Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-08 / 133. szám

1987. június 8., hétfő HUilUkfcM Környezet és védelem Ma hazánkba érkezik Dzsambin Batmönh A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására Dzsambin Batmönhnek, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnöksége elnökének vezetésével ma hi­vatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik a Mbngol Nép- köztársaság párt- és állami küldöttsége. Dzsambin Batmönh 1926- ban született az Ubszunursz- ki megyei Hjargasz járás­ban, pásztorcsaládban. Felső­fokú tanulmányait a Mongol Állami Egyetemen és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Társadalomtudományi Aka­démiáján végezte. 1948-ban a Mongol Népi Forradalmi Párt tagjainak sorába lépett; 19Jl-ben a párt Központi Bizottságának póttagja lett, majd három évvel később a KB és a Po­litikai Bizottság tagjává vá­lasztották. Dzsambin Batmönh tanár­ként kezdte pályáját: 1951— 1973 között különböző felső- oktatási intézményekben ta­nított, majd rektorhelyettesi és rektori funkciót töltött be. 1973-ban a MNFP Központi Bizottsága apparátusának munkatársa lett: a tudomá­nyos és oktatásügyi osztály vezetésével bízták meg. 1974 májusában miniszterelnök­helyettessé nevezték ki, júni­ustól pedig a miniszterelnöki posztot foglalta el. 1984-ben a Központi Bi­zottság rendkívüli ülésén a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtitkárává válasz­tották Dzsambin Batmönht, s még ugyanebben az évben megválasztották a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének elnö­kévé. Dzsambin Batmönh mun­kásságát számos magas ki­tüntetéssel ismerték el. Marad a szaké? Felszámoltak egy egészségre káros hagyományt Japánban: a császári palotában elrendelték, hogy az uralkodó szolgálatában különösen kitűnt alattvalókat ezentúl nem szabad cigarettával jutalmazni. Száztíz évvel ezelőtt, 1877-ben Meidzsi császár füstölnivalót osztott sebesült katonáknak, s azok átszellemült mosollyal vet­ték át az ajándékot az „élő is­tenség” kezéből. Unokája, Hiro- hito a második világháború ide­jén folytatta ezt a gyakorlatot — rendszeresen ajándékozott ci­garettát katonáinak, és a halál­ba induló kamikaze-pilótáknak. A múlt században persze még senki sem félt, hogy tüdőrákot kap a cigarettától, de az utóbbi időben főleg az orvosok egyre többet bírálták e hagyomány mi­att a császári palotát. A probléma most az: mivel helyettesítsék a dohányárut az arra érdemesek jutalmazásakor. Az ajándék kiválasztásának szempontjai: legyen kicsi és könnyű, hogy a jutalmazott könnyen hazavihesse, legyen él­vezeti cikk — hogy fogyaszlás­Dinamikusan bővült a hat­vanas évek közepétől egé­szen évtizedünk végéig a kelet-nyugati kereskedelem: az 1970. évi mintegy 7 mil­liárd dolláros forgalom nap­jainkra a hétszeresére emel­kedett. A megtorpanás jelei első ízben a nyolcvanas évek derekán mutatkoztak. A fej­lett tőkés országok oldaláról a konjunktúra lanyhulása és az importigények ezzel kap­csolatos mérséklődése volt ennek az elsődleges oka, a szocialista országokban pe­dig a behozatallal való kényszerű takarékoskodás volt a ludas. Mint köztudott, napjainkban a legtöbb szo­cialista ország gazdaságpoli­tikai céljai rangsorában az első helyre teszi a külső pénzügyi stabilitás javítását, más szóval a kivitel felfutta­tására és a felhalmozott adósságok maradéktalan visszafizetésére törekszik. Késztermék nyersanyagért? „Konjunktúraérzékeny” te­hát a kelet—nyugati árucse­re, aminek indoka az is, hogy a forgalom szerkezete rendkívül elmaradott. Az Európai Gazdasági Bizottság szerint az iparilag fejlett tő­kés országok „Keletre” 75 százalékban készterméket exportálnak, onnan viszont döntő részben nyersanyago­kat, energiahordozókat, fél­kész termékeket vásárolnak. És ez nemcsak a Szovjet­unióra igaz, amely kivitele tört részében szállít nyugat­ra gépipari gyártmányokat, de a kisebb szocialista or­szágokra is. Az EGB ebből a kor hálával gondolhasson ural­kodójára —, ám azért legyen so­káig eltartható, és persze ne kerüljön túl sokba. Hirohito eddig évi 2,6 millió cigarettát és szivart osztogatott szét, amelyet külön erre a célra készített egy dohánygyár. Ha ezentúl például „rakugant” ad­na ajándékba a császár (ez egy rizslisztből készült száraz desz- szertféleség) — a költségek már­is háromszorosukra ugranának. Számításba jöhet még a tea, de a hagyományos japán zöld teát ma már nem nagyon szeretik a távol-keleti szigetországban, in­kább annak kínai, barna válto­zatát isszák. Márpedig a császár, aki az alkotmány szerint „az ál­lami egységet” testesíti meg, nem oszthat kínai ajándékokat. Egyetlen lehetőség maradt: a hagyományosan japán és szinte mindenki által kedvelt rizsbor, a szaké. Közvéleménykutatást végeztek a megjutalmazandó rendőrök körében. Ebből kide­rült, hogy a szaké minden más ajándékfajta népszerűségét meg­előzi. De egy kérdés még meg­válaszolatlan: mit szólnak majd az orvosok, ha a császár a do­hányféleségek helyett ezentúl meg alkohollal „mérgezi” híve­it? „zsákutcából” a kiutat azok­nak az együttműködési for­máknak az elterjesztésében látja, amely szakít a hagyo­mányos „egyszerű árucseré­vel” és amely a kelet—nyu­gati áruforgalom tartós di­namizálására képes. Az ipari együttműködés jelentheti a megoldást, en­nek keretében ugyanis a szocialista országok úgy jut­hatnak a fejlettebb nyugati technológiához, gyártási el­járásokhoz, hogy egyidejű­leg fokozni képesek a ter­mékexportot is. Értelemsze­rű, hogy ilyen kettős köve­telményt támasztanak a szo­cialista országok, hiszen helyre kell állítaniuk a fize­tési mérleg megbomlott egyensúlyát. Ezt azért érde­mes hangsúlyozni, mert szá­mos nyugati vállalat kifogá­solja, hogy a keleti partner úgymond a gyártott termék egy részének viszontvásárlá- sát „kényszeríti” nyugati partnerére. A tegnap technikája? A fejlett tőkés országokat tömörítő OECD-szervezetnek a technológiai átadásáról közzé tett tanulmánya sor­ra veszi, milyen gondokba ütköznek a felek a kooperá­ciós kapcsolatok kiépítése során. A technológia szállí­tói sok esetben panaszkod­nak arra, hogy a legfejlet­tebb technika nehezen adap­tálható a partnervállalatnál, vagyis a gyártott termék nem áll a legmagasabb mi­nőségi színvonalon. Mint mondják: „gond van a tech­nológia meghonosításával, megemésztésével.” Atomerőművi baleset a Szovjetunióban, tengerbe ömlő olaj a La Manche csa­tornában, a levegőt mérgező üzem lezárása Szabadkán, vízszennyezés a csehszlovák —lengyel határfolyókon — naponta ismétlődnek a kör­nyezetünk szennyeződésével foglalkozó híradások. Rá­adásul korántsem csak kül­földről, idehaza is tekinté­lyes már a súlyúkban talán enyhébb, de közelségük mi­att minket mégis jobban érintő esetek listája. A tu­dósok már úgy fogalmaznak: vagy változtatunk eddigi hozzáállásunkon és akkor marad esélyünk a hosszú távú túlélésre, vagy folytat­juk bolygónk további ki­zsákmányolását és ezzel el­vesszük leszármazottainktól az emberi élet lehetőségét. Az UNEP, az ENSZ kör­nyezetvédelmi szervezete Nairobiban, Kenya főváro­sában tartja soros ülését. És noha Kelet-Afrikától messze esik a Ruhr-vidék, a Rajna vegyszeres vize és Csernobil sugárszennyezett környéke, a fekete kontinensen is szá­mos súlyos veszélyt jelent az ember gazdasági tevékeny­sége. A természet kialakult rendjét ugyanis éppúgy ve­szélyeztetheti a tömeges kecsketenyésztés (az állatok lelegelnek minden zöldet, s nyomukban egyre délebbre húzódik a Szahara homok­ja), mint a túlzásba vitt fa- kitermelés (megszűnik az oxigén-utánpótlás egyik je­lentős forrása, a tropikus dzsungel) vagy éppen a kor­szerűtlen bányászat, az el­avult gépekkel, szűrőberen­dezések nélkül üzemelő né­hány nehézipari létesítmény. Pénteken volt a környezet- védelmi világnap, néhány napja jelentették be a szov­jet Zöld Béke szervezet megalakulását, a hírügynök­ségek magyar—svájci kezde­ményezésről számolnak be a környezetvédelmi együtt­Nézeteltérések adódnak abból is, hogy a szocialista gyártó a legkorszerűbb tech­nológiát kívánja megszerez­ni, e helyett azonban csak a „tegnap” műszaki szintjét kaphatja meg, mert a tech­nológia szállítója tart a ter­mékeladásból származó kon­kurenciától. Az OECD ta­nulmánya megírja, hogy ez esetben a „Kelet” passzív szerepre van kárhoztatva az együttműködésben, nincs esélye a technológiai lépés­tartásra, a termékszerkezet korszerűsítésére, holott ezt várja legfőképpen az együtt­működéstől. A lengyel gép­ipar például több esetben a legegyszerűbb alkatrész­alvállalkozói kapcsolatot építette ki a nyugati part­nerekkel, nem volt módja részt venni az egész terme­lési ciklusban, a kutatástól a fejlesztésen, a gyártáson át a termékek közös értéke­sítéséig. A szocialista országbeli szállítók gyakori kifogása az, hogy az együttműködési szerződések korlátozó zára­dékot tartalmaznak, vagyis megfosztják a termékeladót a nyugati piacokra történő szállításoktól, a kemény­valuta szerzés képességétől. Nemrégiben vitatták meg az NSZK-beli Hessenben azt a tanulmányt, amely kimon­dottan csak a nyugatnémet —magyar vegyes vállalatok gondjait, eredményeit érté­kelte, és amelyet a Fried­rich Ebert alapítvány készí­tett a hesseni gazdasági mi­nisztérium megbízásából. Ez az elemzés megjegyezte azt, hogy sok még a tennivaló az ügyintézés gyorsításában, a bürokratizmus felszámolásá­ban. Gyakran a vállalatokra Madridban is tiltakoztak a környezetvédelem napján a tenger beszennyezése miatt működés előmozdításával kapcsolatos intézkedésről. Későn eszméltünk, s most a gazdasági kényszer, a pil­lanatnyi fennmaradás és a távlati érdekek ellentmon­dásai között őrlődünk. De a folyamat, amely elvezet­het az ellentmondások fel­oldásához, megindult, s egy­re erősödik. Alig valószínű, hogy a ma kezdődő nairobi konferen­ciára a világ minden tájá­ról érkező szakemberek azonnal megoldást találnak majd az alapvető problé­mákra. De minden kis lépés, amellyel közelebb kerülünk valamelyik részfeladat meg­oldásához, életek ezreit mentheti meg Afrikában, Európában, Amerikában, Ázsiában, Ausztriában. Mert a grönlandi halásztól a tűz- földi birkapásztorig minden­ki érzi: tenni kell valamit, különben saját létünk „mel­léktermékei” irtanak ki min­ket. S miközben billiókat költünk az egymás elleni „védelemre”, lassan felis­merjük: csak közösen me­nekülhetünk meg saját ma­gunk hibáitól. Horváth Gábor vonatkozó jogi előírások nem elég egyértelműek, ami gyak­ran viták forrása. Mind­emellett a tanulmány alap­vetően kedvezőnek mondta a vegyes vállalatok működésé­nek eddigi tapasztalatait. Magyar-NSZK mintaüzemek A hazánkban működő húsz nyugatnémet—magyar vállalat közül 15 elemzése alapján állapították meg, hogy azok jól szervezettek, sőt „mintaüzemnek” tekint­hetők. Már az első működési év után nyereségre tettek szert, növelni tudták alaptő­kéjüket is, és bővítették te­vékenységi körüket. Dicséri a tanulmány a „lehető leg­jobb képzettséggel rendelke­ző, dinamikus igazgatókat”, és a szakmunkások általános jó felkészültségét. Elismerés­sel szól a közös vállalatokra vonatkozó működési feltéte­lekről, nem utolsósorban arról, hogy 1986-ban kétol­dalú beruházásvédelmi meg­állapodással javultak a to­vábbi vegyes vállalatok ala­pításának feltételei. E tapasztalatokra építve és a gondokból okulva érde­mes is növelni az egyszerű termékcserén túlmutató üz­leti kapcsolatokat, mert hosszú távú gazdasági elő­nyökkel kecsegtetnek. Az OECD tanulmánya — 38 együttműködés elemzése alapján — állapítja meg, hogy a kooperációk súlya még elenyésző a kölcsönös forgalomban. A kelet—nyu­gati árucsere egészével szemben azonban a koope­rációk a technikai fejlődés élvonalába tartozó iparágak­ban valósultak meg és al­kalmasak arra is, hogy idő­vel az árucsere megélénkü­lését vonják magukkal — írja a tanulmány. Marton János Világgazdaság Kelet-nyugati vegyes vállalatok nEH3EHCKAfl- V''V\, C ÚJ S^ffurterMgeHm^ — Macyárüó ÉTELEINK ÉS A VITAMINOK Az élelmiszerek előbb- utóbb elveszítik vitamintar­talmukat. Például a Ribef- lavin és az A-vitamin fény- érzékenyek, míg a Tiamin vízoldékony és hőérzékeny, ezért főzés közben elvész ételeinkből. A minnesotai agráregyetem kutatói azt ta­nulmányozták, mi történik a vitaminokkal tárolás és fő­zés közben, és hogyan le­hetne elvesztésüket megaka­dályozni. Azt tapasztalták, hogy a sovány tej, amelyet A-vitaminnal dúsítottak, ha­marabb elveszíti vitamintar­talmát, mint a teljes tej. Rizsfőzés esetén a vízoldé­kony tiamin kimosódik a főzővízben. Szerencsére a vizet teljesen beszívja a rizs, így a tiamin egy része visszajut. A SPANYOLOK NEM BÍZNAK HADSEREGÜKBEN ÉS RENDŐRSÉGÜKBEN A spanyolok legtöbbje nem bízik hadseregében, rendőrségében, az egyház­ban és a parlamentben. Ez tűnt ki abból a kérdőívből, amelyet Dario 16 című lap intézett a polgárokhoz. A megkérdezettek 60 százaléka nem bízik a spanyol hadse­regben, 54 százalékuk pedig a rendőrségben. Az elemzők szerint ez annak a 40 évig tartó Frankó-diktatúrának a következménye, amelyet az elmúlt 10 év demokratikus