Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-05 / 131. szám
\i\WMM--------------------------------S zeghalmi mérleg a Jövőnk a tét akcióról 1987, június 5., péntek flz egészségmegőrzés társadalmi programja A Jövőnk a tét elnevezésű KISZ-akció első szakasza lezárult. A fiatalok által felvetett problémákat, javaslatokat mind helyi, mind országos szinten összegezték, s az illetékes párt-, tanácsi szervekhez juttatják el. Szeghalom és városkörnyékének KISZ-esei is részt vettek a kezdeményezésben. Pákozdi Gáborral, a város KISZ-titkárával arról beszélgetünk, hogy milyen elképzelésekkel vágtak az akciónak, ezekből mennyit sikerült megvalósítani. Tizenhat kezdeményezésünk volt, ezek közül a jelentősebbeket említem. Okányban 200 ezer forint névértékben bocsátottunk ki téglajegyet az óvoda felépítésére, ebből 140 ezer forint folyt be. Szeghalmon közzétettünk egy felhívást, amelyben az egyéneket és a kollektívákat arra kértük fel, hogy anyagilag támogassák „A város számítástechnikájáért” elnevezésű akciónkat. A pénzből 12 televíziót és 2 számítógépet vásárolnánk az általános iskolának. Füzesgyarmaton szintén sorsjegyet adtunk ki — 50 forintos áron — 1 millió 250 ezer forint értékben. Ebből a pénzből egy sportcsarnok építését támogatnánk. — Okányban 200 ezer forint helyett csak 140 ezer forint jött össze. Mi a biztosíték, hogy majdnem tízszer akkora értékben tudnak majd — viszonylag drágán — sorsjegyet eladni? — Nagyobb hírverést csaptunk, másrészt csábítók lesznek a nyereménytárgyak, s az sem mellékes szempont, hogy egy sportcsarnok felépítésére szívesen áldoznak pénzt az emberek. Folytatom a kezdeményezéseink felsorolását. Bihar- ugrán a Szabó Pál és Kö- rösladányban, a Magyar— Vietnam Barátság Tsz-ben a fiatalok az ágazati és az egyéni érdekeltségi rendszer bevezetését szorgalmazták. S azt, hogy a bérezésnél küszöböljék ki az életkor szerinti megkülönböztetést és kizárólag a teljesítmény függvénye legyen, hogy valaki milyen vastag borítékot visz haza. A városi kórház pinceklubjában pedig aero- bik-tanfolyamot és kondicionáló tornát szervezünk. — Milyen volt a fiatalok hozzáállása a kezdeményezésekhez? — Változó. Eleinte szkeptikusan fogadták az akció hírét, nem nagyon hittek a sikerében. De később, mikor kiderült, hogy ez az akció minőségileg más, mint az eddigiek, kezdték belátni az értelmét. Természetesen azonban sokan vannak, akik most is passzívak maradtak. Sajnos, a mi környékünkön különösen nehéz az ifjúságot mozgósítani. Nagy az elvándorlók aránya, a fluktuáció. A kisebb falukban gondot okoz a fiatalok megtartása, hiszen egyre nehezebb igényeiknek, szakképzettségeiknek megfelelő munkát találni, szórakozási lehetőség csak elvétve akad. Aki pedig itt marad, elsősorban azzal van elfoglalva, hogy a családalapításhoz szükséges anyagi fedezetet megteremtse. így sem ideje, sem energiája nem marad arra, hogy tevékenyen részt vegyen a mozgalmi munkában. — A KISZ-esek ötleteit, kezdeményezéseit hogyan fogják hasznosítani? — A KISZ KB tervezetéhez hasonlóan készítünk egy összefoglaló dokumentumot, amelyben a konkrét helyi sajátosságoknak megfelelő problémákat, javaslatokat vetjük fel. Ezt fogjuk azután elküldeni a városi és a megyei párt-, illetve állami szervekhez. Nagyon bízunk benne, hogy kezdeményezéseinket megvizsgálják, és ahol mód van rá, támogatják, közreműködésünkkel megvalósítják. (bundula) Dz ifjúsági ház tevékenységét értékelték Az MSZMP békéscsabai városi bizottságának agitá- ciós, propaganda és művelődési munkabizottsága tegnap délutáni ülésén tájékoztatót hallgatott meg az ifjúsági és úttörőház tevékenységéről. Ivanics Katalin igazgató beszámolójában ismertette az intézmény történetét. A Kállai Éva úttörőház jogutódjaként kezdték munkájukat 1969 