Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-27 / 150. szám

1987. június 27., szombat Velünk ilyesmi nem történhet A múlt évben tizennégyen fulladtak bele Békés me­gye vizeibe. Közülük hatan követtek el öngyilkosságot. Az utóbbiaknál tulajdonképpen nem beszélhetünk vízi balesetről, nyolc esetben viszont igen. Nagy ez a szám. S mit szóljunk akkor az idei nyártalan nyár statisztiká­járól? Már eddig négyen lelték vízben halálukat! Amikor a megelőzés szakembereivel újra és újra le­ülünk beszélgetni arról, miképp tudná az újság segíteni az ő munkájukat, elcsépelt mondatokat ismételgetünk. Hogy: csak a kijelölt helyen fürödjünk, mert ott töb­ben vagyunk, s ha akarjuk, ha nem, figyelünk egymás­ra, ott kulturáltabb a part, a mélység ismert. Kerüljük a kies helyeket, ahol egyik pillanatról a másikra mé­lyül a meder, a mélyből felkavart, jóval hidegebb víz görcsöt okozhat, ráadásul messze van a segítség. Hiába, ha valaki — mert jelleme ezt követeli — inkább az el­vonulás, a magányos fürdőzés mellett dönt. A rendőrök figyelmeztetik ugyan a tiltott helyen fürdőket, de bün­tetésre nem hajlik a szívük. Hiszen a pihenni, szóra­kozni vágyók — bár felelőtlenek — nem bántanak sen­kit... Legfeljebb önmagukat. Ne menjünk izzadt, felhevült testtel egyből a vízbe! Van ember, aki ezt ne hallotta volna már? Aligha. Biz­tos még az is fújná az unalmas leckét, aki izzadt testtel vetette magát a vízbe. És az is, aki aztán soha többé nem jött fel. Az alkohol veszélyeiről is mindenki hallott már. Csak­hogy mikor fürödni megyünk, meleg van. Az ember szomjas, s igazi férfi, ugye, nem ihat üdítőt! Hogy néz az ki? Mint valami csecsemő! Aztán úgy bánik a hűsítő őselem alkoholtól alig bódult testükkel, mint a csecse­mővel. Vagy látott-e már valaki csónakban ülő családot men­tőmellénnyel? Pedig a szabály egyértelmű. Aki nem tud úszni, annak a mentőmellény kötelező. Lehet, hogy Ma­gyarországon ennyien tudnak úszni? (A felmérések sze­rint 10 közül hárman). Vagy tán azt gondolják a fel­nőttek, hogy a felborult csónak körül a gyerekeket olyan könnyű kimenteni? Tévedés, a mentés ilyenkor csaknem reménytelen, másodpercek alatt elmerül az úszni nem tudó gyerek. S hányszor előfordul, hogy még a felnőttek sem tudnak úszni abban a csónakban, rá­adásul még italosak is kissé. (Egyébként a csónak is jármű, az italos ember nem csónakázhat!) Gyermekeink tőlünk tanulják félni, tisztelni, vagy le­nézni a veszélyt. Ha felületesek vagy ostobák vagyunk, akkor azt utánozzák. Ám ők, kevesebb tapasztalatukkal nehezebben másznak ki a bajból. Hosszasan sorolhatnánk még a közismert szabályokat. Teli gyomorral, kábultságot előidéző vagy vérnyomást csökkentő gyógyszer hatása alatt sose fürödjünk. Tíz éven aluli, úszni nem tudó gyerek csak felnőtt kíséreté­ben fürödhet. Csónakot csak 14. életévüket betöltő, úsz­ni tudó, s a vízi- közlekedés szabályait ismerő személy vezethet. De minek soroljuk tovább? Hiszen a szabá­lyok unalmasak. S miért pont velünk történne a baj? Velünk nem történhet semmi. Ezt hisszük az utolsó pillanatig. UT Megalakul az Udó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal A Pénzügyminisztériumban tegnap sajtótájékoztatón is­mertették az adóhatóságok átszervezésének a program­ját. Sütő Dezső, a Pénzügy­minisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának főigazga­tója elmondta: június 30-án megszűnik a Pénzügyminisz­térium Ellenőrzési Főigazga­tósága, s július 1-jén meg­kezdi működését jogutódja, az Adó- és Pénzügyi Ellen­őrzési Hivatal; ezzel egyidő- ben az adózás más hatósá­gainak tevékenysége is mó­dosul. A szervezeti változás az adózás korszerűsítését szolgálja, és kapcsolatban van az előkészületben lévő új vállalati és személyi jö­vedelemadó-rendszer beve­zetésével, Illetve annak vég­rehajtásával. Az új szervezet feladata lesz a vállalatok, szövetke­zetek és társaságok adóinak beszedése, ellenőrzése, vala­mint gazdasági információk gyűjtése. A jövőben a taná­csok helyett ez a hivatal adóztatja a kisiparosokat, magánkereskedőket és a szerződéses üzemeltetőket. A központi államigazgatási szerv létrejöttével egyidőben a fővárosban, illetve a me­gyékben megszűnnek a Pénzügyminisztérium Ellen­őrzési Főigazgatóságához tartozó igazgatóságok és megalakulnak az új hivatal igazgatóságai, valamint fel­ügyelőségei. A Dégáz orosházi kirendeltsége felvételre keres: épületgépészt, üzemmérnököket: — építésvezetőnek — műszaki ellenőrnek. Üzemeltetői, hitelesítő nagyfogyasztói ellenőrt — minősített hegesztőt — gépkezelőt Belső szereléshez: — tervezőt — hegesztőket — segítőket Nyugdíjasokat: részmunkaidős adminisztrátori tevékenységre. Pusztaföldvárra mellékfoglalkozású pénzbeszedőt. Jelentkezés: Orosháza, Fürdő u. 1. szám. Vita a hagyományokról* az élő szereplőkről, bábokról meg a vitáról A nyíregyházi Mesekert bábegyüttes rendezője, Bárdi Mar­git felszólalása Fotó: Kovács Erzsébet Újdonságok Szarvas kulturális terveiben Szarvas Város Tanácsa még az elmúlt év őszén ho­zott egy olyan testületi dön­tést,' amely a város kulturá­lis életének a továbbfejlesz­tését szorgalmazta. Pályáza­tot írtak ki, amelyre két pá­lyamű érkezett be. A gazda­sági helyzet realitásait figye­lembe véve, és* sok-sok véle­ményt meghallgatva szüle­tett meg a — tanácsülés ál­tal is elfogadott — középtá­vú terv. Ez a kulturális tervezet a hagyományokat új ötletekkel ötvözve kívánja szolgálni el­sősorban a városban élő fia­talok kulturális, szórakozási igényeit, de figyelemmel van a növekvő idegenforgalomra és az általános igényekre is. A tavasz továbbra is az ifjúságé marad. A márciustól májusig tartó hagyományos rendezvénysorozat, a Körös­parti tavasz ezután is a kö­zép- és felsőfokú intézmé­nyek diákjaira építené prog­ramját. A Szarvasi napok rendez­vénysorozat a nyári hóna­pokra kínál gazdag kulturá­lis eseményeket. Az Arany- szarvas hét, elsősorban ide­genforgalmi célokat szolgál, amelyben lehet úszni, hor­gászni, lovagolni, koronglö­vészetben versenyezni, ha­lászlevet és birkapörköltet főzni, és egy folklórműsor keretében szórakozni. Talán már a következő év aúgusztusában sikerül — több országos szerv bekap­csolásával — megvalósítani az újdonságnak számító ren­dezvényt, a nemzetközi ter- mészetfilm-fesztivált. A há­zigazdák ezzel a Békés me­gye természetvédelmi minta­megyévé válását célzó törek­vésekhez szeretnének csatla­kozni. Ugyancsak újdonság lesz a tájképfestők országos szabadtéri kiállítása is, amelyet a város nemzetközi­vé kíván fejleszteni. Emelíett természetesen a hagyományos rendezvények is folytatódnak, így a Tes- sedik Sámuel Nyári Egye­tem, és a nyári kulturális rendezvénysorozatot egy ro­mantikus lampionos csónak­felvonulás zárná. A középtávú terv foglalko­zik