Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-10 / 135. szám

1987. június 10., szerda o Munkásarcok Megszolgált bizalom, kiérdemelt megbecsülés Emlékszem, a hatvanas évek derekán fedeztük fel Kamutot. Híre ment akkor, hogy Balogh Sándor, tsz-el- nök vezetésével egy igen eredményesen működő szö­vetkezetét és egy kifejezet­ten jól prosperáló háztáji ágazatot hoztak létre. Ez utóbbi annyira szervezett volt, és annyira a nagyüzem részének számított, hogy ér­te a szövetkezet mindent megtett: boldoguljanak az emberek. A szövetkezetben és a ház­tájiban termelt jövedelem­ből elsőnek két sor házat építettek. Két sor ház, virá­gos elökertekkel, sok-sok ró­zsával. Ilyen volt akkor Ka­mut főutcája. A sorból két ház rítt ki. Két szolgálati la­kás, mely állami eszközök­ből, típusterv alapján ké­szült. Ez egyik ma is erede­tiben megvan, a másikon már látszik a felújítás több­szöri nyoma. De nem is ide akartam ki­lyukadni, hanem oda, ahová akkor ez a település nőtt. Ha a megyébe valahonnan mezőgazdasági érdeklődésű delegáció érkezett, Kamutot mint az első szövetkezeti ta­lajon álló települést feltét­lenül megmutattuk: arra a két sor házra, ami azóta természetesen több lett, nem­csak a kamutiak voltak büszkék. A község túlsó végén, a legutolsó házban lakik Ba­logh István tsz-elnökhelyet­tes. Neki mindahhoz, amit leírtam, a szövetkezet révén köze volt. Bennszülött kamu- ti. Valamelyik tanyán szü­letett, innen adták iskolába, akiből a szülők mezőgazda­sági szakembert szerettek volna nevelni. Az is lett, csakhogy nem Kamuton, ha­nem Okányban. Onnan egy véletlen folytán hazakerült, és a községi tanácsnál akkor foglalkoztatott agronómus helyére lépett. Egy ideig in­tézte az egyéni parasztok, kisgazdaságok ügyes-bajos dolgait. S mindjárt a hatva­nas évek elején az akkor szerveződő szövetkezetbe meghívást kapott: — öcsi, g/ere közénk! — mondta neki Balogh Sándor tsz-elnök, aki különben apai ágon unokabátyja volt. — Otthagytam a tanácsot és mentem a tsz-be, hiszen akkor már a község java ott dolgozott — emlékszik visz- sza a régi időkre. — S hogyan ragadt itt, hi­szen a szakemberek körében akkoriban a vándorélet volt a jellemző? — A családi élet, apám, anyám idekötött. Azután két dűlővel odébb a szerelem is Amikor a Kossuth Tsz egye­sült a Békével, Sanyi bácsi ötlete nyomán átrendeztük a szervezetet. Üzemegysége­ket hoztunk létre, s így let­tem az északi terület veze­tője. Aztán fordult a világ; főállattenyésztőnek neveztek ki. Amikor pedig ismét meg­újult a szervezet, rátértünk az ágazati rendszerre, a ku­korica s még néhány ta­karmánynövény termesztésé­nek szervezésével bíztak meg. Jó csapat volt a mi­enk, örült, aki ide került, tő­lünk, közülünk seki sem kí­vánkozott el. Sanyi bácsi összetartott - bennünket, munkával, feladattal bőven ellátott, a tsz anyagilag megbecsült, úgy voltam ve­le, kár innen kimozdulni. Maradtam. — Azért a sok munkáért, amit az emberekért, a szö­vetkezetért végzett, mit ka­pott cserébe? — Bizalmat. Ezt csak azok az emberek tudják értékel­ni, akikért, akik sorsának jobbra fordításáért helyben maradtam. Sanyi bácsi min­dig arra kért, hogy ember­séggel oldjuk meg a legne­hezebb feladatot is. Ha baj­ban vagyunk, ha megkésünk valamilyen munkával, for­duljunk az emberekhez. Kérjük ki véleményüket, se­gítségüket és akkor mindent gyorsan, pontosan tudunk pótolni. Hallgattam rá. A fiataloknak ma ugyanezt mondom. Nincs is különö­sebb gondunk, pedig lehet­ne, ha húsvétkor, meg má­jus elsején nem dolgozunk. Jó volt az idő, munkára al­kalmas a talaj, vessünk. Megszerveztük a munkát, mindenki jött, a két eső köz­ti szusszanásnyi időt így használtuk ki a szövetkezet és a magunk javára. Olyan szép a határunk, amilyen ál­talában Kamutra jellemző a legjobb évjáratokban. — Hogyan lett tsz-elnök- helyettes? — Megválasztottak, ami­kor megüresedett a hely. En­nek éppen négy éve. Először 1983-ban a vezetőség man­dátumának 1985-ös lejártáig szólt a megbízás, és 1985- ben, amikor a teljes vezető­ség újjáválasztása volt, ak­kor ismét sorba választot­tak. — Jó-e, ha szakembert választanak