Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-09 / 108. szám

■ 1987. május 9., szombat NÉPÚJSÁG Üdvözlő távirat Csehszlovákia nemzeti ünnepe alkalmából „Mindnyájunkat érhet baleset” 100 éves a mentőszolgálat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Magyar Népköz­Csehszlovákia felszabadu­lásának 42. évfordulója al­kalmából Sarlós István, az Országgyűlés elnöke távirat­ban üdvözölte Alois Indrát, a Csehszlovák Szocialista társaság Minisztertanácsá­nak elnöke Csehszlovákia nemzeti ünnepe alkalmából üdvözlő táviratot küldött Gustáv Husáknak, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja * * * Köztársaság Szövetségi Gyű­lésének elnökét. Az évfor­duló alkalmából táviratban üdvözölte csehszlovák part­nerszervezeteit a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, Központi Bizottsága főtitká­rának, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöké­nek és Lubomir Strougal- nak, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság kormánya elnökének. a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Ta­nácsa. A magyarországi szerve­zett mentés első dokumen­tuma egy 1769. évi császári utasítás, mely az életmen­tést mindenki számára kö­telezővé tette. Mentőintéz­mények kötelező felállításá­ról azonban csak az 1876. évi egészségügyi kerettör­vény rendelkezett. Ha Bu­dapesten 1886-ig baleset tör­tént, a rendőrség és a kihí­vott rendőr orvos nyújtott segítséget a sérülteknek. Budapest főváros tiszti or­vosa, dr. Kresz Géza felis­merte a helyzetet és a bé­csi mentők segítségével lét­rehozta a Budapesti önkén­tes Mentő Egyesületet, amely 1887. május 10-én kezdte meg működését. A szervezett magyar men­tés centenáriumán jubileu­mi emlékkönyvét jelentetett meg az Országos Mentőszol­gálat. A megemlékezés egyik jelentős láncszeme ez a könyv, amely 100 esztendő történelmi visszapillantása. A mentés Békés megyei tör­ténetéről dr. Bumbera Jó­zsef, a megyei szolgálat fő­orvosának tollából olvasha­tunk. Tanulmánya segítségé­vel vázoljuk fel a megyei képet. 1901. október 7-én Békés vármegye törvényhatósági bizottsága rendes közgyűlé­sét tartotta Gyulán. A vár­megyei tiszti főorvos javas­latot tett a mentőszolgálat szervezésére vonatkozóan. A törvényhatósági bizottság az ülésen a javaslatot megtár­gyalta és szabályrendeletet fogadott el a mentőszolgálat szervezéséről. A betegek szállítása, ellátása, a töme­ges balesetek felszámolásá­nak nehézsége súlyos gond­ként jelentkezett az egész­ségügyben dolgozók, a ható­ságok életében. 1923. szep­tember 26-a jelentős dátum a mentők életében, hiszen Békéscsabán a városháza nagytermében dr. Berthóty István polgármester elnök­letével alakuló ülését tar­totta a Békéscsabai önkén­tes Mentő Egyesület. Az ala­kuló ülés főparancsnok-fő­orvosnak dr. Vas Vilmost, helyettesnek dr. Donner Lászlót választotta meg. A belügyminiszter 1924. június 7-én hagyta jóvá az egye­sület alapszabályát, amely meghatározza a jelmondatát: „Mindnyájunkat érhet balr eset!” 1925-ben Gyulán, 1928-ban Szarvason mondták ki men­tőegyesület alakulását, 1934- ben Orosházán alakították a megye harmadik mentőál­lomását. Valamennyi mentő- állomás rendszeresen és jól működött egészen a második világháborúig, amikor a fel­szerelés és a gépkocsiállo­mány jelentős része meg­semmisült és használhatat­lanná vált. A felszabadulást követően 1947. szeptemberében már újra dolgoznak Gyula, Bé­késcsaba, Szarvas és Oros­háza mentőállomásai. 1948. május 10-én megalakul az Országos Mentőszolgálat és állami feladat lett az ország egész területén a mentés és a betegszállítás. Az ötvenes és hatvanas években mentő- állomás nyílt Szeghalmon, Mezőkovácsházán, Gyomán. 1954-től orvos irányításával dolgoztak a mentők, 1975- ben főiskolai szintre emel­kedett a mentőtiszti képzés. Jelenleg megyénkben főor­vos, 122 mentőápoló, 96 gép­kocsivezető, 10 mentő tiszt és több más beosztású dolgozó segít a gyors betegellátás­ban. Budapesten már megren­dezték a mentők ünnepi em­lékülését és sor került a nemzetközi oxiológiai men­téstudományi kongresszusra is. Megyénk mentőseinek ün­nepét Békéscsabán május 15- én délután rendezik. B. Zs. Tisztelt Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Mi­nisztertanácsa és népünk nevében elvtársi üdvözletünket és őszinte jókívánságainkat küldjük önöknek, a baráti Csehszlovákia népeinek hazájuk felszabadulásának 42. év­fordulója alkalmából. Népünk ismeri és nagyra értékeli a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban fo­lyó szocialista építőmunka eredményeit, a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak valóra váltása érdekében tett erőfeszítése­ket. Megelégedésünkre szolgál, hogy közös cél­jainknak és érdekeinknek megfelelően or­szágaink együttműködése évről évre erősö­dik, elősegítve a szocialista építőmunka feladatainak megoldását és népeink barát­ságának elmélyülését. Érdekeltek vagyunk abban, hogy e gyümölcsöző kapcsolatok a jövőben tovább szélesedjenek, fejlődjenek, és eredményesen járuljanak hozzá népeink boldogulásához, a szocialista közösség, a béke és a nemzetközi biztonság ügyének erősödéséhez. Nemzeti ünnepük alkalmából kívánunk önöknek és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság népeinek további sikereket szocia­lista céljaik megvalósításához és a világ­békéért folytatott közös harcunkban. Csodák sajnos nincsenek, csak segítőkész emberek Bényei Gábor átadja Kissnének a gyógyszer beszerzéséhez Fotó: Fazekas Ferenc ÁRVIZEK JUGOSZLÁVIÁBAN Három halálos áldozata van a jugoszláviai árvizeknek. Az utób­bi napok heves esőzései követ­keztében Nyugat-Szerbiában ki­lépett medréből a Jadara, a Tro- nosa és a Stiva folyó, 300 lakó­ház és ezer hektár szántó víz alá került, s két ember életét vesztette. Nyugat-Boszniában a Sana folyó több mint ezer kő­házat öntött el, és Huszinci fa­luban egy embert magával so­dort. Prijedor városka több száz lakásába betört a víz. A kelet-szerbiai Negotin kör­nyékén az elmúlt két napban legalább 50 millió dináros kárt okozott a Timok folyó árvize. A Száva Brcsko körzetében 15 fa­lut árasztott el. Mintegy 300 ház víz alatt áll, 6o családot ki kel­lett telepíteni. A Drina ILjubovija körzetében lépett ki medréből, lakóházakat, gazdasági épületeket és több ezer hektár művelt földterületet árasztott el. A folyó bal partján haladó országút néhány szaka­sza járhatatlan. Megáradt a dé­li Morava (Szerbia), a Mura (Szlovénia) és tucatnyi más fo­lyó is. Az anyagi károk nagyok. Az árvízzel egyidejűleg Szer­bia, Macedónia és Bosznia hegy­vidékeiről havazásról érkeznek jelentések. A Kopaonik hegy­ségben csütörtökön hóvihar tom­bolt, s az ismert téli üdülőhe­lyen a hótakaró vastagsága el­érte a 60 cm-t. VIZSGALAT a pop-art KIRÁLYA HALALÄNAK OKAIRÓL A New York-1 egészség- ügyi hatóság elrendelte, hogy bírósági vizsgálatot indítsa­nak Andy Warhol, a pop-art királya halálának okairól. A hatóság ugyanis konstatálta, hogy a művész szívoperáció­ja előtt és után az orvosi kezelésnél mulasztásokat kö­vettek el. MŰANYAG PÉNZZEL TAXIBA Miután bevezették a hi­tel-, telefon-, vasúti és ben­zinjegyeket, Japánban ha­marosan műanyag pénzzel fizethetnek a taxiszolgála­tért. A tokiói taxisofőrök egyesülete ajánlotta, hogy 3000, 5000 és 10 000 yen (1 yen 3,9 dinár) értékben nyomtassanak jegyeket. Min­den • taxiba beszerelnének egy „nyelőgépet”, amely az út hosszától függően lekat- tintana a jegyből. Tokióban egy rövidebb útvonalért 1000 yent is elkérnek. A ta­xisofőröknek nagy kő esett le a szívéről, ezek után ugyanis nem kell félniük a támadásoktól, lopásoktól, mert nem tartanak maguk­nál pénzt. AZ allatszelídítő LELŐTTE TIGRISEIT A Bougllone-i nagycirkusz állatszelídítője kénytelen volt lelőni két tigrisét, mert megszöktek ketrecükből, és Bruges város (Belgium) egyik tere felé vették az irányt. A tigrisek nyugtala­nok voltak, és ami ritkán fordult elő, nem engedel­meskedtek szelídítőjük ve­zényszavainak. Amikor a szelídítő észrevette, hogy egy iskoláscsoport érkezett a térre, lelőtte 20 000 dollárt érő kedvenceit. MORCOS Nagy-Britanniában szóra­koztató (kevésbé a résztve­vőknek és a döntősöknek) vetélkedőre került sor a leg­morcosabb főnöki címért, amelyre a beosztottak adták be a jelöléseket. Minden va­lószínűség szerint -— jelen­tette a versenybizottság — a győztes John Gordon, a sheffieldi reklámügynökség vezetője lesz, akinek rossz tulajdonságait beosztottjai három gépelt oldalon sorol­ták fel. Ezek közül néhány: sohasem köszöni meg a jól elvégzett munkát, megha­ragszik, ha ötleteit nem fo­gadják el, ráripakodik az alkalmazottakra, legyenek azok férfiak vagy nők, nem köszön és nem fogadja a köszönést... S mit szólt mindehhez John Gordon? Jaj nekik, ha a beadványt munkaidőben készítették! HASIS A CSUHA ALATT Egy ügyes vámhivatalnok az amszterdami repülőtéren 17 kiló hasist fedezett fel három állítólagos szerzetes­nő csuhája alatt. A kábító­szer értéke 750 000 dollár. A három nőt börtönbe zárták. szükséges összeget Kissné Erdélyi Julianna alig lát valamit ebből a vi­lágból. 16 éves volt, amikor egy iskolai szűrővizsgálaton észrevették, hogy a látása nincs rendijén. A tábla leg­alsó számát nem tudta le­olvasni. Járt a szegedi klinikán és akkor még bízott. Bízott ab­ban, hogy elvégezheti a ta­nítóképzőt, amit elkezdett. Akkor döbbent rá, hogy so­sem lehet belőle pedagógus, amikor a vizsgákra került sor. Nem látta a táblára írt szöveget, elmosódott az elő­adó, és a távol ülő évfo­lyamtársak alakja. Haza­költözött Békésre és kilin­cselni kezdett. Kilincselt azért, hogy gyerekek mellé kerülhessen. Akár óvodába, akár bölcsődébe. Volt, ahol arra kérték, először végezze el az egészségügyi szakkö­zépiskolát, ehhez viszont az volt a feltétel, hogy olyan munkakörben dolgozzon, ahol szükség van erre. És a kör itt bezárult. Julika időközben férjhez ment, és megszületett a kis­lánya, Piroska. A fiatalasz- szony látása szülés után is romlott. Hallott egy jó szem­orvosról, aki megoperálta. Ügy tűnt, hogy az operáció bizonyos mértékig sikerrel járt. Javult a látása, és ak­kor még hitt abban, hogy csoda történik. Miután cso­dák sajnos nincsenek, pár héttel a műtét után ismét visszaállt a régi állapot. Ke­zelőorvosa egy injekciókú­rát ajánlott. A gyógyszert Ausztriában lehetne besze­rezni. Nálunk nem kapható. Kissné időközben elvált, és hogy a kislányával a lakás­ban maradhasson, ki kellett a volt férjét fizetnie. Miből? A kis fizetésből, amit taka­rítónőként keres, nem ment. A szülők segítettek, mint már olyan sokszor. S most, amikor a gyógyszert kellene behozatni, már képtelenek a megfelelő összeget lányuk rendelkezésére bocsátani. Az injekciókúra pedig sokba ke­rül. Julika próbálkozott se­gítséget kérni. Ahol járt, nem tudtak (?!) anyagi tá­mogatást adni. Így került hozzánk — a szerkesztőség­be. Mi pedig megkerestük Békésen, a HNF titkárát, Varga Sándort, aki fáradt­ságot nem ismerve szemé­lyesen fordult az intézmé­nyek, vállalatok, iskolák képviselőihez, kérve őket — segítsenek! Ennek eredményeként Bé­nyei Gábor, a békési HNF elnöke május 7-én adta át Kissnének az adományozók képviselőinek jelenlétében a gyógyszerhez szükséges ösz- szeget. Béla Vall A Békés Megyei Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat, 5701 Gyula, Petőfi tér 2., Pf.: 52-, magánfelek részére ELADJA építési teleknek a Békéscsaba. Felső- Körös sor 33. sz. alatti, feleslegessé vált INGATLANÁT. Építési előírás: 2-4 lakásos, 2 szintes lakóépületek. Nem magánszemélyek részére nem lakás céljára szolgáló helyiségként Is tudjuk értékesíteni, Érdeklődni lehet: dr. Szikszal Sándor vállalati Jogtanácsosnál a 61-311. sz. telefonon. A- GADOROSI NAGYKÖZSÉGI TANÁCS szakigazgatási szerve FELVÉTELT HIRDET KÖZSÉGGAZDA munkakör betöltésére, műszaki, számviteli végzettségű férfiak előnyben. Jelentkezés a vb-titkámál. Cím: Gádoros, Kossuth u. 16. Telefon: 1. Korszakos szerencsétlenség Gigászi fáklya New Jersey felett — ilyen címmel adták hírül a korabeli lapok a Hindenburgról elnevezett német kormá­nyozható léghajó katasztrófáját. A szín­hely a lakehursti repülőtér volt az ameri­kai New Jersey államban, az időpont 1937. május hatodika. Az ötven évvel ezelőtti baljós esemény véget vetett a kormányoz­ható léghajók — német elnevezéssel a zeppelinek — tündöklésének, és megnyi­totta a levegőnél nehezebb légi járművek, a repülőgépek egyeduralmának korsza­kát. Pedig a léghajók ígéretesen kezdték és éppen a két világháború között élték vi­rágkorukat. A 245 méter hosszú, 200 ezer köbméter űrtartalmú Hindenburg például 110 kilométeres utazósebességgel haladt, és hatvan tonna hasznos terhet vihetett ma­gával. A felhajtóerőt a szivar alakú hajó­testben levő hidrogén, a manőverezőké­pességet a jármű alján elhelyezett négy dízelmotor szolgáltatta. Ami a hajózási távot illeti, 14 ezer kilométert tehetett meg leszállás nélkül, így nem csoda, hogy rendszeres teher- és utasszállító járatokat bonyolított le Majna-Frankfurt és Lake- hurst, illetve Majna-Frankfurt és a brazí­liai Recife között. Az 1936-ban épített zep­pelin tízszer tette meg az utat az Atlanti­óceán fölött, összesen több mint ezer utast és nagy mennyiségű hasznos terhet szállítva magával. A korabeli tudományos világ úgy véle­kedett, hogy a rövid távú repülésben a re­pülőgépé, a hosszú távúban azonban a zeppeliné a jövő. Ezt a tévhitet — bár más országok léghajóit már korábban is érte baleset — csak a Hindenburg szerencsét­lensége tudta véglegesen szétoszlatni. A katasztrófa oka mindmáig ismeretlen. A szemtanúk csak annyit láttak, hogy a le­szálláshoz készülődő zeppelinen robbanás történi, és lángok csaptak fel. Tűzbe bo­rult az egész hajótest. A kétségbeejtő helyzetbe került utasok nem tehettek mást, mint hogy a magasból a mélybeve­tették magukat. A halálugrást a fedélze­ten tartózkodó 97 emberből 61 élte túl. A német Zeppelin-társaság ekkor még nem adta fel. Gyúlékony hidrogén helyett éghetetlen héliummal kísérletezett, ám ezt elegendő mennyiségben csak az Egyesült Államokban tudta volna beszerezni. Az amerikai kormány pedig — teljesen ért­hető okokból — nem engedélyezte, hogy a stratégiai fontosságú nyersanyagból je­lentős mennyiséget adjanak el a háborúra készülő náci Németországnak. Kuriózumként és a műszaki magazinok örök újdonságaként azóta is szóba kerül néha a léghajó, de nagy korszaka ötven évvel ezelőtt Lakehurstban végleg lezá­rult. A GYULA ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ (5700 Gyula, Árpád u. 2.), 1987. június 15-től 1990. június 30-ig terjedő időre SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSRE ADJA ÁT a következő üzleteket: — 17. sz. büfé, Elek, Szabadság tér 2. — 89. sz. élelmiszer-, 35. sz. tápbolt, Nagygyanté, Dózsa u. 14. — 42. sz. italbolt, Nagygyanté, Dózsa u. 14. — 2. sz. szeszfőzde, Geszt, Petőfi u. 11. 1987. július l-től 1990. június 30-ig terjedő időre: — 10. sz. presszó, Gyula, Béke tér. A pályázatot legkésőbb 1987. júijius 1-ig kell benyújtani a szövetkezet címére (Gyula, Árpád u. 2.). A versenytárgyalásra közjegyző előtt 1987. június 9-én de. 9 órakor kerül sor a szövetkezet 11. sz. Ritmus éttermében (Gyula, Vásárhelyi Pál u. 2.). Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást 1987. május 20-tól a fenti címen a közgazdasági főosztály ad. . _____________________ÁFÉSZ-IGAZGATÓSÁG^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents