Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-26 / 149. szám
1987. június 26., péntek Változások az MSZMP KB mellett működő munkabizottságokban Megkezdődött az Országgy A Központi Bizottság legutóbbi ülésén felmentette Havasi Ferenc elvtársat a KB mellett működő Gazdaságpolitikai Bizottság, a Köz- gazdasági Munkaközösség és a Szövetkezetpolitikai Munkaközösség elnöki tisztéből; Németh Károly elvtársat a Káderpolitikai Bizottság, a Pártépítési Munkaközösség és az Ifjúsági Bizottság elnöki tisztéből, továbbá a KB által kiküldött — a párt vezető szerepének kérdéseivel foglalkozó — munkabizottság vezetése alól. A Központi Bizottság kinevezte Németh Miklós elvtársat a KB mellett működő Gazdaságpolitikai Bizottság, valaMoszkvában csütörtökön összeült az SZKP Központi Bizottsága. Az ülés napirendjén a pártnak a gazdaságirányítás gyökeres átalakításával kapcsolatos feladatai szerepelnek. Az SZKP Központi Bizottságának ülésén Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tartott beszámolót. A pártnak a gazdaságirányítás gyökeres átalakításával kapcsolatos feladatait vette számba Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára előadói beszédében, amelyet a Központi Bizottság csütörtökön Moszkvában megkezdődött ülésén mondott el. Hangsúlyozta, hogy gyökeres reformról, a gazdasági meEz év április 30-tól tegnap délig megbízott elnök vezette a megye legnagyobb ipari szövetkezetét, az Endrődi Cipész Szövetkezetét (az Éneit. Nyíri Mihályt, a korábbi elnököt rokkantnyugdíjazták, s május elején a szövetkezet vezetősége pályázatot hirdetett a megüresedett elnöki poszt betöltésére. A május 31-i határidőig 5 pályamű érkezett, ám a jelentkezések elbírálására alakult bizottság ezekből csak kettőt fogadott el. Ily módon az Énei történetében először a tegnapi elnökválasztó közgyűlésen választhatott két jelölt közül a szövetkezet tagsága. A közgyűlés résztvevőit Gellai László, a szövetkezet párttitkára köszöntötte, majd dr. Sümeghy Csaba, a Kiszöv Békés Megyei Szövetségének elnöke kért szót. Elmondta, hogy bár az Énei korábban évről évre a kitüntetett cégek között volt, az utóbbi esztendőkben azonban gyakrabban jelentkeztek súlyos gondok a szövetkezet életében. Olyannyira, hogy a tagság csak reménykedett abban, hogy az A Békéscsabán megrendezett nemzetközi bábfesztivál résztvevőinek műsoraiból kaphattak ízelítőt június 24-én a Gyulai Várfürdőben strandoló vendégek. A bábosok — mint korábban megtudtuk —, a gyermek- medence melletti homokozó környékét választották bemutatójuk színhelyéül. Habár háromnegyed ötkor ennek még semmi előkészülete nem látszott, az előadás pontosan ötkor megkezdődött. És a magyarázat nem is olyan ördöngös. mint a Közgazdasági Munkaközösség elnökévé; Szabó István elvtársat a Szövetkezetpolitikai Munkaközösség elnökévé; • Lázár György elvtársat a Káderpolitikai Bizottság elnökévé, és megbízta a KB által kiküldött — a párt vezető szerepének kérdéseivel foglalkozó — munkabizottság vezetésével; Lukács János elvtársat a Pártépítési Munkaközösség, valamint az Ifjúsági Bizottság elnökévé; Bereczky Gyula elvtársat, a Magyar Televízió elnökét a KB mellett működő Agitá- ciós és Propagandabizottság tagjává. (MTI) chanizmusban végrehajtandó minőségi változtatásokról van szó. Minden irányban mutatkozik előrehaladás, ez azonban még nem jelent áttörést — hangsúlyozta a főtitkár, majd megállapította: a