Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-05 / 131. szám

\i\WMM--------------------------------­S zeghalmi mérleg a Jövőnk a tét akcióról 1987, június 5., péntek flz egészségmegőrzés társadalmi programja A Jövőnk a tét elnevezésű KISZ-akció első szakasza le­zárult. A fiatalok által fel­vetett problémákat, javasla­tokat mind helyi, mind or­szágos szinten összegezték, s az illetékes párt-, tanácsi szervekhez juttatják el. Szeghalom és városkör­nyékének KISZ-esei is részt vettek a kezdeményezésben. Pákozdi Gáborral, a város KISZ-titkárával arról be­szélgetünk, hogy milyen el­képzelésekkel vágtak az ak­ciónak, ezekből mennyit si­került megvalósítani. Tizenhat kezdeménye­zésünk volt, ezek közül a je­lentősebbeket említem. Okányban 200 ezer forint névértékben bocsátottunk ki téglajegyet az óvoda felépí­tésére, ebből 140 ezer forint folyt be. Szeghalmon közzé­tettünk egy felhívást, amely­ben az egyéneket és a kol­lektívákat arra kértük fel, hogy anyagilag támogassák „A város számítástechniká­jáért” elnevezésű akciónkat. A pénzből 12 televíziót és 2 számítógépet vásárolnánk az általános iskolának. Füzes­gyarmaton szintén sorsjegyet adtunk ki — 50 forintos áron — 1 millió 250 ezer fo­rint értékben. Ebből a pénz­ből egy sportcsarnok építé­sét támogatnánk. — Okányban 200 ezer fo­rint helyett csak 140 ezer fo­rint jött össze. Mi a biztosí­ték, hogy majdnem tízszer akkora értékben tudnak majd — viszonylag drágán — sorsjegyet eladni? — Nagyobb hírverést csaptunk, másrészt csábítók lesznek a nyereménytárgyak, s az sem mellékes szempont, hogy egy sportcsarnok fel­építésére szívesen áldoznak pénzt az emberek. Folytatom a kezdeménye­zéseink felsorolását. Bihar- ugrán a Szabó Pál és Kö- rösladányban, a Magyar— Vietnam Barátság Tsz-ben a fiatalok az ágazati és az egyé­ni érdekeltségi rendszer be­vezetését szorgalmazták. S azt, hogy a bérezésnél kü­szöböljék ki az életkor sze­rinti megkülönböztetést és kizárólag a teljesítmény függvénye legyen, hogy vala­ki milyen vastag borítékot visz haza. A városi kórház pinceklubjában pedig aero- bik-tanfolyamot és kondicio­náló tornát szervezünk. — Milyen volt a fiatalok hozzáállása a kezdeményezé­sekhez? — Változó. Eleinte szkep­tikusan fogadták az akció hírét, nem nagyon hittek a sikerében. De később, mikor kiderült, hogy ez az akció minőségileg más, mint az eddigiek, kezdték belátni az értelmét. Természetesen azonban sokan vannak, akik most is passzívak maradtak. Sajnos, a mi környékünkön különösen nehéz az ifjúsá­got mozgósítani. Nagy az el­vándorlók aránya, a fluk­tuáció. A kisebb falukban gondot okoz a fiatalok meg­tartása, hiszen egyre nehe­zebb igényeiknek, szakkép­zettségeiknek megfelelő munkát találni, szórakozási lehetőség csak elvétve akad. Aki pedig itt marad, első­sorban azzal van elfoglalva, hogy a családalapításhoz szükséges anyagi fedezetet megteremtse. így sem ideje, sem energiája nem marad arra, hogy tevékenyen részt vegyen a mozgalmi munká­ban. — A KISZ-esek ötleteit, kezdeményezéseit hogyan fogják hasznosítani? — A KISZ KB tervezeté­hez hasonlóan készítünk egy összefoglaló dokumentumot, amelyben a konkrét helyi sajátosságoknak megfelelő problémákat, javaslatokat vetjük fel. Ezt fogjuk az­után elküldeni a városi és a megyei párt-, illetve ál­lami szervekhez. Nagyon bí­zunk benne, hogy kezdemé­nyezéseinket megvizsgálják, és ahol mód van rá, támo­gatják, közreműködésünkkel megvalósítják. (bundula) Dz ifjúsági ház tevékenységét értékelték Az MSZMP békéscsabai városi bizottságának agitá- ciós, propaganda és műve­lődési munkabizottsága teg­nap délutáni ülésén tájé­koztatót hallgatott meg az ifjúsági és úttörőház tevé­kenységéről. Ivanics Kata­lin igazgató beszámolójában ismertette az intézmény tör­ténetét. A Kállai Éva úttö­rőház jogutódjaként kezdték munkájukat 1969 novembe­rében. Az intézmény tevé­kenységi körének kialakítá­sában jelentős szerepet ját­szottak adottságai, központi fekvése, nagyterme, felsze­reltsége, s a város közmű­velődési intézményeinek hiá­nya. Gazdasági és tartalmi te­vékenységéhez kapcsolódik a mezőmegyeri Arany János Művelődési Ház is. Az el­múlt években jelentős volt a fluktuáció a szakalkalma­zottak és más munkatársak körében. A városban műkö­dő intézmények többsége megyei irányítású, támoga­tásuk, ellátottságuk pillanat­nyilag kedvezőbbnek látszik. A közművelődés feladat­köre, s az iránta jelentkező igények az elmúlt években változtak. Az országban el­sőként itt indítottak gyer­meknyelvtanfolyamokat és számítógépes programokat. A családok közös szórakozá­sának formáit, módszereit keresték színházlátogatások, kirándulások szervezésével. Gyermek- és középiskolai képzőművész szakkörük, amatőrfilmeseik szép ered­ményekről számolhatnak be. Fejlődött az úttörőzenekar, amelyből ifjúsági csoport is kivált. Szocialista Kultúrá­ért kitüntetett lett a páva­körük. A bizottság jónak érté­kelte az ifjúsági és úttörő­ház munkáját, fejlődőnek hagyományos tevékenysége­it, jónak újszerű kezdemé­nyezéseit és nagyobb támo­gatásra méltónak szerepkö­rét. A kormány ülését követő szóvivői értekezleten Bá­nyász Rezső külön is szólt az egészségmegőrzés átfogó társadalmi programjáról. — Ezt a programot a szó szoros értelmében az élet tűzte napirendre — mondot­ta. — Szomorú tény, hogy lakosságunk egészségi álla­pota az elmúlt két évtized­ben romlott. A férfiak szü­letéskor várható élettarta­ma valamelyest csökkent, a nőké stagnált, miközben Eu­rópa más államaiban a vár­ható élettartam nőtt. A rom­lás részben a helytelen élet­móddal, az egészségkárosító szokásokkal magyarázható, de az egészségügy sem tu­dott válaszolni azokra a ki­hívásokra, amelyeket a né­pesség növekedése, a szer­vezet elhasználódásából szár­mazó betegségek túlsúlyra jutása jelent. A most megtárgyalt prog­ram alapvetőnek a megelő­zést tartja; azt, hogy né­pünknek az egészséggel kap­csolatos magatartásában kedvező változás következ­zék be. A dohányzás lénye­ges mérséklése, az alkohol­fogyasztás csökkentése, a rendszeres testedzés mind­mind jelentősen javíthat az életesélyeken. A program — hasznosítva a nemzetközi ta­pasztalatokat is — hosszú és rövid távú célokat egyaránt tartalmaz. Elsősorban nem feladatokat oszt ki, hanem közös állami és társadalmi cselekvésre szólít, bátorítást ad minden olyan mozga­lomnak, amely az egészség- megőrzését tűzi ki célul — hangsúlyozta a szóvivő, s ki­tért arra is, hogy mai gaz­dasági helyzetünkben is in­dokolt egy ilyen program el­indítása. A kormány ''bízik abban, hogy a tanácsoknál, a tö­megszervezetekben, a tudo­mányos fórumokon sorra kerülő vita is növeli az egészség újra kibontakozó társadalmi kultuszát, ösz­tönzést, lendületet ad a he­lyi mozgalmaknak. így a programtervezet a társadal­mi vita tapasztalataival ki­bővülve kerülhet majd újra a kormány elé. Elsőként a Magyar Táv­irati Iroda tudósítója kérde­zett, az egészségügy terüle­tén meglévő, s eddig feltá­ratlan tartalékok hasznosí­tásáról. Bányász Rezső vá­laszában mindenekelőtt a táppénzes napok számát em­lítette ilyen tartalékként. Mint mondta, 1986-ban az előző évihez viszonyítva 11 százalékkal nőtt a táppénz­re kifizetett összeg. Hozzá­járult ehhez a tavalyi év elején lezajlott súlyos inf­luenzajárvány, de az a libe­rális megítélés is, amelynek szellemében a betegállo­mányt még sok helyütt ke­zelik. Az idén viszont — ta­valyi azonos időszakot fi­gyelembe véve — csaknem mésfél millióval csökkent a táppénzes napok száma. Ez az adat önmagában is jelzi a megtakarítási lehetősége­ket. Egy másik ilyen megtaka­rítási lehetőség a gyógyszer- forgalom: a házipatikában tavaly is szükségtelenül sok gyógyszert halmoztunk fel. Az idén végre észrevehető csökkenés van a forgalom­ban; a gyári gyógyszerké­szítmények fogyasztása a fővárosban csaknem 5 szá­zalékkal, vidéken 8 száza­lékkal volt kevesebb, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában. Am még na­gyobb figyelmet szükséges fordítani az öngyógyszere- zés, a túlzott gyógyszerfo­gyasztás ártalmainak tuda­tosítására. A szóvivő ezután beszá­molt arról, hogy a kormány mostani ülésén több köz­ponti gazdaságfejlesztési program megvalósulásáról kapott tájékoztatást. Ki­emelte, hogy ezek a prog­ramok nélkülözhetetlen sze­repet játszanak gazdaság- politikánkban, összefogják az adott területre irányuló erőfeszítéseket, komplex mó­don veszik számba a fej­lesztés lehetőségeit, rendel­kezésre álló eszközöket. Az elektronika fejlesztésé­vel kapcsolatos program helyzetéről szólva (a Ma­gyar Rádió kérdésére) el­mondta, hogy hazánkban ta­valy az előző évinél több elektronikai alkatrészt állí­tottak elő és értékesítettek; a termelés értéke 6,74 mil- liárdról 7,24 milliárd forint­ra nőtt. A legnagyobb fejlődés a mikroszámítástechnika al­kalmazásában történt; gya­rapodtak a számítógépes tervezőrendszerek az építő- és a könnyűiparban, nőtt az exportbővítő beruházások elektronikai tartalma a gép­iparban. A felsőoktatásban azonban a programhoz ké­pest lemaradás tapasztalha­tó, mivel a bonyolultabb szá­mítógépek megvásárlására nem jut elegendő pénz. A gyógyszer-, növényvé­dőszer- és intermediergyár­tás tavaly is kiemelkedő eredményeket ért el — kö­zölte (a Magyar Hírlap ér­deklődésére} Bányász Re­zső. Az érdekelt vállalatok bruttó termelési értéke ta­valy 4,2 százalékkal, rubel­exportjuk 2,2, konvertibilis kivitelük pedig 8,6 százalék­kal nőtt. Az összesített ered­mény ugyanakkor kissé el­maradt az előirányzottól. Az energiagazdálkodás ta­valyi helyzetét ismertetve arról szólt, hogy lényegében a célkitűzéseknek megfelelő megtakarítást — 19 peta- joule mennyiségűt — sike­rült elérni. Bányász Rezső több, a kormányülés napirendjéhez nem kapcsolódó kérdésre is válaszolt. Tájékoztatott ar­ról (a Népszabadság érdek­lődésére), hogy tavaly csak­nem 900 ezer magyar állam­polgár utazott nem szocia­lista országba, s közülük ösz- szesen 3295-en maradtak jogellenesen külföldön. A szóvivő a hármas határ­incidenssel kapcsolatos kér­désekre válaszolva — mint a tv-híradóban is hallottuk — elmondta: újabb informá­ciók egyelőre nem állnak rendelkezésre. n vizre építeni lehet Vándortábor a Körösök mentén „Szegény ember vízzel főz” — tartja a népi bölcselet, ame­lyet elődeink — ki tudja hány évtizeddel, évszázaddal ezelőtt — fogalmaztak meg. Napjainkra némileg módosul a szólás eredeti jelentése, hiszen maholnap, akinek viszonylag tiszta vize, különösen folyóvize van, lesz, az nem lehet olyan na­gyon szegény legalábbis az adottságait tekintve. A vízre — már elnézést az első hallásra értelemzavaró hasonlatért — napjainkban építeni lehet. ——— A félhalmi táborhely még üres, de napokon belül fogadja az első túrázókat Fotó: Kovács Erzsébet Ezek a gondolatok motosz­káltak a fejemben, amikor Juhász Tivadarral, a megyei úttörőelnökség munkatársá­val a Békés megyei táboro­zási lehetőségekről, a két évvel ezelőtt, a Körösök mentén kiépült vándortá­borról beszélgettünk. * * * Megyénkben a táborozási lehetőségek szerények. A ré­gebben épített úttörő-napkö­zis, tanácsi kezelésben mű­ködő táborok rossz felsze­reltséggel működnek, rá­adásul csak kis létszámú csoportokat képesek fogad­ni. (Gyopáros, Szeghalom— Várhely, Szarvas, Mezőko- vácsháza, Geszt). A korábbi nagyon rossz helyzeten né­mileg javított az 1985-ben, a Szanazugban megépült me­gyei úttörőtábor, amely tur­nusonként 150 gyéreket fo­gadhat. Ilyen körülmények között szinte természetes, hogy az előző megyei úttörővezetői értekezlet határozata felada­tul tűzte — a megyei adott­ságokra épülve — a táboro­zási feltételek javítását. Cél­szerűnek látszott a Körösök mentén egy vándortábort ki­alakítani, hiszen egy-egy ál­lomás a már meglevő tábo­rokhoz kapcsolódhatott. A vándortábor ráadásul előse­gítheti a szabad idő hasznos eltöltését, ösztönzi a sporto­lási kedvet, egészséges élet­módra nevel, és azzal, hogy megismerteti a Körösöket a fiatalokkal, természeti érté­keinkre is felhívja a figyel­met. A megyei úttörőelnökség társadalmi összefogással a megyei KISZ-bizottság, az állami és társadalmi szer­vek támogatásával kezdett hozzá az útvonal kiépítésé­hez. Pályázat útján a KISZ Központi Bizottságától anya­gi segítséget is kaptak. A tá­bor kialakításához 1984-ben kezdtek hozzá és 1985-ben már elindulhattak az első csoportok. Juhász Tivadar a — következőket mondja az in­dulásról: — Az útvonal kialakításá­ban valóban rengeteg segít­séget kaptunk, igazi társa­dalmi összefogásról beszél­hetünk. Különösen sokat kö­szönhetünk a Kövizignek, hiszen a kezdeti lépésektől a táborok működtetéséig fo­lyamatosan támogatnak ben­nünket. A vándortábornak több bázishelye van. A sza- nazugi úttörőtábor, a békés- dánfoki ifjúsági tábor, a fél­halmi bázis, a gyomaendrő- di úttörőtábor és a békés- szentandrási duzzasztónál létrehozott állomás. A meg­lévő táborhelyeken adottak voltak a szociális létesítmé­nyek, csak a sátorhelyeket kellett kialakítani, illetve a felszereléseket biztosítani. Félhalomnál egy új tábor­helyet építettünk, Szanazug­ban és Gyomaendrődön egy- egy faházat állítottunk fel. Mindenütt van tűzrakóhely, elektromos főzőlap, hűtő- szekrény, étkezési eszközök, illetve mindaz, amire egy táborozásnál szükség van. Gondunk a vízijárművekkel volt, hiszen eddig béreltük őket. Idén beszereztünk 10 darab hétszemélyes kenut, amelyeket heti 1400 forintért tudunk kölcsönözni. A szál­lásdíj sem drága, fejenként — a szervezési díjjal együtt — 30 forint naponta. A ví- zitúra-útvonalon egyszerre 180-an tartózkodhatnak. Idén napjainkig összesen 600-an jelezték részvételi szándékukat. Az útvonalon szervezett csoportok mehet­nek végig, életkori megkö­tés nélkül. Üttörők, KISZ- esek és felnőttek egyaránt élvezhetik a Körösök szép­ségét, sportolhatnak a 80 kilométeres útszakaszon. A vízitúra-útvonal a Sza­nazugban kezdődik. A tábo­rozok egy-egy táborhelyen elvileg egy éjszakát tölthet­nek, de kérésre akár több napot is. Ez természetesen plusz szervezési munkát kö­vetel a vízitúra-útvonal üze­meltetőitől, de ha mód van rá, akkor teljesítik a kérést. (A vízitúra-útvonal érdekes­sége, hogy a különböző ál­lomásokat kerékpárral is meg lehet közelíteni és így igénybe venni. Ez évben is lesz rá példa, hogy egy-két csoport kerékpárral keresi fel a vándortábor bázishe­lyeit.) Juhász Tivadar a vándor­tábor további terveiről az alábbiakat mondja: — Sze­retnénk fejleszteni a jármű­parkunkat. Tervezzük kaja­kok vásárlását, illetve egy motorcsónak beszerzését. A szánazugi strandnál kikötő­helyet építünk, és bárkatá­roló helyet alakítunk ki. Szó van egy-egy horgászstég fel­állításáról is. Félhalomnál be kell vezessük az ivóvizet a táborba, mert jelenleg na­ponta lajttal biztosítjuk az ivó- és mosdóvizet. És per­sze további felszereléseket is vásárolunk. A vízitúra-útvó- nalat szeretnénk a KISZ- esekkel közösen tovább épí­teni, pontosabban Gyulát be­kapcsolni az útvonalba. A leendő ifjúsági táborban, il­letve mellette egy bázishe­lyet alakítanánk ki. Gyula ugyanis ideális kiinduló ál­lomása lehetne a vízitúra­útvonalnak. * * * Megyénkben felismerték, hogy nekünk is vannak ter­mészeti értékeink, amelye­ket felfedezhetünk, jó érte­lemben kihasználhatunk, amelyekre építhetünk. A Körösök mentén kialakított, és remélhetőleg a jövőben még bővülő vízitúra-útvonal jó példa erre. Lovász Sándor A 635-ös Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulói fes­tik a szanazugi indulóállomás vaságyait

Next

/
Thumbnails
Contents