Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-27 / 150. szám

Elsőként Árvái Lászlóné (Heves m., 1. vk.), az Eger és Vidéke Áfész szakszervezeti bizottságának titkára kapott szót, aki a bükki nemzeti parkkal kapcsolatos közér­dekű gondokról és felada­tokról beszélt. Mint el­mondta, e tájon 1977-ben, az országban harmadikként hoztak létre nemzeti parkot, ami rangot adott a tájegy­ségnek, a környezet és a táj megóvására késztette az itt gazdálkodókat. Andi Gábor (Baranya m., 5. vk.), a Me­cseki Ércbányászati Vállalat csapatvezető vájára elöljáró­ban kiemelte, hogy a kör­nyezet- és a természetvéde­lem gondjai nagyobbak, mint a lehetőségek azok megoldására. Dr. Mezey Ká­roly (Szabolcs-Szatmár m., fl kormányszóvivő nyilatkozata 18. vk.), a Kisvárdai Városi Tanács Kórház-Rendelőinté­zetének osztályvezető főor­vosa rámutatott: az elmúlt évtizedekben a hazánkban élők egészségi állapota szá­mos olyan betegség miatt is romlott, amelyeknek széles körű elterjedéséért nagymér­tékben okolható környeze­tünk szennyeződése. Dr. Ká­sa Antal (Bács-Kiskun m., 3. vk.), a Kecskeméti Magyar —Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet elnöke Bács-Kis- kun megye környezetvédel­mi eredményeiből, gondjairól tájékoztatta képviselőtársait. L otz Ernő (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 12. vk.), az Óz­di Kohászati Üzemek igazga­tóhelyettese egyebek között utalt arra, hogy az oktatás­nak és a jobb tájékoztatás­nak köszönhetően javult a társadalom érzékenysége és igénye a környezetvédelem iránt. Berdár Béla (Pest m., 25. vk.), a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság főigazga­tója úgy vélekedett, hogy az anyagi és szellemi erőforrá­sok java részét ma a védeke­zés, a védelem köti le, s a környezet progresszív alakí­tása az indokoltnál kisebb figyelmet kap. Ezután Hankó Mihály (Békés m., 2. vk.), a Békés­csabai Lenin Tsz elnöke szó­lalt fel. (Beszédét a 3. olda­lon közöljük.) Dr. Balogh Károly (Győr- Sopron m., 11. vk.) rábapor- dányi körzeti orvos megíté­lése szerint környezetünk ve­szélyeztetettsége és az abból fakadó népgazdasági, bioló­giai károk nem tudatosulnak mindenkiben. Sasvári József (Komárom m., 8. vk.), a Do­rogi Szénbányák Vállalat gé­pészeti szakosztályvezetője részletesen szólt Komárom megye környezetvédelmi gondjairól, felemlítve a do­rogi szemétégető művel kap­csolatos korábbi vitákat. Szilágyi Tibor (Nógrád m., 2. vk.), az MSZMP Salgótarjá­ni Városi Bizottságának tit­kára felszólalásában rámu­tatott: Salgótarján és kör­nyéke — Nógrád gazdaságá­nak szerkezete, az iparterü- letek elhelyezkedése, az al­kalmazott technológiák mi­att — az ország egyik jelen­tősen szennyezett területévé vált. Angyal Imre (Veszprém m., 4. vk.), a Tihanyi Köz­ségi Tanács elnöke az ország első tájvédelmi körzetének fejlődését áttekintve felidéz­te azokat a környezetvédelmi eredményeket, amelyek az OKTH hathatós támogatásá­val valósultak meg. Simon Béla (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 6. vk.), a Lenin Kohá­szati Művek gyárrészlegve­zetője elmondotta: az ipar koncentráltságából és a vi­szonylag korszerűtlen tech­nológiákból adódik, hogy megyéjében a légszennye­zettség ötvenszerese a meg­engedett értéknek, s a Sajó hazánk egyik legszennyezet­tebb folyója. Lásztity Rado­mir (Budapest, 31. vk.), a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi taná­ra szólt arról, hogy a vá­lasztókerületében élőket mos­tanában leginkább a lágy­mányosi Duna-híd megépíté­sével várhatóan együtt járó, a nagyobb gépjárműforgalom okozta kedvezőtlen környe­zeti hatások foglalkoztatják. (Folytatás a 