Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-30 / 152. szám

NÉPÚJSÁG i]M7iJúniusJiO;j_Jccddi \ Berecz Frigyes Bukarestben Berecz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyettese, a ma­gyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybi­zottság magyar tagozatának elnöke hétfőn Bukarestbe érke­zett. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok időszerű kérdései­ről fog tárgyalni Gheorghe Petrescu miniszterelnök-helyet­tessel, a bizottság román társelnökével. A Minisztertanács elnökhelyettesét Gheorghe Petrescu fo­gadta az Otopeni repülőtéren. Jelen volt Hodicska Tibor, bu­karesti magyar ideiglenes ügyvivő. Gorbacsov és a nyugati közvélemény „Igazi jó irányú változá­sok mennek végbe a Szov­jetunióban” — így vélekedik a nyugat-európaiak kéthar­mada. A londoni The Inde­pendent című lap hétfői je­lentése szerint hét NATO-ál- lamban és két semleges or­szágban párhuzamosan el­végzett közvélemény-kutatás során a megkérdezettek 3:1 arányban úgy ítélték meg. hogy „a Szovjetunió többet tesz a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, mint az Egyesült Államok”. „Mindazzal, amit eddig tett, Gorbacsov sok millió emberre gyakorolt mély be­nyomást a Nyugaton" — ál­lapítja meg a kilenc közvé­lemény-kutató intézet együtt­működésében készült felmé­réshez fűzött kommentárjá­ban a The Independent. A március 27. és május 31. között végzett közvélemény­kutatás során a megkérde­zett több mint 6000 állam­polgár közel 6:1 arányban minősítette „pozitívnak” Gorbacsov megnyilatkozása­it. A legszkeptikusabbnak a franciák bizonyultak: 34 szá­zalékuk válaszolt igennel és 29 százalékuk nemmel arra a kérdésre, hogy „igazi jó­irányú változások mennek-e végbe a Szovjetunióban?”. Az olaszok 87:5, a britek 83:7 arányban „szavaztak bizalmat” a változásoknak. A békére és a leszerelésre irányuló szovjet erőfeszítése­ket a megkérdezettek 51 szá­zaléka ítélte pozitívnak és csak 19 százalékuk negatív­nak. „A legutóbbi három évti­zedben aligha volt még egy olyan időszak, amikor ebben a vonatkozásban ilyen ro- konszenvezően ítélték volna meg a szovjet politikát” — állapítja meg elemzésében a The Independent. 11 Magyar Kereskedelmi Kamara új irodája Üj helyen, a moszkvai nemzetközi kereskedelmi központ épületében nyitotta meg irodáját a Magyar Ke­reskedelmi Kamara. A kép­viseletet ünnepélyes külső­ségek között Beck Tamás, a MKK elnöke pénteken nyi­totta meg. Az ezt követő találkozón részt vettek a szovjet gazda­sági szervek vezető munka­társai, a Magyarországgal kiemelten együttműködő négy köztársaság — ' Azer­bajdzsán, Grúzia, Moldávia és Ukrajna — képviselői, a Szovjetunió Kereskedelmi és Iparkamarájának vezetői, va­lamint a moszkvai magyar kereskedelmi képviseletek és a sajtó képviselői. Mint Beck Tamás az MTI tudósítójának elmondta, az iroda áthelyezésével lehető­ség nyílik arra, hogy a ka­mara moszkvai irodája a kétoldalú kapcsolatok mel­lett más, magyarországi kép­viseletekkel nem rendelkező, külföldi cégekkel is felvegye a kapcsolatokat. Ehhez biz­tosít kitűnő lehetőségeket a kereskedelmi képviseletek­nek otthont adó moszkvai nemzetközi központ. A Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke Moszkvában pénteken megbeszélést foly­tatott J. P. Pitovranovval, a Szovjet Kereskedelmi és Iparkamara elnökével is. riEH3EHCKAd JjPABZ BEZÁRJÁK A TALPONÁLLÓKAT RÓMA BELVÁROSÁBAN A római városi hatóság új intézkedéseket hozott, ame­lyek értelmében megtiltják az új talponállók, valamint a farmernadrágokat árusító boltok nyitását az olasz fő­város belvárosában és ugyanott bezárják a már meglévő ilyen boltokat. Ugyancsak erélyes intézke­déseket hoztak azok ellen, akik eldobják a cigarettavé­geket az utcán. A város­atyák ezekkel az intézkedé­sekkel meg akarják akadá­lyozni a