Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-01 / 153. szám
NÉPÚJSÁG 1987. július 1., szerda Sajtótájékoztató az egészségügy időszerű feladatairól Az egészségügyi törvény szeptember 1-jén hatályba lépő módosításának részleteiről, valamint a társadalmi egészségmegőrző program konkrét feladatairól tájékoztatták az újságírókat kedden az Egészségügyi Minisztériumban. Dr. Medve László egészségügyi miniszter egyebek közt elmondta, hogy szeptemberben megjelennek a módosításból következő miniszteri rendeletek. Addig még több szakmai konzultációra is sort kerítenek, például a művi meddővé tétellel kapcsolatos kérdésekről, a geftetika új lehetőségeiről, illetve az ilyen beavatkozások veszélyeiről. Az egészségügyi törvény sokat vitatott, a hálapénzről szóló paragrafusával összefüggésben a tárca vezetője rámutatott: a módosítás egyértelmű szabályozást teremtett, ugyanis kimondja, hogy az egészségügyi ellátást az orvos nem kötheti ellenszolgáltatáshoz. A gyógyító munka társadalmi kontrolijáról szólva kifejtette: tervezik annak bevezetését, hogy a gyógyító intézményeket elhagyó betegektől megkérdezik, mennyire voltak elégedettek az ellátással, hogyan ítélik meg az orvosok, az ápolók munkáját. Az egészségmegőrző program tervezetét valamennyi országos intézet rövidesen megkapja — emelte ki a miniszter —, s ez alapján minden intézmény meghatározza ebből adódó feladatait. Ezenkívül a megyei szakfelügyelő főorvosok és az egészség- ügyi szolgálatok vezetésével minden megye elkészíti a saját cselekvési tervét. így az egészségügy hatékonyabban vehet részt az egészségmegőrzés társadalmi programjának megvalósításában. Tervezik továbbá egy olyan központ létrehozását, amely az Egészségügyi Minisztériumon belül és az országos intézetek között megszervezi az információáramlást, s felhívja a minisztérium vezetőinek figyelmét a program kibontakozását elősegítő sikeres helyi kezdeményezésekre. A minisztérium kidolgoz egy olyan ajánlást, amely ahhoz ad útmutatást: a megyékben miként lehetne életmódvizsgálattal összekapcsolni az egészségi állapot folyamatos ellenőrzését. Az ellátás színvonaláról szólva a miniszter hangsúlyozta: tavaly az egészség- ügyi költségvetés reálértékét nem sikerült megőrizni. Némiképp javította a helyzetet, hogy az állami költségvetés külön támogatást adott az úgynevezett célprogramok megvalósítására. Több megyei kórházban hozzáfogtak az érsebészeti profil kialakításához. Mivel az érrendszeri megbetegedések nagyon gyakoriak, további erőfeszítésekre van szükség a szakemberképzésben, ugyanis — annak ellenére, hogy elegendő ágy és műtéti idő áll rendelkezésre — ma is sok a várakozó. A korábbi féléves várakozási idő két-három hónapra csökkent a szívműtéteknél, s a sürgős esetekben azonnali beavatkozásra is mód van. A gyógyszernek nem minősülő, de gyógyhatású anyagok forgalmazását egyszerűbbé tette a törvénymódosítás, ugyanis a feltalálónak csak a szer hatásosságát, illetve ártalmatlanságát kell bizonyítania. Az adóreform a gyógyszerek termelői árát is érinti majd, ezért a szociálpolitikai, egészségpolitikai szempontok figyelembe vételével napirendre tűzik a térítési díjak módosítását. A Celladammal kapcsolatos kérdésre válaszolva a tájékoztatón elmondották: több olyan adat van az Egészségügyi Minisztérium birtokában, amely a szer hatástalanságát bizonyítja. Egy akadémikusokból álló bizottság megerősítette: a Celladam toxikus és nincs daganatellenes hatása. Változatlanul érvényben van viszont az a miniszteri rendelet, amely a szer emberen történő