik mellett. Csodával határos, hogy ebben a szűk utcában az utóbbi időben komolyabb baleset nem fordult elő! Elgondolkoztató és figyelemre méltó, hogy a szabálytalanul közlekedő keA gyulai Grüníeld Jakab Nyugdíjasklub sokrétű tevékenysége szép példáját mutatja annak, hogy hogyan tudják egész évben színes programokkal szórakoztatni önmagukat. A Galamb utcai ÖNO- ban egy modern helyiség szinte minden időben a rendelkezésükre áll, ahol az egyszerű, kéthetenkénti vezetőségi üléseken kívül színvonalas előadásokat is szerveznek. A klubtagok összetétele sokrétű, mivel a város különböző területeiről járnak ide. ahol jól érzik magukat. A szociális és egészségügyi kérdések mellett a nyugdíjasokat érdeklő politikai, gazdasági, vagy kommunális és jogi kérdésekről állandóan tartanak előadásokat. Nem feledkeznek meg a beteg tagokról sem, mert a vezetőség tagjai rendszeresen meglátoÉvek óta rendszeresen igénybe veszem a szolgáltató ktsz Békéscsaba, Kossuth téri fodrászüzletében működő pedikürszolgáltatást. Rajtam kívül több száz — általában az idősebb korosztályba tartozó — fájós lábú vendég járását könnyíti meg, mindnyájunk megelégedésére, az ott dolgozó pedikűrös. Ami viszont nagyon nem tetszik, az az, hogy a helyiség, amit a pedikűr részére kijelöltek, nem szelrékpárosok között sok az egyedül kerékpározó gyerek, akik tetézve a szabálytalanságot, időnként az „egyke- rekes” közlekedést is itt gyakorolják. A tábla előtt állva és áttekintve a közvetlen környék forgalmát, szeretném javasolni, hogy vizsgálják felül a „sétálóutca” kerékpárosforgalmát, mivel a Tanácsköztársaság útja és a Szabadság tér találkozásánál megszűnik a viszonylag biztonságos kerékpározás lehetősége! Ennek következménye, hogy egyes kerékpárosok a kijelölt gyalogátkelőn felhajtanak a járdára és a régi posta előtt a járdán kanyarodnak be a József Attila utcába, mások pedig a forgalommal szemben teszik ugyanezt. Mindegyik gatják és egy-egy kis ajándékkal kedveskedve kívánnak jó egészséget. A városi tanács egészségügyi osztálya szerény anyagi támogatásával is segíti a klubot, de közvetlen erkölcsileg is kiérdemelték a város különböző szerveinek, és a tagság elismerését is. A klub vezetője. Szabó Ferenc idős kora ellenére fáradságot nem ismerve, a megalakulástól kezdve igen körültekintően teljesíti feladatát. Segítője. Varga János ny. őrnagy, aki szintén — a tagság megelégedésére — arra törekszik, hogy mindenki jól érezze magát. Szeredi Etelka, a nőmozgalom régi harcosa igen népszerű, vidám verses köszöntőkkel szórakoztatja a tagságot. Szabó Ferenc és Varga János, a megyei nyug- díjasklubtanács tagjai, így igen nagy tapasztalattal renlőztethető, télen-nyáron duplán izzad meg* a vendég egy- egy tyúkszem kiemelése közben. Már évek óta várjuk mi vendégek is, hogy majd csak változtatnak az illetékesek ezen az áldatlan állapoton, de úgy látszik, hiába. A pedikűr mellé ingyen szolgáltatásként gőzfürdőt is kapunk, amelyről azonban valamennyien szívesen lemondanánk. H. L.-né Békéscsaba megoldás veszélyes és szabálytalan. A . közlekedés biztonságát szolgáló tábla figyelmen kívül hagyását tapasztalhatjuk a Luther utcában is, ahol TILOS kerékpárral, lovas kocsival és vontatóval közlekedni. A gyakorlat pedig azt bizonyítja, hogy kerékpárosok gátlástalanul közlekednek a nagy forgalmú utcában, de esetenként még lovas kocsival is találkozhatunk. Úgy gondolom, a közlekedést szabályzó, olykor tiltó táblák is a biztonságos közlekedést segítik, védik a közlekedők testi és vagyoni épségét, de csak akkor, ha betartjuk azokat! Célszerű lenne, ha az illetékesek jobban figyelnének ezekre a szabálytalanságokra, és a közlekedési táblák előírásainak érvényt szereznének, ha kell, akkor a törvény szigorával! D. J. Békéscsaba delkeznek, megtalálják a módját, hogy hogyan kell a munkában elfáradt emberek mindennapos gondjai mellett a vidám, derűs, szórakozással egybekötött lehetőséget biztosítani. Mindenkihez van egy-egy vigasztaló szavuk, családias, közvetlen, emberszeretők. Éppen ezért szeretik és tisztelik a klub tagjai és a különböző összejöveteleken jó hangulatban, zeneszó mellett töltenek el egy-egy estét. Nekünk nagyon jólesik, hogy van ilyen lehetőségünk, ahol nagy szeretettel és megkülönböztetett figyelemmel gondoskodnak a munkában eKáradt idős emberekről. A tagság nevében is mondhatjuk, hogy nagyon meg vagyunk elégedve a vezetőség jó szervező és kitartó,’ emberszerető munkájával. Kívánjuk. hogy még nagyon sokáig jó egészségben tartson közöttünk ez a jó kapcsolat. Emhő András és Emhő Andrásné, Kétegyháza Szerkesztői üzenetek Ferenczi Sándorné, Mezőhegyes. örömmel olvastuk elismerő sorait. A dicsérő levelet továbbítjuk az illetékes megyei vezetőknek. * * * Hrabovszky Pál, Békéscsaba. Türelmét kérjük, panaszát rövidesen kivizsgáljuk. Összefogással Pedikűr gőzfürdővel Gyulavári történetében első ízben rendeztek 30. éves iskolai találkozót. Az igazgatót — Szabó Lajost — és az osztályfőnököt — Nagy Lajosnét — köszöntötték az „öregdiákok” akiknek már a gyermekei járnak az öreg iskolába Mezőhegyesi kisdiákokkal Budapesten Válaszolt az illetékes „Telefon — vagy séta” címmel adtuk közre lapunk június 22-i számában ugyanezeken a hasábokon Szabó Imréné békéscsabai olvasónk sorait. A levélre a következő válasz érkezett: „A MÁV Békéscsabai Vontatási Főnökség dolgozói térítés ellenében békéscsabai viszonylatban használhatják magáncélra is a városi telefont. A vontatási főnökségen csak egy városi vonal van, elsősorban segélykérésre. A városi telefonhálózat és a vasútüzemi telefonhálózat nem kapcsolható össze, központtal nem rendelkezünk. Ennek ellenére a városi telefonon dolgozóinknak hagyott üzeneteket átadjuk és a dolgozó dönti el, hogy visszahívják-e a megadott számot, avagy sem. Ez történt ebben az esetben is. A telefonálással töltött idő nem számít munkaidőnek. A munkaidő védelme és a felesleges vállalati kiadások csökkentése tette szükségessé hasonló intézkedések megtételét más vállalatoknál is." Mühelyi István vontatási főnök li példa BZ 35—18 Hosszabb idő óta állandó utas vagyok a gyomaendrődi helyi járatú autóbuszon, így gyakran tanúja lehetek a BZ 35-18 rendszámú buszvezető figyelmes, udvarias magatartásának. Emberségből is jelesre vizsgázik, amikor a vezetőülést elhagyva segíti fel- és leszálláskor is az idős, rokkant embereket. „Imi^-nek szinte mindenkihez pan egy-egy jó szava, humoros megjegyzése. Vidámsága jó hatással van utasai napi munkakezdéséhez. Példamutató viselkedését ajánlom kollégái és felettesei figyelmébe. Kerek Lajosné Gyomaendrőd Ibusz-szervezéssel Budapesttel ismertettük meg a mezőhegyesi általános iskola 3. b. osztály növendékeit. Nincs ebben semmi különös, s hogy mégis írok róluk, azért teszem, mert ez a kis csoport megérdemli, hogy beszéljünk róluk. Dr. Hajt- mann Pálné tanárnő memóriajátékokkal készítetté fel növendékeit az utazásra. Témát osztott ki földrajzból, történelemből, melyet a gyerekek egymás közt felosztva dolgozták fel szakkönyvekből, lexikonokból. Tény, hogy a buszon egész útón tartott a feldolgozott témák ismertetése (ki-ki saját maga előadásában) egy- egy vers- és népdalénekléssel, melyhez valamennyien csatlakoztak. Így értünk vidáman Budapestre. A látottakhoz már csak kiegészítőt kellett mondani. Budán megtekintettük a várat, a Gellért-hegyen a felszabadulási emlékművet. Ebéd után jutott idő a vidámpark és az állatkert megtekintésére is. A Hősök- terén pedig történelmi eseményekről tartottunk vetélkedőt. Nem tudnám megmondani, melyik kisdiák volt a legügyesebb, mert a feltett kérdésekre szinte kórusban válaszoltak a gyerekek. Befejezésül: nem győzöm eléggé csodálni a kisdiákok aktivitását, a tanárnő fáradhatatlan és áldozatos munkáját és a kísérő szülők segítségét. Bátran merem állítani, hogy ezekkel az értelmes gyerekekkel nyugodtan el lehet- menni akár egy színházi előadásra, akár hangversenyre. Viselkedésükkel nem botránkoztatták meg az előadóművészeket, mint azok a középiskolások, akik miatt meg kellett szakítani az előadást a budapesti Nemzeti Színházban és Szegeden az • operaelőadást. Végezetül csatlakozom a kisdiákok ama gesztusához, hogy csillagos ötösre minősítették a tanárnő fáradozását, én pedig a kisdiákok fegyelmét és páratlan érdeklődését. Kolozsi Kálmánná országjárás-vezető Romániai barangolások I. Bukarest a kertek városa Kisütött a nap Bukarest felett. Árnyékban 38 fok meleget mérnek. Piheg, lüktet a 2 milliós metropolisz, a Román Szocialista Köztársaság fővárosa. Ami azonnal feltűnik: az óriás daruk, az építőanyaggal megrakott tehergépkocsik, a felszedett utcakövek, a szorgoskodó munkások. És a tempó! A földrengés okozta károkat meglepően hamar helyrehozták. A város vezetői azon felül, hogy követik a jelen sürgetését, a jövőre is figyelnek: a modern kőrengeteget parkok, fák, bokrok zöldje, milliónyi rózsa tarka sokasága üdíti fel. Különösen szép a város északi negyede, a tavak között viruló Kultúra- és Pihenőparkkal, s benne a világhírű falumúzeummal. A kialakulóban levő világvárosi jelleget még szűk, keskeny, kanyargós utcák keleties hangulata tarkítja. A régi építészeti hagyomány, a faerkélyes, faragással díszített volt bojárpaloták és az új kor modern városépítése, stílusa között érdekes az ellentét. A Scinteia, a Román Kommunista Párt központi lapja a társadalmi-gazdasági folyamatok őszinte, nyílt feltárásával vált ismertté. A szerkesztőség a hatalmas sajtópalotában - kapott helyet, amelyet 1950-ben kezdtek építeni és máris kulturális műemlék. A belső udvarok és az épület közötti park csaknem 40 hektár. Az egyes épületrészeket szárnyak. oszlopcsarnokok kötik össze. A Scinteia-házban van a központi napilapok (a Scinteia, a Románia liberá, a Scinteia Tineretului, az Előre, a Neuer Weg), a legtöbb hetilap és folyóirat, köztük A Hét, az Ifjúmunkás és a Jóbarát szerkesztősége; itt működik a Román Távirati Iroda (Ager- pres); e házban kapott helyet a Szocialista Művelődés és Nevelés Tanácsa, a Kiadói Főigazgatóság és számos könyvkiadó, s itt található a négy román játékfilmstúdió központja is. A toronyházban működik a televízió adóállomása, a földszinti márványterem nemzetközi értekezletek színhelye. Itt van Románia legnagyobb nyomdája. Évente csupán napilapokból 160 millió példány hagyja el az épületet. A hűvös termek .egyikében fogad Consiliul Ziaris- tilor, a Román Újságíró- tanács tagja és Viorel Sálé- gean, a Scinteia szerkesztőségi titkára. Az előbbi határozott, energikus ember, de érti a tréfát is. Bármilyen kérdésre hajlandó válaszolni. Olykor még a mi nyelvünkön is megszólal, hiszen gyerekkorában magyar szomszédaik voltak. Most Románia nagy feladatairól beszél: — Az utóbbi években az a stratégia került előtérbe — magyarázza —, hogy hazánk a közepesen fejlett országokhoz közelítsen. Az egy lakosra jutó nemzeti jövedelemnek el 1^11 érnie az 1500-2000 dollárt. Előtérbe került az ipar modernizálása, a teljes foglalkoztatás, a civilizált lakáskörülmények megteremtése, a jövedelmek stabilizálása, az élelmiszer-ellátás javítása, a művelődés, a kultúra kiszélesítése. A kétszer ötéves program a végéhez közeledik és a statisztika azt mutatja, hogy az ipari fejlődésben elértük a célt. Természetesen ez nagy erőfeszítést igényel, hiszen alacsony színvonalról indultunk. Közben a legfinomabb román konyakkal kínálnak. Megjegyzem: nálunk ez újabban nem szokás, a vezetők is megtartják az erre vonatkozó rendeletet. Vendéglátóink csak mosolyognak és azt mondják, hogy itt nincs szükség központi A bukaresti számítógépsvár
