Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-10 / 135. szám
1987. június 10., szerda NÉPÚJSÁG Tarhos a zeneoktatásban: fogalom Múltat, jelent és jövőt idéző beszélgetés a zenei napokról Vámos László, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője állandó résztvevője a békés-tarhosi zenei napok programjainak. Hamarosan ismét benépesül a tarhosi zenepavilon környéke, találkoznak a művészek és a zeneszerető közönség. A XI. békés-tarhosi zenei napok, a békés-tarhosi karvezető továbbképző tanfolyam és mesterkurzus június 20-tól július 8-ig a komoly zene műhelyeként megnyitja kapuit. Honnan önben ez a különleges érdeklődés, vonzódás a zenei napok iránt? — kérdeztük Vámos Lászlót. — A tarhosi énekiskolával — azzal a régivel, amelyet Gulyás György megálmodott és megalakított — még fiatal pedagógus koromban találkoztam. Békésen tanítottam, s több alkalommal vettem részt a tarhosiak hangversenyén. Bennem és többi hallgatóiban is kialakította a magasabb szintű zenei művelődés igényét. Gulyás és követői hittel vallották, hogy ezekre a nemes művelődési fórumokra a vidéki embereknek is szükségük van. Ezért is döbbentett meg mindenkit az 1954-es, iskolát megszüntető határozat. Ez az intézmény beépült a környezetébe, művészeti oktatás folyt itt és mégsem különült el a hétköznapi világtól. Nyolc esztendő alatt olyan hírnevet szerzett magának a megyében és a megyén kívül, amit fel sem fogtunk akkor teljes mértékben. A nemzetközi szintű elismertség, ismertség ténye később kristályosodott ki. amelyet manapság is tapasztalunk jártunkban-keltünk- ben.. Tarhosi diákokat találunk szerte a világban, tőlük halljuk, tudjuk, hogy Tarhos fogalom lett a zeneoktatás történetében Kanadától a Fülöp-szigetekig. Kötődik Kodály és Bartók nevéhez, akiket a világon mindenhol ismernek. Legutóbb a békéscsabai zeneművészeti szak- középiskola kórusával az USA-ban járva tapasztaltuk, hogyan fémjelzi ez a két név hazánkat. — Megszűnt a tarhosi énekiskola, de szelleme tovább él a tarhosi baráti kör tagjaiban, a zenei napokban. Hogyan született a zenei napok gondolata tizenegy évvel ezelőtt? — A debreceni Kodály kórus, Gulyás György vezetésével és vezényletével több alkalommal adott hangversenyt Békésen. 1974-ben Gulyás György kezdeményezte a zenei napok rendezését. A város is kereste a helyét az ország, a megye kulturális életében. Fel kellett támasztani azokat a hagyományokat, amelyeknek már volt gyökerük. Így született újjá. élhetett tovább a modern közművelődés formájában a tarhosi szellem. Ekkor kezdtük megérteni, mit jelentett a korábbi, a felszabadulást követően megalakuló, kiemelkedően jól működő, integrált intézmény. Oktatott és zenekultúrát teremtett. Gulyás György személye játszott döntő szerepet az énekiskola és a zenei napok kialakításában egyaránt. A zenei napok ma már a megye kulturális arculatának jelentős színfoltja. — Erő, kitartás, hit kellett és kell ahhoz, hogy e „zenei napok” megszülessenek, tovább éljenek, Tarhos megújuljon. — Gulyás György töretlen akarata, szókimondó egyénisége éltette ezt a világot. Erős akarata a néphez kötődött, ahonnan ő is kikerült. Meggyőződése volt, hogy a magas színvonalú zenét az embegek sajátjává lehet tenni. Ehhez a hagyományhoz kötjük a zenei napok vállalkozását. A nézeteket, igényeket, követelményeket nehéz a lehetőségekkel egyeztetni. Az igényes kultúráról, a nemes feladatok megoldásáról most sem lehet lemondani. Országos művészeti feladatokat szolgálunk a kó- rusvezető-képzéssel, a