Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-01 / 153. szám

NÉPÚJSÁG 1987. július 1., szerda Sajtótájékoztató az egészségügy időszerű feladatairól Az egészségügyi törvény szeptember 1-jén hatályba lépő módosításának részle­teiről, valamint a társadalmi egészségmegőrző program konkrét feladatairól tájékoz­tatták az újságírókat kedden az Egészségügyi Minisztéri­umban. Dr. Medve László egész­ségügyi miniszter egyebek közt elmondta, hogy szep­temberben megjelennek a módosításból következő mi­niszteri rendeletek. Addig még több szakmai konzultá­cióra is sort kerítenek, pél­dául a művi meddővé tétel­lel kapcsolatos kérdésekről, a geftetika új lehetőségeiről, illetve az ilyen beavatkozá­sok veszélyeiről. Az egész­ségügyi törvény sokat vita­tott, a hálapénzről szóló pa­ragrafusával összefüggésben a tárca vezetője rámutatott: a módosítás egyértelmű sza­bályozást teremtett, ugyan­is kimondja, hogy az egész­ségügyi ellátást az orvos nem kötheti ellenszolgáltatáshoz. A gyógyító munka társadal­mi kontrolijáról szólva ki­fejtette: tervezik annak be­vezetését, hogy a gyógyító intézményeket elhagyó bete­gektől megkérdezik, mennyi­re voltak elégedettek az ellá­tással, hogyan ítélik meg az orvosok, az ápolók munká­ját. Az egészségmegőrző prog­ram tervezetét valamennyi országos intézet rövidesen megkapja — emelte ki a mi­niszter —, s ez alapján min­den intézmény meghatározza ebből adódó feladatait. Ezen­kívül a megyei szakfelügye­lő főorvosok és az egészség- ügyi szolgálatok vezetésével minden megye elkészíti a sa­ját cselekvési tervét. így az egészségügy hatékonyabban vehet részt az egészségmeg­őrzés társadalmi programjá­nak megvalósításában. Ter­vezik továbbá egy olyan központ létrehozását, amely az Egészségügyi Minisztériu­mon belül és az országos in­tézetek között megszervezi az információáramlást, s fel­hívja a minisztérium veze­tőinek figyelmét a program kibontakozását elősegítő si­keres helyi kezdeményezé­sekre. A minisztérium kidol­goz egy olyan ajánlást, amely ahhoz ad útmutatást: a megyékben miként lehetne életmódvizsgálattal össze­kapcsolni az egészségi álla­pot folyamatos ellenőrzését. Az ellátás színvonaláról szólva a miniszter hangsú­lyozta: tavaly az egészség- ügyi költségvetés reálértékét nem sikerült megőrizni. Né­miképp javította a helyzetet, hogy az állami költségvetés külön támogatást adott az úgynevezett célprogramok megvalósítására. Több megyei kórházban hozzáfogtak az érsebészeti profil kialakításához. Mivel az érrendszeri megbetegedé­sek nagyon gyakoriak, to­vábbi erőfeszítésekre van szükség a szakemberképzés­ben, ugyanis — annak elle­nére, hogy elegendő ágy és műtéti idő áll rendelkezésre — ma is sok a várakozó. A korábbi féléves várakozási idő két-három hónapra csök­kent a szívműtéteknél, s a sürgős esetekben azonnali beavatkozásra is mód van. A gyógyszernek nem minő­sülő, de gyógyhatású anya­gok forgalmazását egysze­rűbbé tette a törvénymódo­sítás, ugyanis a feltalálónak csak a szer hatásosságát, il­letve ártalmatlanságát kell bizonyítania. Az adóreform a gyógyszerek termelői árát is érinti majd, ezért a szo­ciálpolitikai, egészségpoliti­kai szempontok figyelembe vételével napirendre tűzik a térítési díjak módosítását. A Celladammal kapcsola­tos kérdésre válaszolva a tá­jékoztatón elmondották: több olyan adat van az Egészségügyi Minisztérium birtokában, amely a szer ha­tástalanságát bizonyítja. Egy akadémikusokból álló bizottság megerősítette: a Celladam toxikus és nincs daganatellenes hatása. Válto­zatlanul érvényben van vi­szont az a miniszteri rende­let, amely a szer emberen történő kipróbálását meg­tiltja. A vegyszer nélküli zöldségtermesztéssel, a bio­kertészkedéssel kapcsolatban elhangzott: ma egyetlen kor­szerű nagyüzemi gazdaság sem. tud erre berendezkedni, belátható időn belül á kis­kertekben vezethető be ez a művelési mód. (MTI) Magasabb keretösszeg segélyezésre Tegnap dr. Varga Imre el­nökletével ülést tartott a megyei társadalombiztosítá­si tanács Békéscsabán. Ezen az albizottság és a szakbi­zottság vezetői a legutóbbi értékelést követő munkáról számoltak be. Amint elhang­zott, csaknem 1500 kivéte­les nyugdíjemelési kérelmet vizsgált meg eddig az előb­bi testület és több mint ezerszáz ügyben döntött. Az elutasító határozatok ellen mindössze tízen fellebbeztek. Az idén megtárgyalt nyug­díjügyek száma 108 volt, és az albizottság tizenhat eset­ben élt a változtatás lehető­ségével. A tbc- és egyéb egészségügyi ellátással kap­csolatos segélykeret ez évi összege 350 ezer forint lett. A segélyezési szakbizott­ság — a főigazgatóság enge­délye és az MTT döntése alapján — tavaly száztízezer forintot fordított az idősko­rúak megsegítésére. Egyéb­ként a rendkívüli alapra fel­használható segélykeret ösz- szege a' korábbi 70 ezerről 1985. január 1-gyel kétszáz­hetvenezer forintra emelke­dett. Ratkay Ildikó, a testü­let vezetője többek között hangsúlyozta, hogy a rend­szeres nevelési, illetve szo­ciális kérelmek elbírálásakor jó volt a helyi tanácsokkal való együttműködés. Az MTT-ülés további ré­szében jogorvoslati és méltá­nyossági ügyeket tárgyaltak meg a résztvevők, s végül bejelentések következtek. —y —n Adó és ellenőrzés Megalakult az új megyei szervezet A párt Központi Bizottsága áprilisi ülésének útmutatásai alapján széles körben folyik az adó- és árreformra vonat­kozó javaslatok előkészítése. A tervezet nemsokára a Köz­ponti Bizottság elé kerül, majd a Parlament is megtárgyal­ja. Az új adóügyi szervezet azonban már július 1-én, a mai napon megalakul. Ezzel egyidejűleg megszűnik a Pénzügy­minisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága és megyei igazga­tóságai, valamint az adómegállapító hivatal és az illetékhi­vatal adóosztálya. Létrejön az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és annak megyei igazgatóságai. A Békés megyei igazgatóság vezetője mától dr. Orosz Ti­vadar, 35 éves, aki közgazdaság-tudományi egyetemet vég­zett, mezőgazdasági üzemszervezésből doktorált és okleve­les könyvszakértő. A Csabai Húsker elődjétől, a Zöldérttől került 1979-ben a PM megyei ellenőrzési igazgatóságához. Volt revizor, osztályvezető, végül 1986 februárjától igazgató. — Kérem, először arra ad­jon választ, mi tette szüksé­gessé az új szervezet létre­hozását? — Mindenekelőtt a pénz­ügyi intézményrendszer kor­szerűsítése, hiszen az a tö­rekvésünk, hogy jobb le­gyen az adóigazgatás hatás­foka, növekedjék az adófize­tők bizalma, javuljon az adófegyelem. Eddig a válla­latok, szövetkezetek adózta­tását a PM Ellenőrzési Fő- igazgatóság és megyei igaz­gatóságai látták el, míg a kisiparosok, magánkereske­dők, a lakosság adóügyeit a tanácsi adómegállapító hiva­talok és az illetékhivatalok megfelelő részlegei intézték. Július 1-től a gazdálkodó szervezetek és az állampol­gárok egy szervezettel, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzé­si Hivatallal állnak kapcso­latban. A kisiparosok, ma­gánkereskedők és más egyé­ni vállalkozók, illetve a la­kosság adóit az adófelügye­lőségek állapítják meg. — De miért kellett fél év­vel előbb létrehozni az új szervezetet, amikor az sem biztos, hogy az Országgyűlés az év végén jóváhagyja az adóreformot? — Erre csak azt tudom mondani: ha nincs adóre­form, a szervezetetekkor is korszerűsíteni kell, legfel­jebb kevesebb szakembert veszünk fel. Most még a je­lenlegi keretek között dol­gozunk, hiszen az adóre­formról még nincs végleges döntés. Ha jövőre az elkép­zelések szerint alakul min­den, akkor a feladatok a sokszorosára nőnek, és a lét­szám bővítésére is szükség lesz. — Viszont sokan kétség­bevonják, hogy kell-e ne­künk ekkora adóapparátus? Ehhez még hozzáteszem: tudvalevőleg megyénkben kevés az egyetemet, főisko­lát járt pénzügyi szakember. Hogyan oldják meg ezt a gondot? — A régi igazgatóságon hetvenen dolgoztunk, ez a létszám tehát adott, a taná­csoktól, az illetékhivataltól mintegy hatvanan jönnek. Ezenkívül a központi dönté­sektől függően további 100 emberre lesz szükségünk. Egyelőre 30 felsőfokú vég­zettségű szakembert vettünk fel, közülük 20-an műszaki­ak. Egyébként úgy vélem, hogy nem lesz gondunk a felvételnél, hiszen nagyok a tartalékok. A vállalatok, a szövetkezetek nem használ­ják ki kellőképpen szakem­bereik képességeit, mi vi­szont megköveteljük, hogy tudásuk legjavát nyújtsák, ffogy sokan lennénk? Nézze, Békés megyében eddig 10 ezren, a jövőben pedig 200 ezren adóznak. Ez például Ausztriához vagy Svédor­szághoz képest, ahol ugyan­ilyen feladatot 18 ezer em­ber lát el, nem tekinthető túlzottnak. — Arról is beszélnek, hogy az adóhatóság szakemberei mesés jövedelmekre tesznek szert, az átlagosnál több fi­zetést kapnak. Kidolgoztak-e már valamilyen ösztönző­rendszert? — Lehet, hogy nem hiszi el, de igaz: revizoraink fi­zetése alacsonyabb, mint a máshonnan jövő szakembe­reké. Most az a legfőbb gon­dunk, hogy ezeket a feszült­ségeket feloldjuk. A jövőben sem lesz szó mesés jövedel­mekről. Az új ösztönzőrend­szeren még dolgoznak, ná­lunk a régi van érvényben, amely évi 30 ezer forint többletjövedelmet garantál. Annyit előrebocsáthatok: aki az átlagosnál jobban keres, meg kell, hogy dolgozzon a pénzéért. Alaposan megnéz­zük, hogy kit alkalmazunk, első helyen áll az erkölcsi megbízhatóság, ezután jön a szakértelem. — Gondolom, a fizetések összefüggésben lesznek a lát­hatatlan jövedelmek felderí­tésével. Milyen módszerekkel próbálják ezt megoldani? — Igen, erről manapság sokat beszélünk. Mivel min­den jövedelem adóköteles lesz, természetesen az úgy­nevezett láthatatlan jövedel­mek után is adót kell fizet­ni. Nem táplálunk olyan il­lúziókat, hogy erre bármely adórendszer teljes körűen képes lenne. A jövedelmek bevallásának a valószerűsé­gét a magánvállalkozók kö­rében ösztönzi az, hogy a termelési célú felhasználá­sok után az általános forgal­mi adót a vállalkozó csak akkor igényelheti vissza, ha ezek forrását tételesen iga­zolja. A felhasznált anya­gokból ugyanakkor a jöve­delem nagysága is kiderül. — Ez idáig rendben van, de hogyan akarják láthatóvá tenni a hálapénzeket, a bor­ravalót? — Itt is az adóbevallásra hagyatkozhatunk. Számolunk azzal, hogy ezek nem mindig tárják fel a teljes jövedel­met. Ezért közvetett ellenőr­zési módszereket tervezünk: az adóreformmal egy időben vagyonnyilvántartás beveze­tésére kerül sor. Ezt két-há­rom évenként újabb nyilat­kozatnak kell követnie. A vagyonváltozás mértéke és a bevallott jövedelmek össze­hasonlítása lehetőséget ad az adóhatóságnak az esetleg eltitkolt jövedelem feltárá­sára. A büntetés olykor el­érheti az eltitkolt jövedelem 200 százalékát is. — Köszönjük a beszélge­tést. Seres Sándor Biztonsági zárat a kerékpárra! Elszaporodtak a lopások Igazgatósági ülést tartott a Déte Napirenden a műszaki fejlesztés és a sertéshústermelés A múlt évben 5067 bűn- cselpkmény vált ' ismertté Békés megyében. Ezek 71 százaléka vagyon elleni jog­sértés volt. Lakosságunk va­gyonát 1975 bűncselekmény­nyel károsították 10 millió forint kárt okozva. Megyénk­ben nem kielégítő a vagyon­védelem, s különösen elsza­porodtak a kerékpárlopások. A vagyonvédelem megszi­lárdítását, a kerékpárlopá­sok megelőzését tárgyalta a közelmúltban a Békés Me­gyei Rendőr-főkapitányság vezetői értekezlete. A meg­levő gondokról kértünk fel­világosítást Dénesi Miklós rendőr alezredestől, a főka- * pitányság bűnüldözési osztá­lyának vezetőjétől: — Megyénk — földrajzi és településszerkezeti hely­zete miatt is — úgynevezett — „kerékpáros megye”. Be­csült adataink szerint la­kosságunk 230 ezer kerék­pár tulajdonosa. A kerékpár fontos közlekedési eszkö­zünk. A kerékpár megdrá­gult, új értéke az átlagkere­set 60-70 százalékát is elér­heti. A megyében 1986-ban 859 kerékpár eltulajdonítása miatt tettek állampolgára­ink feljelentést. Az érték vagy az eltulajdonítás kö­rülményei miatt 368 esetben bűnügyi nyomozást kellett folytatni. A többi eset tulaj­don elleni szabálysértés volt. — A tolvajok hol és mi­kor tűnnek fel legsűrűbben? — A lopást leggyakrab­ban délután és az esti, éj­szakai órákban a megye­székhelyen és nagyobb vá­rosainkban követték el. Az esetek 35 százalékában a ke­rékpárt lakótelep épületei­nek a környékéről, nyitott lépcsőházakból és kerékpár­tárolókból, 25 százalékát szórakozóhelyek, 20 százalé­kát boltok, áruházak elől vitték el. Az elkövetés he­lye más esetekben a mun­kahely környéke vagy az ut­ca volt. — Az értékelésből is ki­tűnik, hogy sok a lezáratlan kerékpár, hiányos a felsze­relés. — A kerékpár felszereltsé­ge közlekedésbiztonsági kö­vetelmény. Még nem tudato­sodott kellően, hogy a fel­szerelést jó biztonsági zár­ral is ki kell egészíteni, mert ezzel értékeinket védjük. A kerékpár is érték. Rendőre­ink az ellenőrzések során azt is tapasztalják, hogy a kerékpáron rajta van a jó zár, . azonban tulajdonosa mégsem használja. Különö­sen munkaidő után az ital­mérő helyek, máskor boltok, áruházak környékén sok a lezáratlan kerékpár. Nyomo­zásainkból az is kiderült, hogy egyre több a jó állapo­tú lezárt kerékpárra irányu­ló lopás. Előfordult emeleten elhelyezett kerékpárlopás és olyan is, hogy a bűncselek­ményhez más megyéből ér­kező gépjárművet használ­tak. — A lakótelepek területé­ről lopták el a legtöbb ke­rékpárt, mi ennek az oka ? — Sok az éjszakára nyit­va hagyott lépcsőház és a záratlan kerékpár. Gond az is, hogy egyes kerékpártá­rolók zsúfoltak, nehézkes a kerékpárok elhelyezése. Ilyenkor kerül a kerékpár a lépcsőházba vagy az épület falához. Az is gond, hogy nem minden későn érkező lakó zárja a lépcsőházat és a tárolót. — A tolvajok felderítésé­ben milyen eredményeket ért el a rendőrség? — Hozzávetőleg az ello­pott kerékpárok 30 százalé­kában tudtuk feladatainkat eredményesen megoldani. A kerékpárok gyári számának, a gyártmánynak és típusnak az ismeretei nélkül rendkí­vül nehéz a nyomozás. A kerékpár könnyen átfesthető, alkatrészenként is felhasz­nálható. Az sem elhanyagol­ható, hogy tavaly 507 elha­gyott kerékpárt szolgáltattak be a becsületes megtalálók a tanácsokhoz, és csak 167 esetben jelentkezett a tulaj­donos vagy talált a rendőr­ség olyat, melyben feljelen­tés volt. Ilyen körülmények között sok állampolgárunk károsult maradt. A kárt az Állami Biztosító is csak be­törés eseteiben rendezi. — Mit kíván tenni a Bé­kés Megyei Rendőr-főkapi­tányság? — Rendszeressé tesszük a közúti kerékpár-ellenőrzése­ket, s ehhez kérjük a lakos­ság segítő támogatását, mert a lopott kerékpárok csak .így szűrhetők ki. Számítógépet is alkalmazunk különböző el­lenőrző munkánk pontosítá­sára, gyorsítására, és együtt­működünk a környező me­gyék rendőri szerveivel. Szorgalmazzuk a munkahe­lyeken, a közterületeken ke­rékpármegőrzők létesítését. — Mit kér a főkapitányság a lakosságtól? — Jegyezzék fel a család kerékpárjának típusát, gyárt­mányát, gyári számát. Még a régi kerékpárokon is ke­ressék meg. Ha újat vásárol­nak, jegyeztessék fel a jót­állási jegyre, és őrizzék meg. A nagy értékű kerékpárhoz kulcsos biztonsági zárat vá­sároljanak, és mindig hasz­nálják is. Jobb összefogás­sal teremtsék meg a lépcső­házak és kerékpártárolók állandó zárását. Ha alkalmi vétellel vásárolnak kerék­párt, akkor személyigazol­ványból jegyezzék fel az el­adó legfontosabb adatait és személyi számát. Végül gon­doljanak a károsult állam­polgárokra is. Szolgáltassák be a tanácshoz vagy a rend­őrségre az elhagyott, gazdát­lan kerékpárokat.' Külön kérjük az üzemeket, intéz­mények rendészeti dolgozóit a rendszeres ellenőrzésre és a talált tárgyak beszolgálta­tására. A rendőrkapitánysá­gaink ügyeletéin éjjel-nap­pal a talált kerékpárokról bejelentést tehetnek, és a rendőrség a beszállításról gondoskodik. Fontos azt is tudni, hogy a beszolgáltatót — ha a talált tárgy tulajdo­nosa nem jelentkezik — a kerékpár megilleti. A lakos­sággal együttműködve jobb vagyonvédelmet, szilárdabb közbiztonságot szeretnénk. UT Kunágotán a községi párt­házban tartotta tegnap, ked­den igazgatósági ülését Ola­jos Imre elnök vezetésével a Dél-Békés Megyei Terme­lőszövetkezetek Gazdálkodá­si Társulása (Déte). A ta­nácskozás munkájában részt vett dr. Fórján Mihály, a megyei pártbizottság mun­katársa, Hankó László, a megyei tanács osztályvezető­helyettese és Csukás Gyula, a Teszöv titkárhelyettese. Elsőként Horváth Pál igaz­gató számolt be a lejárt igazgatósági határozatok végrehajtásáról. A növénytermesztés gépe­sítésének helyzetéről és az intenzív gabonatermesztési program alakulásáról Orbán Mihály igazgatóhelyettes adott átfogó ismertetést. Többek között elmondotta: a Déte taggazdaságaiban a szántóterület 68 százalékán termesztenek gabonát, 15 százalékán ipari növényt és 8 százalékán vetőmagot. A traktorellátottság a fajlagos mutatók alapján az orszá­gosnál kedvezőbb képet mu­tat. A ‘kalászos gabona beta­karításánál gondot okoz, hogy a meglevő kombájn­park az optimális kapacitás- igényt nem tudja biztosítani. Az elmúlt esztendőben a taggazdaságok fele kapcso­lódott be az IGP VI. prog­ramba. Ez a program 12 gazdaságban biztosítja a gyors ütemű fejlesztést. A hozzászólók a műszaki fejlesztés meggyorsítása mel­lett tették le a voksukat. Szóltak a költségtérítéses gépüzemeltetés fontosságé? ról, az alkatrész-felújítás és -gyártás szükségességéről. Ezt követően Orbán Mi­hály igazgatóhelyettes a Gyulai Húskombináttal ki­alakított együttműködésről számolt be az igazgatóság­nak. A Déte taggazdaságai­ban jelentős a sertéshús ter­melése. A Gyulai Húskom­bináttal hosszú távú együtt­működési szerződést kötöt­tek, amelyet évről évre átte­kintenek az érintett felek. Szükségesnek tartják a vá­góhídi melléktermékek fel­dolgozás utáni takarmányo­zási célú felhasználását a szövetkezetekben. Kiss Lajos, a Gyulai Hús­kombinát kereskedelmi igaz­gatója hozzászólásában elis­meréssel szólt arról az együttműködésről, amelyet a két szervezet kialakított. Dél-Békés megyében a mi- nőségisertéshús-termelés ki­emelkedő fontosságú, s a húskombinát a szerződések­nek megfelelően felárat fi­zet a taggazdaságoknak a jó minőségű termékért. A Déte igazgatósági ülése bejelentésekkel zárult. V. L.

Next

/
Thumbnails
Contents