rezsimje sem tudott eltün­tetni. Ezzel szemben az ame­rikaiak teljesen megbíznak hadseregükben, 88 százalé­kuk pedig a rendőrségben. FIATALKORÚ BŰNÖZÖK Növekedett a fiatalkorú bűnözés az Egyesült Álla­mokban. Az FBI adatai sze­rint 1985-ben 381 gyilkossá­got jegyeztek fel, 18 021 erő­szakos támadást, 13 899 lo­pást és 2645 tizenöt évesnél fiatalabb egyének által elkö­vetett erőszakot. GENGSZTERCSATA Az amerikai Newsweek című folyóirat szerint Los Angeles utcái valódi csata­térré változtak. A harc két gengszterbanda között rob­bant ki. Az egyik körülbe­lül 10 ezer tagot, a másik pedig 5000-et számol. A „há­ború”, amelyben gépfegyve­reket, puskákat és pisztolyo­kat használtak, annak nyo­mán tört ki, hogy a kábító­szerpiacon „Crack” névvel nemrég új termék jelent meg: az új anyagot a ko­kainból vonták ki, és ol­csóbb ennél. Mindkét banda fölényt akart kivívni a he­lyi kábítószerpiacon. A rendőrség véleménye szerint a banditák 328 személyt tet­tek el láb alól. AGGODALOM A párizsi Pasteur Intézet­ben vizsgálatot indítottak a kutatók körében előfordult három rákos megbetegedés ügyében. Mindhárman gene­tikai laboratóriumban dol­goztak rádióizotópokkal és olyan vegyi anyagokkal, amelyekről azt gyanítják, hogy mutagének. Az egyik francia újság szerint- öt ku­tató esetében találtak rákos daganatot, akik genetikai la­boratóriumban dolgoztak. Egyikük mindössze 33 éves korában hunyt el. Az inté­zet által ismert három eset közül egy csont-, egy ideg- és egy ritka izomdaganat volt. GYERMEKSEGÍTSÉG Jelek szerint a kipusztuló­ban lévő pireneusi barna­medvét gyermekek mentik meg. Ebben a reményben egy franciaországi környe­zetvédelmi társaság „Med­vék” jelszóval versenyt in­dított 15 éven aluli gyerme­kek számára. Arra- a kér­désre, hogy miképpen ment­hetők meg a medvék, "több mint 12 ezer egyéni vagy közös (osztályok, iskolák) le­vél futott be, amelyek szá­mos javaslatot tartalmaz­nak, egyik leleményesebb a másiknál. A gyermekek raj­zokat, medveálarcokat, ma­ketteket, sőt mézeskalács­figurákat is beküldtek, ame­lyek eladásából pénzt gyűjt- hetnének a medvék meg­mentésére irányuló kam­pány beindítására. REKORD A szingapúri Kenneth Keng a 73 emeletes és 226 méter magas Westin Stam- phord szállodában 1336 lép­csőfokot 7 perc és 20 má­sodperc alatt mászott meg futólépésben. A teljesítmény bekerül a Guiness Book of Records-ba. Az előző rekor­dot az amerikai Pete Scui- res állította fel, aki az Em­pire State Building 1575 lép­csőfokát 10 perc és 59 má­sodperc alatt mászta meg. MEGTILTOTTÁK AZ EJTŐERNYŐS UGRÁST EGY HEGYCSÚCSRÓL A norvég kormány tör­vénytervezetet terjesztett a parlament elé, amelynek ér­telmében meg kell tiltani az 1788 méteres Trollyeggen hegycsúcsról az ejtőernyős ugrást. Tavaly erről a hegy­csúcsról leugorva négy ejtő­ernyős vesztette életét. A törvényszegőket nagy össze­gű pénzbírsággal sújtják. Közületek, figyelem: Szövetkezetünk vállalja üzemanyagkutak javítását, karbantartását, felújítását, új töltőállomás kivitelezését. Üzemanyagtartályok tisztítását, nyomáspróbáját, hitelesítését, kalibrálását. Általánydíjas szerződés esetén árkedvezményt adunk. Akkuvill Kisszövetkezet, Nyíregyháza, Moszkva u. Telefon: 11-643 9. Á

Next

/
Thumbnails
Contents