3. oldalon) Győrött, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főisko­lán tegnap megkezdődött a Város-, Községvédő és -szé­pítő Egyesületek Szövetsé­gének VI. országos tapasz­talatcseréje és közgyűlése. Az eseményre több mint 100 hazai egyesület küldte el képviselőit, de érkeztek ven­dégek Ausztriából, Csehszlo­vákiából és a Német Szö­vetségi Köztársaságból is. Az első nap a tapasztalat- csere jegyében telt el, és a részvevők megismerkedtek a győri történelmi belváros­ban folyó rekonstrukciós munkákkal. A városszépítő munka ha­zánkban nagy múltra tekint vissza. A legrégibb város­szépítő egyesületek már több mint 100 éve működnek. Az utóbbi években számos régi egyesület újjáalakult, s több helyen, elsősorban kisváro­sokban újakat is szerveztek. Legutóbb a községekben is alakultak szépítő egyesüle­tek: már 18 ilyen községi egyesületet tartanak nyil­ván. A Város-, Községvédő és -szépítő Egyesületek Szövei- sége mostani országos talál­kozójának színhelyéül azért választotta Győrt, mert tör­ténelmi belvárosában nem­zetközi hírű városrekonst­rukciót végeznek. A szövetség közgyűlésére ma, szombaton a győri vá­rosháza dísztermében kerül sor. Tisztelgés Kodály emlékének A Kodály Zoltán szelleme előtti tisztelgés volt a nyi­tánya tegnap délután Béké­sen a békés-tarhosi zenei napok egyik jelentős ren­dezvényének, a kórusver­senynek. A zenei napok ha­gyománya, hogy egyik évben a zeneművészeti szakiskolák zongora szakos növendékei, másik évben pedig az or­szág különböző pontjáról be­nevezett kórusok vetélked­nek Békés város díjáért és a Gulyás György által alapí­tott díjért, amely az or­szágban rangot jelent a dí­jazottnak. Tizenegy kórus tagjai vo­nultak dalolva a város fő­utcáján a Dózsa-ligetig Már­ton László Kodály Zoltánt ábrázoló mellszobráig. „Ser­kenj fel, kegyes nép” — éne­kelték a dalt Sebestyénné Farkas Ilona vezényletével, majd Kovács P. József em­lékezett a 20 éve halott ze­neszerzőre. „Értékőrző tisz­telettel gondolunk az embe­rekben lakozó legszebb hang­szerre, a tisztán csengő em­beri hangra, a közösséget ko­vácsoló kóruséneklésre, amelynek művelői jöttek el Békésre az ország minden tájáról, sőt Finnországból, Csehszlovákiából és Bulgá­riából is. Este a nevelési központ díszudvarán a kó­rusverseny tiszteletére adott hangversenyt a MÁV filhar­monikusok zenekara, Holle- rung Gábor vezényletével. Ezután a kórusok a város különböző pontjain szere­náddal köszöntötték a béké­sieket. Az énekkarok ma mutatják be tudásukat a zenepavilonban, este pedig a kórusverseny eredményhir­detésekor díszhangversenyt adnak. Képünkön a Kodály- szobornál koszorúzók. Fotó: Kovács Erzsébet Cukorgvári fiatalok országos találkozója Sarkadon — Az idén nekünk jutott az a megtiszteltetés, hogy a hazai cukorgyárakban dol­gozó fiatalok országos talál­kozóját megszervezzük — mondotta a rendezvény kap­csán Sándor Géza, a gyár KISZ-bizottságának titkára. — Ennek a megbízásnak szeretnénk jól megfelelni. Erre predesztinál bennünket az a ritka jubileum is, melyhez a Sarkadi Cukor­gyár az idén érkezett: 75 évesek vagyunk. — Miről beszélnek ezen az összejövetelen? — Tulajdonképpen a cu­korgyárak sajátos helyzete és üzemmódja, funkciója ad­ja a találkozó legfontosabb mondanivalóját. Ezen belül talán a legfontosabb: mi­lyen a cukorgyárakban dol­gozó fiatalok helyzete, felké­szültsége? Hogyan vesszük ki részünket a termelőmun­kából, s a gyár szakmai, po­litikai vezetése hogyan szá­mít a fiatalokra? — öreg gyár-e a sarkadi, tekintettel arra, hogy az idén ünnepli fennállásának 75. évfordulóját? — Ügy érzem, ez a gyár 75 évesen nem számít öreg­nek. Igaz, a