Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-12 / 137. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. JÚNIUS 12., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLn. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM A megyei tanács napirendjén Új tejtermékek Kipróbáltuk a Samarát űz ifjúságpolitikai feladatok és a munkásság helyzete Békés Megye Tanácsa — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — június 11- én. tegnap ülést tartott. Az elnökségben ott volt Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Fodorné Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára, dr. Bihari István, az Állami If­júsági és Sporthivatal főosztályvezetője, Szikszai Ferenc, a Hazafias Népfront megyei tit­kára, Bodor Tibor, a megyei KISZ-bizottság titkára, a megyei tanács tisztségviselői. A na­pirend a következő volt: ■ — tanácshatározat végrehajtásáról szóló jelentés keretében az ifjúsági törvény megva­lósításának tapasztalatai, a VII. ötéves terv ifjúságpolitikai feladatai, továbbá a taná­csok jogalkotó tevékenysége, a tanácsrendeletek érvényesítése — a munkások élet- és munkakörülményei, szakképzettségének, művelődésének alaku­lása, a munkaképes korú lakosság foglalkoztatása — Békés Megye Tanácsának a Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottságával, vala­mint a Szakszervezetek Megyei Tanácsával kötött együttműködési megállapodásának meg­újítása — bejelentések, interpellációk. A fiatalabb korosztályt képviseli a testületben a maga 34 évével Papp János megyei tanácstag Gádorosról. — Az előző választási ciklushoz képest 1985 után lé­nyegesen kevesebb a helyi és a megyei tanácsi testüle­tekben a fiatal. Megítélése szerint mi lehet ennek az oka, s egyáltalán miért kevés a fiatal a közéletben? — Véleményem szerint ezzel számolni lehetett az új választójogi törvény megjelenésével — mondta Papp Já­nos. — A kettős jelöléssel ugyanis együtt jár, ha nem is törvényszerűen, hogy az emberek inkább szavaznak ar­ra a jelöltre, akit tapasztaltabbnak vélnek, akit jobban ismernek. Persze tudok példát arra, hogy a két jelölt közül a felkészültebb fiatalt választották. Két lényeges kérdésben látom a csökkenés okát. Az egyik az, hogy a fiatalok nincsenek felkészítve a közéletiségre. Főként a KISZ, a munkahelyek feladata lenne, hogy erre nevel­jék az ifjúságot. A másik okot az anyagiakra lehet visz- szavezetni; a lakáshoz jutás érdekében rengeteg plusz munkát kénytelenek vállalni a családalapítók, főként, ha nincs szülői támogatás. Így szükségszerűen háttérbe szorul a közélet, a kultúra, a szakmai önképzés. Az ISI egy kis olvasniva­lóval látta el a megyei ta­nácstagokat és a meghívott ivendégeket: a székekre ké­szített füzetek a fiatalok szá­mára összeállított tudniva­lókat tartalmazzák, többek között a lakáshoz jutás le­hetőségeiről, ifjúsági és sportinformációkról. S egy szórólapon bemutatkozik maga az ISI is: a kedves kis figura a Békés Megyei Ta­nács V. B. Ifjúsági és Sport­információs Iroda „képvise­lője”. Az iroda plakátokat és szórólapokat, füzeteket, hangkazettát és videós pro­pagandaanyagokat ad közre, mindenekelőtt a fiatalok kö­rében. ISI tulajdonképpen a ta­nácsülés napirendjére tűzött egyik fő téma hírnöke volt. Az átfogó, lényegre törő je­lentés summás megállapítása szerint a megyei tanács végrehajtó bizottságának 1981-ben elfogadott ifjúság- politikai intézkedési tervé­ben megjelölt feladatok meg­valósításáért erőfeszítések történtek, ugyanakkor a tár­sadalmi igény és a fejlődés gazdasági lehetőségei a VI. ötéves tervben továbbra sem kerültek egyensúlyba. Ami például az oktatásügyet il­leti, társadalmi összefogással és megyei céltámogatással 221 új általános iskolai és 11 középfokú tanintézeti tante­rem épült, ám ezzel nem ol­dódtak meg a gondok, nem sikerült csökkenteni a szük­ségtantermek számát. Az óvodák személyi feltételei javultak, a napközikben, ha nehézségek árán is, minden rászoruló diákot el tudtak helyezni. A szakközépisko­lákban új képzési formákat vezettek be. A fiatalok állampolgári nevelése, közéleti szereplése terén számos jel figyelmez­tet arra, hogy megkülönböz­tetett gondot kell fordítani ezekre a kérdésekre. Emel­kedett a csonka családban élő, illetve állami gondozás­ba vett gyerekek aránya, több a veszélyeztetett hely­zetben élő fiatal, megoldat­lan az egészséges életmódra nevelés és a családi életre való felkészítés, amely újabb problémák forrását jelenthe­ti. Ami a művelődést, szó­rakozást, sportot illeti, a programok, szolgáltatások kínálata növekedett, ez azon­ban alig eredményezte az igazi értékeket kifejező, tö­meges érdeklődésre számot- tartó választék bővítését. A szabad idő hasznos eltöltésé­ben érdekelt szervek, intéz­mények tevékenysége szá­mos párhuzamosságot tar­talmaz. Elgondolkodtató tényj hogy a fiatalok fizikai állapota tovább romlott. Az ifjúságról szólva nap­jaink egyik legégetőbb kér­dése a fiatal családalapító, pályakezdő nemzedék szo­ciális helyzete. Megállapít­ható, hogy megyénk fiatal­jainak keresete és jövedel­me az elmúlt időszakban (Folytatás a 3. oldalon) — A jelentésben olvashattuk, hogy „több hasznos kez­deményezés történt a fiatal házasok részére. Garzonla­kásokat alakítottak ki Békés és Szeghalom városban.” Mit jelent ez közelebbről a békési fiatalok számára? — kérdeztük a tanácsülés szünetében Verbai Lászlót, Békés város tanácselnökét. — Békésen hosszú éveken át jellemző volt az elván­dorlás, az ingázás — most is 2000 ember ingázik —, a város érdeke tehát a fiatalok „megkötése”. Ehhez pedig lakás kellett. A felszabadulás óta Békésen viszonylag kevés állami lakás épült, inkább csak a várossá válás után került erre sor. Ezért a városi tanács még az el­múlt tervciklus végén úgy határozott, hogy átmeneti lakásként olyan olcsó, kis összegből fenntartható ottho­nokat épít, ahol a fiatal házasok, vállalva az előtakaré- kossáfiot, mintegy felkészülhetnek két-három év alatt egy önálló lakás megszerzésére. Ezeket a garzonokat la­kásfoglalási dij nélkül utaljuk ki a Veres Péter téri gar- zonházban. Ez egyben a lépcsőzetes lakáshoz jutás első foka, ahová egyetlen fillér befizetése nélkül juthatnak a fiatal házasok. Egyébként, megítélésem szerint az ál­lami lakásépítés szorgalmazása helyett — hiszen erre egyre kevesebb lehetőség van — a támogatások rend­szerének megváltoztatását lenne célszerű megvizsgálni. Üj ízekkel, a tejtermékek gazdagabb választékával ké­szült fel a csúcsfogyasztást jelentő balatoni főszezonra a Somogy Megyei Tejipari Vállalat. Az újdonságok ská­lája az önmagában is üdí­tő tejtől a tejből készült üdítőkig és különféle desz- szertekig terjed. A hét napig hűtés nélkül is eltartható termékkel meg­teremtődött a lehetősége annak, hogy az üdülőövezet kisebb — hűtőkapacitással gyérebben rendelkező — üz­leteiben is folyamatos le­hessen az ellátás. — Apu! 180 van az órá­ján! — Az nem biztos, hogy megy is annyit... A kissrácokat persze a se­besség érdekli elsősorban. Két sofőr — akiket hosz- szabban figyelhettem — már más szempontból vizs­gálta a gyulai művelődési központban kiállított Lada Samarát. Bekukkantottak a motorházba? aláfeküdtek, s alaposan áttanulmányozták a gyári prospektus adatait. Az új Lada ezek szerint 1280 köbcentis. Kilencven kilométeres sebességnél 5,7 liter, 120-nál 7,8 liter szu­per benzint fogyaszt 100 ki­lométeren. Hatvanöt lóerős. A végsebesség 148 kilomé­ter, a 100 kilométert 17 má­sodperc alatt éri el. Készül 4 és 5 sebességfokozattal, három- és ötajtós kivitel­ben. Elsőkerék meghajtású, s hogy soroljak még néhány apróságot, bordás ékszíj­meghajtású és elektromos gyújtása van. Aztán megismerkedtünk Vlagyimir Danyilovval, a (Folytatás a 2. oldalon) Az utókezelő-kórházak munkájáról tárgyaltak A napokban a megyei fő­orvosi munkaértekezleten, Békéscsabán, a mezőhegyesi és a szeghalmi utókezelő kórházak működéséről, ered­ményeiről és gondjairól szá­molt be a két igazgató fő­orvos: dr. Hecsei Imre és dr. Lóránt Gyula. A mezőhegyesi kórházban hetvenhat ágyon fogadhat­ják a betegeket, akik közül egyre több a pszichiátriai és a sebészeti osztályról érkező. Szeghalmon gazdasági integ*- rációban működik a kórház, a rendelőintézet, a szülőott­hon és a tüdőbeteg-gondozó. A belgyógyászati utókezelő osztályra a gyulai és a bé­késcsabai kórházakból, vala­mint a körzetekből és la­kásról érkeznek az idős em­berek. Iványi János dr., a me­gyei kórház szakfőorvosa az utókezelő-osztályok létjogo­sultságát, az ott végzett munka jelentőségét méltat­ta. A hozzászólók hiányol­ták a megfelelő mennyiségű gyógytornászképzést, szóltak a szociális otthoni fejleszté­sekről! A megyei tanács egészség- ügyi osztályának főorvosa, dr. Rácz László válaszolt a kérdésekre, ismertette a szo­ciális otthoni helyre várako­zók magas számát. Elképze­léseik szerint Békésen, Me- zőberényben, Medgyesegyhá- zán várható időskorúak el­helyezésére szolgáló intéz­mény kialakítása, bővítése. Az utókezelő-kórházak mun­kaerő-, ágykihasználási, gyó­gyító tevékenységi gondja azonos a megye egészség­ügyi hálózatának problémái­val. A legcélszerűbb az ott­honában ápolni az idős em­bert, amíg csak lehet, hi­szen ott érzi magát a leg­jobban — mondotta dr. Per­jés! Klára gyulai városi fő­orvos. Hüttner Vilmos, a megyei pártbizottság osztályvezetője ismertette a résztvevőkkel a pártbizottság végrehajtó bi­zottságának állásfoglalását, amely szerint a megyei egészségügyi osztály munká­jában a vezetésváltozás nem okozott törést, a feszültsé­gek oldódnak és színvonal­emelkedés tapasztalható. Az egészségügyi dolgozók döntő többsége a megyében tisz­tességgel végzi a munkáját. Javultak a tárgyi feltételek. Bede Zsóka Megfogyatkoztak az építőipari munkásszállók Az Építők Szakszervezete az ágazat valamennyi válla­latára kiterjedő felmérés alapján — hat év után is­mét — megvizsgálta a mun­kásszállások lakóinak hely­zetét és a szálláshelyek ki­használását. Az adatokból kitűnik, hogy jelenleg az építőipari dolgozók 10,6 szá­zaléka, vagyis mintegy 30 ezer ember lakik a fővárosi és vidéki munkásszálláso­kon. Az építőiparban folyama­tosan csökkenő létszám mi­att a rendelkezésre álló szál­láshelyek kihasználtsága csak 65 százalékos. Elsősor­ban ez az oka annak, hogy a gazdálkodási nehézségek­kel küszködő építőipari vál­lalatok a munkásszállók ér­tékesítésével igyekeznek enyhíteni pénzgondjaikon. Így 1980-tól napjainkig 20 vállalat összesen 35 munkás- szállót adott el, csaknem 8 ezer szálláshellyel. Ezeket az épületeket az új tulajdono­sok — a tanácsok és külön­böző intézmények, vállalatok — sokféle célra hasznosítot­ták. A szakszervezet elnök­sége azt szorgalmazza, hogy a vállalatok az eddiginél kö­rültekintőbben járjanak el, és a jövőre, az építési igé­nyek megélénkülésére is gondolva ne kótyavetyéljék el a munkásszállókat, állja­nak készen a jelenleginél nagyobb munkáslétszám fog­lalkoztatására, elszállásolá­sára. Erősíteni kell a testvérvárosi kapcsolatokat Fekete Jánosné, a Békés­csabai Városi Tanács általá­nos elnökhelyettese értékel­te a meghívott intézmény- és művészeti csoportvezetők tegnapi békéscsabai összejö­vetelén a jugoszláviai test­vérvárosban, Zrenjaninban 1987. május 26—29-ig rende­zett békéscsabai kulturális napok eseményeit. Megálla­pította, hogy a négy zren- janini nap alkalmai jól szol­gálták a két város közötti baráti kapcsolatokat, hozzá­járultak egymás kultúrájá­nak megismeréséhez. Han­goztatta, hogy a vendéglátók figyelmessége mindenütt ta­pasztalható volt, és ez a né­hány Zrenjaninban töltött nap a magyar kultúra szá­mára is jelentős eredménye­ket hozott. A jelenlevők ezután ta­pasztalataikról beszéltek, és jelezték azt a kívánságukat, hogy a két testvérváros kap­csolatát a jövőben folyama­tosabbá, eseménydúsabbá kellene tenni, annál is in­kább, mert erre mindkét fél kifejezte óhaját. Több intézmény — példá­ul a Jókai Színház — kint­léte alatt zrenjanini vendég- szerepléseinek programját is kidolgozták, melyben nem­csak előadások cseréje sze­repel, szó van arról is, hogy vendégrendezést, -fellépést, díszlet- és jelmeztervezést vállalnak egymás színházai­ban. (s.) BÉKÉS MEGYEI Kamuti hét a niwtfmg -ban Lapunk mai, pénteki számában folytatjuk a Kamutról szóló írások közlését. A 3. oldalon a település egészség- ügyi és szociális ellátásáról olvashatnak. A faluban sok az idős ember, a tanács és a termelőszövetkezet nagy gondot fordít ellátásukra. Jól szervezett az egészségügyi szolgá­lat. Rendszeresek a munkahelyi szűrések és alkalmassági vizsgálatok. A termelőszövetkezetben üzemorvosi szolgálat működik. A lap 6. oldalán múltról valló tárgyainkat vár­juk szombaton a kamutiaktól, míg ugyanezen az oldalon olvasói ankétra hívjuk hétfő estére vendégeinket. /

Next

/
Thumbnails
Contents