kipróbálását megtiltja. A vegyszer nélküli zöldségtermesztéssel, a biokertészkedéssel kapcsolatban elhangzott: ma egyetlen korszerű nagyüzemi gazdaság sem. tud erre berendezkedni, belátható időn belül á kiskertekben vezethető be ez a művelési mód. (MTI) Magasabb keretösszeg segélyezésre Tegnap dr. Varga Imre elnökletével ülést tartott a megyei társadalombiztosítási tanács Békéscsabán. Ezen az albizottság és a szakbizottság vezetői a legutóbbi értékelést követő munkáról számoltak be. Amint elhangzott, csaknem 1500 kivételes nyugdíjemelési kérelmet vizsgált meg eddig az előbbi testület és több mint ezerszáz ügyben döntött. Az elutasító határozatok ellen mindössze tízen fellebbeztek. Az idén megtárgyalt nyugdíjügyek száma 108 volt, és az albizottság tizenhat esetben élt a változtatás lehetőségével. A tbc- és egyéb egészségügyi ellátással kapcsolatos segélykeret ez évi összege 350 ezer forint lett. A segélyezési szakbizottság — a főigazgatóság engedélye és az MTT döntése alapján — tavaly száztízezer forintot fordított az időskorúak megsegítésére. Egyébként a rendkívüli alapra felhasználható segélykeret ösz- szege a' korábbi 70 ezerről 1985. január 1-gyel kétszázhetvenezer forintra emelkedett. Ratkay Ildikó, a testület vezetője többek között hangsúlyozta, hogy a rendszeres nevelési, illetve szociális kérelmek elbírálásakor jó volt a helyi tanácsokkal való együttműködés. Az MTT-ülés további részében jogorvoslati és méltányossági ügyeket tárgyaltak meg a résztvevők, s végül bejelentések következtek. —y —n Adó és ellenőrzés Megalakult az új megyei szervezet A párt Központi Bizottsága áprilisi ülésének útmutatásai alapján széles körben folyik az adó- és árreformra vonatkozó javaslatok előkészítése. A tervezet nemsokára a Központi Bizottság elé kerül, majd a Parlament is megtárgyalja. Az új adóügyi szervezet azonban már július 1-én, a mai napon megalakul. Ezzel egyidejűleg megszűnik a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága és megyei igazgatóságai, valamint az adómegállapító hivatal és az illetékhivatal adóosztálya. Létrejön az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és annak megyei igazgatóságai. A Békés megyei igazgatóság vezetője mától dr. Orosz Tivadar, 35 éves, aki közgazdaság-tudományi egyetemet végzett, mezőgazdasági üzemszervezésből doktorált és okleveles könyvszakértő. A Csabai Húsker elődjétől, a Zöldérttől került 1979-ben a PM megyei ellenőrzési igazgatóságához. Volt revizor, osztályvezető, végül 1986 februárjától igazgató. — Kérem, először arra adjon választ, mi tette szükségessé az új szervezet létrehozását? — Mindenekelőtt a pénzügyi intézményrendszer korszerűsítése, hiszen az a törekvésünk, hogy jobb legyen az adóigazgatás hatásfoka, növekedjék az adófizetők bizalma, javuljon az adófegyelem. Eddig a vállalatok, szövetkezetek adóztatását a PM Ellenőrzési Fő- igazgatóság és megyei igazgatóságai látták el, míg a kisiparosok, magánkereskedők, a lakosság adóügyeit a tanácsi adómegállapító hivatalok és az illetékhivatalok megfelelő részlegei intézték. Július 1-től a gazdálkodó szervezetek és az állampolgárok egy szervezettel, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal állnak kapcsolatban. A kisiparosok, magánkereskedők és más egyéni vállalkozók, illetve a lakosság adóit az adófelügyelőségek állapítják meg. — De miért kellett fél évvel előbb létrehozni az új szervezetet, amikor az sem biztos, hogy az Országgyűlés az év végén jóváhagyja az adóreformot? — Erre csak azt tudom mondani: ha nincs adóreform, a