történelmi emlék­művek szennyezését. Aki el­dob egy csikket, 30 ezer líra büntetést fizet, ha pedig sze­metel, akkor 50—700 ezer lí­rát. sírba vitte pénzét Antonio Macaluso özve­gye, miután megtudta, hogy boldogult férje a sírba vitte pénzét, kérvényt adott át a hatóságnak, hogy exhumál­ják a holttestet. Miután a sírt kihantolták, a koporsó­ban 4500 dollárt találtak. A pénz a boldogult zakójának zsebében volt. KÉTRÉSZES FILM Az ogyesszai filmstúdió megkezdte a Gróf Monte Christo című film forgatá­sát Rigában, ahol számos olyan épület található, amelyben egymásba fonód­nak a XIII—XIX. századi építészeti stílusok. A kétré­szes film címszerepét két színész játssza: Jevgenyij Dvorzseckij az ifjút, Viktor Avilov pedig az idős grófot alakítja. A filmet Georgij Jungvald-Hilkevics rendezi. GARÁZDA LÉGI UTAS Gilles Flavian francia banktisztviselő csupán egy kis rögbizésre ruccant át Nagy-Britanniába. Űtközben azonban, már kissé ittasan — ki tudja, milyen indíték­ból — megpróbálta kinyitni a repülőgép ajtaját. Kirán­dulása így a szokásosnál jó­val költségesebbre sikerült: a bíróság ugyanis a külön­böző vétségekért — ittasság, veszélyhelyzet előidézése és az egyik légikísérő bántal­mazása — összesen 980 font kártérítésre ítélte. A MENYASSZONY HIÁBA VÁRT Marcello Fontana, aki nemrég vándorolt be az Egyesült Államokba és Det- roitban él, elhatározta, hogy legénybúcsúját Kanadában tartja meg, Windsor hely­ségben, amely egészen közel van Detroithoz. Ámikcr másnap vissza akart menni az Egyesült Államokba, nem engedték át a határon, mert azzal, hogy átment Kanadá­ba, érvényét vesztette ame­rikai beutazási vízuma. így aztán menyasszonya hiába várta az oltár előtt. A vőle­gény még egy autó pogy- gyászterében is át akarta magát csempészni a hatá­ron, de ez nem sikerült ne­ki. Amikor a menyasszony és a szülei, valamint a ro­konok megtudták, miről van szó, az egész esküvői menet átment Kanadába, az eskü­vőt azonban nem tarthatták meg, mert várniuk kell a ha­tóság engedélyére. 4000 ÉVES RÉGÉSZETI LELET Kínai régészek felfedezték egy oltár helyét, amelyet több mint 4000 éves sírok vesznek körül. A Zhejiang tartomány fővárosa, Hang­zhou város környékén levő maradványok a Liangzhu neolitikumból származnak Az oltár 400 négyzetméteren terült el; két méter magas falak vették körül. Az ása­tások során számos kultikus tárgyat, jadekőből készült dísztárgyakat, kerámiaedé­nyeket hoztak felszínre Több jadekőtárgyon nagy szemű és tágra nyitptt szá­jú isten látható. A Liangzhu kultúrát a legelőrehaladot- tabb kultúrának tekintik, amely a Yangtze folyó völ­gyében fejlődött. Első bizo­nyítékaira 1936-ban bukkan­tak Yuhang vidékén. LETARTÓZTATÁS A setubali rendőrség 200 személyből álló bandát fe­dezett fel, amely különböző bűncselekményeket — lo­pást, csempészést, okiratha­misítást, gépkocsilopást — hajtott végre. A letartózta­tottak legnagyobb jövede­lemforrását az ellopott au­tók eladása képezte. ÉVFORDULÓ Több mint 250 ezer sze­mély ment át gyalogosan a 3,2 kilométer hosszú San Francisco-i híres hídon fel­építésének 50. évfordulója alkalmából. Egy német mér­nök tervei alapján elké­szült híd San Franciscót a/ USA északnyugati államai­val köti össze a Golden Gate-szoros fölött. Felavatá­sakor ez volt a világ legna­gyobb függőhídja. öt évti­zed alatt a hidat egyetlen­egyszer zárták le, 1951-ben egy vihar következtében. Barbie-per Miért hiányoznak a cigányok a náci perekből? Július első hetében befeje­ződik a vizsgálat Klaus Bar­bie náci háborús bűnös peré­ben anélkül, hogy a cigány­ság, a náci Németország ál­tal megsemmisítésre ítélt egyik nagy népcsoport vá­dolhatna a történtekért. A per két hónapja alatt több tucat tanú és mintegy 40 ügyész mondja el vádbeszé­dét Lyon volt Gestapo-főnö- ke ellen azon a helyen, ahol