rekonstrukción túl vagyunk, ez a technikai megújulásra vonatkozik. A gyár különben fiatal, hiszen a foglalkoztatott létszám 40 százaléka a 35 éven aluli korosztályhoz tartozik. S ha azt mondom, hogy ennek a Megérkeznek á mezőhegyesiek Seprenyi Imre KISZ-titkár vezetésével. A kép Jobb oldalán Sándor Géza fogadja a vendégeket 40 százaléknak a fele itt la­kik a gyár által fenntartott készenléti, szolgálati laká­sokban, akkor az is jól ér­zékelhető, hogy mennyire számítanak ránk, a mun­kánkra, de ennek a másik oldala is igaz: jövőt, megél­hetést látunk Sarkadon. — Akkor lesz miről szót váltani a háromnapos ren­dezvénysorozaton? —Olyan programot állí­tottunk össze, mely vonzza a szakmában dolgozó fiata­lokat, de nemcsak őket, ha­nem a hazai cukorgyárak szakmai, politikai vezetését is. Jelezték érkezésüket, s mi nemcsak a cukorgyártás sarkadi tapasztalatairól cse­réljük ki véleményünket, ha­nem az Alföld jellegzetes te­lepüléseiről, az itt élő em­berek munkájáról, küzdel­méről, életkörülményeinek alakulásáról is keresztmet­szetet adunk. A szakmai és politikai vetélkedők és a sportrendezvények színesítik a Sarkadon eltöltendő há­rom napot. Még talán ahy- nyit, hogy rendezvényünket támogatja a sarkadi szabad­idős lovasklub, mely pénte­ken, a késő délutáni órákban hintós kirándulásra viszi vendégeinket. Különben há­rom autóbuszunkkal utazunk ma, szombaton Gyulára, a vár és a várfürdő megtekin­tésére. Este a kötegyáni po­litikai kaszinó műsorát te­kintjük meg, s bemutatjuk gyárunk 75 éves történetét tükröző kiállításunkat is. D. K. Grósz Károly miniszterelnök Bányász Rezsővel, a kormány ázóvivőjével beszélget a szünetben Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, a kormány szóvivője az ülés délelőtti szünetében nyilatkozatot adott a sajtónak. Mint mondotta: — A kormány mindig nagy figyelmet fordít az Országgyű­lés vitáira, gondosan tanulmányozza az elhangzott vélemé­nyeket, bírálatokat, és rendszeresen visszatér a képviselői ja­vaslatokra. A kormány — amint ez képviselőinek az ország- gyűlési vitában elhangzott beszédeiből is kitűnik — a gaz­dasági kibontakozás útjára kívánja vezetni az országot. En­nek legfőbb módját a nemzeti egység erősítésében, a szocia­lista közgondolkodás és demokrácia továbbfejlesztésében, a dolgozó, alkotó emberek megbecsülésében és a megérett gaz­dasági, társadalmi reformok határozott megvalósításában látjuk. Űj miniszterelnökünk, Grósz Károly eddigi pályafu­tása, személyisége, következetes törekvései jól ismertek az ország népe előtt. > — Külföldi szövetségeseink, barátaink, partnereink is bi­zonyosak lehetnek abban, hogy továbbra is kipróbált külpo­litikai irányvonalunkat követjük. A jövőben is aktív része­sei kívánunk lenni a békéért, a leszerelésért, az enyhülé­sért, a helsinki folyamat kibővítéséért folyó nemzetközi küz­delemnek, s fejleszteni kívánjuk kölcsönösen előnyös gazda­sági együttműködésünket minden országgal. BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TflNflCS LAPJA 1987. JÜNIUS 27., SZOMBAT Ars: 2,20 forint XLIL ÉVFOLYAM, 150. SZÄM Pénteken délelőtt a Parlamentben folytatódott az Or­szággyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet fog­lalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár Já­nos, az MSZMP főtitkára és Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke. A képviselők folytatták a vitát Ábrahám Kálmán ál­lamtitkárnak, az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal elnökének csütörtökön elhangzott beszá­molója felett. Befejeződött az Országgyűlés nyári ülésszaka Városszépílök országos találkozója

Next

/
Thumbnails
Contents