Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-25 / 148. szám
1987. június 25., csütörtök o II beszédgyógyítás tudománya II városi pártbizottság ülése Nemzetközi kongresszus Gyulán Magyarországon évente mintegy 26 ezer beszédhibás gyermek kezelését látja el a logopédiás hálózat. A sok esetben későn felfedezett (ötéves korban végzett szűrések alapján) súlyos hangképzési vagy beszédzavarban szenvedő kezelésre előjegyzettek száma 19 ezer. Országosan 25—30 ezerre tehető a beszélőképességüket elveszített afáziás felnőttek száma (baleset, agyvérzés következtében), akik megfelelő kezeléssel nagyobbrészt re- habilitálhatóak lennének. Kezelésük gyakorlatilag megoldatlan, elegendő intézmény és szakember hiányában. A Magyar Fonetikai, Fo- niátriai és Logopédiai Társaság az idén Gyulán rendezi nemzetközi tudományos kongresszusát. A ma kezdődő rendezvény jelentőségéről és céljáról kérdeztük a házigazda gyulai megyei Pán- dy Kálmán Kórház fül-orr- gége osztályának főorvosát, dr. Borbényi Olivért: — A kongresszuson csaknem 140 szakember ismerteti 35 előadásban a szakterület helyzetét és eredményeit. Három fő témáról lesz szó: a fül-orr-gégészet, a foniát- ria (a hangképzés élettani hatásával, kortanával, gyógyításával foglalkozó tudomány) és a logopédia (beszédjavító tudomány) kapcsolatáról, az afáziáról és a szép magyar beszédről. Olyan sok a hangképzési zavarban szenvedő logopédiai beteg, hogy minden nagyobb kórházi osztályon szükség lenne szakellátásra. A beszédgyógyítás összetett, jellegzetesen tudomány- közi tevékenység. A jó és pontos diagnózis felállításához foniáter orvos, logopédus tanár, pszichológus, ideggyógyász, audiológus (hallásvizsgálattal foglalko- kozó) szakember, tehát teljes kórházi háttér szükséges. Megyénkben az audio- lógiai ellátás során nullától 18 éves korig kötelező a lakossági szűrés, a logopédusok pedig az óvodai középső csoportosok között kutatják fel a beszédhibás gyerekeket. A hallókészülékre szorulókat megfelelően ellátjuk, de a további következetes, folyamatos kezelésre, a foniáter, a logopédus és a szurdopedagógus munkájára nincs lehetőség. Az elmúlt két évben 1063 .hallókészüléket adtunk ki, a szűréseken pedig 125 rosszul halló gyereket találtunk. Foniátriai szakorvos nincs a megyében. Fül-orr-gégész 15 dolgozik a három kórházban és a hét szakrendelésen. A 14 főállású és 13 részfoglalkozású logopédus elsősorban gyermekekkel foglalkozik, pedig felnőtt tanítványuk is lenne. Egy utazó szurdopedagógus jár hozzánk Szegedről, ő tanítja a gyerekeket az együttélésre, a boldogulásra a nagyothalló-készülékkel. Sokat segít nekünk a Heim Pál Gyermek- kórház fül-orr-gége osztálya és az Orvostovábbképző Intézet foniátriai osztálya, a gyógypedagógiai főiskola, a Szegeden működő siketek általános iskolája és nevelő- otthona, azért, hogy a rászoruló gyermekek gyógyulását elérjük, társadalmi beilleszkedésüket, pályaválasztásukat segítsük. Reméljük, a kongresszus hatására eredményesebben oldjuk meg a megyei szak- ellátási gondokat, és sikerül kiépíteni az intenzív beszédterápiás Hálózatot is. Bede Zsóka (Folytatás az 1. oldalról) A testületi ülésnek nem az elsőtitkár-választás volt az egyetlen feladata. Ezt megelőzően ugyanis a párt- bizottság tájékoztatót hallgatott meg — Szabó Miklós előadásában — az MSZMP KB június 23-i üléséről. Az első titkár személyére vonatkozó javaslatot KeleA jelölésről Kelemen Sándor, a jelölő- bizottság elnöke: — A városi pártbizottság május 12-i ülésén kaptuk a megbízást a jelölésre. Az azóta eltelt időszak alatt 101 párttagtól — megyei és városi pártbizottsági tagoktól, üzemi, intézményi, gazdasági és pártvezetőktől, valamint tanácsi tisztségviselőktől — kértünk javaslatot. A beszélgetések során a jelölést meghaladó észrevételek is elhangzottak, amelyeket a későbbiekben a káder- és politikai munkában hasznosítani kell. A véleményekből az is kitűnt, hogy a városban — nem csak a párt- bizottság körében — nagy várakozás előzte meg a személycserét. Végül is összesen 12 párttag neve merült fel. A megkérdezettek többsége Kutas Gyula indítása mellett volt. men Sándor terjesztette elő. Részletesen ismertette a jelölés menetét, az annak során elhangzott véleményeket és a szóba került személyek neveit. A javaslatokat alaposan mérlegelve, a többségi vélemény alapján végül is Kutas Gyulát, a megyei pb párt- és tömegszervezetek osztályának vezetőjét javasolta megválasztani. Mivel a pártbizottság ülésén más javaslat nem hangzott el, a jelölőlistára, majd a szavazócédulára is Kutas Gyula neve került fel. A szavazatok összeszámlá- lása is ezt az egyöntetűséget tükrözte: a testület 6 ellen- szavazattal Kutas Gyulát megválasztotta Békéscsaba város pártbizottsága első titkárának. Á. Z. A csabai első titkár Kutas Gyula 1941-ben született Makón. Munkáscsaládból származik. A mezőgazdasági technikum elvégzése után a Békés Megyei Állatforgalmi Vállalatnál helyezkedett el brigádvezetőként, ahonnan 1960-ban a Gyulai Köröstáj Tsz egyik jogelőjéhez helyezték. Ott különböző feladatokat látott el. Volt mezőgazdász, gépcsoportvezető, állattenyésztő, végül üzemgazdász, 1968-ig. Ekkor a szövetkezet párttagsága csúcstitkárrá választotta. Ebből a funkcióból került 1972-ben a Politikai Főiskola nappali tagozatára, majd onnan annak elvégzése után, 1975-ben a megyei párt- bizottság párt- és tömegszervezetek osztályára. Itt először politikai munkatársként, később osztályvezető-helyettesként, 1975 szeptemberétől pedig osztályvezetőként dolgozott. Nős. Két gyermekek van. A pártnak 1959 óta tagja. Művészek a tehetséggondozó táborból Nyári akadémia tanároknak Tarhos a fiatal vonósok Mekkája — így is nevezhetnénk a békés-tarhosi zenei napok egy hagyományos rendezvényét. A Jeunesses- táborok sorába lépve évről évre egyre több zeneiskolást gyűjt zenekarába az ország más vidékeiről és a megyéből is. Az Ifjú Zenebarátok Magyarországi Szervezete három éve rendszeresen meghívja ide a külföldi testvérszervezetek muzsikusait, az idén például a hamburgiakat. Az érdeklődés a gazdag programnak, a gyerekekkel együttműködő neves művészeknek, s a külföldi karmestereknek szól. A tábor vezetője a békési zeneiskola igazgatója, Fejes Aw- tal, így beszél munkájukról: — A mezőgazdasági szak- középiskola tarhosi kollégiumában ideális otthonra lelünk 9 napra. Naponta kétszer kétórás szólampróbát tartunk a megye zeneiskoláinak vonóstanáraival. Űk tanítják meg a 13—10 éves korú fiataloknak az előadásra kerülő műveket, a vendég karmesternek, a szólistáknak zenekari összpróbákra, a művészi kidolgozásra kell ügyelniük. Az idén is jónak tartották a műsorválasztást a résztvevők. Ez a tehetség- gondozó tábor azoknak is otthont ad, akik már kirepültek tőlünk. Célunk, hogy sok új művet tűzzünk műsorunkra a jövőben és megtartsuk azt a vonzerőt, amelyet a fiatal művészek ittléte jelent. Raphael Jacek Delekta krakkói vendégkarmester másodszor vesz részt a tábor munkájában. Karmester és brácsa szakon végzett 1981 - ben a krakkói zeneművészeti főiskolán: — A krakkói operában 300 előadás van már mögöttem — mondja —, koncertezem lengyel zenekarokkal, tanítok az akadémián, valamint a zenei általános és középiskolában. Sokat foglalkozom gyerekekkel, össze tudom hasonlítani a magyar és a lengyel zeneoktatás rendszerét, eredményességét. Ezek a gyerekek itt Tarhoson is a zene megszállottjai, nyitottak, érdeklődőek, fogékonyak. Megpróbálom egy hét alatt a lényegét nyújtani annak, amire otthon egy évem van. Nagyon jó a fiatal szólistákkal a gyerekek kapcsolata, ösztönzi őket a jó példa. Szeretném, ha szorosabbra fűzhetnénk a szálakat a krakkói és a Békés megyei zeneiskolák között, ősszel és tavasszal a krakkói operával az NSZK-ban szerepelünk, Katowiczében felvételt készítek a rádió és televízió zenekarával, decemberben pedig egy meseopera bemutatójára készülök. Egyszóval tervem és teendőm van elég. A vonószenekari tábor két fiatal művészszólistája Stuller Gyula hegedűművész és Tytus Miecznikowski lengyel gordonkaművész. Őket hallgatva megalapozottnak érezzük a jóslatot: a jövő két nagyon sikeres tehetségével találkozhattunk. Stuller Gyula 24 éves, a lengyel fiú 22. Karrierjük biztatóan indul, tehetségük, szorgalmuk töretlen. — A Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskolán 1986- ban kaptam diplomát — meséli a hegedűművész. — Tanultam Londonban, Zürichben, jelenleg a svájci Sion- ba készülök, szeptembertől ott tanítok. Hatéves koromtól hegedülök. Édesanyám, Németh Éva kísér zongorán, általa jutottam most Tarhos- ra is. Nagyszerű érzés együtt játszani a gyerekekkel, érzem az őszinte örömüket. A célom; szeretnék jól hegedülni, ez a világon a legfontosabb számomra. Koncertezem itthon és külföldön, legközelebb a drezdai filharmonikusokkal játszom, augusztusban szerepelek a sioni Varga Tibor nemzetközi hegedűversenyen. Tytus krakkói fiatalember, ugyancsak 6 évesen kezdett hegedülni. Egészen fiatalon rendkívüli sikereket ért el; Lublinban országos első. Amerikában, Interlochen városában nemzetközi versenyen lett az első. Győzelmei jutalmául koncertturnén vehetett részt Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban. Egy kartörés vetett véget hegedűs karrierjének. — Két műtét után csellójátékkal próbáltam erősíteni a kezemet, végül megmaradtam ennél a hangszernél. Másfél évig valójában nem léteztem zenészként. A türelem, tanáraim bizalma tartotta bennem a lelket. Két évig úgy fogtam a vonót a csellón, amint a hegedűn kell. Perényi Miklós gordonkaművésszel Krakkóban hozott össze a sors, később itt Magyarországon lehettem a tanítványa. Gulyás Márta zongoraművész a kísérőm, neki igen sokat köszönhetek. Jelenleg Bernben vagyok svájci ösztöndíjas. A tarhosi vonószenekari tábor idei évada a tegnap esti záróhangversennyel véget ért. Jövőre újra találkoznak itt a fiatal tehetségek. Bede Zsóka Tanácsülés Sarkadkeresztúron Tegnap délután a község közrendjét és közbiztonságát vitatták meg a sarkadke- resztúri tanácstagok. Szeker- czés János rendőr törzsőrmester, körzeti megbízott írásbeli beszámolójából megtudhatjuk, hogy az elmúlt két évben sem állam elleni, sem szerfiély elleni bűncselekmény nem történt Sarkadkeresztúron. A legtöbb gondot a közlekedés rendbontói okozták: ’86-ban 5 bűncselekmény és 22 szabálysértés vált ismertté. A körzeti megbízott rendszeresen tart alkoholszondás ellenőrzést. Sokan közlekednek kivilágítatlan kerékpárral, úgy tűnik, számukra a helyszíni figyelmeztetés hatástalan. Ezért az ilyen szabály- sértést a továbbiakban helyszíni bírság követi majd. A körzeti megbízott beszámolója megelégedéssel szólt a helyi önkéntes rendőrök megbízható, jó színvonalú munkájáról. A tanácstagok — a bejelentések között — megismerték a Sarkad—Sarkadkeresz- túr közötti gázvezeték tanulmánytervét és költségbecslését. Korábban a falugyűlés úgy határozott, hogy a vezetékes gáz minden más beruházással szemben elsőbbséget élvez. Ezért a tanács beadja az Ipari Minisztériumhoz a gázfelhasználási engedély iránti kérelmet. Száztizenkét kémia és technika szakos általános iskolai tanár érkezett a héten Szegedre. A tanárok XVII. nyári akadémiájának június 26-ig tartó szakmai és módszertani továbbképzésére