Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-08 / 107. szám

1987. május 8„ péntek Továbbtanulási kalauz Nem egy esztendőre szél BÉKÉS A Békés Megyei Tanács V. B. Munkaerő-szolgálati Iroda és a Békés Megyei Pedagógiai Intézet — idejé­ben gondolva az általános iskolákból kilépő, nagy lét­számú korosztályok pálya- választási gondjaira — a közelmúltban jelentette meg Békés megyei továbbtanulá­si kalauzát, ötezer példány­ban. A borítón látható 1987- es évszám senkit se tévesz- szen meg: a több mint száz oldalas könyvecske — to­vábbtanulási, képzési ada­tai, sokoldalú információi révén — több éven át való­ban jó kalauzává szegődhet a pályaválasztás előtt állók­nak. Az általános tájékoztatón túl a középfokú iskolák mindegyike szerepel a kiad­ványban, olyan részletesség­gel — címmel, telefonszám­mal együtt —, ami az adott iskolában folyó speciális képzési formákat, a szakkö­röket, a kollégiumi lehető­ségeket egyaránt tartalmaz­za. Az egyes képzési formák bevezető áttekintésében a szerzők teljes képet adnak az adott iskolatípusban fo­lyó képzési formákról, a felvételi követelményekről, a diákszociális juttatásokról és a továbbtanulási lehető­ségekről. A Békés megyében okta­tott szakmák felsorolásán túl a szakmák gyakorlásá­hoz előírt egészségügyi kö­vetelményeket is ismerte­tik, sok későbbi csalódást megelőzve ezzel. A pályavá­lasztás előtt álló fiatal a könyvecskéből arról is érte­sülhet, hogy az egyes szak­máknál melyek az alapozó tantárgyak, s hogy az adott szakma tulajdonképpen mi­lyen tevékenységet is rejt. A Továbbtanulási kalauz foglalkozik — s ez új vo­nás — az iskolarendszeri! és a tanfolyami felnőttképzés átfogó bemutatásával is. A népes szerzőgárda — dr. Bőke Gyula gondos szer­kesztésében — igen értékes, jól hasznosítható segítséget nyújt elsősorban a ma he­tedik osztályosainak, de ha­szonnal forgathatják a ké­sőbbi nemzedékek is. A ki­advány már eljutott^ az is­kolákba, de vásárolható még az összeállításban részt vevő két intézménynél. A szép kivitelezésű könyvecske (MAHIR-nyomda, Békéscsa­ba) borítótervét Vollmuth Frigyes grafikus készítette. (bse) Szépen magyarul Engedtessék meg... Ennek a felszólító módú Ige­ragnak a kijelentő módja: meg­engedtetik. Az pedig szenvedő Ige, Magyaros-e a használata? Volt idő, amikor készek volták a felelettel: „A -tátik, -tetik a magyarban nem használtatik”. Pedig igenis használtatik még ma is, ha nem is nagyon sű­rűn. A szenvedő igealak a művel- tető ige -ik végződéssel ellátott alakja. Olvas: cselekvő ige, ol­vastat valaki mással: műveltető ige, olvastatik (például egy re­gényt) : ez már szenvedő ige­alak. Szinte kialakulásától fog­va voltak eUenzői. Pedig köl­tőink, Íróink gyakran használ­ták stíluseszközként. Arany Já­nos is élt vele („Adassák a le­vél Hunyadi Mátyásnak!”) Ady ünnepélyes, ódon hangulat ki­fejezésére nagyon jól felhasz­nálta, és szinte állandó stílus­elemei közé tartozott. „Sose lesz másként, így rendeltetett — mondta a Duna vallomásában. „Aldassál, emberi verejték” — Irta egyik szép versének címé­ben és refrénjében. „Nem ada­tik meg ez mindenkinek, csak aki véres, igaz életű” — olvas­suk egyik szép versében. Illyés Gyula ezt . írja Bartókról: „. . . fölfeded, ml neked íölfe- detett, a jót, a rosszat, az erényt, a bűnt”. A szenvedő -tátik, -tetik kép­zőt nem lehet kiiktatni nyel­vünkből. Sok szólásban ma is él. Legismertebb a születik a szül igéből. Ugyanígy: méltóz- tatik (igy vagy úgy), viselte­tünk valaki iránt (tisztelettel, vagy ellenszenvvel.) Meggyöke­rezett szóhasználat az engedtes­sék meg, bennfoglaltatik vala­miben, nem adatott meg vala­kinek, napjai megszámláltattak; megkívántatik, közhírré tétetik, adassák tisztelet. A példákat tovább is folytat­hatnám. de