Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-27 / 150. szám
1987. június 27., szombat o Zsadány neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév szláv eredetű. A község már a múlt század közepén jelentős hely volt, 1699 lakossal. Fényes Elek a Magyarország geogra- phiai szótára című munkájában 1851-ben a következőket írja róla: „Határa 2240 hold, melly- nek fele szántóföld, 14 rét, 1/4 legelő; szőlő és erdő nincs. Majorság itt nincs, mert a lakosok mint néhai hajdúk örök szerződés mellett bírják földeiket Eszter- házy herczegtől. Földe szikes, s trágya nélkül nem igen használható; leginkább megtermi a rozsot, zabot, s mint rétes hely a gazos szénát; hanem mikor esős idő van, a szik jó takarmányt ad. Szarvasmarhát szépet tenyészt, de juhokat a métely miatt nem lehet tartani. Ugyanis a helységet északról a Sebes-Körös, délről a Korhány vize mossa, de rajta egyik sem folyik keresztül, hanem áradáskor az úgynevezett Kis- és Nagy-kiáltó árkai megtelvén, e két kis folyó a határ nyugati részét keresztül folyja.” A múlt század végi lexikonok szerint 1891-ben Zsadányt 2255-en lakták. A település lélekszáma 1986. január 1-én 2163 volt. * * * Zsadány helységnevének magyarázatával véget ért több mint másfél éves sorozatunk. Abban a meggyőződésben teszünk a végére pontot, hogy sikerült felkeltenünk az érdeklődést a szőkébb haza (a lakó- vagy/és szülőhely) története iránt. Hiszen a jelen és a jövő (amelyekkel ezúttal tudatosan nem foglalkoztunk) csak a múltba ágyazva érthető és tisztelhető igazán, illetve tervezhető teljes felelősséggel. Emlékezés egy orosházi gőzmalomra Magyarországon a múlt század közepétől a malomipar igen nagy fejlődésen ment keresztül. Az egykori leírás szerint Orosházán az első gőzmalom a Fischer-fé- le, amely 1873. évben kezdte meg működését. Az elavult szárazmalmok fölött végleg eljárt az idő. Mivel az első vasút Orosházán 1870—71. évben megindult, ez a gőzmalmok építésére és üzemeltetésére is kedvezően hatott. Az 1910-es években már öt gőzmalom dolgozott a községben, majd a Gémes-féle leégése után négy szolgálta ki az egész környéket. Most az általam legjobban ismert Bohus-fé- le malmot fogom bemutatni az olvasónak. Ez az üzem először Ádász és társai néven szerepelt. 1890 körül építhették, de még akkor felényi épülettel. Egy kisebb gőzgép hajtotta. Telepe a Komlósi és Aradi utca sarkán volt. Bohus Mihály más vidékről jött ide, és hat társával vette meg ezt a malmot. Szorgalma, rátermettsége segítette az üzem fejlődését. Az ő vezetésével ez a malom úgy forgalomban, mint a berendezés modernizálásában igen sokat haladt előre. Az archív fotón látható az épület, amely nagyjából észak-délnek állott. A legutolsó ablakoknál olajmalom dolgozott idényszerűen. Utána volt az iroda és raktár, majd az őrölnivalót bevételező ajtó következett. A fényképen, ahol a lovas kocsi áll, azon az ajtón adták ki az őrleményt. A tetőn látható tűzfalak a belső részeket is több különálló helyiségre osztották. A munka befejezésekor az egyes részeket nagy vasajtókkal zárták el. E malomnak az őrlető közönsége a község déli részéből, s a déli tanyavilágból tevődött össze. A malom munkáslétszáma 15—20 között váltakozott. 1925. év május elején hirtelen meghalt Bohus Mihály. Ez nagy vesztesége lett a még mindig nagy forgalmat lebonyolító vállalkozásnak. Utána üzletvezető került a malom élére, és még a következő években tudtak beruházásokat végezni. Ekkor készült az új ártézi kút, hűtőtorony stb. 1927. évben bevezették az Aradi utcán áthaladó kis- vasutat a malomudvarra és a szenet ezután még köny- nyebben szállították. A kazánnak a fűtőfelülete 100- 110 négyzetméter lehetett. Tápvízzel való ellátását az ártézi kútból egy nagyobb teljesítményű Worthington gőzszivattyú biztosította. Ezen kívül még két darab más rendszerű szivattyú is állandóan üzemkészen állott, ha valami meghibásodás történne a működőn. Az olaj malom pörkölőüstökből és két Bráma-féle víznyomású sajtolóból állott. Négyzetcentiméterenként kb 300 kg nyomást fejtett ki a préselendő anyagra. Főleg tökmagot dolgoztak fel itt. A gazdasági válság ezt az üzemet sem kímélte. 1930- ban fizetésképtelen lett és eladásra került. Irányára 40 vagon búzában lett megállapítva. Blau és társa vette meg, majd 1938-ban Szőke és Beller, ők is sok korszerűsítést vezettek be. A Szőke testvérek a kazánnál is több újítást készitettek. Növelték a rostélyfelületet, nagyobb aláfúvó ventillátort készítettek. így olcsóbb szenekkel, sőt, fával is lehetett fűteni. 1938. évtől kezdve 8 órás lett a munkaidő, ha tovább kellett maradni a munkásoknak, azt túlórában fizették. Szőkééknél már volt szociális létesítmény: fürdő és öltöző a dolgozók részére. 1948-ban államosították az üzemet, majd 1950 körül, mint kis teljesítményű malmot, leszerelték. Ma az Alföldi Kőolajipari Gépgyár működik az átalakított épületekben. Sin Lajos A felvétel, melyről e reprodukció készült, a ’40-es évekből való SZÜLŐFÖLDÜNK Helységneveink nynmában Zsadány Hazai tájakon Pécs, a török pecsevi Pécs a középkorban az egyik legjelentősebb, virágzó magyar város. I. (Nagy) Lajos király itt alapította 1367-ben az ország első egyetemiét, két évvel a bécsi uni- versitás létrejötte után. Pécs 1543-ban került török kézre, miután a törökök a mohácsi csatát követően (1526) már egyszer kirabolták és fölégették. Pécs — törökül Pecsevi — mélyen a hódoltságban a török uralom alatt is élt, fejlődött, immár keleti várossá alakulva. Evlia Cselebi, az ismert török utazó igen vonzó képet rajzolt róla: „Pécsnek hetven helyen van sétahelye, tulipánokkal és madarakkal tele.” A hajdani török épületekből — a féltucat dzsámiból és a tíz kisebb mecsetből — is megmaradt néhány. Pécs ma Magyarországon a leggazdagabb török emlékekben. A Gázi, a győztes Kászim pasa dzsámija Péés központjában, a Széchenyi téren áll. Közép-Európa legnagyobb török műemléke, a magyarországi török építészet nagyszerű alkotása. Kászim pasa, pécsi szandzsákbég építtette, valószínűleg 1543—1546 között — a lebontott Szent Bertalan- templom helyén. A dzsámi — a többi magyarországi török építményhez hasonlóan — négyzetes, egy minaretes templom, félgömbkupola födi. Evlia Cselebi az 1660-as években Pécsett járva, elragadtatva ír róla: „Hosszában és szélességében száz lépés, művészi mimberje, mihrábja, a müzzeinek máh- filja, és egy drágakövekkel kirakott körszije van ...” 1686. október 14-én Pécs is felszabadult. Badeni Lajos a felszabadító csapatok vezére a dzsámit a jezsuitáknak adományozta, akik 1766—67-ben átalakítják, azután még többször alakítják, restaurálják, legutóbb 1939— 42. között. A falakat megtisztították a barokk vako1 ÜL 4NT J-i >i Kászim pasa dzsámija lattól, és ma jól látható az eredeti terméskő és téglafalazat. A templom belsejében néhány helyen megvan az eredeti festés, díszes, s néhány idézettöredék a Koránból. Pécs török fürdői Gerő Győző könyve szerint (Pécs törökkori emlékei) a törökök a termálfürdőt (ilidzse, kaplidzse) és a gőzfürdőt (haman) kedvelték. Pécsett a gőzfürdő dívott. Ezeket nemcsak vallási, rituális céllal használták, hanem — a római thermákhoz hasonlóan — a török társadalmi élet fontos színterei voltak. A mai Kossuth és Klára Zetkin utca sarkán álltFer- hát pasa fürdője, Merni pasa fürdőépülete pedig ma kiállítóhely. Gázi Kászim pasa fürdőjéről Cselebi így ír: „... vize, levegője és épülete is kellemes. E fürdőnek vetkőző helye nagy, magas kupolájú hely, melynek közepén egy darab fehér márványból egy nagy medence, hogy az leírhatatlan ... A medence közepén a legsárgább aranyhoz hasonló rézből egy szökőkút pohara van. E pohár körül tizenkét Jekováli Hasszán pasa dzsámija (MTl-fotó — KS) sárkányszáj alakból az élet vize szökken ki... Pécsnek már a középkorban is volt vízvezetéke, mely a Petrezselyem-forrás vizét hozta a városba, de a csor- gókutaKat a törökök építették hozzá. Cselebi az 1660- as években 47-ről tud, közöttük igen szépekről. Jekováli Hasszán pasa dzsámija A 16. század második felében épült templom az ország legépebben álló törökkori épülete. Főiskola és kolostor is tartozott hozzá. A dzsámi 1714—1955 között kórházkápolna volG A műemléki feltárást és helyre- állítást követően, 1975-től a pécsi Janus Pannonius Múzeum kiállítóhelye. Észak- nyugati részén emelkedik a minaret. A „nagyteremben” kiállítás látható a mevlevi dervisek életéről, a török— magyar harcokról. A galérián török textilműves remekek, odébb a török zenei, irodalmi, tudományos és művészeti emlékek, a folyosón Mohamed próféta életével kapcsolatos miniatúrák. A dzsámi ma is működő török templom benyomását kelti, liturgikus tárgyaival, amelyek a Török Köztársaság ajándékai. Pécs török emlékei között megemlítendő egy hajdani zarándokhely, a szentéletű, jövendőmondó Idrisz apó síremléke. A türbét Möller István restaurálta 1912—13- ban. A 1961-es kutatás során megtalálták a török szent csontvázát. A sírt mohamedán zarándokok még manapság is fölkeresik. (Borbély)