az arborétumi térzene gyakoribbá tételével is, szá­mít a Ruzicskay-gyűjtemény további vonzerejére, de ha­vonta gondol majd — Alko­tóházi esték címmel — a ze­nés, irodalmi műsorok ked­velőire is egy-egy összeállí­tással. A Szarvasi ősz hagyomá­nyos rendezvényekkel je­lentkezik majd: képzőművé­szeti kiállításokkal, templo­mi hangversenyekkel, tiszán­túli formációs táncbemutató­val, és végül a népszerű Ka- talin-bállal. (bse) A békéscsabai VIII. nem­zetközi bábfesztivál rende­zőelve, hogy a bemutatott produkciókat szakmai vita követi. Hiszen a részt vevő együttesek, a bábjátszás ha­zai és külföldi vendégei nemcsak bemutatkozni, ha­nem tanulni is akarnak ezen a fesztiválon. A Békéscsabai Városi Tanács nagytermében a nyíregyházi Mesekert báb­együttes, az NSZK-ból ér­kezett Puppenspiel-Vagan tei Strüver, a spanyol Delicibsa Royala Marionetas és a gor- kiji Petruska Bábszínház produkcióit vitatták meg a szakemberek. A vita középpontjában először az élő személy és a báb együttes alkalmazásá­nak módszerei, problémái álltak, majd az egyes pro­dukciók elemzésekor a ha­gyomány, a bábjátszás mi­nősége, a közönséggel való kapcsolat került terítékre. A kitűnő spanyol és az osztat­lan sikert arató szovjet együttes játékstílusát tár­gyalva fogalmazódott meg: minden nemzetnek szüksége van arra, hogy saját báb­művészetében megkeresse cs továbbvigye a nemzeti ka­raktert, a népi hagyományo­kat. Szó volt a gyerekközön­ségről is. „Gügyögjünk” ne­kik, vagy a báb játszás vál­lalja fel produkcióiban a konfliktusokat. Nem ijeszt­getésről van szó — fogal­mazták meg —, hanem le­gyen a darabokban izga­A napokban Kétegyházán, a községi tanácsnál ülést tar­tott a városkörnyéki bizott­ság. A testület 1984-ben ala­kult azzal a céllal, hogy ko­ordinálja a körzet feladata­it, keresse a települések együttműködési lehetőségeit. A bizottság évente munka­tervet állít össze, negyed­évenként pedig áttekinti az egyes résztestületek felada­tait. Ebben a negyedévben Ár- gyelán György, a Kétegyházi Községi Tanács elnöke töl­tötte be a soros elnök tisz­tét. Köszöntötte a résztvevő­ket, Gyula, Kétegyháza, Elek, Lökösháza párt-, ta­nácsi és népfrontvezetőit — közöttük dr. Marsi Gyulát, a gyulai városi pártbizottság első titkárát, valamint a megyei tanács képviseleté­ben dr. Klimaj Jánost, a szervezési és jogi osztály he­lyettes vezetőjét. A sporttevékenységet ele­mezve a bizottság megálla­pította, minden településen lom, feszültség és természe­tesen élményt nyújtó, katar- tikus befejezés. S ha már vita, a vitatko­zásról is szó volt. Hogy jó lenne kicsit kötetlenebb for­mában meghányni-vetni mindazt a tapasztalatot, gondot a bábjátszásban, ami előbbre vihetné — többek között — a honi bábművé­szetet. Hiszen — s ezt a spa­nyol és a szovjet produkci­ók igazolták — az európai gondot jelent a tehetséges gyerekek sporttagozatos osz­tályokba irányítása — ugyanis ide a tanulók leg­többször szülői, és nem ta­nári javaslat hatására ke­rülnek. Szabadidős sportte­vékenységre külső szervezés­sel csak néhány alkalommal sikerült jelentősebb tömege­ket mozgósítani, ellenben a belső indítékból választott programok igen népszerűek. A hozzászólások során ki­tűnt, nem felhőtlen a sport­egyesületek kapcsolata — a tehetséggondozás, utánpót­lás-nevelés, a sportolók visszaáramoltatásának rend­szere is hagy kívánnivalót maga után. — Lökösházán a közügyek intézésében igyekeznek mi­nél szélesebb körben be­vonni a lakosságot, igénylik a társadalmi és tömegszer­vezetek közreműködését, a testületi munkában pedig rendszeresen foglalkoztatják a póttanácstagokat — mon­bábjátszásban van mit ta­nulni egymástól. Koncepció­ban, fegyelemben, minőség­ben, hagyományőrzésben és ötletekben. Tegnap délelőtt a Jókai Színházban a pécsi Bóbita, az egri Harlekin és a sza­badkai Decje Pozoriste báb­színház, délután pedig a len­gyel Banialuka és a Pupen- theater Magdeburg mutatta be műsorát. (bse) dotta Horváth Jánosné lö- kösházi tanácselnök. Beve­zették a kétfordulós tanács­üléseket nagyobb horderejű kérdések eldöntésénél. A demokráciát erősítették az­zal is, hogy falugyűlésen vi­tatták meg a középtávú pénzügyi tervet, a közérdekű bejelentések végrehajtását. Igen aktívak a tanácstagok és a tanácsi munkát segítő bizottságok is. A Gyulai Városi Tanács művelődési osztálya közmű­velődési tervében megfogal­mazta: az egyeztetés és a tájékoztatás segítésére éven­te két alkalommal összehív­ja a körzeti közművelődési intézmények vezetőit, TIT- előadások megtartásához pénzügyi segítséget nyújt. A közművelődési intézmények a maguk eszközeivel többfé­le módon kínálnak együtt­működési lehetőséget a kör­zeti művelődési intézmé­nyeknek. Sz. M. Tanácskozott a Gyolai Városkörnyéki Bizottság Egy fürdőszoba is lehet meghitt, otthonos! Keresse fel fürdőszoba' szalonunkat, ahol komplett fürdőszoba-berendezések és szerelvényáruk között válogathat Szeged, Kossuth L. sgt. 9- Tel.: 24-240 13. Tanácsülésekről jelentjük SARKAD Csütörtökön délután ta­nácsülést tartottak Sarka­don. Először a Sarkad és Vi­déke Áfész kereskedelmi és termeltetési tevékenysége szerepelt napirenden. A szövetkezet működési területe 5 községre terjed ki, 17 ezer lakos ellátásáról gondoskodnak, Sarkad köz­ponttal. A bolti kiskereske­delemből származik bevéte­lük 69 százaléka. Napi cik­kekből, alapvető árukból a legkisebb településcsoporton is ki tudják elégíteni az igé­nyeket. A takarmányértéke­sítéssel együtt bevételük 15 százalékát adja a felvásár­lás. Mintegy ezer kisáruter- melő van a körzetükben, s legtöbbjükkel szerződéses kapcsolatban állnak. Az áfész számottevő fejlesztésre csak saját erőből nem gondolhat. Ezt követően az OTP sar- kadi fiókjának, valamint a Kétegyházi Takarékszövet­kezet sarkadi kirendeltségé­nek munkájáról szóló tájé­koztatókat vitatta meg a tes­tület. A tanácsülés bejelen­tésekkel zárult. KORDOROS Szintén csütörtökön a te­lepüléstisztaság és a kör­nyezetvédelem helyi ered­ményeit és további felada­tait tárgyalták meg a ta­nácstagok. A „Tiszta, rende­zett Kondorosért” írásbeli előterjesztés részletesen fog­lalkozik azokkal az egyéni és kollektív vállalásokkal, amelyekkel a kondorosiak településüket szeretnék meg­szépíteni. Aki a mozgalom­ba eredményesen akar sze­repelni, annak — többek kö­zött — virágokat, díszcser­jéket kell ültetni, gondos­kodni kell a lakások előtti járdaszakasz és árokrész tisztán tartásáról és a hóel­takarításról. De figyelemmel kell lenni az utcai kerítések állapotára, a házszámtábláK láthatóságára, s arra is, hogy nem lehet állatokat az ut­cán legeltetni. Az akcióban számos elismerés nyerhető, ám aligha kétséges, ha a mozgalom sikeresnek bizo­nyul, az egész település nyertesnek érezheti magát.

Next

/
Thumbnails
Contents