a három dél-alföldi megyén kívül Pest és Szolnok megyéből is érkeztek pedagógusok. Éppen egy előadás szünetében futottam be a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola kémiatanszékére. Megyénkbelit keresve találomra egy battonyai tanárt, Sellei Pált szólítottam meg, "aki csakhamar odahívott még hat Békés megyei pedagógust, köztük Lechner Erika megyei kémia-szaktanácsadót, békéscsabai tanárt, akit arról kérdeztem, hogy van-e a mostani előadásoknak valami hangsúlyozott gondolatköre. — Mindannyiunknak úgy tűnik, hogy nem volt véletlen a nyitó előadás témája, amelyet az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal osztályvezetője tartott az ipari hulladék kezelésének aktuális hazai kérdéseiről. — Mit „tanultak” eddig? — Hallottunk az atomszer- kezet-kutatás legújabb eredményeiről, valamint a fehérjék és a nukleinsavak szerkezetéről szerzett legfrissebb ismeretekről. — Nagyon érdekesek számunkra azok a laborgyakorlatok — szól közbe Pusztainé Szabó Margit Orosházáról —, amelyeket itt végezhetünk el a tanítási anyagokhoz kapcsolódva. Most a finomabb részleteket is meg tudjuk figyelni. Ezenkívül egy nagyon érdekes üzemlátogatáson is részt vettünk a Csongrád Megyei Tejipari Vállalatnál, ahol a féltartós tej gyártásába is betekinthettünk. — Tudnak-e elég kísérletet folytatni a kémiatanárok otthon, az iskoláikban? — kérdezem újra a szaktanács- adót. — Néhány perifériás helyzetű iskolát nem számítva. Békés megyében jól felszereltek az iskolai szertárak. Lehet kísérletezni. A fő gond azonban nem ez, hanem szakosellátottság. Még mindig olyan kicsi a „kínálat”' kémia szakos tanárból, hogy az csak a rajz, vagy az ének szakhoz hasonlítható. — Mi van még hátra a „kémia tagozat” programjából? — A legjobban azt a kirándulást várjuk, amelyen közös kívánságunkra az algyői olajmezőre látogatunk, de érdekes előadások vannak még hátra, köztük egy, a szegedi biológiai kutatóról, izgalmasnak ígérkeznek a fórumok a VI. és a VIII. osztályos tankönyvekről. A lengyel karmester már 1984-ben is vezényelte a tábor zenekarát (pleskonics) „Az élet egy kabaré" Lassan már a tragikomédiára kezd inkább az élet hasonlítani — vélhetik sokan az olvasók közül, de mentségemre legyen mondva, a cím nem az én ötletem volt: a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központban megtartott előadás „futott” ezen a néven. Napjainkra már az is nyilvánvalóvá vált, hogy még a „tiszta” művészet sem függetlenedhet a „piszkos” anyagiaktól: legalábbis ezt sugallta a nézőtér két oldalára feltűzött és a zenekari árok szélére leterített (amit az első két-három sorban ülőkön kívül senki sem látott) hatalmas, az Állami Biztosítót reklámozó transzparens. Magáról a műsorról nefn lehet sokat elmondani. Két szóval jellemezhetném: tipikus hakni. (Végh Antal ominózus novellája óta azonban vigyázni kell ezzel a kifejezéssel, ezért inkább úgy fogalmaznék, hogy tipikus vidéki vendégszereplés volt.) Kalocsay Miklós a magyarországi kabaré megszületéséről, a század első felének komédiásairól — Nagy Endréről, Vadnay ' Lászlóról és másokról — anekdotázgatott. A helyzetkomikumokra épülő kabaréjelenetek — a maguk műfajában — kiválóak voltak. A szereposztással sem lehetett gondunk, hiszen „színész-nagyágyúink” — Haumann Péter, Inke László, Balázsovits Lajos, Pécsi Ildikó — játszottak. (Fellépett még Bajza Viktória és Nyerges Ferenc.) Ám az embernek mégis az volt az érzése, hogy az ilyen produkciókat még sokkal könnyebb elviselni a tévé képernyőjén — hiszen a műsor ideje alatt beszélgetni, kártyázni, kávét főzni és egyéb más értelmes dolgot is lehet csinálni — mint a színház nézőterén —, 100 forintért, ahol az ember másfél órás ücsörgésre van kárhoztatva. (bundula)