ilyen tisztségre? — Feltétlen, hiszen az a nemzedék, melyhez Balogh Sándor tartozott, kiöregedő­ben van. Ök a mozgalom­mal növekedtek jó vezetővé, köztiszteletben álló embe­rekké. A fiatalabb nemze­dék egyetemen, főiskolán ta­nulja a szövetkezeti gazdál­kodáshoz szükséges ismere­teket. Persze a körülmények és a követelmények ma na­gyobbak, mint korábban. A tagság ezért a jól felkészült szakemberekre bízza sorsá­nak irányítását. Mit is kezd­hetne ma a szövetkezet szakemberek nélkül? De a tétel fordítva is igaz: mit kezdhetnénk jól felkészüli szövetkezeti tagság nélkül? — Ez a jól felkészült tag­ság miben mutatkozik meg? — Kamut az új módsze­rek bevezetésében mindig élen járt. Az öntözésfejlesz­tésben most is élre törünk. A többéves aszály feladta a leckét, aminek az a vég­kicsengése, hogy egy nagy teljesítményű öntözőgépet vásárolunk. Kialakítottunk egy kukoricatömböt 1100 méter szélességben és 2300 méter hosszúságban, melyet ez a gép öntöz. Jövőre újabb ilyen gépet vásáro­lunk, csak ehhez az idén ala­kítjuk ki a területet. A tag­ság a vezetést ebben a tö­rekvésében egy emberként támogatta. De ehhez a má­sodik ütemhez még a heré­nyi kövesút alatt át kell vin­ni a vizet. Reméljük, az idén ez is meglesz, és akkor ezek az áldott kamuti földek bő­vebben teremnek a szövet­kezetnek. — Bizalom, köztisztelet, közmegbecsülés — mire em­lékezteti ez a három egy­máshoz közel álló fogalom? — Az egész életemre, bár még alig jutottam túl az öt- venen. De az a tény, hogy itt élek Kamuton, nekem, a megbízatásommal együtt jár. hogy a településért áldoz­nom kell. Mint tanácstag is élvezem az emberek bizal­mát. A tanácstagság a vb-be is beválasztott, tehát a bi­zalom számomra kettős. De, ha pártvonalon is végigné­zek, a párttagság bizalmát is élvezem, mivel a tsz-párt- vezetőségébe is beválasztot­tak. És itt van, amiből élünk, amiért kamuti vagyok: a gazdasági életben betöltött szerepem, a tsz-elnökhelyet- tesi beosztásom. Az emberek tőlem azt várják, hogy se­gítsem őket a munkában és a megélhetésben, ügyes-ba­jos gondjaik intézésében. Eddig is ennek szellemében dolgoztam. Most, hogy ezek­kel konkrétan is megbíztak, igyekszem eleget tenni, se­gítőkésznek maradni a köz­ség és a szövetkezet érdeké­ben. D. K. Közel 30 évből az utolsó tíz Korszerű technika — gyakorlatias társulati szemlélet A Körös-Berettyói Víz­gazdálkodási Társulat 1958- tól folyamatos összevonások­kal és egyesülésekkel 1979- ben nyerte el jelenlegi for­máját. Az országban műkö­dő társulatok sorában a har­madik legnagyobb a békési, az érdekeltségi területen, Bé­kés, Szolnok és Hajdú-Bihar megyében 195 ezer hektár­nak s összesen 1378 km köz­célú csatornának a kezelése a feladatuk. Ezekben a napokban kü­lönös jelentősége van a jól működő technikai berende­zéseknek, szivattyúknak, mert nagy területet öntött el a belvíz, és kialakult a Kö­rösök térségében a fokozott árvízveszély — védekezni kell. Ebben a munkában a békési társulat a Körös­vidéki Vízügyi Igazgatóság irányítása alatt vesz részt. A társulat 659 millió fo­rint értékű vagyont kezel, ennek legnagyobb része, 565 millió forint, a közcélú csa­tornák értéke. A 72 millió forint értékű gép szolgálja a tevékenységeket: az ár- és belvízvédekezést, az üzemi létesítmények karbantartá­sát, fejlesztését, a megren­delésre végezendő meliorá­ciót, az üzemi vízellátási igényeket, szennyvízelvezeté­si kéréseket. Bőven ad munkát a tár­sulatnak a tagság, hiszen 32 termelőszövetkezet, 6 álla­mi gazdaság, 10 városi es községi tanács, más típusú gazdálkodó szervek adnak megbízást. S persze fizetnek érdekeltségi hozzájárulást. Ebből az összegből a társu­lat kezelésében levő közcélú műveket gondozzák, üze­meltetik. A VI. ötéves terv­ben 28,5 millió forint érde­keltségi alapot használhat­tak fel erre a célra. Ez azon­ban kevésnek bizonyult, így a társulati termelési bevéte­lek eredményéből 11 millió forintot fordítottak a csator­nák fenntartására, üzemel­tetésére. Az így megnöveke­dett összeg 51,5 millió forint. S hogy erre nagy szükség volt, azt támasztja alá az az elképzelés is, hogy a VII. öt­éves