Klaus Barbie tetteit elkövet­te. A „vörösök és zsidók hó­hérának” — ahogyan Bar- bie-t emlegetik — bűnlajst­román számos cigány nem­zetiségű életének kioltása is szerepel. A 'cigányok — a zsidók mellett — az a másik nagy csoport, amely Európa-szerte a náci fajelmélet fő célpont­jává vált. De a cigányok el­len elkövetett bűnöket még mindig alig-alig tárták a vi­lág elé. A náci perekben nemigen tanúskodtak cigá­nyok, a háborús bűnösök fe­jére csak ritkán olvasták a cigányok megsemmisítésének vádját. A Barbie-perben megemlítik a cigányok meg­semmisítését is, de cigány tanú nem szerepel. Ennek oka a szakértők szerint a ci­gányság szervezetlensége is. az, hogy nehéz a túlélőket felkutatni. Ugyanakkor az archívu­mok egyértelműen bizonyít­ják, a háborús dokumentu­mok egybehangzóan állítják, hogy Európa különböző or­szágaiban 240 ezer cigány esett a nácizmus áldozatául 1939 és 1945 között. A leg­nagyobb cigánytemető né­met területen van, a másik pedig Lengyelországban. A vizsgálati anyagokból az is kiderül, hogy 40 ezer ci­gányt gyilkoltak meg példá­ul a Szovjetunió területén, 35 ezret Lengyelországban, 28 ezret Magyarországon, 15 ezret Szerbiában. A háború utolsó előtti évének, 1944. augusztusának egyetlen éjszakáján négyezer cigány halt meg a gázkam­rákban az auschwitzi halál­táborban. A cigányok egy csoportja fellázadt és siker­telen kitörési kísérletük tra­gikus , véget jelentett társa­iknak is. A megtorlás át­terjedt a többi táborokra — Buchenwaldra, Treblinkárp, Dachaura is. A hitleri Németországgal együttműködő Petain kor­mány Franciaországban 13 ezer cigányt küldött a pau-i gyűjtőtáborba, amelyet úgy ismertek, mint a megsemmi­sítő táborok előtti utolsó ál­lomáshelyet. A Barbie-per megnyitásá­nak napján, május 11-én a lyoni igazságügyi palota előtt cigányok egy csoportja tün­tetett, hogy felhívja a figyel­met: a cigányok kimaradtak a náci perekből. Vezetőjük Yono volt, aki a spanyolor­szági Sevillában született, költő és festő, a dél-francia- országi cigányszövetség ve­zetője. Újságíróknak el­mondta, hogy Lyonban meg­ismétlődik mindaz, ami a nagy náci perekben — 1947- ben Nürnbergben, 1962-ben Bonnban — történt: a cigá­nyok ellen elkövetett bűnök úgyszólván kimaradnak a vádiratból. Korabeli dokumentumok­ban olvasható, hogy a nácik razziái idején letartóztatott cigányokat egy „Z” betűvel jelölték meg (németül cigány — zigeuner) mielőtt a Fran­ciaországban működő 60 gyűjtőtábor egyikébe szállí­tották volna őket. Francia területen a megszállás első időszakában 30 ezer sze­mélyt deportáltak, de énnél sokkal több érkezett len­gyel, cseh, szlovák és orosz területekről. A cigányokon előszeretet­tel végeztek orvosi kísérlete­ket, az auswitzi Mengele, a dachaui Schilling és Beigl- bock, a ravensbrucki Schu­mann és más náci orvosok a cigány gyereklányok tucat­jait sterilizálták, sok cigány ikerpár halt bele a kísérle tekbe. „Az ellenünk elkövetett to meggyilkosságot kitöröltek az emlékezetből, negyven éve homály fedi, mint ahogyan egyetlen cigányüldözést sem idéz fel a történelmi emlé­kezet” — mondja Vanko Rouda, a Nemzetközi Ci­gánybizottság elnöke. A ná­cik 1938-ban kezdték üldöz ni a cigányokat Németor­szágban, ahol számuk mind­össze ötezerre volt tehető- A „tiszta” cigányok és a meszticek egyaránt „vészé lyesnek” bizonyultak a Bi rodalom számára — emlő keztet. Vésztő y Történelmi tudatformálás és kutató munka Fabulya Lászlóné, a Me­gyei Művelődési Központ művészeti előadója honisme­reti akadémia szervezése céljából sikeres pályázatot nyújtott be a Soros-alapít­ványra, amely 200 000 fo­rintot hozott egy kétéves program végrehajtására. A kezdeményezést a megyei szervek is támogatták. Az összeg egy részét történelmi, művészettörténeti és népraj­mai segítségével. (A diákok felkeresték az egykori szom­szédokat, ismerősöket; és mintegy 14-15 órányi hang­anyagot magnószalagra rög­zítettek.) Sinkáról egyébként sokat tud az irodalomtörté­net, de az a közeg, amely őt a költői pályára elindí­totta, még kevésbé ismere­tes. A második kérdéskör a társadalomkutatás volt. Eb­ben a különböző életsorsok Vakarcs Józsi bácsi Sinka Istvánnal idézi fel kapcsolatos emlékeit Fotó: Oravszki Ferenc /i előadások és konzultációk megtartására fordították, majd a kurzus lezárásakép­pen június 17. és 26. között honismereti szaktábort ren­deztek Vésztőn a Szabó Pál Általános Iskolában. A nagy­község vezetői minden igye­kezetükkel azon voltak, hogy a lehető legjobb feltételek mellett dolgozhassanak a diákok, akik Békés megye különböző középiskoláiból érkeztek ide. Munkájukat dr. lároli József, a megyei le­véltár igazgatóhelyettese; Miklya Jenő, a sárréti mú­zeum igazgatója és Fabulya Lászlóné táborvezető irányí­totta. A tíz nap alatt több erdekes előadás hangzott el: :/r. Szabó Ferenc, a megyei múzeum igazgatója és Ko­máromi Gábor tanácselnök Vésztő múltjáról, illetve je­lenlegi helyzetéről beszélt; Magony József tanár pedig helyismereti sétát szervezett. Ugyancsak sok új és hasz­nos ismeretet adott a tanu­lóknak dr. Stumpf István­nak, az MSZMP KB Társa­dalomtudományi Intézete munkatársának tájékoztató­ja, amely az ifjúság és a társadalom kapcsolatáról, valamint a fiatalok múlt- és jövőtudatáról szólt. A tábor egyébként az év közben el­hangzott előadások anyagá­nak elmélyítésére is szol­gált. A foglalkozások há­rom nagy téma köré csopor­tosultak. Az első Sinka Ist- ran költő vésztői kapcsola­tainak lehetőség szerinti fel­derítése Miklya Jenő szak­megismerésével, néprajzi adatgyűjtéssel foglalkoztak a diákok, akik a vésztői em­berek szokásaira, a családi élet jellegzetes vonásaira, az ősi népélettel összefüggő egyéb hagyományokra, hie­delmekre és babonákra vol­tak kíváncsiak. Többek kö­zött megismertették a régi nádházakat és a század eleji gazdag paraszti portákat. A harmadik téma az utolsó öt év történetével kapcsolatban egy szerényebb adatgyűjtést tartalmazott. Ennek érdekes­sége az, hogy a tanácsülések jegyzőkönyveit — amelyek­hez egyébként a könyvtár­ban bárki hozzájuthat — ta­nulmányozták át a diákok. Ezenkívül információkat szerezhettek még a termelő- szövetkezet és a művelődési ház tevékenységéről is. A fiatalok érdeklődése, tudás­vágya a tábor vezetőitől megkövetelte az állandó szellemi készenlétet. Az egyik este közösen és részletesen megbeszélték, elemezték az „Én is jártam Isonzónál” cí­mű filmet. A résztvevők nemcsak az adatgyűjtésre, hanem a fontosabb pedagó­giai-módszertani kérdésekre vonatkozó ismereteket is el­sajátíthatták az eltelt idő­ben, ami feltétlenül nagy szerepet játszik a történeti tudatformálásban és egy ké­sőbbi tudományos kutató­munka kibontakoztatásában, az összegyűjtött anyagok alapos feldolgozásában. Bukovinszky István Karinthy Emlékbizottság alakult Karinthy Emlékbizottság alakult az író születésének 100. évfordulója alkalmából hétfőn a XI. kerületben, a helyi tanács kezdeményezésére. A társulás mandátuma meghatározott időre szól, Ka­rinthy Frigyes halálának 50. évfordulójáig, 1987. augusztus 29-ig. Ez idő alatt az író emléke előtt tisztelgő számos ese­mény megrendezését tervezik. Felavatják az író egész ala­kos szobrát, hivatásos előadóművészek szavalóversenyét hirdetik meg, kiállítást rendeznek a Karinthy képzőművé­szeti pályázatra beérkezett legjobb alkotásokból, a Hököm Színpad bemutatja Karinthy Bűvös szék című darabját. Létrehoznak egy Karinthy-alapítványt is, s az MTA Iro­dalomtudományi Intézetével közösen irodalmi emlékülést rendeznek. Az emlékbizottság feloszlása után Karinthy Társaság ala­pítását tervezi a XI. kerületi tanács.

Next

/
Thumbnails
Contents