talán ennyi is elég annak a bizonyítására, hogy nyelvünk élő eleme a szenvedő igeragozás. Egyszer azt hallot­tam a tévében, hogy valamiről utalás tétetett, örültem neki. Néha bátran mondhatunk ha­sonlókat ! Kiss István AZ ALFÖLDI TÜZÉP VÁLLALAT ÜJ SZOLGÁLTATASA! ^Tekintse ' meg! I A Gyomaendrőd-Űjkertsoron épült FÉLKÉSZ LAKÁSAINKAT. Földszint + tetőtér-beépítéses^ sorházban, 106 négyzetméteres lakásalapterület + garázs. Az épület külsőleg végleges homlokzatképzésű, a belső terek vakolatlan válaszfalakkal és szerelvényezés nélkül valósultak meg. a vásárláskor az építési kölcsönnel AZONOS HITELFELTÉTELÉK. Információval és termékismertetővel szolgál Tímár Lajos telepvezető. Keresse Tímár Lajost a gyomaendrődi telepvezetőnket. Telefon: (67) 31-702, vagy (67) 31-461. ALFÖLDI TÜZÉP VÁLLALAT VÁLLALKOZÁSI OSZT. Darálók, zsákok, malomkövek Uj kiállítás lesz a Gabonamúzeumban A Békéscsabai Gabonamú­zeum egyik talán legtága­sabb épülete az 1871-ben ké­szült Weinckheim uradalmi juhhodály, később gépszín hasonmása. A minden oldal­ról nyitott színt tavaly ta­vasszal befalazták, így alkal­massá vált arra, hogy állan­dó kiállítást rendezzenek be itt. Hogy milyen jellegű ki­állításra készülnek, és hol tart a szervezés, arról Cs. Szabó István, a múzeum igazgatója beszél. — Malomipari és gabona- tárolás-tbrténeti állandó ki­állítást szeretnének létre­hozni, ami minimum tíz év­re szólna. A forgatókönyv már elkészült, jelenleg a lektorok véleményezik, és reméljük, hamarosan elfo­gadják. A következő lépés­ben a Kjözponti Múzeumi Igazgatóság kiállításrendező csoportja megkezdi a mun­kát, hiszen 1988. tavaszára, múzeumnyitásra készen kell lenni. — A malomipar és a ga­bonatárolás történetén belül mivel ismerkedhet meg a lá­togató? — A kiállítás' legelején kölcsönkért régészeti lele­Hengerszék a XIX. századból Fotó: Fazekas Ferenc tekkel mutatjuk be a ga­bonatermelés, -tárolás és -felhasználás folyamatát az őskortól a középkor végéig. A következő részben a ví­zi, száraz- és szélmalmok fotóit, makettjeit láthatja a látogató. Külön foglalko­zunk a sárospataki malom­kőbányászattal és tervezzük, hogy berendezünk egy pa­rasztkamrát is, zsákokkal, edényekkel, eredeti formá­jában. Ezután következne a •kiállítás legérdekesebb ré­sze, amelyben a falusi kis­üzemi darálótól elindulva eljutunk a hengerszékekig. Ez utóbbiakból sikerült né­hány igazán értékes darabot beszerezni. így például a Wöller-gyűjteményből szár­mazó 1879-es kétgaratos és az 1904-es szimpla henger­széket. — Hol tart a kellékek, a bemutatási tárgyak össze­gyűjtése? — Nyugodtan mondhatom, hogy a kiállítás anyagának nyolcvan százaléka már itt van a helyszínen előkészít­ve, „becédulázva”. A köl­csönkért tárgyakat a békés­csabai Munkácsy Mihály, a gyulai Erkel Ferenc, a szarvasi Tessedik Sámuel és az esztergomi vízügyi mú­zeumból. várjuk. — Mennyibe kerül a ké­szülő kiállítás? — Az összes költségeket egymillió forintra becsül­jük. Ezt legnagyobb részben a rendezők bére, a fotók, grafikák és egyéb illusztrá­ciók ára jelenti. A pénzt a múzeum üzemeltetője, a Bé­kés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat biz­tosítja számunkra. — Mikor lépnek színre a kiállításrendezők? — Miután a gabonamú- zeum-fejlesztő tanács össze­ült és elfogadta az általunk előterjesztett anyagot. A ki­állítás megrendezése mini­mum három hónapot vesz igénybe, múzeumunk pedig csak október 31-ig van nyit­va. Ez a helyiség fűtetlen, még ezt is meg kell olda­nunk, hiszen a kiállított tárgyak nem fagyhatnak szét. A földes talaj igen egyenetlen, így valószínű­leg falitárlókat és. vitrine­ket fogunk felszerelni... — Van tehát még megol­dásra váró feladat. Április 4-én nyitott a múzeum a téli pihenő után. Van-e va­lami