Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-25 / 174. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1987. JÚLIUS 25., SZOMBAT Ára: 2,20 forint XLII. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Öntözési nagyüzem Megvizsgálják a lakásárakat és az építési költségeket A júliusi szárazságban szomjaznak a földek és sínylődik a növényállomány. Ezért mesterséges öntözéssel igyekeznek javítani a hely­zeten. A lehetőségek korlá­tozottak, ám némileg re­ménykeltő, hogy az idén szá­mos helyen új, korszerű és nagy teljesítményű öntözőbe­rendezések álltak munkába. A MÉM adatai szerint az Alföldön, a Kisalföldön, a Mezőföldön, Északkelet-Ma- gyarországon, a dél-borsodi vidékeken és az országnak még számos körzetében szin­te megszűnt a növények víz­forgalma; nem jutnak után­pótláshoz a talajból, és a levegőből is hiányzik az a páratartalom, ami némi eny­hülést okozna, s javítana az anyagcserén. Másutt sem sokkal jobb a helyzet, csak nagyon kevés helyen kapott esőt a határ júliusban. In­kább csak záporok, zivata­rok voltak, ezek is elvétve jelentkeztek és nem adtak többet 10-20 milliméternyi esőnél. A növények immár feltűnően mutatják az aszá­lyos időszak jeleit, színük el­vesztette a természetes üde- séget, és lombfelületük csök­kentésével igyekeznek csök­kenteni a párolgást. A víz­ellátás javítására eddig hoz­závetőleg 70 ezer hektár ka­pott mesterséges csapadé­kot. ebből mintegy 20 ezer hektáron már legalább két­szer vagy ennél többször ön­töztek. A teljesítmény jobb is lehetne, ám ezt az is be­folyásolja, hogy az idén, a viszonylag bőséges tavaszi esőzések után, sokfelé az átlagosnál későbben indítot­ták az öntözőgépeket. A gépek kihasználása még sikeresebb lehetne, ha je­lentős részük nem lenne meglehetősen elhanyagolt műszaki állapotban. Számí­tások szerint mintegy 65 ezer hektáron fel kellene újítani és alapvetően kor­szerűsíteni az öntözési tech­nikát, mert itt a gépek el­avultak és a névleges telje­sítménynek már csak töre­dékét nyújtják. A nyilván­tartott területben szerepel — mintegy 35 ezer hektáron — olyan öntözőfelület is, ahol a gépek jóformán már.hasz- nálhatatlanok, mert a régi típusokhoz már nem lehet beszerezni alkatrészeket, és amúgy is olyan nagy a mun­kaerő-szükségletük, hogy a termelők nem látják biztosí­tottnak az öntözés gazdasá­gosságát. Reményt keltő viszont, hogy igen korszerű gépek is segítenek az öntözésben. Ki­emelkedő-képességű gép pél­dául az'Júgynevezett kordo- nos önjáró öntözőberendezés, amelyből immár 29^ üzemel az országban^, s összesen öt­ezer *hektár£ látnak el víz­zel. Hasonlóan korszerű egy­ségekből további öt szórja a vizet a növényekre, ezeket szintén külföldi gyártóktól szerezték be. Az osztrák Bauer cégtől vásárolt 600 berendezés jó része is már kinn van a növények közelé­ben, és folyamatosan esőzte- ti a területeket. További osztrák, valamint magyar és csehszlovák gépek javítják a műszaki színvonalat, ám a kép még korántsem meg­nyugtató, hiszen az öntöző­technika középmezőnyében levő berendezések teljesít­ménye és gazdaságossága is még sok kívánnivalót hagy maga után. A lakásépítési költségek és árak alakulásával foglal­kozik hamarosan a Közpon­ti Népi Ellenőrzési Bizott­ság. A szeptemberi, októbe­ri, az egész országra kiterje­dő széles körű vizsgálat programjáról pénteken ta­nácskozott a testület a KNEB székházában. Az utóbbi években a jö­vedelmeket és a támogatá­sokat meghaladó mértékben növekedtek a lakásépítési árak. Az állami lakásépítés részarányának csökkenése szintén kedvezőtlenül érin­A Mogürt Külkereskedel­mi Vállalat újabb 7300, kü­lönböző típusú szovjet gép­kocsi behozataláról írt alá szerződést partnerével, az Avtoexporttal.Ily módon az idén egyedül Ladákból 41 500 érkezik hazánkba, ami hat év óta a legnagyobb tétel. Az idei szállítmányban 3310 Lada Samara típus is szerepel. A Mogürt idei gépkocsi­importja 20 százalékkal meghaladja a tavalyi szin­tet, a behozatal 145 ezer au­tó. A hagyományos csator­nákon kívül 5 ezer Polski Fiat 126-os kiskocsit szerez­tek be terven felül, mégpe­dig egy kínai cég közremű­ködésével, háromoldalú, ma­gyar—lengyel—kínai elszá­molás keretében. Hasonló módon sikerült vásárolni 3500 Skoda gépkocsit is. Az tette elsősorban azokat a ré­tegeket, amelyek jövedelme az átlagosnál kisebb, megta­karításaik szerények, s csa­ládi támogatásra sem szá­míthatnak. Az új lakások drágulása nyomán a meglé­vők is felértékelődtek, mind­ez pedig kihatott a forgalmi értékre, a cserére, sőt még a bérleti, albérleti díjak ala­kulására is. A vizsgálat során együtt­működnek a Hazafias Nép­front, valamint a KISZ KB illetékes osztályaival. indiai Maruti céggel a vál­lalat már korábban hosszú távra szőlő kooperációs meg­állapodást kötött, ennek ér­telmében magyar műszerfa­lakért cserébe az őszi hóna­pokban megérkezik az első 500 Maruti kocsi hazánkba. A Mogürtnél az idei gép­kocsiimporttal kapcsolatban azt is elmondták, hogy több nagy szállítójuk nem tartot­ta be szerződésben vállalt szállítási ütemezését, s ezért akadozott az utóbbi időben a járművek átadása a Mer- kur-telepeken. A külkeres­kedelmi vállalat intézkedése nyomán a szállító partnerek vállalták, hogy a lemaradá­sokat szeptember végéig pó­tolják, s valamennyi ez évi szállításra rendelt gépkocsi karácsonyig beérkezik az or­szágba. Jönnek a Lada Samarák és a Mamiik Pékek közt Gyomaendrödön „II kinti hőség ehhez képest felüdülés...” Békéscsabán a Gyóni Géza utcai építkezéseknél a Békés Me­gyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a csatorna dúcolá­sát végzik. Pátrialemezeket helyeznek a földbe Fotó: Gál Edit Nyílt nap a Szarvasi Hakiban A Haltenyésztési Kutatóin­tézet szakemberei nyitott szemmel járják a világot, tanulmányozzák a víziszár­nyasok iránt mutatkozó ke­resletet. Nagy figyelemmel kísérik a hozzájuk látogató külföldi érdeklődők szemlé­lődését a kutatásban elért eredmények megismerésekor. Így nem érte őket váratlanul a kacsa testtömegének növe­lése iránti igény. Különböző kutatási területeken változ­tattak programjaikon, s ma ott tartanak, hogy az ország szakmai közvéleménye elé tárhatták a szarvasi neme­sített kacsa-, a legújabb ha­lastavi kacsafajtájukat. Tegnap, július 24-én dr. Müller Ferenc kandidátus, az intézet igazgatója nyitot­ta meg azt a tudományos igényű, a gyakorlati szakem­berek számára oly sok in­formációt adó előadássoroza­tot, melyet Szarvason prog­ramjukba vettek a hazai ví- ziszárnyas-tenyésztés minő­ségi színvonalának javításá­ra. Már külföldre.is eljutott a legújabb szarvasi nemesített kacsafajta. Olyan visszajel­zések érkeztek Szarvasra, hogy a legújabb kacsájuk Brazíliában, Nigériában, vagy a Távol-Keleten, a leg­különbözőbb klimatikus vi­szonyok között is megőrizte a nemesítés kapcsán garan­tált termelési paramétereit. Jóllehet ezek a teljesítmé­nyek csak megerősítették a hazai szerveket abban, hogy ez a kacsafajta is kapja meg az államilag elismert fajta rangját. A nagyszámú érdeklődő előtt nyolc magas színvona­lú .tudományos előadás hang­zott el a nemesítésben szer­zett tapasztalatokról, majd gyakorlati bemutató követ­kezett. Ezzel a kacsatenyésztési és -kutatási nappal a szarvasi Haki idehaza új fejezetet nyitott a tudomány és a gya­korlat eredményes ötvözése folytán várható, a korábbi­nál minden tekintetben ki- fogástalanabb, a megválto­zott körülményekhez alkal- mazkodóbb intézeti munka megújításában. D. K. Országos kempingtalálkozó Nem voltam biztos abban, hogy hőmérőt is találok a Körösi Sütő- és Édesipari Vállalat gyomaendrődi ke­nyérgyárában. Kiszereltem a kocsiból, hogy mérhessem, mit is mutat a kemencék közelében? „Idegeneknek belépni ti­los” — állított meg egy táb­lácska a kenyérgyár ajtaján. A portás viszont tudott jöt- tünkről, kinyílt hát előttünk a kapu. Az irodában Botos Lajosné termelési osztályve­zető és Falusi László üzem­vezető várt. Ketten kísértek végig, hogy megmutassák a kenyérsütés folyamatait. A délutáni műszak déli 12 órakor kezdődik és este 8 óráig tart. Ötvös József cso­portvezető a hatalmas da­gasztógép előtt ténykedik. — 1973 óta dolgozom a kenyérgyárban. Mint a töb­biek, én is három műszak­ban. Eltelt kezdetben egy kis idő, amíg a szervezetem hozzáedződött a felfordult életvitelhez, amivel az éj­szakázás jár. Nekem a dél­előttös műszak a legnehe­zebb. Fél 4-kor már bent vagyunk és fél 12-ig kell talpon lennünk. Fárasztó. A dagasztóban „csak” 37 fok meleg van. Ezt is meg lehet szokni. Itt viszonylag kevés a fizikai munka, de lénye­ges a szakmai tudás. — Mit csinál a szabad­idejében? — Próbálom kipihenni magam. Aztán olvasok és a két gyerekemmel foglalko­zom. Nemrég végeztem el a művezetői tanfolyamot. — Elégedett a fizetésével? — Tulajdonképpen igen. 8—10 ezer forintot keresek, mint csoportvezető. Dávid Vendelnéről azt mondták kísérőim, hogy „tud beszélni”, csak kérdez­zem.,- ~ — Tizennégy éve vagyok sütőipari szakmunkás. A há­rom műszak közül az éjsza­kait szeretem a legjobban. Bejövök este fél 8-ra és haj­nal fél 4-ig dolgozom. Utá­na délig kialszom magam, és tudok a háztartással, a csa­láddal foglalkozni. — Most éppen mit „süt”? — Nehéz vajas rétest. Egy műszak alatt 800-1000 darab almás, túrós rétes sül ki, amit a környező boltokba szállítanak. Gyomaendrődre elsősorban, aztán Dévavá- nyára és Ecsegfalvára. Csulák Károly mosolyogva adja vissza a kemence elé letett hőmérőt. (Folytatás a 3. oldalon) Salgótarjánban rendezi meg ebben az évben a KISZ Nógrád Megyei Bizottsága, a KISZ KB sportosztálya és a SZOT sportosztálya a Dol­gozó Fiatalok Országos Kem­pingtalálkozóját. Az augusztus 20—23. kö­zötti rendezvényen több tu­risztikai, sport- és kulturá­lis program várja az ország minden részéből ideérkező fiatalokat. Két színpadon kü­lönféle zenei, kulturális és sportbemutatók szórakoztat­ják a fiatalokat. A résztve­vőknek rendeznek éjszakai akadályversenyt, gyalogtúrá­kat és kerékpáros kirándulá­sokat, valamint vidám ve­télkedők is tarkítják a há­romnapos programot. Jelent­kezni a KISZ megyei bizott­ságainál, valamint augusztus 20-án a helyszínen is lehet. A Magyar Államvasutak és a KISZ KB megállapodá­sa alapján a MÁV 50 száza­lékos utazási kedvezményt nyújt a kempingtalálkozóra utazó fiataloknak. Szerető István 16 éve „veti” a kenyeret Mezőhegyesi hét BÉKÉS MEGYEI a KHim-MM -ban Impozáns szállóvá alakították át az egykori árkádos laktanyaépületet Mezőhegyesen. A Nóniusz Szálló nevet kapta, főként nyugati turisták szállnak itt meg, akik Mezőhegyes szépségeivel ismerkednek, s közben-közben még lovagolnak is. A 3. oldalon szól erről írásunk. Az 5. oldalon Csomós Zsuzsával, az MSZMP nagyköz­ségi pártbizottsága titkárával beszélget a Mezőhegyesen szervezett és végzett pártmunkáról az újságíró. Ezt az írást azért is ajánljuk szíves figyelmükbe, mert a pártmunka szervezésének új útjait keresi a településen. Ugyanezen az oldalon rövid hírben számolunk be a kendergyári fejlesztésekről. A 16. oldalon sporttémával is foglalkozunk. Fogathaj­tás. Ha fogathajtás, a riportalany nem lehet más, mint Krizsán Sándor.

Next

/
Thumbnails
Contents