Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-09 / 108. szám

Váncsa Jenő előadásában eredményekről, a fejlődés lehetőségeiről szólt A Békés megyei műszaki fejlesztési hónap egyik ki­emelt rendezvénye volt a tegnapi, amit Békéscsabán az MSZMP Oktatási Igazgató­ságán az élelmiszer-ágazat intenzív pályára állításáról, annak feltételrendszerérői tartottak. A vendégeket — Váncsa Jenő mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari minisz­tert, Szabó Miklóst, az MSZMP Békés Megyei Bi­zottságának első titkárát, Gyulavári Pált, a Békés Me­gyei Tanács elnökét, a meg­hívottakat — Murányi Mik­lós megyei tanácselnök-he­lyettes üdvözölte. Váncsa Jenő előadásában érzékeltette a népgazdaság és benne a mindig is ki­emelt fontosságú élelmiszer- gazdaság helyzetét, az elért eredményeket, a továbblépés alternatíváit. Mint a mi­niszter mondotta: az élelmi­szer-gazdaság intenzív pá­lyára állítása egy fejlődési folyamat része, amely rész­ben már megvalósult. Ám a gyorsítás, mint újkeletű közgazdasági kategória egy­re sürgetőbben fogalmazódik meg. Az eddigi eredmények­re épülhet a gazdaság szer­kezeti megújítása és meny- nyiségi termelése mellett a minőségi követelmények tel­jesítése. Az eredmények: a világ élelmiszerexportjában elért 7. helyezés, az egy la­kosra jutó kivitelben ugyan­csak nemzetközi 7. hely ar­ra jogosít fel, hogy ennél többré is képesek vagyunk. Ám ehhez olyan további lé­pések szükségesek, amelyek szigorúbb követelményeket támasztanak a gazdálkodó szervezetekkel, az irányító apparátusokkal szemben. S bár tavaly a mezőgazdaság a harmadik legjobb évét zárta, elégedettségre nincs ok. Sok olyan tényező aka­dályozza a zavartalan ter­melést, feldolgozást és for­galmazást, ami ellen szigo­rú szabályozással, követke­zetes ellenőrzéssel, fegyel­mezett gazdálkodással tenni lehet és roppant időszerű. Ilyen a szerződéses viszo­nyokban fellépő anomáliák sorozata, a műtrágyaellátás rendezetlensége: nem rendel­tek eleget az üzemek, nem rendeltek a forgalmazók, nem szállították a gyártók a lekötött mennyiséget. A Húsipari Tröszt megszűnté­vel szabad felvásárlási te­rületté vált például a me­gye, gond lehet a későbbiek­ben a megyei feldolgozó­kapacitás kihasználása. így tehát olyan rendező elvek bevezetése szükséges, ame­lyek megszüntetik az elvte­len versengést. Az élelmiszer-gazdaság in­tenzív pályára állítására a szakminisztérium kibonta­kozási programot dolgozott ki az elkövetkező három esz­tendőre. Az alapelv tovább­ra is az, hogy a mezőgazda­ság. az élelmiszeripar a nép­gazdaságban stabilizáló sze­repet tölt be, s megkülön­böztetett figyelmet kap. A lakosság ellátása, a meny- nyiségi termékkibocsátás mellett a minőségükben ki­váló áruk növelésével együtt az exportpiacokon való több áru értékesítése továbbra is népgazdasági követelmény. A meglevő eszközökkel fo­kozni kell a vagyoni érde­keltséget, a vállalkozói kész­séget, alkalmazkodni a külső piacok tartós irányzataihoz. Ehhez szükségképpen hozzá­tartozik a minőségi követel­mények teljesítése, a ráfor­dítások csökkentése, a bel­ső érdekeltség hatékonysá­got szolgáló átrendezése. A miniszter előadásában arról is szólt, hogy június végéig elkészül a miniszté­rium hálózatfejlesztési ter­ve. amiben azzal számolnak, hogy növelni kell az ágazat öneltartó képességét. Ez szükségképpen együtt jár a feladat- és hatáskörök át­rendezésével, ágazati admi­nisztratív létszámcsökkentés­sel. A termelési feltételekről szólva említette, hogy meg kell fékezni az agrárolló to­vábbi nyílását, s nem elha­nyagolható cél a gazdasági­lag elmaradott térségek fej­lesztése. A hároméves ki­bontakozási program össze­függ a bevezetésre váró adó-, az ár- és a személyi jövedelmek reformjával. Négy korreferátum hang­zott el ezután. Hargittai Fe­renc MÉM-főosztályvezető- helyettes a növényvédelmi és agrokémiai szempontból vizsgálta a termelési felté­teleket. Győrfi Károly, a Békés Megyei Mezőgazdasá­gi Szövetkezetek Szövetségé­nek titkára kifejtette, hogy a szigorú költséggazdálkodás ellenére elmaradtak az ered­mények, hiszen jelentősen nőttek az elvonások. Az or­szágos támogatásból a me­gyébe jutó kevés százalék­kal igyekezni kell jól gaz­dálkodni. A kétségtelen ered­mények mellett átfogó szem­léletváltozást, az érdekek összhangjának megteremté­sét sürgetett. A Gyulai Hús­kombinát vezérigazgatója, Zám András új érdekeltségi rendszer kialakításáról, a tel­jes körű integráció megszer­vezésének szándékáról be­szélt. A műszaki fejlesztési hó­nap keretében rendezett program része az együtt gon­dolkodásnak, a reform szel­lemének elterjesztésében. Reménykedve abban, hogy mindez a gyorsabb célhoz érést szolgálja. — Számadó — (Folytatás a 3. oldalon) Bevezetőben arról szólt, hogy az MTA elnöksége ta­valy megkezdte az egyete­mek és a kutatóintézetek szorosabb kapcsolatának ki­munkálását. Az elgondolás lényege: a két intézmény- hálózat önállóságának fenn­tartásával fokozatos és rész­leges integráció megvalósí­tása, a kutatóintézetek ön­álló bekapcsolódása a fel­sőoktatási tevékenységbe, és az egyetemi kutatók akadé­miai intézeti kutatási lehe­tőségeinek bővítése. Ezt követően Láng István, az Akadémia főtitkára tar­totta meg beszámolóját. A múlt évi közgyűlés határo­zataival összhangban egye­bek között az Akadémia helyzetével, az anyagi erő­forrásokkal, az Országos Tu­dományos Kutatási Alap (OTKA) működésének eddi­gi tapasztalataival foglalko­zott. Képünkön Makisz Agamemnon szobra Május 9.: a győzelem napja Értünk volt bús a költő annyiszor. S találkozva — e percet mind hogy várta! — nem ismert rá egyik a másikára, az égben már, hol többé bú sehol. — No nem a menny! Itt lenne e széles földön, hol minden lépés bánat s letörölt könny. Én vártam őt, vágyban, határtalan, ismertem őt, akárcsak jómagam, és hívtam őt, vérben, sárban, tudom... S ütött az óra. Vége! Vége van! Mentem haza, ő jött magányosan, s nem ismertük meg egymást az úton. Ilja Ehrenburg 1945. május 9. (Jobbágy Károly fordítása) Tótkomlós Megnyílt a béke- és barátsági hénap megyénkben Tegnap délelőtt Tótkom­lóson magyar—csehszlovák baráti találkozóval kezdődött az az eseménysorozat, ame­lyet a Hazafias Népfront megyei és helyi bizottságai a párt-, állami és társadal­mi szervekkel közösen ren­deztek a békemozgalom ha­gyományainak megfelelően. Ebből az alkalomból Tót­komlósra érkezett Iván Vrá- bel, a budapesti Csehszlo­vák Kulturális és Tájékoz­tató Központ igazgatóhelyet­tese, akit az MSZMP nagy­községi bizottságán fogadtak és a település társadalmi, gazdasági életéről tájékoz­tattak. Majd a szlovák táj­ház és a tanyamúzeum meg­tekintése szerepelt a prog­ramban. A megyei béke- és barát­sági hónap megnyitó ünnep­sége délután 4 órakor kez­dődött a művelődési köz­pontban. Elsőként Bocskai Mihályné, az Országos Bé­ketanács tagja, a HNF me­gyei alelnöke köszöntötte a résztvevőket, külön az el­nökség tagjait. A béke- és barátsági hó­napot Fodor István, az OBT titkára nyitotta meg. Ünne­pi beszédében utalt arra, hogy Magyarországon már több mint negyedszázados hagyomány az európai béke első napjának köszöntése. Ugyanakkor emlékeztetni kell arra is, hogy a két vi­lágháború ezen a földrészen robbant ki; vagyis ott, ahol — a jelenlegi nemzetközi helyzetet is tekintetbe véve — talán kézzelfogható ered­ményt lehet elérni a nuk­leáris leszerelésben. Ezért sem véletlen, hogy az idei eseménysorozatot az atom­fegyvermentes Európáért és világért való küzdelem je­gyében hirdették meg. A Iván Vrábel, a budapesti CSKTK igazgatóhelyettese (jobb­ról a harmadik) megtekinti a szlovák tájházat Fotó: Fazekas Ferenc Szovjetunió és a többi szo­cialista ország már eddig is több fontos lépést tett a le­szerelés előmozdítása érde­kében. .. A kis országokról szólva az OBT titkára a világban betöltött stabilizáló szerepü­ket emelte ki. Az ilyen ál­lamok annál többet tudnak tenni, minél jobban képesek feloldani belső feszültségei­ket. Közös hazai teendőink éllátásában részt vesznek az itt élő nemzetiségek is... A rendezvényen felszólalt Iván Vrábel, a CSKTK igaz­gatóhelyettese, aki elismerő­en nyilatkozott a magyar és csehszlovák kapcsolatok je­lenlegi állásáról. Hangsú­lyozta, hogy a jó kontaktus lehetővé teszi a további együttműködést a két ország között. Csehszlovákiában most a gazdaság hatékony­ságának fokozása és az élet- színvonal emelése a cél. ..Örömünkre szolgál — mint jelezte —, hogy a magyar dolgozók példamutatóan ve­szik ki részüket az MSZMP 1 XIII. kongresszusán elfoga­dott határozatok megvalósí­tásából. A CSKTK dolgozói a maguk módján járulnak hozzá a két nép kulturális együttműködésének szélesí­téséhez.” Az ünnepség további ré­szében Fodor István, az OBT titkára eredményes te­vékenysége elismeréséül nlakettet adott át a Gyoma- endrődi Béke Tsz Zrínyi brigádiának. Emléklapot ka- nott három kollektíva és hat békeaktivista. Befejezésül a helvi művelődési központ néptánccsoportja, pávaköre és citerazenekara, valamint az úttörők adtak műsort. —y —n BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! Intenzív pályán az élelmiszer-gazdaság Váncsa Jenő előadása Békéscsabán Befejeződött az MTB közgyűlése A Magyar Tudományos Akadémia 1987. évi, sor­rendben 147. közgyűlésének pénteki zárónapján — ame­lyen részt vett Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára — Be- rend T. Iván, az Akadémia elnöke vitaindítójában ösz- szegezte a magyar tudósok­nak az utóbbi időszakban elért eredményeit. NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. MÁJUS 9., SZOMBAT Ára; 2,20 forint XLÜ. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM

Next

/
Thumbnails
Contents