Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-06 / 157. szám
1987. július 6., hétfő o Iskolai és munkahelyi felnőttnevelők nyári akadémiája Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) talmi gazdagítását követelő — társadalmi program végrehajtása felértékeli és megnöveli a felnőttoktatás szerepét. Ugyanis gazdasági, társadalmi céljaink csakis széles profilú, szilárd szakmai alapképzettségű, magasan kvalifikált szakemberekkel, a szakmai tudás és képességek folyamatos fel- frissítésével, a munkaerő ismételt át- és újraképzésé- vel oldhatók meg. Abban, hogy a dolgozók megfeleljenek ezeknek a minőségileg magasabb fokú követelményeknek, óriási feladatai és felelőssége van a felnőttoktatásnak, a dolgozók iskoláiban tanító pedagógusoknak, a munkahelyek művelődési szakembereinek, de a szakszervezeteknek is, amelyek mindig is kritikusan és kezdemé- nyezően léptek fel, amikor a dolgozók szellemi érdekvédelme ezt úgy kívánta. Teljesen egyértelmű, hogy társadalmunk jelenlegi és jövőbeni szükségletei nélkülözhetetlenné teszik a felnőttnevelést, a felnőttnevelés rugalmas alkalmazkodását az új feladatokhoz, a vele szemben támasztott, megnövekedett követelményekhez. Végezetül Fodorné Birgés Katalin rövid tájékoztatást adott megyénk életéről, gazdasági, történelmi múltjáról és jelenéről, bízva abban, hogy a kemény munka mellett az akadémia hallgatói — élve a programok adta lehetőségekkel — megismerkednek megyénk természeti adottságaival, kulturális és oktatási életével. A megnyitó beszédet követően Szabolcsi Miklós akadémikus, az OPI főigazgatója tartott előadást A műveltségeszmény alakulása az ezredfordulóig címmel, majd Csorna Gyula, az OPI főigazgató-helyettese a munka melletti tanulás-tanítás folyamatának didaktikai jellemzőit tárta fel. Délután a társadalom- és gazdaságpolitika hazai tapasztalatairól szólt Thoma László, a SZÉKI főmunkatársa, este pedig a Gyulai Várszínház előadásán vettek részt az akadémia hallgatói. Ma szakmai programokkal folytatódik az akadémia munkája, amelyen Kiss Ernő, az OPI igazgatója irányításával a pályamódosítás és a felnőttoktatás kapcsolatait vitatják meg, majd Kozma Tamás, az OKI főmunkatársa Központi művelődéspolitika és helyi társadalmi elit című előadását elemzik. A délutáni iskola- látogatást követően este a Békéscsabai Városi Tanács udvarán megrendezett színházi előadás szerepel a programban. B. S. E. Ötvenötezer látogató Hortobágyi lovasnapok Több mint 55 ezer látogatója volt három nap alatt a vasárnap délután befejeződött nemzetközi hortobágyi lovasnapoknak. A legkiválóbb magyar lovasok mellett szlovák, NDK-beli és NSZK- beli versenyzők is rajthoz álltak a Hortobágyi Nagydíjért folyó versenyben. A hagyományos csapatbajnokság mellett az idén is megrendezték az ország különböző részeiből érkezett fogatok bemutatóját,' felvonulását. A hortobágyi lovasnapok kiemelkedő eseménye volt a világbajnok magyar fogathajtócsapat szereplése. Nagy sikert aratott a hortobágyi csikósok karikásostoros, köcsögverő versenye. A debreceni építők Hajdú táncegyüttese is a csikósok közreműködésével mutatta be erre az alkalomra koréografált pásztortáncát. A közönség a lovasnapok idején a kilenclyukú híd lábánál tekinthette meg a hortobágyi ménest, a szürke magyar gulyát és a rackanyájat. Piispökszentelés és -beiktatás Szegeden Gyulay Endre kinevezett püspököt, a Szeged-csanádi egyházmegye megyés püspökét szombaton a szegedi székesegyházban püspökké szentelték és beiktatták tisztségébe. Az ünnepségen Paskai László esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökének vezetésével részt vettek a püspöki kar tagjai, a Csongrád megye területén működő protestáns egyházak és felekezetek képviselői, valamint Csongrád megye és Szeged város tanácsainak és Hazafias Népfront-bizottságainak vezetői. A szertartást követő fogadáson a magyar kormány képviseletében Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke köszöntötte az új szeged-csanádi megyés püspököt. Befejeződtek a Békés-tarhosi Zenei Napok A tizenegyedik alkalommal megrendezett békés-tarhosi zenei napok utolsó programja a tarhosi karve- zető-továbbképző tanfolyam és mesterkurzus záróhangversenye volt, amelyet július 4-én 16 órai kezdettel a békési zeneiskolában rendeztek meg. A záróhangverseny megnyitásaként Varga Sándor, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára mondott rövid értékelőt az elmúlt két hét eseményeiről. - Köszönetét mondott a kar- vezető-továbbképző tanfolyam és mesterkurzus művészeti vezetőjének, Gulyás Györgynek, e hagyomány^ ápolásában kifejtett szervező tevékenységéért, Holle- rung Gábor karnagynak magas szintű oktatómunkájáért, méltatta a tanfolyamon tanító öt külföldi karmester; Nicola Conci (Olaszország), Borisz Teriin (Szovjetunió), Hans-Dieter Reinecke (NSZK), Takács Miklós (Kanada) és Krikov Csetinyán (Bulgária) professzoroknak a mesterkurzusban kifejtett tevékenységét. — A kettős cél, amelyet évről évre kitűzünk magunk elé — mondotta bevezetőjében Varga Sándor —, ezúttal is megvalósult. A karve- zető-továbbképző tanfolyamra jelentkezők, akik még nem rendelkeznek kellő gyakorlattal, vagy éppen most, a tanfolyam idején álltak először kórus elé, megismerhették a karvezetés szépségeit, szárnyakat kaphattak további munkájukhoz, és rutint szerezhettek egy későbbi, önálló kórusvezetés megvalósításához. A másik cél a már gyakorlott kórusvezetők tapasztalatcsereszerű továbbképzése volt. A mesterkurzuson más nemzetek kiváló karmestereitől új stílusirányzatokat tanulhattak és kitekinthettek más nemzetek művészeinek kóruskultúrájára is. Biztos vagyok abban, hogy az ország minden pontjáról jelentkező huszonnyolc hallgató nemcsak gazdagabb tudással,tapasztalatokkal és élményekkel tér majd haza, hanem aktív közreműködője lesz a kórusmozgalom fellendítésének, és ezáltal egy szélesebb rétegű zeneértő közönség nevelésének is. A prológus utolsó részében Varga Sándor köszönetét mondott a KISZ Központi Művészegyüttes egyetemi énekkarának és a Békési 1. Számú Általános Iskola tanulóinak, akik tizennégy napon át segítették a kórusvezetők munkáját. A bevezetőt követően a záróhangverseny első részében a karvezető-továbbkép- zőre beiratkozott tizenöt hallgató mutatta be felkészültségét, az elmúlt két hét során gyűjtött tapasztalatait. — A hangverseny második részében a mesterkurzus tizenhárom hallgatója által vezényelt, magas szinten előadott kórusműveknek tapsolhatott a zeneiskola nagytermében összegyűlt zeneértő közönség. Végül a műsor szóvivője, a tanfolyam titkára, Sebestyénné Farkas Ilona Békés városa nevében átnyújtotta a hallgatóknak a látogatási bizonyítványt, amelyet vezető tanáraik aláírásukkal láttak el. Magyar Mária Családi hétvége Pésteleken Szombaton délelőtt sokáig csak a zöld szitakötők csodálatos légi bemutatója jelentett történést a pósteleki parkerdő verőfényes tisztásán azoknak az árusoknak és családoknak, akik a bizony gyenge reklámmal hirdetett juliálisra kiutaztak, vagy kigyalogoltak a rendező békéscsabai „Póstelek” szabadidősportklub hívására. A kétnapos — és az időjárás által is kegyelt — rendezvény programját úgy állították össze, hogy abban mindenki megtalálhatta (volna) a számára érdekeset. Volt kempingcikk-bemutató és -vásár, lovagoltatás „felnőtt méretű” lovon és pónin, családi ügyességi sportverseny, különböző erőatlétikai bemutatók és más, jó értelemben vett vásári látványosságok. Bízunk abban, hogy a rendezőknek nem szegte kedvét az enyhén szólva gyér érdeklődés, és a legközelebbi még színesebb programú családi hétvégére méltó számban mennek el a békéscsabaiak, a gyulaiak, a békésiek, vagy a még távolabbról érkezők. Ha másért nem, hát a szitakötők bravúrjait, a természet megany- nyi, ezen a környéken csak itt megfigyelhető csodáit látni, abban gyönyörködni... Képeink a szombat délelőtti órákban készültek. (ni) Fotó; Veress Erzsi Együtt a faluért M agyarbánhegyesen községpolitikai célkitűzéseink megvalósításában fontos helyet- kap az életszínvonal megőrzése, a település egyenletes fejlődése, az egészségügy, az oktatás színvonalának növelése, és a jó politikai légkör megőrzése. Ezek megvalósításához többségében pénzre van szükség, az viszont a jelenlegi gazdasági körülmények miatt igen kevés, így nehéz a község népességmegtartó szerepét erősíteni. Ezen gondokban nem vagyunk egyedül, más települések hasonló nehézségekkel küszködnek. Ami a pártéletet illeti, héttagú községi pártvezetőség irányítja a négy párt- alapszervezet munkáját. Közülük három üzemi, egy pedig területi alapszervezet. A pártvezetőség a községben működő gazdasági egységek, intézmények, társadalmi szervek politikai munkáját is koordinálja. A pártalap- szervezetek saját munkaterületükön önállóan végzik feladataikat. Rendszeres és folyamatos az alapszervezetek és a községi vezetők között a munkakapcsolat. A világosan megjelölt célokért a lakosságot sikerrel tudjuk mozgósítani. így volt ez a villany-, a víz-, a gázvezeték és más kommunális feladatok megoldásában. A politikai vezetés törekszik a tömegkapcsolatok szélesítésére és tartására. Rendszeressé tette a községi vezetők megbeszélését, amely azt a célt szolgálja, hogy az itt működő gazdasági, társadalmi szervek, intézmények feladatait koordinálja, és az egymás közötti együttműködést szélesebbé és hatékonyabbá tegye. Gazdasági építőmunkában párttagjaink élen járnak. A rájuk váró politikai feladatokat felkészültségüknek megfelelően igyekeznek hasznosítani. Magatartásukkal, munkájukkal és a társadalom iránti elkötelezettséggel a követelményeknek megfelelően kivívják a lakosság elismerését. Elősegítik a szocialista brigádmozgalom tartalommal való megtöltését. A község életében első helyet foglal el az Egyetértés Termelőszövetkezet, mely a legtöbb áldozatot hozza a település érdekében. A termelőszövetkezet tagságának szorgalma biztosíték arra, hogy kiegyensúlyozott, eredményes gazdálkodást folytasson. Párttagjainkat megtaláljuk az oktató-nevelő munkában, a község szellemi életének alakításában. A pártvezetés és a párttagság jelen van és segíti a falu fejlődését és formálását. Az alapszervezetekben megtartott éves beszámoló, mely személyre szólóan értékeli az évben végzett munkát, nyíltan, őszintén és kritikusan hangzik el. Elismerést kapnak azok, akik pártmegbízatásuknak eleget tesznek, és elmarasztalást, akik nem. Az alapszervezetekben folyó ideológiai munka fontosságát kiemelten kezeli a vezetőség, és szorgalmazza az alapszervezetekben és más területeken is. Ideológiai téren negatív hatások és érik az embereket, s ezektől kell védeni őket meggyőző érveléssel. Ezt a célt szolgálja a községben a pártoktatás szervezett formája. Évekre visszamenően a pártoktatús iránti érdeklődés dicséretes, és ugyanezt elmondhatjuk a pártonkívüliekről is. Egyre nagyobb teret és lehetőséget kell biztosítani az ideológiai munka továbbfejlesztésére, annak tudatos hasznosítására. Feltétlenül fontos a vitakészség fokozása, és a párt politikája melletti kiállás erősítése. Az alapszervezeteket az egység jellemzi, a hozott határozatok értelmezése és végrehajtása egyöntetűen történik. Pártalapszervezeteinkben megtaláljuk az 1945-ös párttagokat, ugyanakkor szép számmal a fiatal kommunistákat is. Összehangolt munkával fiatal párttagjaink hasznosítják az idősebbek mozgalmi tapasztalatait. Ezért is kiemelt feladat a községben a folyamatos és tudatos pártépítés, melynek forrása túlnyomórészt a helyben dolgozó ifjúság. A párttagság nevelésében igen jó partner a Ságvári Endre KISZ-alapszervezet, amely a leendő fiatal párttagok egyik ajánlója. Előfordul azonban, hogy a felvett fiatalok közül valaki nem állja meg a helyét, nem tud eleget tenni a szervezeti szabályzatban előírtaknak, de nem ez az általános. A politikai nevelés feladata, hogy a jövőben is felkészítse mindazon fiatalokat, akik érettek a párttagságra. n pártvezetés munkamódszere, munkastílusa egyszerű, ugyanakkor hatékony. Célunk: minden döntésnél ott lenni, véleményezni, állást foglalni és segíteni a hozott határozat végrehajtását. Munkamódszerben, munkastílusban fontos helyet kell hogy kapjon továbbra is a párt politikája melletti kiállás. A párt- szervezetek fontos feladata, hogy élő kapcsolatot tartsanak a dolgozókkal. Ügy véljük, ez garancia feladataink megvalósításához. Frank Sándor, a községi pártvezetőség titkára Kisplasztikái biennálé A pécsi galériában vasárnap megnyílt a X. Országos Kisplasztikái Biennálé. A rendezők nevében Újvári Jenő, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója köszöntötte az alkotókat, akiknek mintegy kétszáz műve látható a tárlaton, majd átadta a biennálé díjait. Az első díjat Mata Attila, a második díjat Buczkó György és a harmadik díjat Várnagy Ildikó kapta, mindhárman Budapesten élő szobrászok. A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége által felajánlott külön- díjat Bakosi Ildikónak ítélte oda a zsűri. A művészeti alap különdíját Nikmond Beáta nyerte el, a képző- és iparművészeti lektorátus különdíja Gáti Gáboré lett. A Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsának díját Bors István, a KISZ Baranya Megyei Bizottságának díját Cseszlay György és a Baranya Megyei Alkotótelepek díját Szöllösy Enikő vehette át. A kísérletező, újat kereső alkotómunka tárlata a mostani kisplasztikái biennálé, amelyre másfél száz szobrász küldte el a műveit. A zsűri csaknem 700 alkotásból választott, s a munkák harmadrésze került közönség elé. A X. kisplasztikái biennálé augusztus végéig látogatható a galéria Széchenyi téri kiállítótermeiben.
