Békés Megyei Népújság, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-17 / 141. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. JÜNIUS 17., SZERDA Ara: 1,80 forint XLH. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés Megye Tanácsának Végrehajtó {Bizottsága — Gyula­vári Pál megyei tanácselnök vezetésével — tegnap, június lG-án ülést tartott. A napirend a következő volt: — az új vállalati irányítás bevezetésének tapasztalatai a tanácsi vállalatoknál, az új forma hatása a megye iparára, — tájékoztató az erdőgazdálkodás helyzetéről és feladatai­ról, — bejelentések. Az állami vállalatok 1985- től új vezetési formában — vállalati tanács, küldöttgyű­lés, közgyűlés vagy hagyo­mányosan az igazgató általá­nos vezetésével — működ­hetnek. Megyénkben az át­térésben érintett 42 terme­lőegység közül 11-nél köz­gyűlés, 12-nél küldöttgyűlés és 16-nál vállalati tanács alakult. A megyei, illetve a helyi tanácsok által alapított 33 vállalat közül 9 hagyo­mányos formában működik, 3-nál vállalati tanács, 11-nél küldöttgyűlés, 10-nél pedig közgyűlés látja el az általá­nos vezetést. A formaváltás tapasztalatai összességében kedvezőek, az előkészítés és a választás többnyire jó lég­körben, a törvényesség és a demokrácia biztosításával zajlott le. A legnagyobb ne- hészséget annak megítélése jelenti, hogy a vállalatok gazdasági eredményeinek alakulásában mekkora sze­repe van az új vállalatveze­tési formáknak. Az átalaku­lás óta eltelt időszakban a tanácsi vállalatok továbbra is eredményesen gazdálkod­nak, termelésük kedvezőbb az országos átlagnál. Az Ipa­ri Minisztérium megyénk­ben működő önkormányzati vállalatainak tapasztalatai összességében szintén kedve­zőek. Mint a vitából is ki­A Szarvasi Körzetközpont KBT munkájáról, a kerék­párosok biztonságos közle­kedéséről, valamint egy, a kerékpárosokat érintő pályá­zati kiírásról tárgyalt júni­us 16-i, tegnapi kihelyezett ülésén, Gyomaendrődön a Békés Megyei Közlekedés- biztonsági Tanács Elnöksége. A Szarvasi Közlekedésbiz­tonsági Tanács 1984—86-os években végzett munkájáról szóló beszámoló elsőként a gyermekek, fiatalok közleke­désnevelésével foglalkozik. Az óvodáknak egységes te­matikát továbbított a KBT, s az oktatást évente egy-egy óvodában ellenőrzik. Felké­résre a gyermekeknek be­mutatót tartanak, a szülő­ket pedig közlekedési propa­ganda-előadásra invitálják. Az iskolásoknak megrende­zik az iskolakupa kerékpá­ros és segédmotor-kerékpá­ros versenyeket, támogatják az úttörő közlekedési rend­őrök képzését. Ami a fel­nőtteket illeti, a gépjármű- vezetők körében 11 év óta csendült, a jogi és szabályo­zási hézagok, bizonyos ese­tekben pedig a funkcionális zavarok megszüntetése in­dokolt. A testület az előter­jesztést a vitában elhang­zottakkal együtt elfogadta. Az erdőgazdálkodás — hangzottt el a második té­ma kapcsán — több száz éves múltra tekint vissza; az első rendelkezéseket még Mária Terézia idején alkot­ták. Ugyancsak egy rég­múltból származó adat: nemcsak napjainkban, ha­nem 100 évvel ezelőtt is ke­vés, sőt, lényegesen keve­sebb, mindössze 6 ezer hek­tár erdőterület volt a me­gyében, szemben a mai 23 ezer hektárral. Békés megye erdőgazdálkodása a Kecske­méti Erdőfelügyelőséghez tartozik, amelynek működé­si területe Bács-Kiskun, Bé­kés és Csongrád megyére ter­jed ki. Az erdősültség saj­nos nálunk a legalacso­nyabb, 4,12 százalék. A me­gye erdőterülete zömmel .az állami gazdaságok, a terme­lőszövetkezetek és a Kövi- zig kezelésében van. Az ál­lomány több mint fele tölgy, ezt követően a nemes és ha­zai nyárak, az akác- és az egyéb kemény lombú fák aránya a legmagasabb. A VI. ötéves tervben az erdő­felügyelőség megyénkben az minden ősszel és tavasszal megrendezik a Szarvasi Szerviz Március 15. brigád­jával és a szerviz dolgozói­val közösen a közlekedés- biztonsági műszaki napokat, ahol az elmúlt három évben 600 magánjármű biztonsági berendezését vizsgálták át. Tavalyelőtt a megyei KBT- vel közösen szervezték meg a közlekedésbiztonsági fó­rumot a gyomaendrődi ENCI szövetkezet kultúrtermében. A Békés Megyei KBT által meghirdetett Viharsarok Ku­pa elnevezésű autós és mo­toros találkozón három al­kalommal a szervasiak nyer­ték el a kupát. A gyalogosok és a kerék­párosok biztonságát szolgál­ja a Gyomaendrődön a 46- os főút déli oldalán tavaly­előtt kiépített kerékpárút és gyalogút, amely útszakaszon azóta gyalogos vagy kerék­páros baleset nem történt. Szintén 1985-ben adták át a békésszentandrási kerékpár­utat. A balesetek megelőzé­sét hivatottak szolgálni az ingyenes fásítási akcióra 1,8 millió forintot adott. Az öt évre tervezett 1500 hektárt 1610-re teljesítették. A VII. ötéves tervben mintegy 500 hektár erdő telepítésére le­het számítani. Továbbra is nagy gondot kell fordítani az erdővagyon védelmére, az új telepítésekre, valamint a kör­nyezet- és természetvédelmi funkciókra. Mint a vitában is elhangzott, megyénkben igen kevés az erdő, ezek óvá­sa, újak telepítése'kiemelten fontos. Ez nemcsak anyagi, hanem szemléleti kérdés is, amelyben az erdőgazdaság­nak, a mezőgazdaságnak és a lakosságnak egyaránt meg­van a tennivalója. A bejelentések sorában fo­gadta el a végrehajtó bizott­ság az intézményes gazdasá­gi érdekegyeztetés egyéves megyei tapasztalatainak összegzését. A testület hasz­nosnak ítélte a fórum tevé­kenységét és megbízta a me­gyei gazdaságkorszerűsítési koordináció ellátásával. Ugyancsak a bejelentések sorában szerepelt Békés me­gye területének levegőtiszta­ság-védelmi kategóriába so­rolása. Ennek értelmében az1 orosháza-gyopárosfürdői üdülőterületet, a dévaványai tájvédelmi körzetet, a kar- doskút-fehértói természetvé­delmi területet kiemelten vé­dett kategóriába sorolják. A vb. megbízta az illetékes szakigazgatási szervét, hogy a kiemelt kategóriába soro­lás előkészítésére tegyen in­tézkedéseket a szarvasi ar­borétum, a szabadkígyósi tájvédelmi körzet és a gyu­lai üdülő területe esetében. S. F. olyan KBT-intézkedések, mint a közúti jelzőtáblák, útburkolati jelek állapotá­nak ellenőrzése, a forgalom- ellenőrző akciók a baleset- veszélyesebb helyeken. Az elnökségi ülés máso­dik fő témája volt a kerék­páros közlekedés. Becslések szerint a megyében több mint 250 ezer kétkerekű gu­rul. A baleseti statisztikák következtetései szerint itt az átlagosnál magasabb a halá­los és súlyos sérülések ará­nya, továbbá kerékpáros balesetek főként lakóterüle­teken fordulnak elő, s a bal­esetet okozó kerékpárosok leggyakrabban az elsőbbségi és a "kanyarodási szabályo­kat szegik meg. A kerékpá­rost elütő gépjárművezetők pedig a sebességi, előzési és elsőbbségi szabályokat. A kerékpározók egyik nagy csoportját alkotják a gyere­kek. Megyénk iskoláiban rendszeresen foglalkoznak a tanulók kerékpáros közleke­désre való nevelésével, rend­Nagyszénástál Pusztaföldvárig Határszemle szakemberek részvételével A Békés Megyei Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Szövet­sége azzal is erősíti a tsz-ek együttműködését, hogy a me­gye kisebb tájkörzeteiben összevont határszemléket szervez. Erre a körzetben működő mezőgazdasági üze­mek szakvezetőit hívja meg, módot teremtve ezzel a jól szervezett és a jól végzett munka értékelésére, elisme­résére. Tegnap, június 16- án Nagyszénástól Orosházán át, Kardoskút és Puszta- földvár térségében járták a határt, értékelték az őszi ka­lászosok fejlettségét, állapo­tát, megbecsülték a várható termést. Figyelmük nem ke­rülte el a kukorica-vetéste­rületeket és a cukorrépát, valamint a zöldborsót . adó táblák állapotát. Szemet gyö­nyörködtető, a tavalyinál minden tekintetben jobb, gazdagabb terméslehetőség­gel találkoztak. Csukás Gyula, a tsz-szö- vetség titkárhelyettese el­mondta: a természet az em­ber szorgalmas munkáját csodává alakította. Március végén a búzák jelentős ré­sze még ki sem ktelt, most pedig alig 60 nap múltával Nagyszénástól Pusztaföldvá­rig a tavalyinál jobb nö­vényállománnyal találkoztak, nagyobb termést ígérő búza­táblákat láttak. Ebben a kör­zetben az eddigi becsléseket, a hektáronként 4700 kilót meghaladó férmés várható. Egyes szakvezetők — Kovács András, az Orosházi Dózsa Tsz főmérnöke, Szlovák György, a Kardoskúti Rákó­czi Tsz főagronómusa, Nagy András, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának főelőadója és Szász Lajos, a Pusztaföld­vári Lenin Tsz elnöke — szerint búzából hektáronként 6000 kilónál több termésre számítanak. Valamennyi ér­dekelt szövetkezetben a kö­(Folytatás a 3. oldalon) szeres az önkéntes kerékpá­ros vizsga. Sok iskola veze­tése csak azoknak a gyere­keknek engedélyezi, hogy ke­rékpárral járjanak iskolába, akik megszerzik a kerékpá­ros igazolványt. Az idős em­berek közül is sokan közle­kednek kerékpárral, ám a szabályokat általában nem nagyon ismerik, járművük kivilágítatlan, hiányosan fel­szerelt. Miután már nehe­zen remélhető, hogy ők ezen változtatnak, védelmükben olyan áthidaló megoldásokat lehet alkalmazni, mint az eltérő sebességű forgalmi áramlatok szétválasztása, to­vábbá azt, hogy a gépjármű- vezetők vigyázzanak' rájuk. Békés megye egyébként élen jár a kerékpárutak építésé­ben, s ezt a programot kez­dettől segíti és ösztönzi a KBT is. Napjainkig 25 tele­pülésen összesen csaknem 40 km hosszban 35 kerékpárút, mintegy tíz kilométer olyan kerékpárút — mely egyúttal gyalogút is —, épült, továb­bá csaknem 6 kilométeres kerékpárutat jelöltek ki. Végül a KBT elnöksége megvitatta a kerékpárok megvilágításának új rend­szerű megoldására kiírt pá­lyázatot. T. I. II kerékpáros közlekedéssel foglalkozott a megyei KBT elnöksége Pillanatfelvétel az első közös muzsikálásról Tarhos új üzenete: megnyílt a vonészenekari tábor Most játssza először együtt harmincöt ifjú muzsikus Kákái Rezső Kis verbunkos zene című szerzeményét a XII. tarhosi vonószenekari tábor „főhadiszállásán”, a mezőgazdasági szakmunkás- képző intézet nagytermében. Mindössze három fiú a sok lány között: az ember óha­tatlanul arra gondol, hogy már a zenei érdeklődés, a zenei pálya is elnőiesedett? A verbunkos zene felszaba­dultan, öröm-fortékkal és kecses-pianókkal repdes kö­rülöttünk, a tábornyitás első napjának első közös élménye ez Tarhoson. — Hat Békés megyei ze­neiskolából jöttek a legjobb vonós növendékek: Békés­csabáról, Gyuláról, Oroshá­záról, Gyomaendrődről, Szarvasról és Békésről, hogy eltöltsenek itt, ebben a lé­lekemelő környezetben ki­lenc hasznos és (reméljük) felejthetetlen napot — mondja Fejes Antal, a béké­si zeneiskola igazgatója, a tá­bor vezetője. — A harminc­öt békési növendéken kívül táborlakó lett az a négy, NSZK-beli, Hamburgból jött diák is, akik kitűnő vonós­négyest alkotnak, és június 17-én este alkalmi hangver­senyt rendeznek Gyulán, a SZOT-szállóban. Sokan visz- szatérő táborozok, itt voltak tavaly és azelőtt is, ez nyil­ván a tarhosi együttlét von­zóerejét és kivételes hasz­nosságát bizonyítja, hiszen a gazdag program mellett és közben kitűnő muzsikusok­kal is találkozhatnak. Idén például Krakkóból érkezik a vendégkarmester, Raphael Jacek Delekta, aki a június 24-i, táborzáró hangversenyt vezényli, itt lesz a Svájcban ösztöndíjas Stuller Gyula hegedűművész, Tytus Miecz- nikowski lengyel gordonka- művész, Németh Éva és Gu­lyás Márta zongoraművészek. A tegnapi tábormegnyitót és az első közös muzsikálást követően az elhelyezkedés volt a legfőbb feladat, este viszont az ismerkedési est a leghangulatosabb program. Ma megkezdődnek a rend­szeres szólampróbák: felké­szülés a záróhangversenyre, melyen Vivaldi-, Mozart- és Kófcai-műveket játszik majd a vonószenekar, a tábor ven­dégművészeinek közreműkö­désével. (S. e.) A képeslap haza: nem felejthető Fotó: Gál Edit Július 4-én: nemzetközi szövetkezeti nap Az Országos Szövetkezeti Tanács elnöksége felhívást bocsátott ki a nemzetközi szövetkezeti nap megünnep­lésére; a szövetkezeti szoli­daritás hagyományos nem­zetközi ünnepére július 4-én kerül sor, sorrendben ezút­tal 65. alkalommal. A felhívás kiemeli, hogy a tavalyi szövetkezeti kong­resszusok nyomán a mozga­lom mindhárom ágazata megújulva kezdte meg tevé­kenységét. A kongresszusi viták is kifejezésre juttat­ták, hogy a magyar szövet­kezetek hasznosan szolgál­ják tagjaik társadalmi-gaz­dasági érdekeit, tevékeny és megbecsült szerepet játszva szervesen illeszkednek a népgazdaságba. A mintegy 4700 szövetkezet a nemzeti jövedelem negyedrészét ál­lítja elő. A szövetkezetek és társulásaik a mezőgazdasá­gi termelésből 69, az ipari­ból 17, a kiskereskedelmi forgalomból pedig 36 száza­lékkal részesednek. A lakos­sági szolgáltatásoknak mint­egy felét végzik. A szövet­kezeti elveket alkalmazó különféle egyszerű vállal­kozások száma gyors ütem­ben nő, és már meghaladja a 40 ezret.

Next

/
Thumbnails
Contents