szervezetetekkor is korszerűsíteni kell, legfeljebb kevesebb szakembert veszünk fel. Most még a jelenlegi keretek között dolgozunk, hiszen az adóreformról még nincs végleges döntés. Ha jövőre az elképzelések szerint alakul minden, akkor a feladatok a sokszorosára nőnek, és a létszám bővítésére is szükség lesz. — Viszont sokan kétségbevonják, hogy kell-e nekünk ekkora adóapparátus? Ehhez még hozzáteszem: tudvalevőleg megyénkben kevés az egyetemet, főiskolát járt pénzügyi szakember. Hogyan oldják meg ezt a gondot? — A régi igazgatóságon hetvenen dolgoztunk, ez a létszám tehát adott, a tanácsoktól, az illetékhivataltól mintegy hatvanan jönnek. Ezenkívül a központi döntésektől függően további 100 emberre lesz szükségünk. Egyelőre 30 felsőfokú végzettségű szakembert vettünk fel, közülük 20-an műszakiak. Egyébként úgy vélem, hogy nem lesz gondunk a felvételnél, hiszen nagyok a tartalékok. A vállalatok, a szövetkezetek nem használják ki kellőképpen szakembereik képességeit, mi viszont megköveteljük, hogy tudásuk legjavát nyújtsák, ffogy sokan lennénk? Nézze, Békés megyében eddig 10 ezren, a jövőben pedig 200 ezren adóznak. Ez például Ausztriához vagy Svédországhoz képest, ahol ugyanilyen feladatot 18 ezer ember lát el, nem tekinthető túlzottnak. — Arról is beszélnek, hogy az adóhatóság szakemberei mesés jövedelmekre tesznek szert, az átlagosnál több fizetést kapnak. Kidolgoztak-e már valamilyen ösztönzőrendszert? — Lehet, hogy nem hiszi el, de igaz: revizoraink fizetése alacsonyabb, mint a máshonnan jövő szakembereké. Most az a legfőbb gondunk, hogy ezeket a feszültségeket feloldjuk. A jövőben sem lesz szó mesés jövedelmekről. Az új ösztönzőrendszeren még dolgoznak, nálunk a régi van érvényben, amely évi 30 ezer forint többletjövedelmet garantál. Annyit előrebocsáthatok: aki az átlagosnál jobban keres, meg kell, hogy dolgozzon a pénzéért. Alaposan megnézzük, hogy kit alkalmazunk, első helyen áll az erkölcsi megbízhatóság, ezután jön a szakértelem. — Gondolom, a fizetések összefüggésben lesznek a láthatatlan jövedelmek felderítésével. Milyen módszerekkel próbálják ezt megoldani? — Igen, erről manapság sokat beszélünk. Mivel minden jövedelem adóköteles lesz, természetesen az úgynevezett láthatatlan jövedelmek után is adót kell fizetni. Nem táplálunk olyan illúziókat, hogy erre bármely adórendszer teljes körűen képes lenne. A jövedelmek bevallásának a valószerűségét a magánvállalkozók körében ösztönzi az, hogy a termelési célú felhasználások után az általános forgalmi adót a vállalkozó csak akkor igényelheti vissza, ha ezek forrását tételesen igazolja. A felhasznált anyagokból ugyanakkor a jövedelem nagysága is kiderül. — Ez idáig rendben van, de hogyan akarják láthatóvá tenni a hálapénzeket, a borravalót? — Itt is az adóbevallásra hagyatkozhatunk. Számolunk azzal, hogy ezek nem mindig tárják fel a teljes jövedelmet. Ezért közvetett ellenőrzési módszereket tervezünk: az adóreformmal egy időben vagyonnyilvántartás bevezetésére kerül sor. Ezt két-három évenként újabb nyilatkozatnak kell követnie. A vagyonváltozás mértéke és a bevallott jövedelmek összehasonlítása lehetőséget ad az adóhatóságnak az esetleg eltitkolt jövedelem feltárására. A büntetés olykor elérheti az eltitkolt jövedelem 200 százalékát is. — Köszönjük a beszélgetést. Seres Sándor Biztonsági zárat a kerékpárra! Elszaporodtak a lopások Igazgatósági ülést tartott a Déte Napirenden a műszaki fejlesztés és a sertéshústermelés A múlt évben 5067 bűn- cselpkmény vált ' ismertté Békés megyében. Ezek 71 százaléka vagyon elleni jogsértés volt. Lakosságunk vagyonát 1975 bűncselekménynyel károsították 10 millió forint kárt okozva. Megyénkben nem kielégítő a vagyonvédelem, s különösen elszaporodtak a kerékpárlopások. A vagyonvédelem megszilárdítását, a kerékpárlopások megelőzését tárgyalta a közelmúltban a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság vezetői értekezlete. A meglevő gondokról kértünk felvilágosítást Dénesi Miklós rendőr alezredestől, a főka- * pitányság bűnüldözési osztályának vezetőjétől: — Megyénk — földrajzi és településszerkezeti helyzete miatt is — úgynevezett — „kerékpáros megye”. Becsült adataink szerint lakosságunk 230 ezer kerékpár tulajdonosa. A kerékpár fontos közlekedési eszközünk. A kerékpár megdrágult, új értéke az átlagkereset 60-70 százalékát is elérheti. A megyében 1986-ban 859 kerékpár eltulajdonítása miatt tettek állampolgáraink feljelentést. Az érték vagy az eltulajdonítás körülményei miatt 368 esetben bűnügyi nyomozást kellett folytatni. A többi eset tulajdon elleni szabálysértés volt. — A tolvajok hol és mikor tűnnek fel legsűrűbben? — A lopást leggyakrabban délután és az esti, éjszakai órákban a megyeszékhelyen és nagyobb városainkban követték el. Az esetek 35 százalékában a kerékpárt lakótelep épületeinek a környékéről, nyitott lépcsőházakból és kerékpártárolókból, 25 százalékát szórakozóhelyek, 20 százalékát boltok, áruházak elől vitték el. Az elkövetés helye más esetekben a munkahely környéke vagy az utca volt. — Az értékelésből is kitűnik, hogy sok a lezáratlan kerékpár, hiányos a felszerelés. — A kerékpár felszereltsége közlekedésbiztonsági követelmény. Még nem tudatosodott kellően, hogy a felszerelést jó biztonsági zárral is ki kell egészíteni, mert ezzel értékeinket védjük. A kerékpár is érték. Rendőreink az ellenőrzések során azt is tapasztalják, hogy a kerékpáron rajta van a jó zár, . azonban tulajdonosa mégsem használja. Különösen munkaidő után az italmérő helyek, máskor boltok, áruházak környékén sok a lezáratlan kerékpár. Nyomozásainkból az is kiderült, hogy egyre több a jó állapotú lezárt kerékpárra irányuló lopás. Előfordult emeleten elhelyezett kerékpárlopás és olyan is, hogy a bűncselekményhez más megyéből érkező gépjárművet használtak. — A lakótelepek területéről lopták el a legtöbb kerékpárt, mi ennek az oka ? — Sok az éjszakára nyitva hagyott lépcsőház és a záratlan kerékpár. Gond az is, hogy egyes kerékpártárolók zsúfoltak, nehézkes a kerékpárok elhelyezése. Ilyenkor kerül a kerékpár a lépcsőházba vagy az épület falához. Az is gond, hogy nem minden későn érkező lakó zárja a lépcsőházat és a tárolót. — A tolvajok felderítésében milyen eredményeket ért el a rendőrség? — Hozzávetőleg az ellopott kerékpárok 30 százalékában tudtuk feladatainkat eredményesen megoldani. A kerékpárok gyári számának, a gyártmánynak és típusnak az ismeretei nélkül rendkívül nehéz a nyomozás. A kerékpár könnyen átfesthető, alkatrészenként is felhasználható. Az sem elhanyagolható, hogy tavaly 507 elhagyott kerékpárt szolgáltattak be a becsületes megtalálók a tanácsokhoz, és csak 167 esetben jelentkezett a tulajdonos vagy talált a rendőrség olyat, melyben feljelentés volt. Ilyen körülmények között sok állampolgárunk károsult maradt. A kárt az Állami Biztosító is csak betörés eseteiben rendezi. — Mit kíván tenni a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság? — Rendszeressé tesszük a közúti kerékpár-ellenőrzéseket, s ehhez kérjük a lakosság segítő támogatását, mert a lopott kerékpárok csak .így szűrhetők ki. Számítógépet is alkalmazunk különböző ellenőrző munkánk pontosítására, gyorsítására, és együttműködünk a környező megyék rendőri szerveivel. Szorgalmazzuk a munkahelyeken, a közterületeken kerékpármegőrzők létesítését. — Mit kér a főkapitányság a lakosságtól? — Jegyezzék fel a család kerékpárjának típusát, gyártmányát, gyári számát. Még a régi kerékpárokon is keressék meg. Ha újat vásárolnak, jegyeztessék fel a jótállási jegyre, és őrizzék meg. A nagy értékű kerékpárhoz kulcsos biztonsági zárat vásároljanak, és mindig használják is. Jobb összefogással teremtsék meg a lépcsőházak és kerékpártárolók állandó zárását. Ha alkalmi vétellel vásárolnak kerékpárt, akkor személyigazolványból jegyezzék fel az eladó legfontosabb adatait és személyi számát. Végül gondoljanak a károsult állampolgárokra is. Szolgáltassák be a tanácshoz vagy a rendőrségre az elhagyott, gazdátlan kerékpárokat.' Külön kérjük az üzemeket, intézmények rendészeti dolgozóit a rendszeres ellenőrzésre és a talált tárgyak beszolgáltatására. A rendőrkapitányságaink ügyeletéin éjjel-nappal a talált kerékpárokról bejelentést tehetnek, és a rendőrség a beszállításról gondoskodik. Fontos azt is tudni, hogy a beszolgáltatót — ha a talált tárgy tulajdonosa nem jelentkezik — a kerékpár megilleti. A lakossággal együttműködve jobb vagyonvédelmet, szilárdabb közbiztonságot szeretnénk. UT Kunágotán a községi pártházban tartotta tegnap, kedden igazgatósági ülését Olajos Imre elnök vezetésével a Dél-Békés Megyei Termelőszövetkezetek Gazdálkodási Társulása (Déte). A tanácskozás munkájában részt vett dr. Fórján Mihály, a megyei pártbizottság munkatársa, Hankó László, a megyei tanács osztályvezetőhelyettese és Csukás Gyula, a Teszöv titkárhelyettese. Elsőként Horváth Pál igazgató számolt be a lejárt igazgatósági határozatok végrehajtásáról. A növénytermesztés gépesítésének helyzetéről és az intenzív gabonatermesztési program alakulásáról Orbán Mihály igazgatóhelyettes adott átfogó ismertetést. Többek között elmondotta: a Déte taggazdaságaiban a szántóterület 68 százalékán termesztenek gabonát, 15 százalékán ipari növényt és 8 százalékán vetőmagot. A traktorellátottság a fajlagos mutatók alapján az országosnál kedvezőbb képet mutat. A ‘kalászos gabona betakarításánál gondot okoz, hogy a meglevő kombájnpark az optimális kapacitás- igényt nem tudja biztosítani. Az elmúlt esztendőben a taggazdaságok fele kapcsolódott be az IGP VI. programba. Ez a program 12 gazdaságban biztosítja a gyors ütemű fejlesztést. A hozzászólók a műszaki fejlesztés meggyorsítása mellett tették le a voksukat. Szóltak a költségtérítéses gépüzemeltetés fontosságé? ról, az alkatrész-felújítás és -gyártás szükségességéről. Ezt követően Orbán Mihály igazgatóhelyettes a Gyulai Húskombináttal kialakított együttműködésről számolt be az igazgatóságnak. A Déte taggazdaságaiban jelentős a sertéshús termelése. A Gyulai Húskombináttal hosszú távú együttműködési szerződést kötöttek, amelyet évről évre áttekintenek az érintett felek. Szükségesnek tartják a vágóhídi melléktermékek feldolgozás utáni takarmányozási célú felhasználását a szövetkezetekben. Kiss Lajos, a Gyulai Húskombinát kereskedelmi igazgatója hozzászólásában elismeréssel szólt arról az együttműködésről, amelyet a két szervezet kialakított. Dél-Békés megyében a mi- nőségisertéshús-termelés kiemelkedő fontosságú, s a húskombinát a szerződéseknek megfelelően felárat fizet a taggazdaságoknak a jó minőségű termékért. A Déte igazgatósági ülése bejelentésekkel zárult. V. L.