mesterkurzus messze túlmutat a megyehatárokon. Sajnos gond, hogy nem mindenki érzékeli egyformán a kórusmozgalom jelentőségét. Még azok sem, akiknek ez a feladatuk. Bár évről évre nő a jelentkezők száma, de nem olyan mértékben, ahogyan szeretnénk. Akik már itt jártak, érzik, hogy nagy hasznát vették a képzésnek. — A zenei napok egyre nagyobb teret hódít a tarhosi zenepavilon mellett Békés városában, sőt azon túl is. Milyen elképzelések születtek azért, hogy Tarhos véglegesen a zene otthonává váljon? — A zenepavilonon kívül a békési református műemlék templom, a zeneiskola, a nevelési központ, a Jantyik Mátyás Múzeum, a Békési Galéria, a városi művelődési központ, a városi könyvtár, mind-mind színtere lesz hangversenyeknek, képzési formáknak, beszélgetéseknek, kiállításoknak, sőt a vésztő-mágori történelmi emlékhelyen is lesz egy hangverseny. A jövő? Tudatosan és folyamatosan azért tevékenykedünk, hogy a tarhosi zenepavilon véglegesen visszakapcsolódjon az ország zenei vérkeringésébe. Ez nem megy egy-két év alatt. Odáig eljutottunk, hogy a nyári hónapokban a zene rendelkezésére áll a pavilon és jó a kapcsolat a zenei napok szervezői és az ott dolgozó gyógypedagógiai intézet iskolavezetése között. Távlatilag két ütemben oldható meg a kérdés. Az első a tarhosi zenepavilon felszabadítása, amely összefügg a mezőgazdasági szakmunkásképző és -továbbképző városban történő fejlesztésével, a tarhosi objektumok fokozatos átengedésével. A másik, az igazi előrelépés az lesz, ha a megyében felépíthetnénk egy gyógypedagógiai intézetet. Ez kiválthatná a tarhosi zeneiskola volt egységeit és minden az ország, a megye zenei életének rendelkezésére állhatna. Egyelőre a zenei napok önálló intézménnyé alakulása képzelhető el, a feltételek adottak. Lehet, hogy később valamely rangos felsőoktatási intézménynyel közösen oldhatná meg zenei feladatát. A zenei napok tartalmi részét továbbra is a hangversenyek, szakmai tanácskozások, a karmesterképzés, a mesterkurzus, az egymást váltó kórusverseny, s a zene- művészeti szakközépiskolások zongorahangversenye jelenti. Ez utóbbi az országban egyedül csak Tarhoson van és nagy örömmel fogadták a tanárok és a növendékek. Az állami zeneiskolák vonós tanszakos növendékei itt találkoznak vonószenekari táborban. A jövőben még inkább megteremtjük a lehetőséget, hogy Tarhoson tanácskozzanak a zenei élet kiválóságai, akik a zsűriben is helyet kapnak. Szokolay Sándor — az egyik legnagyobb mai zeneszerzőnk — erősen kötődik e vidékhez, Tarhoson volt diák, és a zenei tudás és művésztársadalom fórumának szeretné látni a régi iskolát. — Az idén is jelentős művészegyéniségek, zenekarok, festők mutatkoznak be Bé- ícés-Tarhoson. Az összkép a zenei napok jövőjéről biztató? — Miért ne tulajdoníthatná magának Tarhos a fel- szabadulás utáni komoly zenei élet indítását, mikor ez tény? Ebben és a jövőben elsősorban nekünk kell hinni, és érezni az ország vezetőinek támogatását is. Nem a régi zeneiskolát akarjuk újraalakítani. Mai karakterét döntően a kórusmozgalom fejlesztését segítő karvezetőképzés határozza meg. Apró lépésekkel tudunk a célhoz közelíteni, hiszen nagyok az ország, a megye egyéb gondjai. Azt szeretnénk, ha minél többen a magukénak éreznék Békés-Tarhost, a megye egyik legnagyobb kulturális rendezvényét, a zenei napokat. — Köszönjük a beszélgetést. Bede Zsóka Ünnepi hangulat nélkül Könyvhéti körkép összegzéssel A május 29-től június 30-ig tartó ünnepi könyvhét ösz- szegzését most készítik a megye