változás, újdonság? — A tavaszi nagytakarí­tás, felújítás után vagyunk, és várjuk a látogatókat. Re­méljük, a tavalyi évhez ha­sonlóan idén is legalább 8 ezren felkeresik múzeumun­kat. Gazdagodott néhány új berendezési tárggyal „csa­bai” tanyánk, és sikerült be­szereznünk egy 120 éves fa­lusi morzsolót is. A szélma­lom régi szépségében várja a vendégeket. — Az új kiállítást pedig jövő tavasszal láthatjuk. Kaptak segítséget magánsze­mélyektől a gyűjtésben? — Igen, és továbbra is várjuk azoknak a jelentke­zését, akik tudnak a ma­lomipar és a gabonatárolás történetét felidéző tárgyak­ról, rekvizítumokról! Gajdács Emese „Amerikából jöttünk...” Beethoven Örömódája — O három nyelven Svájcban, Franciaországban, az NSZK-ban, Angliában. Szerepeltek a dán, a német és a svájci televízióban. Több nemzetközi fesztiválon arat­tak szép sikert. Repertoár­jukban egyházi, reneszánsz, modern és romantikus mű­n Stamford Egyetem A festői szépségű San Franciscótól alig egyórás út vezet autóbusszal Palo Al­tóba. Palo Alto magas fát jelent — spanyolul. Ezen a vidéken a lakosság nagy ré­sze dél-amerikai, főleg me­xikói, innen ered a szép kertváros elnevezése is. A békéscsabai kórus két na­pot töltött itt. Palo Alto legfőbb neve­zetessége a közeli Stamford Egyetem, amely alapítójáról, Leland Stamford gazdag földbirtokosról kapta a ne­vét. Érdekessége, hogy a dúsgazdag Stamford és fe­lesége, Jane fiatalon el­hunyt, egyetlen gyermekük emlékére létesítették az. egye­temet. 1884-ben halt meg a fiuk tífuszban, s akkor a szülők elhatározták: Califor­nia összes gyermekét a ma­gukénak tekintik, tesznek ér­tük valamit, így hozták lét­re a Stamford Egyetemet birtokukon, a San Francis­coi-félszigeten. 1887-ben volt az alapkőletétel és 1891-ben kezdődött meg az oktatás, 465 hallgatóval. Ma a leghí­resebb és legelismertebb egyetemek közé tartozik Stamford; rangot jelent bár­mely karán tanulni, oktatni, vagy kutatómunkát végezni. Közös koncert A Csendes-óceán partjá­tól nem messze fekvő Palo Altóban a Peninsula asz- szonykórus látta vendégül a Bartók Béla leánykart. (A Peninsula is spanyol szó, félszigetet jelent.) Ez az amerikai kórus 1965-ben ala­kult, s kifejezetten női kari művekből áll a repertoár­A Stamford Egyetem belső udvara vek, tréfás népies dalok sze­repelnek. Alkalmunk volt megfigyelni, hogy a szóra­koztatáshoz, a showhoz is nagyszerűen értenek. Kar­nagyuk Jan Heijmink Li- csert. A három kórus közös hangversenye a Palo Alto-i metodista templomban nagy élményt nyújtott — éneke­seknek és közönségnek egy­aránt. Minden kar szerepelt önálló programmal, a ma­gyar lányok Victoria, Pa­lestrina, Bach, Kodály, Bartók, Bárdos és Karatmű- veiből adtak elő — és óriási sikert arattak. Az est fény­pontja az volt, amikor a há­rom kórus a közönséggel együtt énekelte Beethoven Örömódáját. Az első vers­szakot a Peninsula asszony­kórus kezdte angolul, a má­sodikat a férfikar énekelte hollandul, a harmadik ma­Californiai-félsziget juk. A rádiós és a televíziós szereplések jóvoltából meg­ismerték már őket az öböl vidékén túl az Egyesült Ál­lamokban, sőt külföldön is. Jártak már Európában; 1981- ben Ausztriában, az NSZK- ban és Svájcban, 1984-ben pedig Angliában, a Llangol- leni Nemzetközi Zenei Fesz­tiválon léptek fel. 1987 már­ciusában nagy sikert arattak a Song of Survival (A túl­élés dala) című film zené­jével és Kirke Mechern női hangokra komponált művé­nek részleteivel a texasbeli San Antonióban. Karnagyuk dr. Patricia Hennigs. A békéscsabai lányokkal egyszerre egy másik külföl­di kórus is vendégszerepeit Palo Altóban: a húsztagú „De Troubadours Enschede” férfikar Hollandiából. Az öt­venhárom éve alakult kórus már többször turnézott

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents