Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-23 / 172. szám

1987. július 23., csütörtök Hatékonyságot javító intézkedések a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátban KiilfÜldre utazóknak Jugoszlávia: Élt, s dolgozott egy nem­zedék Mezőhegyesen, mely­nek a nincsből a vant kel­lett előteremtenie. Abban az időben nem vizsgálták a mai értelemben a jövedelemter­melő képességet. Ez ebben az időszakban mindig a fő­könyvelő asztala volt. A ke­rületek vezetőinek a köz­pontban mindent meghatá­roztak: mit hogyan csinálja­nak. A 'többi az időjárás függvénye volt, az év végi nyereség összehozása pedig a könyvelésé. Nagy üzem, nagy költsé­gek, hatalmas, néha túlmé­retezett kiadások jellemez­ték az itt folyó munkát. Mezőhegyesnek mindezt megbocsátották, hiszen belő­le csak egy van az ország­ban. Ráadásul a magyar mezőgazdaság háttérgazda­ságának számított, mivel a jó minőségű vetőmagot, az állati termeléshez szükséges törzseket: tenyészanyagot itt állították elő. Talán ezekért a jószolgálati tevékenysége­kért segítették, támogatták országos szerveink atyai bő­kezűséggel az itt folyó mun­kát. Ezek a tevékenységek más gazdaságokban jelenleg is mínuszjövedelmet termel­nek, de van egy vagy két olyan ágazat, amely elbírja ezekét a terheket. Mezőhe­gyesen, mivel az utóbbi idő­ben a közgazdasági munka felerősödött, folyamatosan abbahagyták, a gazdaság tes­téről lefaragták a vesztesé­get termelő üzemrészeket, mert csak így tudtak javí­tani a jövedelemtermelő ké­pességen. Több, hatékonysá­got javító intézkedést hoz­tak, melyek az utóbbi más­fél évben a korábbi gondol­kodás egész láncolatát, ten­denciáját megfordították. Ma Mezőhegyes egyre job­ban megfelel a vele szem­ben támasztott követelmé­nyeknek. Egy céljuk van: ez pedig a jövedelemtermelő képességé. Itt már nemcsak a könyvelés faragja az ága­zatok termelését, hanem mindenki, hiszen olyan az érdekeltségi rendszerük, mely erre buzdít, sarkall, ösztönöz. — Nekünk egy igen ma­gas termelési színvonal mel­lett a költségek csökkenté­sére úgy kellett vállalkoz­nunk, hogy a termelés meny- nyiségi és minőségi mutató­it megőrizzük — mondotta Andó Ferenc vezérigazgató. Búzából 7,2 tonna a hek­táronkénti termésünk. Ku­koricából 11,5 tonnát taka­rítunk be. Gazdasági átlag­ban tehenenként 6331 liter tejet fejünk. Ezen belül a holsteinállomány 7350 liter tejet ad. Évente 65 ezer hí­Andó Ferenc vezérigazgató zott sertést állítunk elő, részben saját feldolgozásra, részben a Gyulai Húskombi­nátnak, részben pedig köz­vetlen élő exportra. Hibrid­kukorica-vetőmagból 11 ezer tonnát adunk az országnak, vetőmag búzából pedig 3 ezer tonnányit. Üjabban cu­korrépa-vetőmagot is ter­melünk, részben saját szük­ségletre, részben pedig a hazai vetőmagigények kielé­gítésére. A termelés ilyen magas színvonalú szervezését két ötéves tervciklus 750 milliós fejlesztéssel segítette. Ezek zöme az állattenyésztésre irányult. Ma újra ott tar­tanak, hogy eszközeik el­használódtak, évi fenntartá­sukra nem kevesebb, mint 250 milliót kell költeniük! A szabályozórendszer Mezőhe­gyest is ugyanúgy szorítja, mint megyénk bármelyik gazdaságát, de újabban az aszály okozta károkkal is szembe kell nézniük. To­vábbi szorítást jelent az évi 100 milliós nagyságrendű kamatköltség, a magas fej- lesztésihitel-állomány (450 millió) és az üzemvitelre felvett igen jelentős pénzesz­közök törlesztése, kamatai­nak fizetése. Két évvel ez­előtt igen súlyos pénzügyi problémák gyötörték őket. A Magyar Nemzeti Banknál sorba álltak, mert a 2.8 mil­liárdos termelés nem adott kellő fedezetet pénzügyi egyensúlyuk megteremtésé­hez. Tulajdonképpen ekkor kezdtek gondjaik racionális áttekintéséhez, és hoztak olyan drasztikus pénzügyi intézkedéseket, melyek ha­tására ma már elmondhat­ják: korábbi labilis pénz­ügyi helyzetük jó irányba változott. — Intézkedéseink közül szeretném kiemelni — mon­dotta a vezérigazgató — a racionális létszámgazdálko­dást. Az embereknek csak a jövedelmet termelő ágaza­tokban biztosítottunk mun­kát. Csak tavaly 123 fővel csökkentettük a foglalkozta­tottak számát. A növényter­melés szerkezetén a jövede­lemtermelés irányába módo­sítottunk. A búza vetésterü­letét a kukorica rovására csökkentettük. Szójatermesz- tésre vállalkoztunk. Megho­nosítottuk a cukorrépa-vető­mag termesztését és növel­tük. az illetményföldet hasz­nálókat is bevontuk a hib­ridkukorica-vetőmag előállí­tásába. Felszámoltuk a saje- ri hizlaldát, ahol kilónként 10 forinttal drágábban ter­meltük a sertést, mint a korszerű telepeken, össze­vontuk a hízómarha-ágaza­tot. Öt telepből egy nagyot üzemeltetünk. Hasonlóan jártunk el a tenyészüsző- nevelésben is. A lólétszámot maximáltuk 750-re. Ez 850 volt korábban. A felszaba­dult épületekben libaneve­léssel foglalkozunk. Ez egy teljesen új ágazat. A költ­ségek megtakarításában je­lentős területnek látjuk a belső anyagmozgatás élő és holt munkaerejének csök­kentését. Egy-egy terményt több ízben is átrakunk, mert szűkek a raktáraink. Ezért most ilyen irányba fejlesz­tünk. — Ezek az intézkedések hogyan hatnak a jövedelem- termelő képességre? — Vizsgálataink szerint kedvezően. Erre az évre 212 millió forint nyereséget ter­veztünk. Ez még mindig alatta marad a vártnak, de a korábbiakhoz képest a ré­gebbi állapotokból a kitö­rést mutatja. Törekvéseink lényegéhez e szám kapcsán had mon'djam el, hogy eb­ben az évben kombináti át­lagban a hatékonysági muta­tókon 10 százalékkal szeret­nénk javítani.-r- Milyen lesz a holnap Mezőhegyese? — Jövedelemtermelő. Mi, mezőhegyesiek itt élünk, itt akarunk megélni, ezért pró­bálunk beleilleszkedni ab­ba a közgazdasági környe­zetbe, mely a fejlődés irá­nyát, a mind nagyobb, ma­gasabb színvonalú jövede­lemtermelés felé sodorja. A továbblépésre elképzelése­ink vannak. Ezek realizálá­sára működő tőkére lesz szükségünk. Kezdeményezé­seink tanúsítják: más gaz­dasági szervezetek szívesen ruháznak be nálunk, s mi élni kívánunk ezzel a lehe­tőséggel is. Dupsi Károly A központi terményszárító sor 30 ezer ton­na meglevő raktártérrel Az épülő új raktár 20 ezer tonna befogadá- sú lesz II kempingárak rendkívül eltérőek Az országban mintegy 360 sátortábor mű­ködik, majdnem félmillió vendéget fogad­hat. E táborok kétharmada az Adriai-ten­ger partján áll, a kempingekben nagyon felemelték a szolgáltatások díját, de a nya­ralás még mindig a sátortáborokban a leg­olcsóbb, a legvonzóbb a kiskeresetűek szá­mára. A legutóbbi jelentések szerint hely van még elegendő. Az árak rendkívül eltérőek. Néhány pél­da: a Pula melletti Pomer kempingben a napi illeték 850 dinár, Krken 960 dinár. Az umagi Arena sátortáborban és a Labin gaj táborban 1100 dinár, illetve 1800 dinár a napi térítés. A dubrovniki Selitude sátor­táborban 1800 dinár az illeték. Egyes kem­pingekben például az ankarani Adriában, a portorozi Lucijában a napi illeték fejen­ként 2500 dinár, de ebbe már beszámítot­ták a gépkocsik parkolási díját, a sátor, il­letve az utánfutók helypénzét is. A sibeniki Martinska kempingben pél­dául naponta 1300 dinárba kerül a gépkocsi parkolása, a pagi Asban és a dubrovniki Solitudábán 1000 dinár, a többi sátortá­borban átlag 400—850 dinárba kerül. A sátorhely az igranei Dole táborban a legdrágább. 1440 dinár egy napra. Kupari- ban 840. a makarskai Savinja táborban 1000 dinár. Pula környékén az India, a Pomer és a Runka sátortáborban napi 620 dinár. A lakókocsi után Murterban, a Plit- ka vala táborban 600 dinár a helypénz, a trogiri Medenában már 1600, Selcében pe­dig 1850 dinár. A más illetékek díja is nagyon eltérő, így például sátortábortól függően hűtő­szekrényfiók 400—950. dinárba kerül, a na­pi áramcsatlakozás 500—1200 dinár. Az adriai tengerparton mintegy 20 kemping­ben bérelhető lakókocsi is. A négyszemé­lyes lakókocsikat minden szükséges felsze­reléssel ellátták. Az izolai Jadranka kem­pingben egy ilyen lakókocsi napi bérlete 10 000 dinár, a zadari Punte bajiéban 14 000 dinár, a poreci Ulikában 19 300 dinár, a trogiri Medenában pedig 23 600 dinár. Az ország belső részében a sátortáborok napi díja már jóval kevesebb, a Béla Crkva melletti Jezere táborban naponta fejenként 600 dinárba kerül a tartózkodás, az autó és a sátor helypénze pedig 200 di­nár, a lakókocsié 450 dinár. A zlatibori Partizanske vode táborban fejenként csak 300 dinár az illeték, az autó parkolási díja 200 dinár, sátor és utánfutó napi illetéke pedig 400 dinár. Lengyelország: A turizmus árnyoldalai A főszezon beköszöntővel megszaporodtak a turizmus árnyoldalairól szóló hírek a len­gyel sajtóban. A spekulációellenes társadalmi bizottság felmérése szerint im­már a legmagasabb kategóriába sorolt szállodákban és étter­mekben is gyakran megkárosít­ják a vendéget, bővül a hiány­cikkek illegális kereskedelme, terjed az udvariatlanság, a szer­vezetlenség, a rendetlenség, a piszok. Nem tartozik a ritkaságok közé, hogy helyhiányra hivat­kozva a szállodák elküldik a vendégeket, miközben jócskán van még üres szobájuk. A sopoti „Grand” Szállóban is így tettek az ellenőrökkel, bár — mint Megérkezett a nyár. A tenger szerelmesei közül so­kan a bolgár tengerpartot választják. Szépségével és romantikájával az üdülők ezreit vonzza a burgaszi öbölben fekvő Szoszopol. Csillogó tenger, sziklás öb­lök, pompás homokstrand, étvágygerjesztő illatok, tar­ka napernyők a régi kávé­házak teraszán. Mindez Szo­szopol. Június elejétől októ­ber végéig tízszeresére nő a négyezer lakosú városka né­pessége. Jönnek a világ minden tájáról. Szoszopol „a szabadulás városa”, mert bár az i. u. 431. évben em­lítik először, de az alapítók az i. e. 610-ben találtak itt menedéket. A kisázsiai Mi­let városából jöttek. A régi tengerésznép jó kikötőt ta­lált itt, éá letelepedett. A település gyorsan felvirág­zott. Aztán jöttek a barbá­rok, és velük a pusztulás. Utánuk azonban újra meg­indult az élet. Szoszopol a halászok vá­rosa. "Hálójuk itt mindig megtelik. A tenger vize planktonokban gazdag, és ez vonzza a halakat. A halá­szok útmutatói a játékos delfinek, a tengeri halak, a szardellák fő fogyasztói. Mindig ott tanyáznak, ahol legbővebb a zsákmány. A halászoknak csak őket kell követniük. A vidám víziak­robaták az utasok szórakoz­tatására szívesen követik a hajókat. Szoszopol a múzsák váro­sa. Először a festők jöttek, őket követték az írók. Ze­kiderült — 57 üres szobájuk volt. Varsó két nagy múltú szállodá­jában, a Grandban és a Fórum­ban az alkalmazottak másfél év alatt nem kevesebb, mint öt ton­na — a lengyel kiskereskede­lemben hiánycikknek számító — kávét vettek meg és adtak to­vább busás felárral, ahelyett, hogy a vendégek kiszolgálására gondoltak volna. A wroclawi Wroclaw Szálloda 10 portása ki- tartottság miatt került összeüt­közésbe a törvénnyel, míg a krakkói ,.Krak” Hotel dolgozói ellen összesen 152 bűncselek­mény miatt folyik eljárás. A bi­zottság megállapitása szerint _a szállodák osztálybasorolása és a szolgáltatások minősége között nehéz