könyvesboltjaiban. így hát abszolút pontos számokkal még nem tudták alátámasztani a forgalomról szóló beszámolókat, de a könyvhét hangulatáról, a könyvsikerekről, s a legfontosabb tapasztalatokról már szívesen nyilatkoztak a megkérdezettek. Emlékkiállítás a Karinthy-centenáriumra Békéscsaba, levan Könyvesbolt A könyvheti összes forgalmunk 324 ezer forint volt — mondja Molnár Pál- né vezetőhelyettes. — A színház előtt két pavilonban árultunk, az állomáson is volt könyvárusunk. Az áruellátással és a -szállítással elégedettek lehetünk. Volt egy író-olvasó találkozó is a Vasutas Művelődési Házban Bihari Klára írónővel. A legkelendőbb könyvek: a titokzatos Csokonai Lili Tizenhét hattyú-ja, a Moldova-, Végh Antal-kötetek, Sütő András Advent a Hargitán, Becket és John Paget munkái. Most már viszont kevesebb érdeklődés mutatkozott a kultúrtörténettel foglalkozó munkák iránt. Az országos reklámmal elégedettek voltunk, de mégis volna két megjegyzésem. Hiányoltuk az ünnepélyes városi megnyitót, ami feltétlenül szükséges az igazi, ünnepi hangulat megteremtéséhez. Másrészt — a jelenlegi gazdasági helyzetben — meg kellene fontolni a könyvhét időpontját. Ezt ugyanis sok vásárlónk tette szóvá. A hónap végén üresebbek a pénztárcák... Medgyesegyháza A könyvesbolt helyettes vezetője, Fictaki Jánosné: — forgalmunk 99 ezer 100 forint volt. Nagyon keresett volt Karinthy Frigyes: Gyerekkori naplók című könyvei és Csokonai Lili-könyve, csakhogy abból összesen ötöt kapott a boltunk. De sikere volt Jókai Anna, Moldova és Becket könyveinek. A gyermek- és ifjúsági irodalomnak is nagy keletje volt. A félárú könyvek — Körkép, Szép versek, Rivalda — elfogyott, összességében elmondhatom, sikeresen zártuk a könyvhetet. Gyula Csomós Istvánná, a könyvesbolt vezető helyettese szerint az idei, ünnepi könyvhét „csendesebb” volt, mint a korábbiak. — Nem volt most olyan nagy beharangozás — indokolja meg az előbbi állítását. — Aztán azt sem tartom helyesnek, hogy a nagy propagandát éppen olyan könyvek kapták, amiből alig volt. A Tizenhét hattyúból mindössze harminc darabot kaptunk, természetes, hogy a törzsvevők előnyben részesültek. Volt egy pavilonunk a Várfürdő előtt, s ezenkívül egy könyvsátrunk, ott bizony sokan szóvá is tették, hogy a beharangozott, várt könyvekből nem tudtak vásárolni. így Temesi Ferenc Por című könyvének második kötetét is nagyon keresték. Az öt nap alatt összesen 280 ezer forint forgalmunk volt, amivel azért elégedettek lehetünk. Gyomaendrőd — Jó forgalmunk volt — kezdi telefonos összegzését Kertész Ibolya, a könyvesbolt vezető helyettese. — A hagyományos, féláru könyvheti kiadványok mindegyike elkelt. A forgalomra pontos összeget nem tudok mondani, hiszen a közben volt gyermeknap alkalmából igencsak sok gyermek- és ifjúsági könyv kelt el. Fájlaltuk, hogy Csokonai Lili könyvéből mindössze 10-et, a Por című kötetből pedig csak kettőt kaptunk! Mezőberény A könyvesbolt vezetője, Csákó Gábor szerint 14-15 százalékkal nagyobb volt az idei forgalom, mint a tavalyi könyvhéten. — Sajnos, mivel Mezőberény főtere fel van túrva, nem tudtunk vásárt rendezni a szabadban. Mégis — a különböző gondok mellett — elégedettek lehetünk a forgalommal. Tény, hogy meny- nyiségi gondjaink voltak, de erről nem a Művelt Nép könyvbeszerzési főosztálya tehet. Most nem volt olyan keresett a Moldova- és a Végh Antal-kötet, viszont sokan vásárolták Csoóri Sándor, Jókai Anna műveit, valamint az igazán kitűnő, szerintem minden alsó tagozatos kisiskolásnak ajánlható, Minden napra egy kérdés című könyvet. A külföldi írók közül Heinrich Böll könyve iránt volt nagy az érdeklődés. Békéscsaba, Radnóti Könyvesbolt A bolt vezetője, Gyeraj Andrásné szerint a bolt könyvheti forgalma 7 százalékos növekedést mutatott. Sikerkönyvek voltak a hagyományos könyvheti kötetek, a „félárú könyvek”, ám a legnagyobb port felvert kötetekből itt is hiány mutatkozott. A megye legnagyobb könyvesboltja mindössze 50-et kapott Csokonai Lili könyvéből és Temesi Ferenc könyve is már az indulás után pár órával elfogyott. — Szerencsére — mondja — azt a tájékoztatást kaptuk, hogy hamarosan kiadják mind a két kötetet. A posta előtt három sátorban árultunk, s nem panaszkodhattunk a forgalomra, bár sok vevőnk megjegyezte, hogy nem nagyon kedvez a könyvhétnek a hónap vége. Meg aztán egy kicsivel több ünnepélyesség sem ártott volna, ahogyan az korábban volt. Bár sejtem, a városi tanácsnak is anyagi megfontolásból kellett az ünnepi megnyitóról lemondania. Mégis, jó lett volna, ha legalább az első napon van a megyeszékhelynek egy íróvagy költővendége. — Milyen megyei kiadványokat árultak? — Filadelfi Mihály Torzó Messiását és Varsa Zoltán verseskötetét. A könyv ünnepi hete elmúlt. Sokfajta apró hiányt említettek meg a könyvértékesítés szakemberei, e sorok írója számára már csak egy észrevétel maradt hátra. Korábban az Űj Auróra szerkesztősége egy könyvsátor erejéig törődött a megyei kiadványok könyvheti jelenlétével. Ez most elmaradt, pedig nincs mit szégyenkeznünk. Nemcsak ki lehetett, de ki is kellett volna állni a könyvbarátok elé a gazdag megyei könyvválaszték1 kal! Mert ha már — anyagi okok miatt — kicsit szegényebbre is sikerült ez az ünnepi könyvhét, legalább — hiszen ez nem kerül pénzbe —, meg kellett volna mutatni, milyen gazdagok is vagyunk a könyvkiadásban. Kár volt elmulasztani ezt a nagyszerű alkalmat... B. S. E. Születésének 100. évfordulója alkalmából Karinthy Frigyesre, a XX. századi magyar irodalom egyik legérdekesebb egyéniségére, a kiváló íróra, költőre emlékező új tárlatot rendez a Nyugat Irodalmi Múzeum. A június 25-én megnyíló kiállítás már ismert, és eddig még be nem mutatott dokumentumok, fotók, kéziratok és levelek segítségével eleveníti fel — alkotói és gondolatvilágának jellegzetes csomópontjaihoz kapcsolódva — Karinthy pályáját. Az első teremben a humoristaként és újságíróként a századelőn egyre ismertebbé és népszerűbbé váló alkotó életének, fiatalkorának dokumentumai sorakoznak. A diákéveket, s az e témakörből merítő írásokat, a Tanár úr kérem világát teszi érzékletessé a kiállítás berendezése: korabeli osztálytermi bútorok, taneszközök és tankönyvek között láthatók az első ízben bemutatott eredeti családi fényképek, korai vers- és levélkéziratok. Fotók, egykori újságkivágások idézik — a Millenniumtól 1938-ig, Karinthy haláláig — a kor történelmi eseményeit, a nagyvárosiasodó Budapest világát. A közönség elé tárnak itt mintegy 70 kötetet is, műveinek első kiadásait. A második terem dokumentumai az író életfilozófiájának, gondolatvilágának izgalmas problémaköreit idézik. w Átépítés után ...ismét KÖZEL 2000 CIKKELEMES VÁLASZTÉK — zsűrizett népművészeti alkotásokból, háziipari szövetkezetek termékeiből. KEDVEZŐ, NAGYKERESKEDELMI ÁRON viszonteladóknak! Népművészeti és Háziipari Szövetkezeti Vállalat. Budapest, József krt. 78. Telefon: 343-137. NYITVA: hétfőtől péntekig: 10—18 óráig, szombaton: 10—13 óráig. Gulyás György vezényel a tavalyi ünnepi megnyitón Potó. Gál Edit
