Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-26 / 149. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. JÜNIUS 26., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM Megkezdődött az Országgyűlés nyári ülésszaka A nemzetközi tudományos kongresszus megnyitó ünnepségén Fotó: Kovács Erzsébet Személyi változások a párt- és állami vezető testületekben A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1997. június 23-i ülésén — mint az arról kiadott közlemény tartalmazta — szervezeti és személyi kérdésekről döntött, s ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. A Központi Bizottság: — Beck Tamást, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökét, a Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgatóját, Gyuricza Lászlót, az MSZMP Veszprém Megyei Bizottságának első titkárát, Iványi Pált, a Fővárosi Tanács elnökét, Medgyessy Péter pénzügyminisztert, Németh Miklóst, a KB osztályvezetőjét, Petrovszki Istvánt, a KB osztályvezetőjét és Tatai Ilonát, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatóját tagjai sorába választotta, — Németh Károlyt felmentette az MSZMP főtitkárhelyettesi tisztségéből; — Lázár Györgyöt megválasztotta az MSZMP főtitkár- helyettesének ; — Losonczi Pált saját kérésére, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt felmentette politikai bizottsági tagságából; — Sarlós Istvánt saját kérésére, érdemei elismerése mellett felmentette politikai bizottsági tagságából; — Berecz Jánost és Csehák Juditot megválasztotta a Politikai Bizottság tagjának; — Havasi Ferencet felmentette központi bizottsági titkári tisztségéből; — Horváth Istvánt felmentette központi bizottsági titkári tisztségéből; — Fejti Györgyöt, Lukács Jánost és Németh Miklóst megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. * * * Az Országgyűlés tegnap délelőtt zárt üléssel kezdte munkáját. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke előterjesztette a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének együttes személyi javaslatait. Ezt elfogadva az Országgyűlés Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét e tisztségéből, elnöki tanácsi tagságának meghagyásával — érdemei elismerése mellett, saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt — felmentette; Németh Károlyt, az Elnöki Tanács tagját az Elnöki Tanács elnökévé megválasztotta. Ezt követően az Országgyűlés elnöke isrrtertette az Elnöki Tanács levelét, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének ajánlása alapján javaslatot tett személyi kérdésekben. Ezt elfogadva az Országgyűlés Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét e tisztségéből — érdemei elismerése mellett, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettesévé történt megválasztása miatt — felmentette; Grósz Károlyt a Minisztertanács elnökének megválasztotta; Czinege Lajost, a Minisztertanács elnökhelyettesét e tisztségéből — érdemei elismerése mellett, saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt — felmentette; Horváth Istvánt a Minisztertanács elnökhelyettesévé megválasztotta. Csütörtökön az Országház Nándorfehérvár termében Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke előtt Grósz Károly és Horváth István letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP főtitkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. * * * A testület ezt követően néma felállással adózott a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök emlékének; az elhunyt képviselő érdemeit az Országgyűlés jegyzőkönyvében örökítették meg. A képviselők ezután döntöttek az Országgyűlés ipari bizottságában elhalálozás miatt megüresedett elnöki tisztség betöltéséről: a bizottság elnökévé Juhász Mihályt, a Papíripari Vállalat vezérigazgatóját, képviselőt (Budapest 65. vk.) választották. Ugyancsak határoztak arról, hogy az Országgyűlés állandó bizottságainak létszámát kibővítik. A képviselők határoztak a tanácskozás tárgysorozatáról: O A Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; O A büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok tárgyalása; O Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolója a környezet- és természetvédelemnek a VI. ötéves tervben elért eredményeiről, a VII. ötéves terv feladatairól, az OKTH munkájáról. Az elfogadott napirendnek megfelelően Medgyessy Péter pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Medgyessy Péter expozéja Bevezetőben elmondta: a gazdasági helyzet értékelésénél abból célszerű kiindulni, hogy az 1983—84-ben szigorító intézkedések hatására javuló külkereskedelmi és pénzügyi egyensúlyi folyamatok utólag nem igazolható optimizmushoz vezettek. Visszatekintve, a gazdaságirányítás nem használta ki kellő következetességgel azt a lélegzetvételnyi lehetőséget, amelyet a külső pénzügyi folyamatok kínáltak. Noha 1985-ben a bérkiáramlás fokozódott, az import bővült és kissé a beruházási ráfordítások is emelkedtek, a várt gazdasági élénkülés, a teljesítmények javulása, # szerkezetátalakulási folyamat kibontakozása, nemzetközi versenyképességünk tervezett javulása nem következett be. 1985-től külső és belső egyensúlyi helyzetünk újra romlott, konvertibilis valutákban fennálló adósságunk tovább növekedett. * Ebben szerepe volt a múlt évben a cserearányok 1973 óta legnagyobb mértékű, több mint 7 százalékos romlásának. Néhány, remélhetőleg nem ismétlődő kedvezőtlen esemény, például a rendkívül súlyos aszály is hozzájárult ahhoz, hogy az összes hazai termék mennyisége csak 1,3 százalékkal növekedett. Sem az iparban, sem az építőiparban gyakorlatilag nem volt növekedés. A mezőgazdasági ágazat termelése meghaladta ugyan a gyenge 1985. évit, de az 1984. évit nem érte el. A növekedéshez ugyanakkor kedvezően hzzájárultak a kisvállalkozások is. A rosszabbodó feltételek ellenére a lakosság fogyasztása összességében 3 százalékkal bővült, de ez társadalmi rétegenként igen eltérően alakult. A népgazdasági beruházások növekedése a tervezett 1,7 százalék helyett elérte a 3 százalékot. Az ismertetett folyamatok egy része 1987. első felében is érvényesült. A különféle forrásokból származó, vállalatoknak nyújtott támogatások tavaly több mint 20 százalékkal haladták meg az 1985. évit, s így összességében annyi támogatást nyújtott a költségvetés, mint amennyi nyereség létrejött a népgazdaságban. Az összes ipari beruházás több mint felét az alapanyag- és energiaszektorra fordítottuk, a feldolgozó ipar fejlesztésére ezáltal a szükségesnél kevesebb maradt. Ennek is mindössze egyharmada szolgálta az új technológiák meghonosítását. Szerencsére vannak azért gyorsan megvalósuló, piacképes termékeket előállító, hatékony beruházások is. Az állami költségvetés 1986. évi hiánya 46,9 milliárd forint, valamivel több mint kétszerese az Ország- gyűlés által jóváhagyott ösz- szegnek. Joggal igényelték a terv- és költségvetési, az ipari és más bizottságok annak a magyarázatát, miért ilyen nagy az eltérés és a deficit összege. Az okok röviden a következőkben kereshetők: nem jött létre a termelésben a számított teljesítmény, és ehhez az alacsony teljesítéshez nem sikerült a belső elosztást hozzáigazítani. Ezt tükrözi, hogy a költségvetésnek a vállalatoktól és szövetkezetektől származó bevétele 9 milliárd forinttal elmaradt a tervezettől, a támogatások pedig — az elkülönített alapok támogatási többletét is ideszámítva — 16 milliárd forinttal meghaladták az előirányzottat. Felhalmozási célra a költség- vetés az előirányzottnál kétmilliárd forinttal nagyobb összeget költött, döntően a lakásépítés támogatása miatt. A társadalombiztosítási kiadások egymilliárd forinttal, a központi költségvetési szervek kiadásai 900 millió forinttal, a tanácsi támogatások 500 millió forinttal haladták meg a tervezettet. A nagy exportárveszteségeket, amelyek főként az élelmiszer-gazdaságot és a kőolaj-feldolgozást sújtották, az állam részben magára vállalta. A kormány az elmúlt évben _ megvizsgálta négv, rendkívül nehéz gazdasági helyzetben levő terület körülményeit — a szénbányászatét, a vaskohászatét, a magasépítő-iparét és a húsiparét —, s döntött a gazdálkodás körülményeinek rendezéséről. A kedvezmények nem mentesítették e vállalatokat súlyos gazdasági és politikai konfliktusok alól. Az Ózdi Kohászati Üzemek termelési szerkezetének átalakításakor több ezer dolgozó munkahely-változtatását kell gyorsan, szervezetten, s nem utolsósorban humánusan megoldani. A kormány a szerkezetátalakítás támasztotta pénzügyi igények alapján állapította meg a kedvezmények rendszerét, amelyek összességükben 11,5 milliárd forinttal terhelték az 1986. évi költségvetést .A nagy összegű támogatás ellenére tavaly számos, bár az 1985. évinél kevesebb vállalat és szövetkezet lett veszteséges. A veszteség összege meghaladta az 1985-öst. A veszteség több mint fele hét gazdálkodónál — főképp szénbányáknál és építőipari vállalatoknál — összpontosul. Ezek közül négy már az előző évben is hiánnyal zárt. Tavaly a korábbinál több mezőgazdasági termelőszövetkezet, az összes gazdaság 10 százaléka volt veszteséges. Veszteségrendezésre, szanálásra az állam 1986- ban több mint 10 milliárd forintot fordított. (Folytatás a 2. oldalon) Tudományos társaság a beszédjavításért Tegnap délután megkezdődött Gyulán a Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság kongresszusa. „Jubileumi ez az összejövetel, ahol az ország legkiválóbb, beszéddel és hangképzéssel foglalkozó szakemberei találkoznak” — mondotta dr. Hirschberg Jenő professzor, a társaság elnöke. — A tudományos társaság gondolata negyedszázada fogalmazódott meg, s jelenleg már 250 tagja van. Ez a kongresszus, amelyen jeles külföldi tudósok is részt vesznek, a XIV. a sorban. Sok feladata lesz még azoknak, akik a hangképzés, a beszéd és a hallás javításának szentelték az életüket. A tudományos tanácskozás színhelyéül azért is választották Gyulát, mert itt a gyógyító és szűrő munka példamutató.” A háromnapos kongresz- szus résztvevőit köszöntötte dr. Marsi Gyula, az MSZMP gyulai városi bizottságának első titkára és dr. Rácz László megyei főorvos. Ezt követően díszdiplomák átadására került sor, amelyet André Müller svájci, Antoni Pruszevicz lengyel és Marianne Spiecker Henke német szakember vehetett át. Kempelen Farkas-emlékérmet kapott a társaságtól Méret Vera budapesti, Babai László kőszegi logopédus és dr. Lampé István debreceni fül-orr-gége szakorvos. A megnyitó ünnepséget német, angol és magyar nyelvű előadások követték a szakterület kérdéséiről. Ma folytatódik az előadások sorozata, szombaton pedig a szép beszédre nevelés lesz a téma. B. Zs. Tanácskozott a KISZ megyei bizottsága A KISZ Békés Megyei Bizottsága tegnap tartotta soron következő ülését, melyen részt vett dr. Budácsik Lajos, a KISZ KB szervezési osztályvezetőjének helyettese (megyei instruktor) és dr. Albel Andor, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának politikai munkatársa (ifjúsági felelős) is. Szabó Béla első titkár vezetésével elsőként a rétegtanácsok működésének tapasztalatait és a további feladatokat beszélték meg. Megvitatták az élelmiszer- gazdaságban, az iparban és szolgáltatásban dolgozó fiatalok tanácsának eddigi tevékenységét, majd értékelték az egybegyűltek a középiskolai és szakmunkástanuló- rétegtanács 1986/87-es tanévben végzett munkájáról és az értelmiségi fiatalok éves fevékenységéről készült beszámolót is. Ezt követően Bodor Tibor titkár, a megyei KISZ-bi- zottság második félévi üléstervére tett javaslatot, amelyet — a szóbeli kiegészítésekkel együtt — a résztvevők egyhangúlag elfogadtak. Az ülés bejelentésekkel és hozzászólásokkal ért véget. Fogyasztók fóruma Drágább a zöldség, mint tavaly A szabadpiaci árusítás körülményeiről tárgyalt tegnapi, június 25-i ülésén a Fogyasztók Megyei Tanácsa. Megállapította a testület, hogy Békéscsabán és Gyulán viszonylag megfelelő piac és vásárcsarnok áll a termelők, a kereskedők és a fogyasztók rendelkezésére. Orosházán, Szarvason és Békésen viszont elengedhetetlen a korszerűsítés. A zöldség-, gyümölcsforgalmazás helyzetéről Steigerwald György, az FMT elnöke számolt be. Elmondotta többek között, hogy ezeknek az áruknak az eladásában nagy szerepük van a kistermelőknek és a magánkereskedőknek. Igaz, az utóbbi években a fogyasztási szövetkezetek és az állami kiskereskedelem is egyre több zöldséget és gyümölcsöt vásárol a háztájiból. Sajnos, ebben az évben visszaesett ez a tevékenység, de ennek az a legfőbb oka, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt kevesebb a felhozatal. A békéscsabai nagybani piac beváltotta a hozzá fűzött reményeket, csak az a gond, hogy az áruk mintegy 80 százalékát más megyékben értékesítik, a felvásárlók között akad iparengedély nélküli „kereskedő” is. Az idei tapasztalatok azt mutatják: a jövőben még átgondoltabb kereskedelempolitikára van szűk- • ség. A zöldségárak az idén átlagosan 30-35 százalék-. kai voltak magasabbak, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. Ezután jelentést hallgattak meg a Fogyasztók Kiváló Boltja verseny tavalyi tapasztalatairól. Minőségi fejlődést jelentett, hogy a versenyt két kategóriában hirdették meg, így bevonták a vetélkedésbe a kis és a nagyobb üzleteken kívül a szerződéses boltokat és a magán- kereskedőket is. Az értékelés szerint 28 egységet tüntettek ki a fogyasztók helyi tanácsai. Ebben az évben 74 bolt versenyez a cím elnyeréséért. S. S.