fékezőmechanizmust még nem sikerült felszámolni és a gyorsítás mechanizmusával felváltani. Mihail Gorbacsov egyebek között javasolta: a népgazdasági tervezés nyújtotta előnyökkel együtt bátrabban használják ki az áru- és pénzviszonyokat az irányítási rendszerben. Beszédében a főtitkár meghatározta, hogyan lehet a népgazdaság irányításának Énei az idén nem lesz alaphiányos. A termékek minősége gyenge. A nyugati export szinte teljesen megszűnt, s a Szovjetunióba szállítandó áruk esetében pedig egyre gyakoribb a minőségi reklamáció. — Sürgősen fejleszteni kell a piaci munkát, a marketingtevékenységet, s ezen túlmenően természetesen elkerülhetetlen többek közt a technológiai fejlesztés, a gyártásszervezés, a vezetés modernizálása is — mondta dr. Sümeghy Csaba. A szavazólapon az 1947- ben született dr. Hanyecz Károly okleveles gépész- és gazdasági mérnök, valamint az 1935-ös születésű Kovács Lajos, az Enct volt megbízott elnökének a neve szerepelt. A jelenlévő 734 dolgozóból 705-en választották a szövetkezet elnökévé dr. Hanyecz Károlyt, aki megköszönve a tagság bizalmát, hangsúlyozta, hogy a változtatásokhoz, a fejlődéshez csapatmunka kell, s ehhez a vezetés és a dolgozók együttműködésére is szükség van... A főleg gyerekekből álló közönség előtt bemutatkozó Magdeburgi Városi Bábszínház hivatásos »művészei pillanatok alatt felállították a „Hamm, megeszlek, hamm bekaplak” című darabjukhoz szükséges díszletet, amely mindössze egyetlen nagyobb méretű dobozból állt. Kérdésünkre Elke Schneider, az együttes vezetője elmondta, hogy épp azért jöhettek ők, mert a „legegyszerűbben” tudják előadni a darabjukat. A társulat tagjai nagyon büszkék arra, hogy mind a Megyei NEB-ülés A Békés Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Józsa Bélának, a megyei NEB elnökének vezetésével június 25- én, tegnap délelőtt Békéscsabán tartotta soros ülését. A fő téma „A szántóföldi növénytermesztés biológiai alapjainak helyzete, a fejlesztés lehetőségei” című összefoglaló jelentés volt. amelyet Kovács József megyei NEB-tag, a vizsgálat vezetője terjesztett elő. Országos szintű népi ellenőri vizsgálat részét képezi a megyei elemzés, amely zömében a vetőmagvakra t terjed ki, azok kutatásától a termesztésen, elosztáson át egészen a felhasználásig. A megyei NEB-ülés második napirendi témája az elnöki beszámoló volt, végül bejelentésekkel zárult a testületi ülés. minden szintjén áttérni a főképpen adminisztratív vezetési módszerekről az elsősorban gazdasági módszerekkel történő irányításra. A gyakorlatban a gazdaságirányítás átalakítása az állami vállalatról szóló törvény elfogadásával kezdődik. Ezt követően az egyes kérdésekben egész sor döntést kell hozni — hangsúlyozta a főtitkár, majd befejezésül rámutatott: a társadalmi - gazdasági élét kérdéseivel kapcsolatos döntések kidolgozása és meghozatala során maximális nyíltságra, a közvélemény minél szélesebb körű bevonására van szükség. 1 TIT megyei elnökségének ülése Szerdán Békéscsabán tartották meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés Megyei Szervezetének soros elnökségi ülését, amelyen először dr. Krupa András titkár adott tájékoztatást a közelmúltban megrendezett országos küldött- gyűlésről, ismertetve a határozatokat és a helyi szervezetekre vonatkozó feladatokat is. Ezután a testület elfogadta az 1987—88-as évad előadóképző tématervét és az értelmiségi klubok téma- javaslatait. A tudományáganként 3-5 témát tartalmazó előadóképzői tervezetet minden városi és helyi szervezet megkapta, az ismeretterjesztő társulat tagjai ebből tájékozódhatnak. Ugyancsak szerdán rendezték meg a városi titkárok évadzáró értekezletét, amelyen az elmúlt év munkájának érlelésén túl szó volt az ősszel kezdődő új évad indításáról is. A munkaértekezleten külön hangsúllyal szóltak a részvevők arról, hogy mind szélesebb körben kell eljutni a közönség különböző rétegeihez, és újabb forrásokat kell és lehet biztosítani a tevékenység anyagi fedezetére. díszleteket, mind a bábokat saját maguk készítik. Az 1958 óta működő bábegyüttes 37 tagot számlál, akik közül az UNIMA döntése alapján 16-an vesznek részt a békéscsabai nemzetközi báb- fesztiválon. Már fél hatra járt, amikor a társulat tolmácsa mosolyogva intett, hogy befejeződött az előadás. Pici tenyerek szüntelen tapsa, önfeledt kacagástól kipirosodott arcocskák jelezték, hogy a magdeburgiaknak sikerült belopniuk magukat a gyulai strand gyermekközönségének szívébe. Magyar Mária (Folytatás az 1. oldalról) Sajnos 1987-ben is sokan arra számítanak, hogy az állam a szanálási eljárás keretében a teljes tartozást kiegyenlíti fnajd. Erre azonban nincs mód. Az eddigi gyakorlatot — mint azt a Veszprémi Állami Építőipari Vállalat példája is mutatja — nem kívánjuk, de nem is tudjuk fenntartani. Határozottan kijelenthetem: a kormány arra törekszik, hogy a szanálás állami terheit mérsékelje és a tartósan veszteséges, népgazdasá- gilag sem hatékony tevékenységet visszaszorítsa. — Az államháztartás kiadásainak fele közvetlenül összefügg az életszínvonallal, illetőleg az életkörülményekkel. Mintegy 220 milliárd forintot fordítottak 1986-ban a központi és a tanácsi költségvetési intézmények működésre és fenntartásra, 142 milliárd forint társadalombiztosítási célokat szolgált, és 43 milliárd forintot használtak fel a tanácsok fejlesztésre. Bár a közkiadások csak 6,3 százalékkal növekedtek, ezen belül az egészségügyi, szociális és oktatási intézetek működésére és fenntartására fordított összegek emelkedése nyolc százalék volt. Ez fedezetet nyújtott a bővülő intézményhálózat feladatainak ellátására, de ebből az ellátási színvonal reálértékét általában nem lehetett megőrizni. A költség- vetési intézmények 1986- ban gondokkal küszködtek, sőt a tanácsok működési és fenntartási előirányzataik tervezettnél kisebb felhasználására kényszerültek. Az állami kiadások másik nagy része a tanácsi gazdálkodás. A múlt évben a taDr. Markója Imre bevezetőben — egyebek között — hangsúlyozta, hogy a javasolt módosítások nem célozzák a jogterület átfogó felülvizsgálatát, sem az alapelvek, illetve az intézmény- rendszer gyökeres reformját, és nincs szükség a büntetőpolitika átalakítására sem. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül azokat a társadalmi-gazdasági változásokat, amelyek a szóban forgó törvények megalkotása — 1973, illetve 1978 — óta bekövetkeztek. A társadalmi- gazdasági reform egyre inkább *kibontakozó folyamata, a politikai intézményrendszer folyamatos megújítása, nemzetközi kapcsolataink ki- szélesedése, a turistaforgalom jelentős bővülése természetesen elsősorban pozitív eredményekkel járt. Ugyanakkor ezzel az átalakulással és az életviszonyok változásával szükségszerűen együttjáró társadalmi feszültségek és konfliktusok száma is nőtt, s például a szocialista értékrendben, a társadalom morális felfogásában, a törvényesség tiszteletében bizonyos zavarok keletkeztek. Társadalmunk ezen gondjainak kezelése, a konfliktusok feloldása nem tűr további halasztást, és az erre irányuló társadalmi erőfeszítések között a büntetőjogra is jelentős szerep hárul. Különösen azért, mert az elmúlt években hazánkban a bűnözés alakulása mind mennyiségi, mind minőségi összetevőit illetően kedvezőtlen irányzatúvá vált. Dr. Markója Imre ezután a beterjesztett két törvény- javaslat részletes elemzésével és indoklásával folytatta beszédét: — Elsődleges célunk az volt, hogy a jogalkotás eszközeivel javítsuk a bűnüldöző szerveknek a bűncselekmények felderítésére irányuló tevékenységét, és fokozzuk a büntető felelősség- • re vonás visszatartó hatását. Erre többféle lehetőség kínálkozott. Egyrészt a büntenácsok szabályozási, gazdálkodási rendszere jelentősen megváltozott. A cél a helyi tanácsi önállóság és érdekeltség növelése, valamint az volt, hogy a tanácsi forrásokat is hozzáigazítsuk a népgazdaságban megtermelt jövedelemhez. E célok megvalósultak, de ebből gondok is adódtak. Tavaly a tervezettnél 3,2 milliárd forinttal kevesebb szabályozott bevétel keletkezett, döntően az előirányzottnál kevesebb városi és községi hozzájárulás, béradó és intézményi bevétel miatt. Ezt az ötszázmillió forinttal több tanácsi támogatás nem tudta ellensúlyozni. A hiány nagyjából arányos a népgazdasági jövedelem- hiánnyal. A társadalombiztosítási kiadások 1986-ban az előző évekénél valamelyest szerényebb mértékben, nyolc százalékkal növekedtek, noha néhány szociálpolitikai intézkedést tavaly is hoztunk. A gyermekgondozási díjat a szülők a gyermek másfél éves koráig vehetik igénybe, a hetven éven felüliek nyugdíja az átlagos fogyasztói árváltozásnak megfelelően növekszik. Jóllehet igyekszünk segíteni a nagycsaládosok és az egyedül >élő nyugdíjasok helyzetén, az előrehaladást nem tekinthetjük kielégítőnek, ezért elengedhetetlen a juttatási rendszer mielőbbi felülvizsgálata. A lakáshelyzet javítására mind a központi, mind a tanácsi költségvetés jelentős összegeket fordított. A szociálpolitikai kedvezmény és az állami kölcsönök összege differenciáltan nőtt. A lakossági megtakarítások és egyúttal hitelforrások növelése érdekében 1986-tól az alacsony kamatozású hitelek tő eljárási törvény egyszerűsítésével, a felesleges bürokratikus vonások kiküszöbölésével csökkenthetjük a bűnüldöző szervek felesleges munkaterhét, s ezáltal jelentős erőket szabadíthatunk fel a bűnözés által leginkább veszélyeztetett területekre. Az eljárásnak ez az ésszerűsítése ugyanakkor jelentősen gyorsítja is az eljárás lefolytatását, ami szintén fontos jogpolitikai és törvényességi követelmény. A másik lehetséges megoldás, amellyel növelhetjük a büntetőjogi fellépés hatékonyságát, ha a felelősségi rendszer továbbfejlesztésével olyan eszközöket adunk a jogalkalmazók kezébe, amelyeket eredményesen használhatnak fel a társadalom- ellenes magatartások elleni küzdelemben. E körbe tartoznak azok a módosítások, amelyek új büntető tényállások megalkotásával, a már meglevő tényállások kiegészítésével, valamint új minősítő körülmények beiktatásával kiterjesztik, illetve fokozzák a büntetőjogi védelmet. Ami a büntetési rendszer továbbfejlesztését illeti: a javasolt módosítások elfogadása esetén általánossá válik az alternatív büntetések rendszere. A törvény tehát a bűncselekmények jelentős részére többféle büntetést rendel, és ezek közül az ítélkező bíró választja ki a legmegfelelőbbet. Ezzel együtt jelentősen bővül több büntetés és büntetőjogi intézkedés alkalmazási köre is, és új büntetési forma bevezetése is szerepel a javaslatban. Végül, a javasolt módosítások között találhatók olyanok is, amelyek az elmúlt évtizedek alapvető jogfejlődési irányába illeszkednek, és a jelenlegi helyzethez képest egyes cselekmények enyhébb megítélését teszik lehetővé. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez csak látszólag ellentétes a kodifikáló alapvető célkitűzésével, a büntetőjogi eszközök hatélejárata előtti visszafizetése esetén negyven százalék kedvezményt adunk. Ezzel sokan éltek is. A jelentős mértékű és növekvő támogatás ellenére a lakáshelyzet feszültségei összességében, különösen a fővárosban és Miskolcon, alig enyhültek. Ez is indokolja, hogy hosz- szabb távú programunkat a lakáshoz jutás kérdésében felülvizsgáljuk, fejlesszük és az adóreform kidolgozásakor nagy figyelmet fordítsunk arra, hogy a lakásépítést és a lakásvásárlást, az azt célzó takarékoskodást preferáljuk. A társadalom energiáinak, szellemi teljesítőképességének, megújuló készségének teljes mozgósítására van szükség ahhoz, hogy a stagnálás után az előttünk álló konszolidációt tartós, az egész társadalomnak távlatokat nyújtó kibontakozási szakasz kövesse. Ezt kell szolgálnia az élet minden területén a reformok továbbfolytatásának is — mondotta végezetül a pénzügyminiszter. Kiss Dezső (Borsod-Abaúj- Zemplén m. 8. vk.), a Borsodi Szénbányák vezérigazgatója, a törvényjavaslat bizottsági előadója szólalt fel. majd megkezdődött a vita. Ezután határozathozatal következett: az Országgyűlés az 1986. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot — öt ellenszavazattal és tizennégy tartózkodással — elfogadta. Ezt követően — az elfogadott napirendnek megfelelően — dr. Markója Imre igazságügyminiszter expozéja következett a büntető törvénykönyvet és a büntetőeljárási törvényt módosító törvényjavaslatról. konyságának növelésével. A hatékonyság igazi biztosítéka a jól megválasztott, egyéniesített, a cselekmény súlyához és az elkövető személyiségéhez igazodó büntetés. Az igazságszolgáltatás hatékonysága tehát nem a felelősségre vonás szigorában, hanem annak elkerülhetetlenségében rejlik. Szólni kell még egy alapvető célkitűzésünkről, amelyet a több mint két évig tartó előkészítés során végig szem előtt tartottunk. Nagy gonddal elemeztük a jogszabályoknak azokat a fogyatékosságait, amelyeket a gyakorlati alkalmazásuk tapasztalatai tártak fel. Ugyanis a törvényjavaslatok célja az is, hogy e hiányosságokat megszüntesse, az ellentmondásokat feloldja, és a gyakorlati igényekhez jobban igazodó szabályozást alakítson ki. Ezután a törvényjavaslatok legfontosabb jellemzőiről szólt a miniszter: — A büntető törvény- könyv a büntetések és a bűncselekmények miatt alkalmazható intézkedések olyan rendszerét alakította ki, amely a nemzetközi ösz- szehasonlítás mércéjével is korszerű. A büntetési rendszer továbbfejlesztését most mégis szükségesnek tartjuk. A javító-nevelő munkát a büntető törvénykönyv 1950- ben megalkotott általános (Folytatás a 3. oldalon) fl gazdaságirányítás átalakításáról tárgyal az SZKP KB ■ ----------- ------------------------ 9 Ú j elnök az Éneiben H. E. Hamm, megeszlek, hamm, bekaplak Br. Markója Imre expozéja
