Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-10 / 135. szám
1987. június 10., szerda o Tanácsülés Gyulán Tegnap délután Gyula Város Tanácsa dr. Takács Lőrinc elnökletével megtartotta soron következő ülését. A napirendi pontok megvitatása előtt a tanácselnök kitért a tanácstagi interpellációkra tett intézkedésekre. Első napirendi pontként a város 2000-ig szóló hosszú távú idegenforgalmi tervét vitatták meg. Az utóbbi időben érezhetően felerősödött a város iránti érdeklődés. A Várfürdő az elmúlt évben 1 millió 200 ezer látogatót fogadott. Bár az idegenforgalom főként szezonális jellegű. a belföldi turizmus egész évben jelen van. és a szocialista országokból is érkeznek csoportok a téli hónapokban is. A Várfürdő jelenlegi állapotában is alkalmas a színvonalas kiszolgálásra — hosszabb távon azonban bővíteni kell. Az igen alapos, sok területre kitérő tervhez dr. Szigeti Zoltán, a városi tanács elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta, hogy a tervet széles körben élénk véleménynyilvánítás kíséretében megvitatták és sok felelősségteljes javaslat hangzott el. Az idegenforgalom fejlődésének fő iránya természetesen a gyógyturiz- mus, emellett azonban továbbra is biztosítani kell a sportolási és a kulturált strandolási lehetőségeket. Fejleszteni kell turisztikai célként a Körösök menti területeket, a Városerdőt, Sza- nazugot. Nagy gondot kell fordítani a megfelelő meny- nyiségű és minőségű szálláshelyek kialakítására, a még esztétikusabb környezet megteremtésére. Ehhez kapcsolódik a Csiga-kert rendezése, sétáló-, pihenőhelyként való kialakítása, a későbbiek során a Várfürdőhöz kapcsolása. Nagy figyelmet kell fordítani a színvonalas kereskedelmi ellátásra, az idegenforgalomban tevékenykedők munkájának jobb összehangolására. Igen vonzó lenne, ha a nyári rendezvények sorozatát szélesebb rétegekhez szóló külföldiek számára is érthető zenés, táncos produkciókkal tarkítanák. Az ide látogatókat jobban kellene informálni, szükség volna az időben megjelenő többnyelvű tájékoztató kiadványokra. A tanácsülés elfogadta a hosszú távú idegenforgalmi tervet, majd tudomásul vette és véleményezte Nyíri Ádámné dr.-nak. a városi bíróság elnökének tájékoztatóját az intézmény tevékenységéről. Ezután megvitatta a köztisztaságról és a települési szilárd hulladékokról szóló tanácsrendeletet, amelynek célja az országos érvényű és a helyi szabályok egységes szerkezetbe foglalása. Utolsó napirendi pontként bejelentésekre, előterjesztésekre és határozatokra került sor — többek között egy szociális foglalkoztató létrehozásáról, amely gondoskodik a támogatásra szorulóknak megfelelő munkáról és biztosítja a szükséges feltételeket. Sz. M. Nyári munkák diákoknak Pénteken Premier a Várszínházban Illés István rendező Sánta Ferenc darabjáról Ebben az esztendőben a tavalyinál jóval több diáknak kínálnak a szünidőben munkát a megye vállalatai, szövetkezetei. Míg a múlt évben 1867 tanulót vártak a munkáltatók, az idén 2921- en egészíthetik ki keresetükkel zsebpénzüket. Azonban a munkahelyek száma még mindig kevés, hiszen szinte mindenütt hatalmas az érdeklődés, s nem is tudnak mindenkit foglalkoztatni. Éppen ezért a vállalatok, szövetkezetek dolgozóinak gyermekeit részesítik előnyben. Békéscsabán — összesen 584 diákot vesznek fel — a Lenin Tsz, az üdítőipari és a vendéglátóipari vállalat keres nagyobb számban jelentkezőket. A baromfifeldolgozó vállalatnál kéthetes turnusokban folyamatosan 15—25 diákot tudnak foglalkoztatni az építkezésen, ugyanennyit a termelésben, ahol a szalag mellett dolgoznak. majd a tanulók. Ez utóbbi helyen a felnőttekkel azonos bért — 27—31 Ft, óra — kapnak, az építkezésén pedig 20 forintot óránként. Szívesen látja a vállalat vezetősége a diákokat, hiszen többnyire fegyelmezetten dolgoznak, és sokan már rendszeresen visszatérnek nyaranta erre a munkahelyre. Nagyon népszerű a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat is. Az Árpád strand takarítása lesz a feladatuk a diákoknak. Két műszakban dolgoznak — reggel 6- tól 2-ig és 2-től zárásig — 14—16 forintos órabérért. A Kondorosi Egyesült Tsz 150 diákot alkalmaz növénytermesztési, -ápolási és -betakarítási munkákra, a Me- zőberényi Aranykalász Tsz- ben pedig 80-an dolgozhatnak hasonló munkakörben. Naponta körülbelül 100 forintot fognak keresni a Gyo- maendrődi Alkotmány Tsz- ben az iskolások. A magtárban dolgoznak majd, a törmeléket és az ocsút kell ki- söpörniük. A főágazatvezető elmondta, hogy a nyári betakarítások idején minden dolgos kézre szükségük van, ezért örömmel fogadják a fiatalok jelentkezését. A tsz vezetőségének — az elmúlt évek eredményei alapján — nagyon kedvező a tapasztalata a tanulók munkájáról. Az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat is igényli a diákok segítségét. A 90 fiúra és lányra címkézés, csirkelábtisztítás és doboztörlés vár. A kamuti tsz gyümölcsszedésre, a Hidasháti Állami Gazdaság muronyi üzemegysége idegenelésre, címe- rezésre keres nagyobb számban diákokat. Az idén lengyel fiatalok is dolgoznak a gyulai tejporgyárban, ezért most kevesebb hazai tanulót vesznek fel. Hetedik és nyolcadik osztályos tanulókat várnak a Sarkadi Cukorgyárba. Általában tíznapos turnusokban váltják majd egymást a gyerekek, és naponta 6 órát fognak dolgozni. A feladatuk a csővezetékek festése lesz. A vállalat munkaügyi osztályának vezetőjétől megtudtuk, hogy a karbantartási munkák mielőbbi befejezéséhez náluk is elengedhetetlen a diákok segítsége. b. Cs. Sánta Ferenc Éjszaka című színművének bemutatójával kezdődik pénteken az idei évad a Gyulai Várszínházban. Ez az első premier a győri Kisfaludy Színházzal közös produkció, rendezője Illés István Jászai-díjas. Próbák közben kértük a beszélgetésre és a bemutatkozásra. — Tizennégy éve végeztem a főiskolát, Miskolcon kezdtem rendezőként dolgozni, ott lettem főrendező. Majd Kecskemétre szerződtem. Hat évvel ezelőtt Békéscsabán rendeztem Szako- nyi Károly Hongkongi parókáját. Győr következett, jelenleg is a Kisfaludy Színház főrendezője vagyok. Gyulán rendszeresen néztem a várszínházi előadásokat, szeretek most itt dolgozni, és szépnek tartom ezt a várost. Első perctől célom a magyar dráma szolgálata; Gyurkovics Tibor, Kertész Ákos, Csurka István darabjait rendeztem például. Szerelmem Csehov, öt drámáját ciklusként állítottam színpadra Miskolcon. A múlt évben a legkedvesebb munkám Németh László Bodnárnéja volt. — Sánta Ferenc Éjszakáját hogyan ajánlja a rendező a Gyulai Várszínház közönségének? — A 20 óra szerzőjeként ismert elsősorban Sánta Ferenc. Az Éjszaka tulajdonképpen Az áruló című kisregényének dramatikus változata, történelmi parabola, vitairat, ha úgy tetszik. Sztorijáról annyit árulnék el, hogy egy író itt és most egy éjszakán felidézi a huszita mozgalom korát. Dolgozószobájában életre kelt egy huszita harcost, egy császári zsoldost, egy pápai püspököt, aki küldött Prágában, és a huszita parasztot, aki a népet képviseli. Szellemi játék, amelyben eszméket ütköztet az író, s közben azt vizsgálja, kutatja, hogy a népet vajon mi teheti igazán boldoggá. Tudatosan anakronisztikus a játék, s akik a dolgozószobába belépnek, meg az íróval is vitatkoznak. Nagy hatással volt rám az író tudatos időkeverése, a történelmi figurák megjelenítése, a csodálatos nyelv, a nagyszerű dialógusok és az éles. egymásra épülő szituációk. De mindenekelőtt az a sántái filozófia fogott meg, miszerint meg kell és talán meg is lehet találni a háborúmentes fejlődés távlatait. S napjainkban, amikor megnőtt az érdeklődés a történetírás iránt, felfokozott a mai nemzedék identitáskeresése, különösen fontosnak tartom ezt a művet. Célom, hogy az előadás aktuális, közérdekű és közérthető legyen. — Sikeres bemutatót kívánunk ! Niedzielsky Katalin Mezökovácsháza Ivóvízellátás és vízvédelem ítélet a csorvási hídépítők ügyében Mint ismeretes, a Hazafias Népfront XIII. kongresszusa társadalmi akcióprogram kidolgozását kezdeményezte az ivóvízkészletek védelme, a vízellátás és szennyvízkezelés Összehangolásának céljából. A hangsúlyt tehát a takarékos vízgazdálkodás és víztisztaság fontosságára helyezték. E téma állandó napirenden való tartása mellett foglalt állást már évekkel ezelőtt a HNF Békés Megyei Környezetvédelmi Bizottsága is, amelynek szervező titkára, Obert Ferenc, a Kövizig képviselője nemrég tartott erről előadást az egyik kihelyezett ülésen, Mezőkovácsházán. Többek között szó esett az említett tanácskozáson még arról is, hogy egymillió-négyszázezer forintos költséggel megvalósult a Maros hordalékkúpjához kapcsolódó regionális észlelőhálózat, amely egyben a meglévő vízkészlet mennyiségi és minőségi mutatóinak megfigyelése szempontjából jelentős vállalkozás. Ezenkívül még két eredményről adhattak számot a Békés és Csongrád megyei szakemberek; éspedig elkészült a medgyesegyházi telep vízvédelmi dokumentációja, valamint sor került a kever- mesi vízbázison a próbatermelésre. A vezetékek lefektetése folyamatban van. Egyébként a vártnál nagyobb a kapacitás; 25 ezer köbméter víz nyerhető naponta. A tervek szerint a jövő évre már Békéscsabát is bekapcsolják a rendszerbe, azután pedig Dobozt, Sar- kadot és környékét látják el jó minőségű ivóvízzel. Mezökovácsháza és térségének vízgazdálkodási gondjairól Csepreghy Elemér, a városi tanács osztályvezetője számolt be, s az ülést követően a részletekről pedig Bálint Ferenc csoportvezető tájékoztatott bennünket. Amint megtudtuk, e területnek már nincsen természetes vízfolyása, a belvízi csatornahálózat viszont elég szövevényes. A Szárazéren keresztül a Marosból szivattyúzzák át a „vásárolt” vizet. Számolnunk kellett korábban azzal, hogy a rétegvizek gázosak. Például a hévizes strandnál ezért létesült egy gázleválasztó. Ugyanakkor folytatódik a melioráció, amely nemcsak a vízrendezés, hanem a mezőgazdasági termelés szempontjából is jelentős befektetésnek tekinthető. Az egyik probléma a következő helyzetből adódik: jóllehet eddig már tíz településen épült meg a vízhálózat, de csak három helységben kezdtek hozzá a szennyvízkezelés feltételeinek megteremtéséhez. Mezőkovácsházán öt kilométer hosszú csatornahálózatra már rákötötték a közintézményeket és a lakótelepeket, ám a város többi részén még a szikkasztásos módszert alkalmazzák. A szennyvíztársulás 1983-ban jött létre. Ez év őszén adják át rendeltetésének az első tisztítómedencét, az Ativizig kivitelezésében, míg a második csak egy későbbi időpontban valósulhat meg. Ennek a mintegy 80 millió forintos beruházásnak a tervdokumentációját a Csongrád Megyei Tanácsi Tervező Vállalat készítette el. A létesítmény kapacitása különben 900 köbméter nap lesz. amely mintegy 3-szorosa a jelenlegi szükségletnek. A gondot az okozza, hogy a csatorna mentén sok helyen szikkasztásos módszerrel kezelik a szennyvizet. A tanács már előírta, hogy ahol fürdőszobát alakítanak ki. ott a hálózatra kell bekötni a lefolyókat. Ami ennek költségeit illeti, ez átlagosan 10-15 ezer forintba kerül, s ez egy szakszerűen megépített szikkasztó árának felel meg. Természetesen ebbe még nem számít bele a társulással kapcsolatos összeg, azaz a 20 ezer forint, amelyet egy-egy lakástulajdonosnak tizenöt év alatt kell befizetnie. A szennyvízkezelés hatalmas összegbe kerül, de mégis megéri, mivel a Maros hordalékkúp-ivóvízkészletének fokozott védelmét szolgálja. A hozzászólásokban több javaslat is elhangzott. Voltak, akik azt indítványozták, hogy újra kellene szabályozni a kutak fúrását, ugyanis 1977-ig ehhez is engedély kellett. Mások az úgynevezett házi szennyvízkezelőtelepek létesítése mellett foglaltak állást; vagyis, jó lenne, ha a családi házak tulajdonosai a napi 2-3-5 köbméter kapacitású berendezéseket olcsón megvásárolhatnák. Mindenesetre ez is jobb megoldásnak számít annál, ami ma még sajnos eléggé elterjedt, hogy az ásott kutakba vezetik bele a szennyvizet, megfertőzve ezáltal a különböző talaj- és vízrétegeket. A városi tanács szorgalmazza a rendezési tervek felülvizsgálatát, az Ativizig pedig szakvéleményt bocsát az érdekelt szervek rendelkezésére. A felmérés várhatóan választ ad arra is, a szikkasztásos módszert mely területen lehet még alkalmazni. Bukovinszky István Jó másfél évvel ezelőtt röppent a hír: leégett a Telkibányai Béke Tsz csorvási ágazatának irodaháza. S hogy nem vált minden a tűz . martalékává, az néhány embernek hosszú évekre megpecsételte a sorsát. Több, mint 16 millió forint vándorlására, hamis számlák tucatjaira, emberi fondorlatokra derült fény tegnap a Békés Megyei Bíróságon első fokon lezajlott tárgyaláson. Visszatérve a kezdetekhez: 1985 elején alakult a csorvási ágazat. Lakatosok, esztergályosok, festők és kőművesek álltak volna csatasorba, de hiányzott a szükséges anyagi fedezet és megrendelést sem kaptak. A részleg vezetője, Vári Mihály és könyvelője, Romvári György — később a büntetőügy első-, illetve másodrendű vádlottjai — munka reményében felkeresték Her- czeg Jánost, a Ganz-MÁVAG irodavezetőjét, a csongrádi Tisza-híd fővállalkozói megbízottját. A hídépítésben akartak részt vállalni. Ügy tűnt, hiába mentek, a munka megkezdéséhez nyárig várniuk kellett. Ekkor jött a mentő ötlet. Vári és Romvári megkérte Herczeget, hogy állítson ki néhány számlát el nem végzett munkáról, aminek fejében 100 ezer forint üti a markát. A néhány számlából 24 lett, melyek alapján 16 millió 142 ezer 128 forintot kaptak Váriék. S ennyi pénzért még egy szöget sem kellett beverniük. A pénz megszerzésének leplezésére felhasznált anyagok dokumentumait is csatolták a számlákhoz. Úgy tüntették fel, mintha ezek az anyagok Vári saját tulajdonát képezték volna. Ellenértékéként szép kis summa, 2 millió 340 ezer forint vándorolt Vári zsebébe. Ehhez képest Romvárit „csekélyke” 339 ezer forint illetett, hídépítési felhasználási költség címén. Hanó Pál, mint a festő- részleg vezetője — 6. rendű vádlott — anyagköltségtérítés fejében jutott 680 ezer forinthoz. Utóbb derült ki: a részlegnek semmiféle anyagot nem szállított. Terveztek még lámpa-ösz- szeszerelő műhelyt, Romvári tanyájára rókatelepet, ám a beruházási költségeket ismét hamis számlákkal igazolták. Ily módon több mint 230 ezer forint kárt okoztak. Az ügy 11 vádlottjának valamennyi bűncselekményére ez alkalommal nem térhetünk ki. összegzésül csak annyit: a csongrádi Tiszahíd — amelynek építésében a vádlottak részt kívántak venni — azóta felépült. Annak ellenére, hogy a tervekben megállapított 550 millió forintos költségvetésből több mint 16 milliónak szép csendesen lába kelt.. . A Békés Megyei Bíróságon dr. Nikula Valéria büntatő- tanácsa az elsőrendű vádlottat, Vári Mihályt folytatólagosan, társtettesként elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás, folytatólagosan, nagyobb részben társtettesként elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények elkövetésében találta bűnösnek, és ezért 8 évi szabadságvesztésre ítélte, és 6 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A másodrendű vádlottat, Romvári Györgyöt folytatólagosan, társtettesként elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás; jelentős értékre elkövetett sikkasztás és más bűn- cselekmények miatt 7 évi szabadságvesztésre ítélte, és 6 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A harmadrendű vádlottat, Herczeg Jánost folytatólagosan, társtettesként elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntette; folytatólagosan, társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás és más bűn- cselekmények miatt 6 évi szabadságvesztésre ítélte, illetve a közügyek gyakorlásától 5 évre eltiltotta. A többi vádlottat — bűncselekményük arányában — 6 hónap és 3 év közötti szabadság- vesztésre, valamint pénzmellékbüntetésre ítélte. Az első-, másod- és harmadrendű vádlottakat 15 millió 571 128 forint kártérítésre, illetve 300 ezer forint illeték fizetésére kötelezte. Az ítélet nem jogerős. L. E. Mezőkovácsházán ez év őszén adják át az új szennyvíztisztítómű első medencéjét Fotó: Kovács Erzsébet
