Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-08 / 133. szám
1987. június 8., hétfő IZHiWFTlW SZERKESSZEN VELÜNK! Válaszolt az illetékes A Békés Megyei Népújság 1987. május 25-i számának „Szerkesszen velünk” rovatában „Csekk helyett letiltás” cím alatt közölt állam- polgári sérelem körülményeit kivizsgáltam, megállapításomról az alábbiakban tájékoztatom Önöket. Köztudott, hogy az állami költségvetésből gazdálkodó szervek kiadásai folyamatosan jelentkeznek, melyhez a pénzellátást is folyamatosan biztosítani kell. Ennek egyik forrása a lakosságra különböző címen kivetett adó, benne a „településfejlesztési hozzájárulás” is, gyűjtő nevén az „együttesen kezelt adó”. Félévenként — január 1-jével és július 1-jével — esedékes, és a félévi összeg március 15-ig, illetve szeptember 15-ig fizethető adópótlékmentesen, melynek elmulasztása esetén a behajtást meg kell indítani. Ez történt A. S.-né és más adózók esetében is, akik március 15-ig nem teljesítették adóbefizetési kötelezettségüket, melyről hangoshíradó és egyéb hírközlő eszközök útján folyamatosan értesülhettek. A behajtásokat április 7-én indítottuk, mivel a postai befizetések arra az időpontra beérkeztek, és a hátralék minden kétséget kizáróan bizonyítottá vált. így elkerülhető volt az állampolgárok indokolatlan zaklatása. A. S.-né letiltásának ügyfélpéldányát az első napokban postáztuk címére, lehetőséget adva a hátralék rendezésére. A letiltási rendelvénnyel hivatalunkat felkereste, ahol munkatársunk kiállította részére az adóbefizetési csekket, és tájékoztatta arról, hogy ha a befizetésről szóló feladóvényt bemutatja, a letiltást nem küldi el a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. A csekk elvitele ugyanis nem biztosíték a befizetésre, a postai befizetések beérkezési ideje pedig 3 hét, mely időn belül a letiltást foganatosítani kell. A. S.-né a feladóvevényt nem mutatta be, így a letiltás végre lett hajtva. A letiltástól feldúlt ügyfelet az állandó ügyfélfogadó próbálta megnyugtatni, megértetni vele az eljárás menetét, de eredménytelenül. Az a bizonyos „egy hang” — mely személyes ismerőse a panaszosnak — csak a megértéit kívánta elősegíteni, sikertelenül. Ügyfelünk felháborodottan, a jogorvoslat lehetőségének megismerése nélkül távozott. „Csekk helyett letiltás.” Korábbi évek tapásztalata bizonyítja, hogy a kiküldött csekkel a kitöltést kérve visszatérnek az ügyfelek, vagy arra hivatkozva, hogy elveszett, újabb csekket kérnek. Településünk négyezer feletti adófizető állampolgára esetében ez jelentős költséggel jár, így a csekkküldést gazdaságossági okból mellőzzük. Jogszabály sem teszi kötelezővé. A. S.-né panaszos nyugdíjából letiltott összeget, 443 forintot részére visszautalták, melynek teljesítéséről az OTP 1987. május 26-i kivonatában értesítette hivatalunkat. Végső következtetésként el kell fogadni, hogy az adóhatóság jogszabályszerűen járt el, a panaszos első félévi adójának kétszeres ki- egyenlítése elkerülhető lett volna, ha kötelezettségét határidőben teljesíti, vagy úgy jár el, ahogyan azt .ügyfél- fogadónk tanácsolta. Megítélésem szerint Sarkad Városi Jogú Nagyközségi Tanács lakosságadóztatási csoportja és a település adófizető állampolgárai között jó a kapcsolat, a lakosság igényli és megkapja a megfelelő tájékoztatást és segítséget a csoport dolgozóitól, akik hétfői és szerdai napokon 18.30 óráig, szombaton 8—12 óráig munkaidőn kívül is tartanak ügyfélfogadást annak érdekében, hogy ügyét mindenki számára alkalmas időben rendezhesse, és akiknek munkáját jogszabályok határozzák meg akkor is, ha ezek végrehajtása egyes állampolgárok érdekét vagy önérzetét sérti. Mindaddig, amíg nem alakul ki az -állampolgári fegyelem terén a jogok és kötelességek kívánt összhangja, ilyen súrlódásokkal számolnunk kell, és mindaddig, amíg az állampolgárok adófizetési kötelezettségüket határidőben nem teljesítik, a tartozások behajtását letiltás útján is érvényesíteni szükséges. Rigó István osztályvezető * * * Egy megjegyzést azért hadd fűzzünk a válaszhoz: amikor „A. S.-né letiltásának ügyfélpéldányát az első napokban” postázták, a letiltási rendelvénnyel együtt vajon miért nem lehetett már kiküldeni az idős asz- szonynak egy adóbefizetési csekket is pár kísérő sorral, miszerint ha befizeti, és eev- két napon belül bemutatja a feladóvevényt, akkor a letiltást nem küldik el. Igaz, erre nincs jogszabály — de talán tilalom sem. TT Tótkomlősi gyermeknap — gyermekszemmel Tavaly egy újszerű, vidám, sokrétű gyermeknappal lepték meg Tótkomlóson a szervezők a gyerekeket — és a felnőtteket is. Ezek után nagyon kíváncsian vártuk, hogy ilyen lesz-e az idei ünnepség is. S nem csalódott, aki — mezei munka ide vagy oda — gyermekére szánta a napot. Tíz óra előtt indultunk el négyéves fiammal. De hova is induljunk a négy helyszín közül? A Komló környékén aszfaltrajzverseny várta a gyerekeket, a strandon ügyességi játékok, majd 11- től úszóverseny kezdődött, a moziban rajzfilmeket vetítettek, mi mégis a művelődési központ felé indultunk, ahol kicsik, és nagyok egyaránt játszhattak: a kisebbek megtanulhattak szép kis „pingpongbabákat” készíteni, a nagyobbakat számító- gépes játékok várták. A bé- bizsúron a legkisebbek és anyukáik cserélhették ki tapasztalataikat a gyérmek- vagy szülőnevelés tekintetében. A kötetlen beszélgetésben a gyermekorvosnő látta el tanácsokkal a fiatal mamákat. S ami új volt, és nagyon népszerű: a csacsifogat, mely -szinte megállás nélkül hordta a kis utasokat, nem kis élményhez juttatva őket. Milán fiam is boldogan kiabálta délben az apjának: — Kecskekocsin utaztam! — bizonyítva, hogy még a falusi gyerekek biológiai ismeretei sem tökéletesek. Délben hazamentünk ebédelni, de ott sem volt nyugta, mert hallotta a strandon lévő úszóverseny ricsaját. Alvásról s^ó sem ^ehetett, irány újra a sokaság! (Mosogatás marad!) Délután sem szűkölködtek a programokkal. Ügy kellett futni, hogy le ne maradjunk valamiről. Az iskolában asztaliteniszverseny folyt, így hát a központban megtartott „autóverseny” mellett döntöttem. Az autómodell-bemutató rettenetesen tetszett. Mindenáron venni ak^rt egy olyan kocsit. Csak nagynehezen értette meg, hogy azokat a gyerekek készítik, és majd ha ő is nagy lesz, iskolás, ő is barkácsolhat olyat, és az csak az övé lesz. Ezután a gyereksereg „kettéoszlott”, a nagyok a közeli moziban néztek meg egy kalandfilmet, a kicsiket a fővárosi művészek szórakoztatták „Shaw-zd meg” c. műsorukkal. Giccses játékok helyett szerencsére könyvet árultak az utcán, így az előadás után szinte minden gyerek választott egy könyvet — kiegészítve ezzel a gyermeknapi ajándékok sorát. Fiam másnap reggel új mesekönyvét szorongatva ment be az óvodába. Sok társánál láttam új könyvet, s gondolom, egész nap a gyermeknapi élményeket mesélik az óvó néniknek. S ez így van jól. Sok szülő egész nap dolgozott — süteményt, üdítőt osztott —, s nagy volt az előkészítő munka is, de gondolom — jneg- érte! Tuska Pálné AZ ALFÖLDI KŐOLAJIPARI GÉPGYÁR felvételre keres: — öntő-formázó szakmunkásokat, — hegesztő szakmunkásokat lángvágó munkakörbe, — mintakészítőket, — lakatos és — elektroműszerész szakmunkásokat két műszakos munkarendbe, valamint — betanított hőkezelői munkára szakmával nem rendelkező dolgozókat, folyamatos három műszakos munkakörbe. Bérezés: megegyezés szerint. Vidékieknek munkásszállót biztosítunk, melegüzemi pótlékot és gázkedvezményt fizetünk kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet: munkaügyi csoportnál; Orosháza, Bajcsy Zs. u. 41—43. »v ! I í flz új családjogi törvényről (II.) Bontóperek, lakáshasználat, gyermekelhelyezés Az állampolári hozzáállás, a felelősségteljes magatartás nagyon fontos összetevője annak, hogy a törvény rendelkezései — amelyek közül több éppen az állampolgári igények, javaslatok alapján k.erült megfogalmazásra -— hogyan valósulnak meg a gyakorlatban, elérik-e a kívánt, a remélt célokat? E célok közül kiemelkedik a házassági bontóperek megfontoltabb indítása, a válás következményeinek tudatos felmérése, illetve a valóban megromlott házasságok felbontása utáni humánusabb kapcsolatok elősegítése. Ennek egyik jogi eszköze — csak eszköze és nem biztosítéka — a látszólag új, de valójában visz- szatérő jogintézmény: a bontóper előtti meghallgatás bevezetése. Ez azt jelenti, hogy 1987. július 1-től — a törvény hatályba lépésétől — kezdve a házassági bontópert megelőzően az illetékes helyi bíróságon bontóper előtti meghallgatást kell kérni. A kérelemben a házasság megkötésére és a házasságból származó élő gyermekek születésére vonatkozó, valamint azokat a szükséges adatokat kell előadni, amelyekből az eljárás megindítására való jogosultság megállapítható. A kérelem alapján a bíróság a házastársakat bontóper előtti meghallgatásra . idézi. A bíróság népi ülnökök közreműködése nélkül jár el, a házastársak pedig személyesen kötelesek megjelenni. A meghallgatáson ^ más személy nem lehet jelen. Ha a meghallgatást kérő fél a kitűzött határnapon nem jelenik meg, a bíróság az eljárást megszünteti. A bontóper előtti meghallgatás során a bíróság tájékoztatja a feleket az eljárás jelentőségéről és a bontás várható következményeiről. Ezenkívül akként is rendelkezhet, hogy az egyik házastárs a másik meghallgatásánál ne legyen jelen. A bí- ' róság megkísérli a házastár- fsak kibékítését. Ha eredményre vezet, a bíróság az eljárást megszünteti. Ellenkező esetben, illetve, ha a másik házastárs á meghallgatáson nem jelenik meg, a bontóper előtti meghallgatást végzéssel befejezetté nyilvánítja. A házasság felbontása iránti keresetet a kérelmezőnek a meghallgatást követő harminc napon belül kell benyújtania. Mint minden új jogszabályi rendelkezésnek, így a bontóper előtti meghallgatásnak is az lesz a próbája, hogyan alkalmazzák a bíróságok, és hogyan viszonyulnak hozzá a felek. A bírák készülnek erre a feladatra. A sikeres megvalósításhoz az is szükséges, hogy a válni készülők pontosan, őszintén, egymás iránt érzett felelősséggel vegyenek részt a meghallgatáson. Minden fél számára segítség, ha egy következményeket ismerő, emberekkel bánni tudó bíró segítségével előre végiggondolják a házasság felbontása iránti kérelmüket és reálisan számolnak a következményekkel. A bontóper előtti meghallgatás intézményének jelentős eredménye lesz, ha az. eddiginél kevesebb csalódott, önmagát kifosz- tottnak érző ember kerül ki a házassági bontóperekből. A családjogi törvény alapján a házassági életközösség fennállásának idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. A módosítás nem kívánja alapvetően megváltoztatni a házassági vagyonjog elveit, de lehetőséget teremt arra, hogy a felek akár a házasságkötés előtt, akár a házasság fennállása alatt közös akarattal, szerződéssel meghatározhassák, hogy a vagyonközösség rendjével szemben mely vagyontárgy kerül a közös, illetőleg a külön vagyonba. A házastársak lakáshasználatát szabályozó rendelkezések alapján a törvény lehetővé teszi, hogy a házasulok a házasságkötés előtt szerződéssel rendezhessék a közös lakás további használatát a házasság felbontása esetére. Megái lapozhatnak abban is, hogy az egyik házastárs a másik fél koráb- »• * ban önálló bérleményét elhelyezési igény nélkül elhagyja. Ha a lakáshasználat megszüntetéséről a bíróság dönt, a lakás elhagyására kényszerülő házastárs a jövőben az úgynevezett kárpótlás helyett a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső részére tarthat igényt. Ez ingatlan esetén a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözete, bérlakás esetén pedig a lakásügyi hatóság javára való lemondáskor járó összeg. A gyermektartás részletes szabályait jelenleg különböző rendeletek tartalmazzák. Az utóbbi évtizedek társadalmi, gazdasági változásai, a jövedelmek differenciálódása következtében meghaladottá vált az a szabály, hogy a bíróság általában a szülő minden jövedelmének 20 százalékát megítéli a gyermek tartására. Ezzel az érintett szülő anyagi helyzete indokolatlanul elnehezül, ugyanakkor a gyermek valóságos szükségleteit, a másik szülő jövedelmét a bíróság többnyire figyelmen kívül hagyja. A törvénymódosítás a gyermektartásdíjra vonatkozó szabályokat beépítette a családjogi törvénybe. A tartásdíjról elsősorban a szülők döntenek. Amennyiben a bíróság hoz határozatot, a tartásdíjat elsősorban a kötelezett főállásban elért jövedelmének 15-25 százalékában állapítja meg. Ha azonban a körülmények az általánostól eltérnek (a gyermek tartósan különösen költséges gyógykezelésben részesül, a kötelezett új családjában igen alacsony az egy főre jutó jövedelem, vagy fordítva: a jogosult kiemelkedően magas jövedelemmel rendelkezik), lehetőség van a 15 százalék alá való leszállásra, vagy 25 százalékot meghaladó tartásdíj megállapítására. (Cikksorozatunk harmadik, befejező részét a jövő heti Szerkesszen velünk oldalon közöljük.) Dr. Nagy György * « megyei bírósági elnökhelyettes, bírósági főtanácsos Az osztálytalálkozók mindig felidézik a régi kedves emlékeket. Újra be lehet lépni a nagykapun, beülni a régi padba, és a katedrán elfoglalja helyét a Tanár úr is. „Veled mi történt azóta, de megváltoztál!”— megannyi meleg kérdés hangzik el ilyenkor az egykori diáktársaktól. így történt ez nemrég a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium 1962-ben végzett IV. A. osztályával is. A 35 „fiúból” 20-an jöttek el a 25 éves érettségi találkozóra, és tanáraink közül is igen sokan jelenvoltak. Nem csoda, hiszen a IV. A. osztály javaslatára 5 évente nemcsak osztály-, hanem évfolyamtalálkozó van. Képünkön a szervező IV. A. osztály tanulói, tanáraik és az iskola nyugdíjas igazgatója sz. m.