novemberében. Az intézmény tevékenységi körének kialakításában jelentős szerepet játszottak adottságai, központi fekvése, nagyterme, felszereltsége, s a város közművelődési intézményeinek hiánya. Gazdasági és tartalmi tevékenységéhez kapcsolódik a mezőmegyeri Arany János Művelődési Ház is. Az elmúlt években jelentős volt a fluktuáció a szakalkalmazottak és más munkatársak körében. A városban működő intézmények többsége megyei irányítású, támogatásuk, ellátottságuk pillanatnyilag kedvezőbbnek látszik. A közművelődés feladatköre, s az iránta jelentkező igények az elmúlt években változtak. Az országban elsőként itt indítottak gyermeknyelvtanfolyamokat és számítógépes programokat. A családok közös szórakozásának formáit, módszereit keresték színházlátogatások, kirándulások szervezésével. Gyermek- és középiskolai képzőművész szakkörük, amatőrfilmeseik szép eredményekről számolhatnak be. Fejlődött az úttörőzenekar, amelyből ifjúsági csoport is kivált. Szocialista Kultúráért kitüntetett lett a pávakörük. A bizottság jónak értékelte az ifjúsági és úttörőház munkáját, fejlődőnek hagyományos tevékenységeit, jónak újszerű kezdeményezéseit és nagyobb támogatásra méltónak szerepkörét. A kormány ülését követő szóvivői értekezleten Bányász Rezső külön is szólt az egészségmegőrzés átfogó társadalmi programjáról. — Ezt a programot a szó szoros értelmében az élet tűzte napirendre — mondotta. — Szomorú tény, hogy lakosságunk egészségi állapota az elmúlt két évtizedben romlott. A férfiak születéskor várható élettartama valamelyest csökkent, a nőké stagnált, miközben Európa más államaiban a várható élettartam nőtt. A romlás részben a helytelen életmóddal, az egészségkárosító szokásokkal magyarázható, de az egészségügy sem tudott válaszolni azokra a kihívásokra, amelyeket a népesség növekedése, a szervezet elhasználódásából származó betegségek túlsúlyra jutása jelent. A most megtárgyalt program alapvetőnek a megelőzést tartja; azt, hogy népünknek az egészséggel kapcsolatos magatartásában kedvező változás következzék be. A dohányzás lényeges mérséklése, az alkoholfogyasztás csökkentése, a rendszeres testedzés mindmind jelentősen javíthat az életesélyeken. A program — hasznosítva a nemzetközi tapasztalatokat is — hosszú és rövid távú célokat egyaránt tartalmaz. Elsősorban nem feladatokat oszt ki, hanem közös állami és társadalmi cselekvésre szólít, bátorítást ad minden olyan mozgalomnak, amely az egészség- megőrzését tűzi ki célul — hangsúlyozta a szóvivő, s kitért arra is, hogy mai gazdasági helyzetünkben is indokolt egy ilyen program elindítása. A kormány ''bízik abban, hogy a tanácsoknál, a tömegszervezetekben, a tudományos fórumokon sorra kerülő vita is növeli az egészség újra kibontakozó társadalmi kultuszát, ösztönzést, lendületet ad a helyi mozgalmaknak. így a programtervezet a társadalmi vita tapasztalataival kibővülve kerülhet majd újra a kormány elé. Elsőként a Magyar Távirati Iroda tudósítója kérdezett, az egészségügy területén meglévő, s eddig feltáratlan tartalékok hasznosításáról. Bányász Rezső válaszában mindenekelőtt a táppénzes napok számát említette ilyen tartalékként. Mint mondta, 1986-ban az előző évihez viszonyítva 11 százalékkal nőtt a táppénzre kifizetett összeg. Hozzájárult ehhez a tavalyi év elején lezajlott súlyos influenzajárvány, de az a liberális megítélés is, amelynek szellemében a betegállományt még sok helyütt kezelik. Az idén viszont — tavalyi azonos időszakot figyelembe véve — csaknem mésfél millióval csökkent a táppénzes napok száma. Ez az adat önmagában is jelzi a megtakarítási lehetőségeket. Egy másik ilyen megtakarítási lehetőség a gyógyszer- forgalom: a házipatikában tavaly is szükségtelenül sok gyógyszert halmoztunk fel. Az idén végre észrevehető csökkenés van a forgalomban; a gyári gyógyszerkészítmények fogyasztása a fővárosban csaknem 5 százalékkal, vidéken 8 százalékkal volt kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Am még nagyobb figyelmet szükséges fordítani az öngyógyszere- zés, a túlzott gyógyszerfogyasztás ártalmainak tudatosítására. A szóvivő ezután beszámolt arról, hogy a kormány mostani ülésén több központi gazdaságfejlesztési program megvalósulásáról kapott tájékoztatást. Kiemelte, hogy ezek a programok nélkülözhetetlen szerepet játszanak gazdaság- politikánkban, összefogják az adott területre irányuló erőfeszítéseket, komplex módon veszik számba a fejlesztés lehetőségeit, rendelkezésre álló eszközöket. Az elektronika fejlesztésével kapcsolatos program helyzetéről szólva (a Magyar Rádió kérdésére) elmondta, hogy hazánkban tavaly az előző évinél több elektronikai alkatrészt állítottak elő és értékesítettek; a termelés értéke 6,74 mil- liárdról 7,24 milliárd forintra nőtt. A legnagyobb fejlődés a mikroszámítástechnika alkalmazásában történt; gyarapodtak a számítógépes tervezőrendszerek az építő- és a könnyűiparban, nőtt az exportbővítő beruházások elektronikai tartalma a gépiparban. A felsőoktatásban azonban a programhoz képest lemaradás tapasztalható, mivel a bonyolultabb számítógépek megvásárlására nem jut elegendő pénz. A gyógyszer-, növényvédőszer- és intermediergyártás tavaly is kiemelkedő eredményeket ért el — közölte (a Magyar Hírlap érdeklődésére} Bányász Rezső. Az érdekelt vállalatok bruttó termelési értéke tavaly 4,2 százalékkal, rubelexportjuk 2,2, konvertibilis kivitelük pedig 8,6 százalékkal nőtt. Az összesített eredmény ugyanakkor kissé elmaradt az előirányzottól. Az energiagazdálkodás tavalyi helyzetét ismertetve arról szólt, hogy lényegében a célkitűzéseknek megfelelő megtakarítást — 19 peta- joule mennyiségűt — sikerült elérni. Bányász Rezső több, a kormányülés napirendjéhez nem kapcsolódó kérdésre is válaszolt. Tájékoztatott arról (a Népszabadság érdeklődésére), hogy tavaly csaknem 900 ezer magyar állampolgár utazott nem szocialista országba, s közülük ösz- szesen 3295-en maradtak jogellenesen külföldön. A szóvivő a hármas határincidenssel kapcsolatos kérdésekre válaszolva — mint a tv-híradóban is hallottuk — elmondta: újabb információk egyelőre nem állnak rendelkezésre. n vizre építeni lehet Vándortábor a Körösök mentén „Szegény ember vízzel főz” — tartja a népi bölcselet, amelyet elődeink — ki tudja hány évtizeddel, évszázaddal ezelőtt — fogalmaztak meg. Napjainkra némileg módosul a szólás eredeti jelentése, hiszen maholnap, akinek viszonylag tiszta vize, különösen folyóvize van, lesz, az nem lehet olyan nagyon szegény legalábbis az adottságait tekintve. A vízre — már elnézést az első hallásra értelemzavaró hasonlatért — napjainkban építeni lehet. ——— A félhalmi táborhely még üres, de napokon belül fogadja az első túrázókat Fotó: Kovács Erzsébet Ezek a gondolatok motoszkáltak a fejemben, amikor Juhász Tivadarral, a megyei úttörőelnökség munkatársával a Békés megyei táborozási lehetőségekről, a két évvel ezelőtt, a Körösök mentén kiépült vándortáborról beszélgettünk. * * * Megyénkben a táborozási lehetőségek szerények. A régebben épített úttörő-napközis, tanácsi kezelésben működő táborok rossz felszereltséggel működnek, ráadásul csak kis létszámú csoportokat képesek fogadni. (Gyopáros, Szeghalom— Várhely, Szarvas, Mezőko- vácsháza, Geszt). A korábbi nagyon rossz helyzeten némileg javított az 1985-ben, a Szanazugban megépült megyei úttörőtábor, amely turnusonként 150 gyéreket fogadhat. Ilyen körülmények között szinte természetes, hogy az előző megyei úttörővezetői értekezlet határozata feladatul tűzte — a megyei adottságokra épülve — a táborozási feltételek javítását. Célszerűnek látszott a Körösök mentén egy vándortábort kialakítani, hiszen egy-egy állomás a már meglevő táborokhoz kapcsolódhatott. A vándortábor ráadásul elősegítheti a szabad idő hasznos eltöltését, ösztönzi a sportolási kedvet, egészséges életmódra nevel, és azzal, hogy megismerteti a Körösöket a fiatalokkal, természeti értékeinkre is felhívja a figyelmet. A megyei úttörőelnökség társadalmi összefogással a megyei KISZ-bizottság, az állami és társadalmi szervek támogatásával kezdett hozzá az útvonal kiépítéséhez. Pályázat útján a KISZ Központi Bizottságától anyagi segítséget is kaptak. A tábor kialakításához 1984-ben kezdtek hozzá és 1985-ben már elindulhattak az első csoportok. Juhász Tivadar a — következőket mondja az indulásról: — Az útvonal kialakításában valóban rengeteg segítséget kaptunk, igazi társadalmi összefogásról beszélhetünk. Különösen sokat köszönhetünk a Kövizignek, hiszen a kezdeti lépésektől a táborok működtetéséig folyamatosan támogatnak bennünket. A vándortábornak több bázishelye van. A sza- nazugi úttörőtábor, a békés- dánfoki ifjúsági tábor, a félhalmi bázis, a gyomaendrő- di úttörőtábor és a békés- szentandrási duzzasztónál létrehozott állomás. A meglévő táborhelyeken adottak voltak a szociális létesítmények, csak a sátorhelyeket kellett kialakítani, illetve a felszereléseket biztosítani. Félhalomnál egy új táborhelyet építettünk, Szanazugban és Gyomaendrődön egy- egy faházat állítottunk fel. Mindenütt van tűzrakóhely, elektromos főzőlap, hűtő- szekrény, étkezési eszközök, illetve mindaz, amire egy táborozásnál szükség van. Gondunk a vízijárművekkel volt, hiszen eddig béreltük őket. Idén beszereztünk 10 darab hétszemélyes kenut, amelyeket heti 1400 forintért tudunk kölcsönözni. A szállásdíj sem drága, fejenként — a szervezési díjjal együtt — 30 forint naponta. A ví- zitúra-útvonalon egyszerre 180-an tartózkodhatnak. Idén napjainkig összesen 600-an jelezték részvételi szándékukat. Az útvonalon szervezett csoportok mehetnek végig, életkori megkötés nélkül. Üttörők, KISZ- esek és felnőttek egyaránt élvezhetik a Körösök szépségét, sportolhatnak a 80 kilométeres útszakaszon. A vízitúra-útvonal a Szanazugban kezdődik. A táborozok egy-egy táborhelyen elvileg egy éjszakát tölthetnek, de kérésre akár több napot is. Ez természetesen plusz szervezési munkát követel a vízitúra-útvonal üzemeltetőitől, de ha mód van rá, akkor teljesítik a kérést. (A vízitúra-útvonal érdekessége, hogy a különböző állomásokat kerékpárral is meg lehet közelíteni és így igénybe venni. Ez évben is lesz rá példa, hogy egy-két csoport kerékpárral keresi fel a vándortábor bázishelyeit.) Juhász Tivadar a vándortábor további terveiről az alábbiakat mondja: — Szeretnénk fejleszteni a járműparkunkat. Tervezzük kajakok vásárlását, illetve egy motorcsónak beszerzését. A szánazugi strandnál kikötőhelyet építünk, és bárkatároló helyet alakítunk ki. Szó van egy-egy horgászstég felállításáról is. Félhalomnál be kell vezessük az ivóvizet a táborba, mert jelenleg naponta lajttal biztosítjuk az ivó- és mosdóvizet. És persze további felszereléseket is vásárolunk. A vízitúra-útvó- nalat szeretnénk a KISZ- esekkel közösen tovább építeni, pontosabban Gyulát bekapcsolni az útvonalba. A leendő ifjúsági táborban, illetve mellette egy bázishelyet alakítanánk ki. Gyula ugyanis ideális kiinduló állomása lehetne a vízitúraútvonalnak. * * * Megyénkben felismerték, hogy nekünk is vannak természeti értékeink, amelyeket felfedezhetünk, jó értelemben kihasználhatunk, amelyekre építhetünk. A Körösök mentén kialakított, és remélhetőleg a jövőben még bővülő vízitúra-útvonal jó példa erre. Lovász Sándor A 635-ös Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulói festik a szanazugi indulóállomás vaságyait