tervben eleve 58 millió forintos igénnyel terveztek, s csupán 1986-ban 11,4 mil­lió forint értékű munkát vé­geztek el. A hosszú távú gazdálkodá­si stratégia eleme: a költsé­gek megfontolt felhasználá­sa. A növekvő fenntartási, üzemelési forintokból jutnia kell fejlesztésre, új beruhá­zásokra, mert egyébként le­hetetlenné válik az alapfel­adat ellátása. így már a VI. ötéves tervben is: az érde­keltségi díj 74 százalékát költötték fenntartásra, üze­melésre, a 26 százaléknyi összeget pedig beruházások­ra. Az elmúlt gazdasági esz­tendőben 1 százalékkal tud­ták javítani a beruházások­ra fordítható tőke arányát. Megrendeléseknek sincs híján a társulat. Ezelőtt 10 évvel felkészültek arra, hogy az üzemi feladatokból a me­liorációt felvállalhassák. Er­re nem csupán a szándék ösztökélte az üzemeket és a társulatot, hanem a több termés garantálása. Az utób­bi VI. ötéves tervi meliorált területek nagysága adott visszaigazolást. Évente átla­gosan 31 millió forint értékű meliorációs munkát végeztek el. Az elmúlt esztendőben egy magasabb színvonalú technikai hátteret hoztak létre, mintegy 22 millió fo­rintért, s így a megrendelé­sek összege, az elvégzett munkák értéke meghaladta a 71,4 millió forintot. A korszerű technika ah­hoz járult hozzá, hogy a Mu- lag cserjeirtó, a legmoder­nebb amerikai és dán alag- csőfektető gépek, kotróbe­rendezések munkája olcsóbb szolgáltatást tesz lehetővé. Az elmúlt esztendőkben az üzemek is tapasztalták, jó­val kedvezőbb feltételekkel és megbízható minőségben dolgoznak a békésiek, s az áraikban 10—15 százalékos engedményt képesek alkal­mazni. A legmodernebb ma­sina, a lézervezérlésű Steen- bergen Super Delta egyma­ga nyit árkot, fekteti a drén­csövet, és visszatemeti az ár­kot. Az egy gép végezte munka is nagy előny, de fi ­gyelemre méltó az a képes­sége, hogy 7-8 kilométeres óránkénti munkasebességgel halad, a kezdeti növényi ve­getációt nem befolyásolja, zöldkárt nem okoz, környe­zetkímélő berendezés. A me­gyében, de a környező tér- ! * ségekben is igen kevert ta- ! lajokon kell eredményesen j dolgozni. Nos ez a berende- I zés még a különféle talaj­kötöttségek figyelembevéte- j lével is képes a hatékony j munkára. így válik a drága ; gép az olcsó munkavégzés : eszközévé. A korszerű masinák, cső- ! dagépek mellett igen magas ! szakmai tudással bíró szak- j emberek dolgoznak. Ezt mu- tatja az is, hogy itt évek óta i kiváló újító kollektíva : munkálkodik. Mindig arra ! törekedtek, hogy a gép tu­dását kisegítő ötletekkel na- ; gyobb teljesítményeket érje- ; nek el. A hosszú , távú meg- ; alapozott és jó gazdálkodási ! stratégia, az újító szellem, a • tudatos költség- és létszám- ; gazdálkodás emelte az A ka- : tegóriás vállalatok sorába az ország 68 vízgazdálkodási | társulata közül a Békési Kö- • rös-Berettyói Vízgazdálkodá­si Társulatot. — Számadó — A KERESKEDŐK ÁRUHÁZA azonnali belépéssel felvesz — gyakorlattal rendelkező, gépelni tudó, érettségizett adminisztrátort — kereskedelmi végzettséggel rendelkező eladót. Jelentkezés: Gyula, Zrínyi M. tér 1/B. Az áruház vezetőjénél. Kiállítás a szovjet kultúra és tudomány hetén A gyulai bemutatón több szovjet vállalat vesz részt. A ter­mékek segítségével képet kaphatunk a szovjet technika je­lenéről: Iáható itt igen sokféle háztartási gép, különböző mérőműszerek, elektromos berendezések — sőt a Lada sze­mélygépkocsi legújabb típusa, a Budapesten már kiállított Samara is A Mashpribarintorg exportprogramjában több ezer cikk ta­lálható, és ezekből sokfélét szállítanak Magyarországra. Ké­pünkön a laboratóriumi vizsgálatokhoz készült mikroszkópok gépünkön elektronikus mérőműszer látható. A bemutatott termékeket felhasználják a távközlési berendezésekben, rá­diótechnikában, az automatikában, a jégeső elleni védeke­zésben, a bányamentésnél és még sok más területen A Technointorg vagy Tento a háztartási készüléket állította ki, melyekből igen sok található hazánkban. Képünkön a formai és műszaki színvonalát tekintve is igen jónak ítélt Hi-Fi-torony Kép, szöveg: Szőke Margit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents