Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-18 / 142. szám
BÉKÉS MEGYEI világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 1987. JÜNIUS 18., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint \ .......................................„ T anévzáró igazgatói értekezlet Békéscsabán XLII. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM ' i „Oktatási rendszerünk új szakaszhoz érkezett” Tegnap délelőtt Vámos László, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője nyitotta meg az oktatási intézmények igazgatóinak hagyományos tanévzáró értekezletét Békéscsabán. A tanácskozáson a megyei párt-, állami és tömegszervezeti vezetők mellett részt vettek a szaktanácsadók és a szakigazgatási szervek képviselői is. Első napirendi pontként Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes tartott előadást közoktatás-politikánk aktuális kérdéseiről. Beszédében hangsúlyozta, hogy oktatási rendszerünk új szakaszhoz érkezett, mert befejeződött a távlatos programok kimunkálása és a helyi szabályozások kidolgozása. Ezek természetesen mind csak eszközök az oktatási rendszer megváltoztatásában, a cél megvalósításában, az iskolai oktató-nevelő munka minőségének javításában. Most a pedagógiai jellegű elképzelések megvalósításának az ideje érkezett el, amelyekkel előre lehet vinni az oktatási rendszer fejlesztését. E bevezető gondolatok után Gazsó Ferenc elemezte a különböző oktatási fokozatok sajátos feladatait. Az >óvodákról szólva a következőket hangsúlyozta: — Az óvodákban javultak a feltételek, hiszen a demográfiai hullám levonulása révén átlagosan 96 százalékos a hely- kihasználás az országban. A tartalmi munkában két feladat kap elsőséget: a kisgyermekek testi és pszichés fejlődésének biztosítása és a nyelvi-kommunikációs képességek fejlesztése. Az óvodás korú gyermekek fiziológiai és pszichológiai igényeinek kielégítése érdekében meg kell szabadítani az óvodát minden iskolásítási törekvéstől, módszertől! A nyelvi kommunikáció óvodai fejlesztése azért vált létfontosságúvá, mert addig az általános iskolában sem lehet előbbre lépni. Márpedig a helyzet katasztrofális, nemzetközi összehasonlításban a korábbi 5-6. helyről az utolsó előttire, a 16. helyre estünk vissza az 1986-os mérések szerint. Ez nagyon aggasztó, tehát a változtatás sürgetővé vált. Az általános iskolában — folytatta az előadó — megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a kezdő szakaszra. A magyar alapfokú oktatás alacsony hatékonysága éppen abban kereshető, hogy nem alakulnak ki a tantárgyszerű, felső tagozatos oktatásig az alapvető készségek és képességek, valamint az önálló ismeretszerzés képessége. Hiba volt a történelmi előzmények nélküli módszerek bevezetése, a módszerek fetisizálása. Teháí fel kell szabadítani például a nyelvi- koíimunikációs készségek fejlesztését minden módszertani kötöttség, séma alól, s a pedagógusokat az általuk legjobbnak tartott módszer alkalmazására kell serkenteni. A matematika tantárgy korrekciója megtörtént, a tanterv alapja megmaradt, de visszakerült a numerikus számolási készségek fejlesztése. Az előadó következő gondolatmenete igen nagy érdeklődést váltott ki: — A tanterv nem törvény, hanem a pedagógiai munka kerete. Amit az adott gyermekközösséghez, az egyénhez kell igazítani. A körülmények figyelembevételével a törzsanyagnál is lehet, sőt kell is változtatni. Az előadó emlékeztetett arra, hogy a közhiedelemmel ellentétben nemzetközi, jó pozíciónkat továbbra is őrizzük matematikából. Két tárgy problémáját viszont nem sikerült megnyugtatóan megoldani: a technikáét és a környezetismeretét. Ez utóbbinál szó van arról, hogy az első három osztályban nem is tanítanák. Az alsó tagozatra váró feladatok között megemlítette, hogy át kell újra gondolni a szak- rendszerű oktatást abból a szempontból, hogy ebben a korban a gyerekek erősen és személyesen kötődnek pedagógusaikhoz. akik csak hosz- szabb együtt munkálkodás során lennének képesek a személyiségalakításban is korrekciókat végezni. A felső tagozatnál sem lehet a magyar közoktatás elégedett a képességek, készségek fejlesztésével. A differenciált, eredményesebb oktatás érdekében kerülni kell a formalizmust, az eredmények statisztikai szemléletű hajszolását. Várhatóan a — tehetséggondozást szolgáló — tagozatos osztályok száma növekedni fog, a fakultációt pedig a képességek és készségek differenciált fejlesztésének a szolgálatába kell állítani. A miniszterhelyettes elképesztő adatokkal szolgált a Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes a közoktatás feladatairól tartott előadást túlórák ismertetésével. Egy hónap alatt 2,2 millió túlórát teljesítenek a pedagógusok, s ebből csak 870 ezer a helyettesítés. Ez bizonyítja a pedagógusok rendszeres túlterhelését és azt is, hogy nem reálisan, a feltételekhez igazodóan tervezik a nevelők elfoglaltságát. A továbbiakban a miniszterhelyettes elemezte az oktatásban, nevelésben tapasztalt anomáliákat. Hogy az általános iskolát végzett gyerekek egyötöde alkalmatlan — fejlettségi szintje miatt — a továbbtanulásra. Márpedig1 ez a mai gazdasági követelmények közepette elfogadhatatlan. Ezért a mai általános iskolát alkalmassá kell tenni arra, hogy minden normál képességű gyerek legalább arra a szintre eljusson, hogy eredményesen részt vehessen az alsóbb szintű szakmai képzésben. Ehhez viszont a nemzeti alapműveltséget át kell rendezni és a gyerekek átlagos képességéhez igazítani az ismeretátadás színvonalát. A középfokon — állapította meg Gazsó Ferenc — még a szinten tartás is kemény küzdelem árán lesz elérhető a tárgyi feltételekben. Tehát általános, nagy minőségjavítás reálisan nem tervezhető. A Művelődési Minisztérium két fejlesztést indított el: a kétnyelvű iskolák hálózatának kiépítését, valamint a fakultációs rendszer átalakítását. Ez utóbbiak kialakítása mind tartalmában, mind szervezetében az iskolák feladata, és a továbbtanulás szolgálatába kell állítani. Ezen felül kötelezővé fogják tenni a két idegen nyelvet. A szakképzés is átalakítás előtt áll. Az iskolák egy- harmadában a tanulók több szakma alapjait fogják megtanulni, s erre alkalmassá tehetők a technikusképzést folytató iskolák. A szakmunkásképzésben komoly gondok vannak, a gyerekek többségénél csak a hiányzó alapismeretek pótlásáig jut el az iskola. A jövőben odáig kell eljuttatni a gyerekeket, hogy legalább a második szakma megszerzése ne ütközzön olyan nagy akadályba, mint az elsőé. Ezt a gazdasági változások is megkövetelik az iskolától. Végezetül néhány általános pedagógiai tennivalót fogalmazott meg Gazsó Ferenc. Hangsúlyozta, hogy a kormányzat a pedagógiai eredményekre kíváncsi, nem az eszközökre és módszerekre, amivel el lehet érni. Az iskolai önállóságnak egyetlen értelme van: ha az iskolai munka minőségének javítását szolgálja. Ennek kimunkálásához hosszú idő kell, és vigyázni kell arra, hogy a helyi szabályozás ne vezessen belső elbürokratizálódáshoz. Az előadó végezetül szólt az irányításban bekövetkezett változásokról, majd a megye pedagógustársadalmának jó pihenést kívánt. A tanácskozás szünetében Honffy Pál, a Tankönyvkiadó Vállalat főszerkesztője az ifjúsági ház előcsarnokában kiállítást nyitott meg a pedagógiai munkát segítő szakmai kiadványokból. A tanévzáró értekezlet szekcióülésekkel folytatódott, amelyeken az elmúlt tanév munkáját értékelték. * * * Gazsó Ferenc útban hazafelé megállt Békésen, ahol megtekintette az új nevelési központot, valamint a Békési Galériát. B. S. E. Nagy figyelmet és érdeklődést váltottak ki a jövőt elemző gondolatok Fotó: Gál Edit Hogyan sikerült? Fotó: Fazekas Ferenc Kézben már a bizonyítvány Néhány általános iskolában már kiosztották az év végi bizonyítványokat. De még több kisdiák bizakodva, néhányan pedig bizony aggódva várják azt a pillanatot, amikor megtudják, hogyan tanultak az elmúlt évben. Szerte az országban — így Békés megyében is — ezekben a napokban kapják meg a diákok az általános iskolai értesítőket. Mi tegnap a Békéscsabai Szabó Pál Téri Általános Iskolában jártunk a tanévzáró ünnepségen. * * * Az első osztályos Sajtos Pistinek már kezében van a bizonyítványa. — Hallom a tanító nénidtől, hogy te az egész évben rosszul viselkedtél — szólítom meg a kisfiút. — Nem is igaz — szep- pen meg —, példást kaptam magatartásból. — Tudom, tudom, csak vicceltem, hiszen te vagy az osztály legjobb tanulója. — Akkor jó! — enyhül meg. — Szeretsz iskolába járni? — Hát... kicsit furcsa volt az elején, mert az oviban sokkal többet játszottunk. — Tudod már, hogy mi leszel, ha nagy leszel? — Állatorvos! — állítja egy hétéveshez illő öntudattal. — A tatának sok lova van, nála szerettem meg az állatokat. ö még csak az első lépéseket tette meg az általános iskolában, Csulik Gabriella pedig már búcsúzik az alma matertől. — A közgazdasági szakközépiskolában tanulok tovább — mondja. — Ilyen eredményre számítottál? — Nagyjából igen. Annak örülök, hogy fizikából és földrajzból sikerült javítanom, így hét ötösöm és ugyanennyi négyesem lett. . * * * Néhány napig még sokszor szóba kerül a családokban a bizonyítvány. Ám itt a nyár, a vakáció, és lassan elfeledkezünk a rossz, de jó eredményekről is. Szeptembertől azután minden kezdődik elölni... B. Cs. Tanácskozás a településfejlesztésről és a környezetvédelemről Az Országgyűlés település- fejlesztési és környezetvédelmi bizottsága Straub F. Brúnó elnökletével ülést tartott tegnap a Parlamentben. A testület az 1986. évi településfejlesztési és környezetvédelmi előirányzatok végrehajtásával foglalkozó jelentést, illetve a növényvédelemről, a talajerő-gazdálkodásról, a meliorációról és az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényerejű rendelet tervezetét vitatta meg. A megyei tanácsok 1986- ban készítettek először hosz- szú távú terület- és településfejlesztési koncepciót. Tovább folytatódott a területi kiegyenlítődés a településtípusok között. Az infrastruktúrában legelmaradottabb négy megye — Szabolcs- Szatmár, Békés, Borsod-Aba- új-Zemplén és Pest — a fejlesztési célok megvalósítására többletforrásokat kapott. A megyék egy része cél- támogatással is elősegíti apró falvas területeinek fejlődését. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal tájékoztatójához fűzött szóbeli kiegészítőjében Ábrahám Kálmán államtitkár, az OKTH elnöke egyebek közt elmondta: a környezetvédelmi követelmények következetes érvényre juttatását, a károkozással szembeni hatékonyabb fellépést szolgálja a levegőtisztaság-védelem szabályozásának korszerűsítése. Cselekvési program készült a veszélyes hulladékok káros hatásainak megelőzésére. Varga Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnök- helyettese arról szólt, hogy tavaly jelentősen meghaladta a vízfogyasztás a tervezett mértéket. Űjabb 74 település — összesen százezer ember — jutott egészséges ivóvízhez. a fejlesések 75 százaléka társulati formában, a lakosság anyagi erejének igénybevételével valósult meg. Ennek is köszönhető, hogy jelentősebb vízellátási panasz nem volt tavaly, még a rendkívül száraz nyári időszakban sem kellett kiterjedt vízkorlátozásokat elrendelni. Naponta 134 ezer köbméterrel több szennyvizet tisztítottak meg, és 390 kilométerrel lett nagyobb a csatorna- hálózat. Az igények azonban ma is meghaladják a lehetőségeket. Az ülésen Békési László pénzügyminiszter-helyettes áttekintést adott a gazdaság múlt évi teljesítményéről, gondjairól, s megvilágította, hogy a tanácsok milyen pénzügyi feltételek között gazdálkodhattak.
