Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-26 / 149. szám
1987. június 26., péntek o IZHslU Witch nyári ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) része vezette be. Ez a büntetés módot ad a bíróságnak arra, hogy azokban az enyhébb esetekben, amikor a büntetés célja a rendszeres munka és a nevelés együttes hatásával elérhető, ne alkalmazzon szabadságvesztést. A javító-nevelő munka végrehajtásában sok a formális elem, kevéssé érvényesül a munkahelyi közösség nevelő hatása, ezért nem mindig alkalmas arra, hogy az elítéltet újabb bűncselekmény elkövetésétől visszatartsa. Ezért indokolt — a nemzetközi tapasztalatok felhasználásával — a továbblépés. A törvényjavaslat fenntartja ugyan a javító-nevelő munka jelenlegi formáját, de emellett új végrehajtási formát, közérdekű munkát vezet be. Ez azt jelenti, hogy az elítélt heten- két egy napon, a heti pihenőnapon vagy a szabadnapján köteles díjazás nélkül dolgozni olyan vállalatnál, intézménynél, szövetkezetnél, amely akkor is működik. Ezután űr. Kereszti Csaba, a törvényjavaslat bizottsági előadója számolt be az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának a délutáni szünet idején ösz- szehívott üléséről, majd dr. Markója Imre válaszolt a vitában elhangzottakra. Határozathozatal következett. Az Országgyűlés előbb a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság korábban flbrahám Kálmán beszámolója Elöljáróban kiemelte: a környezetvédelem ügye az Országgyűlés által alkotott törvény végrehajtásának megkezdése óta egyre jobban felértékelődik. Mindez kifejezésre jut abban is, hogy a törvényhozó testület a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság munkájára támaszkodva rendszeresen foglalkozik a környezetvédelem átfogó kérdéseivel. A továbbiakban arról szólt: korunk új jelensége, egyben gyors ütemben kibontakozó cselekvése a környezetvédelem. Egyre fokozódó ütemben használjuk fel a termeléshez, a fogyasztáshoz a természeti erőforrásokat, és eközben szennyezzük a termőföldet, a vizet, a levegőt, átalakítjuk tájainkat. A beavatkozások hatásait a természet öntisztuló képessége nem tudja kellően ellensúlyozni, labilissá válik a társadalom és a környezetének hosszú idő alatt kialakult egyensúlya, drágul és csökken a természeti erőforrások igénybevételének lehetősége, romlanak az élet minőségét lényegesen megfogalmazott, s a képviselők között írásban is szétosztott módosító javaslatairól döntött: a bizottság módosító indítványait 9 ellen- szavazattal és 23 tartózkodással elfogadta. A képviselők ezt követően a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról, valamint a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szavaztak: a javaslatot általánosságban, és a már megszavazott módosításokkal, részleteiben is — 12 ellenszavazattal és 32 tartózkodás mellett — elfogadták. A napirend szerint Ábrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke következett, aki a környezet- és természetvédelemnek a VI, ötéves tervben elért eredményeiről, a VII. ötéves terv feladatairól, a hivatal .munkájáról számolt be. befolyásoló feltételek, körülmények. Erre a kihívásra a társadalom egyre érzékenyebben és határozottabban reagál. Egyrészt követelményeket támaszt a politikai vezetéssel, a kormányzattal szemben az egészséges, ' kulturált környezet megteremtése érdekében, másrészt fokozza aktivitását az ártalmak csökkentése, illetve megszüntetése céljából. A társadalom a környezet állapotának javítására vonatkozó igényeinek és szükségleteinek lehetőségeinkkel összehangolt és fokozatos kielégítése a pártnak és a kormánynak eltökélt szándéka. Ez kifejezésre jut például a különböző döntésekben, a konkrét cselekvést szervező programok megalkotásában. A kormányzati ösztönzés és a vállalatok aktív környezetvédelmi törekvései jelentős eredményeket hoztak. A levegőtisztaság-védelem kérdéseire több szempontból is kiemelt figyelmet Németh Károly, Lázár György és Grósz Károly eszmecseréje kell fordítani. A szennyezett levegő nemcsak egészségkárosodást okoz, hanem hatással van a talajsavasodási és erdőpusztulási folyamatokra is és növeli a korróziós károkat. Az így keletkezett veszteségeket — egyes szakértői becslések — évi 30-40 milliárd forintra teszik. Az OKTH elnöke szólt •arról is, hogy mennyibe kerül az országnak a környezetvédelem. Mint mondotta: a VI. ötéves tervidőszakban a közvetlen ráfordítások mintegy 32 milliárd forintot tettek ki, és ezek 75 százaléka a vízminőség és a termőföld védelmét szolgálta. A VII. ötéves tervidőszakban a hasonló ráfordítások tervezett összege 47 milliárd forint. Ebből 5 milliárd forintot fordítunk a levegőtisztaság-védelmi program megvalósítására; 2,5 milliárd forintba kerül 8 város szennyvíztisztító műveinek, s több mint 2 milliárdba a dorogi veszélyeshulladék-égetőmű, illetve az aszódi lerakó megépítése. Becslések szerint a levegőbe jutó szénmonoxid 60 százaléka, a nitrogén-oxidok 30 százaléka és az ólom 90 százaléka a közlekedésből származik. Sürgős teendőink vannak a járműállomány összetételének korszerűsítésében, a karbantartás és az üzemeltetés javításában, valamint a forgalomszervezésben. Expozéja befejező részében hangsúlyozta: á környezetet az egész társadalomnak kell védenie, és ezt a munkát a hivatalnak kell koordinálnia. E feladat ellátását nehezíti az a tény, hogy a környezetvédelmi hatáskörök az indokoltnál erősebben megosztottak. Fokozza a gondokat, hogy az OKTH a közvélemény előtt a környezetvédelem egészének felelőseként szerepel, ugyanakkor a széttagolt hatáskörök a felelősséget megosztják. Az eredményesebb munkát jól szolgálná a kormányszervek közötti koordináció további erősítése és az érdekek minél hatékonyabb egyeztetése, a követelményekhez jobban igazodó szervezet működtetése. A Központi Bizottság határozata alapján folyamatban van a társadalmi-gazdasági kibontakozás programjának kialakítása. Fontosnak tartjuk, hogy ebben a termelési szerkezet átalakításában, illetve az életszínvonal-politikában a környezetvédelmi követelmények is szerepeljenek — mondotta az OKTH elnöke, majd megkezdődött a vita. * * * Ezzel az Országgyűlés nyári ülésszakának első munkanapja — amelyen felváltva elnökölt Sarlós István, Péter János és Cservenka Fe- rencné — befejeződött. A képviselők ma folytatják az OKTH elnökének beszámolója feletti vitát. Parlamenti mozaik Fotók, kézszoritásokkal Kádár János köszönti Medgyessy Péter pénzügyminisztert A Parlament folyosóján ismerősen közlekedők tudják, hogy minden ülés kezdete szertartás egy kicsit. Nincs ez másképpen most sem. Vagy mégis? Annyiban mindenképpen, hogy most hangzik el először, úgymond nyilvánosan, azoknak a személyi változásoknak a bejelentése, amelyeket a zárt ülésen alig néhány perccel ezelőtt fogadott el’ a T. Ház. A 11 óra előtti csengőszót követőért elsőként Lázár György foglalja el a helyét. Illetve csak foglalná, mert sokan gratulálnak neki, csakúgy, mint Németh Károlynak és Grósz Károlynak. És Horváth Istvánnak, őszinte elismerés érződik majd a kézszorításokból. A fotóriporterek a szokásosnál is több felvételt készítenek. Sarlós István, a Parlament elnöke bejelenti a személyi változásokat. Régi parlamenti tudósítók a megmondhatói: e helyütt, tehát a nagyteremben szokatlan taps csattan fel, amikor Losonczi Pál munkásságát méltatja nyugállományba vonulásának bejelentésekor. A mostani tudósítónak kötelessége nyomban hozzátenni: ez a taps annak a húsz esztendőnek szól, amelyet az Elnöki Tanács elnöke eredmény esen. eltöltött az első számú állami vezetői poszton. Várjuk a programot Dr. Iványi Lajos, a Gyomaendrődi Lenin Tsz elnöke két Napirendet is megkülönböztetett figyelemmel kísért. Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának tagjaként részt vett a büntető jogszabályok módosítását összefoglaló törvényjavaslatok megvitatásában. Az ebédszünetben, az ülésterem padjai között mégis, inkább a költségvetés alakulásából adódó helyi és országra szóló feladatokról szólt. — Minden gazdálkodó szervezetnek tudomásul kell vennie, hogy a jövőben csak saját erejéből fejlődhet. Ilyen körülmények között nem számíthat az állam segítségére, ügyesebben, gazdaságosabban, jobban kell dolgoznia. A mi szövetkezetünk jelenleg csöppet sincs irigylésre méltó helyzetben. Három éven keresztül pusztító aszály tizedelte a termést a földeken, s ha ez az állapot akár csak egy évig is tart még, nem tudom, hogyan viseljük el. Mégis, azt hiszem, tagságunkat sikerült felkészíteni az újításra. Mint képviselőnek, feltétlenül szólnom kell arról a hangulatról, ami a legjellemzőbb most itt a Parlamentben, 'többnyire már nem azon gondolkodunk: hogyan hízott a duplájára a tervezett költségvetési hiány. Nem az okokat keressük elsődlegesen, hanem a kivezető utat. Sürgősen várjuk az új kormányprogramot, akár többet is, hogy kiválaszthassuk közülük a legmegfelelőbbet. II törvényesség a kormányzás alapja Meglehetősen komor hangulat kísérte a pénzügyminiszter szavait, amikor a tavalyi költségvetés alakulását jellemezte. Ügy tűnt, a napirend lezárása, a határozathozatal sem feledteti egykönnyen az elhangzottakat. Mégis, amikor dr. Markója Imre igazságügyminiszter szólásra emelkedett, hogy megtartsa expozéját a büntető jogszabályok módosításának témájában, legelső mondatával mosolyra fakasztotta hallgatóit: — Ne keressen senki kapcsolatot az előbbi napirend, a költségvetés tárgyalása és a most következő gondolatok között. A helyzet épp úgy hozta, hogy e két törvényjavaslat egymás után következzék. Ám aki végighallgatta a miniszteri beszédeket, jócskán talált a két témában érintkezési pontokat. S ez nem véletlen. Hiszen csöppet sem kell azon csodálkoznunk, hogy a büntetőtörvény ott szigorodik a leginkább, ahol a társadalmi vagyon védelméről, emberi felelősség, fegyelem szigorításáról van szó. Megnőtt a gazdasági élet tisztaságát sértő bűncselekmények súlya! A korrupciós bűncselekmények egyike — amikor állami szerv dolgozója a működésével kapcsolatban előnyt kér — ezentúl szabálysértés helyett már bűncselekmény, és az eddigieknél is súlyosabban büntetik, ha bűnszövetségben, vagy üzletszerűen követik el. Ugyancsak a gazdasági viszonyok változása tette szükségessé: ha valaki megkárosítja a hitelezőjét, a tartozás fedezetének elvonása váljék bűncselekménnyé. Azt már egy budapesti képviselő hangsúlyozta a felszólalásában, hogy egy-egy törvény módosításánál milyen felelősség hárul a törvényalkotóra. „Iustitia est fundamentum regnorum” — a törvényesség a kormányzás alapja. Vagyis, a törvényalkotás színvonala, megfelelő garanciák biztosítása egy egész nemzet fejlődését, boldogulását hosz- szú időre meghatározza. Békés megyei képviselők az ülésteremben Egy felszólalás elé Az ebédszünetben dr. Tóth Antal, Bács megye rendőrkapitány-helyettese és dr. Géczi István beszélget egymással. Mindketten a Honvédelmi Bizottság tagjai, de mosolyogva elárulják, hogy most éppen arról folyt a szó, hogy felke- rül-e az NB II-be a Kecskeméti SC ... Még komolyabbra fordítva azonban a szót, s látva az értesítésből, hogy Géczi, a Fradi 23-szoros válogatott, ötszörös bajnok kapusa, a Magyar Diáksportszövetség alel- nöke pénteken felszólalásra készül, most megkérdeztük: a tanszékvezető egyetemi tanár miről fejti ki majd gondolatait? — Arról, hogy mi, emberek, akik létrehoztuk a magasfokú civilizációt, annak is tudatában kell lennünk, hogy megóvjuk magunkat a magunk teremtette ártalmaktól. Másképpen fogalmazva, én úgy gondolom, minden embernek elsősorban a saját mikrokörnyezetében kell szétnéznie — sőt még ennél is jobban szűkíthetném a kört — annak érdekében, hogy valóban tisztább és szebb legyen a környezetünk. Arra is szeretnék majd kitérni, hogy én miben.látom a további kibontakozás útját, de ennél többet igazán nem szeretnék előre elmondani. Azzal búcsúzunk, hogy a diáksportról majd beszélgetünk Szarvason, a kertészeti egyetemisták ugyanis több táborra is készülnek a Körös menti «városban: jönnek diáksportta- nács-tagjaik, környezetvédőik, méghozzá július 27. és augusztus 2. között. ♦ ♦ ♦ A Hazafias Népfront Elnökségének javaslatára bővült az állandó bizottságok tagjainak száma. Megyénk képviselői közül dr. Eleki Jánost a• Mezőgazdasági Bizottságba, Vass Józsefnét a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságba, Magyar Pált a Mentelmi és összeférhetetlenségi Bizottságba választották. A parlamenti tudósításokat készítette: Fábián István, Gál Edit, László Erzsébet.