összefüggést találni. Az év Csónakkikötő neszerzők, színészek. Az ódon utcácskák varázsa, az évszázados repedező amforák mellett a modern plasztika, a hárfák susogása, a vonós­négyesek szelíd harmóniája, a régi táncok és a modern balettek kavalkádja minden­kit megragad. A művészetet a város jó szellemének ne­vezik. E festői üdülőhelyen nin­csenek szállodák. A szoszo- poliak hűvös, fával borított, nemegyszer 150—200 éves halászházaikban fogadják vendégeiket. S ha esténként kígyóinak a kertek és ud­varok lámpásai, a félsziget a tenger felől ünnepi díszben tündöklik. A csillagfényes ég alatt megtelnek az utcák, a vendéglők, a kávéházak, Szoszopol lakói és vendégei élvezik a nyár szépségeit. első negyedében ellenőrzött 169 vendéglátóipari egység közül csak hatnál (3 százalék) nem ta­láltak szabálytalanságot az el­lenőrök. A tapasztalatok szerint azon­ban nem csak a személyzettel, hanem a vendégekkel, a turis-» tákkal is sok a gond. Tavaly a hatóságok 2500 esetben indítot­tak eljárást a szállodai dolgozók és a vendégek ellen. 8 ezer sza­bálysértést követtek el a hote­lekben, amelyekben egyébként tavaly 300 körözött bűnözőt tar­tóztattak le. Lengyelországban 1986-ban 12 800 büntetőeljárás in­dult a vám- és devizatörvénye­ket „rosszul ismerő lengyel tu­risták” ellen. E „turisztikai” sta­tisztika szerint a Lengyelor­szágba látogató külföldiek kö­zött is akadnak a törvényekben — finoman szólva — járatlanok. Tavaly jugoszláv állampolgárok ellen 815, NSZK állampolgárok ellen 465 esetben indult eljárás. Hasonló kellemetlenségben volt része 189 magyar és 102 cseh­szlovák turistának is. Benépesült a Magas-Tálra A fenyvesek varázsa, az ég­betörő hegycsúcsok meghódítá­sának vágya mindig vonzotta a turisták ezreit a Magas-Tátrába, s nincs ez másként áz idén sem. A tátrai hegyi mentőszolgálat dolgozói elmondták, hogy július elsején, a nyári turistaidény megnyitásakor több mint hat­vanezer üdülni vágyó érkezett a Magas-Tátrába. A Stary Smo- kovec-i és az Eurocamp mellet­ti nagy parkolóhelyek már az első napokon zsúfolásig megtel­tek személygépkocsikkal és au­tóbuszokkal. A hét végén — becslések szerint — legalább még tízezer turista érkezett a Tátrába. A legismertebb hegyi turistautak szinte napok alatt benépesültek. Legtöbben a Csor­ba-tótól a Poprádi-tóig. a Hű­vösvölgytől a Téry-, illetve a Betyár-menedékházig, a Hrebie- nokról a Kőpataki-tóig vezető útvonalon túráztak. A tátrai hegyi mentőszolgálat felhívja a turisták figyelmét, hogy a magasabban fekvő csú­csokat és a nyergeket még min­dig hóréteg borítja, ezért a tu­ristautak kiválasztása előtt — személyi biztonsága érdekében — mindenki kérjen tanácsot a szakemberektől. (—szák) A MAGYAR NEMZETI BANK Árfolyamai: Valuta- (bankjegy- és csekk-) árfolyamok. Érvényben: július 27-ig Pénznem vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban Angol font 7523,95 7989,35 Ausztrál dollár 3303,86 3508,22 Belga frank 121,44 128,96 Dán korona 663,67 704,73 Finn márka 1040,43 1104,79 Francia frank 756,22 803,00 Görög drachma a) 33,35 35,41 Holland forint 2236,72 2375,08 fr font 6748,48 7165,92 Japán yen (1000) 306,22 32546 Jugoszláv dinár 7,60 8,06 Kanadai dollár 3553,54 3773,34 Kuvaiti dinár 16 455,51 17 473,37 Norvég korona 690,30 733,00 NSZK márka 2517,82 2673,56 Olasz líra (1000) 34,80 36,96 Osztrák schilling 358,15 380,31 Portugál escudo 32,23 34,23 Spanyol peseta 36,72 39,00 Svájci frank 3021,71 3208,61 Svéd korona 723,71 768,47 USA dollár 4688,17 4978,17 Ecu (Közös Piac) 5231,17 5554,75 a) vásárolható legmagasabb bankjegyeim­let: 500-as. Bulgária: Szoszopol, a múzsák városa

Next

/
Thumbnails
Contents