Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-08 / 107. szám

i1987;_jná2usJi;i_|)énteki Vadgazdálkodás — vadászat A múlt év végén a vadásztársaságok az 1990-ig szóló távlati vadgazdálkodási fejlesztési terv félidejéhez ér­keztek. A közelmúltban került sor a távlati fejlesztési tervek felülvizsgálatára. Ennek során összehasonlították a vadásztársaságok elért eredményeit a fejlesztési terv­ben szereplő adatokkal. Az 1986-os év több szempontból meghatározó volt a Békés megyében tevékenykedő va­dásztársaságok életében. A vadgazdálkodási, vadászati és gazdálkodási eredményekről Nagy Sándor megyei vadá­szati főfelügyelőt kérdeztük. — A távlati fejlesztési ter­vekben az apróvadaknak, a fácánnak és a nyúlnak meg­határozó szerepe van. Mi­lyen eredményeket értek el a Békés megyei vadásztár­saságok a fácántenyésztés­ben, -vadászatban? — A tavalyi év az apró­vadak szempontjából elég rosszul kezdődött. Későn ta- vaszodott, nyár elején, a fá­cánköltés idején esős idő volt, majd aszály követke­zett. A vadásztársaságok az előző évi árbevételükből je­lentős összeget fordítottak a mesterséges fácántenyésztés­re. A bemutató vadgazdaság­tól, a MAVOSZ és egyéb szervek telepeiről, illetve külföldről összesen 500 ezer naposcsibét vásároltak, és ebből 370 ezer előnevelt fá­cánt bocsátottak ki a va­dászterületekre. A vadász- társaságok egymás között 60 ezer előnevelt fácánt érté­kesítettek, 8 ezret pedig megtartottak tenyésztörzsál- lományuk fejlesztésére. Az­az rájöttek arra, hogy a fá­cántenyésztés akkor lehet csak gazdaságos, ha a ko­rábbinál nagyobb tételben foglalkoznak vele. Ezzel is magyarázható, hogy tavaly megduplázták a naposcsibe­vásárlásaikat! — Felkészültek-e a va­dásztársaságok az ilyen nagyarányú fácánnevelésre, kihelyezésére? — A vadásztársaságok többsége igen. A fácánvá­sárlásra, -tenyésztésre saját pénzükön kívül hiteleket vettek föl, illetve szerződé­seket kötöttek nagykereske­delmi vállalatokkal. Továb­bi támogatást jelentett a MAVOSZ megyei IB Köl­csönös Támogatási Alapjától felvett pénz. Bővítették a gyárul szólt, a negyedik nemzetközi nyelven. n szólista Bálint Zsuzsanna a kórus szólistája. Tavaly végzett a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, most Szegeden elsőéves a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­Bálint Zsuzsanna kólán. 19 éves lesz, orosházi. A repülőgépen beszélgetünk. — Csak két éve foglalko­zom a gondolattal, hogy éne­kes szeretnék lenni. Eddig csak úgy énekeltem, négy éve szólistaként is a kórus­ban. Anyukámnak szép hangja van, apukámnak jó füle.... — Milyen érzés külföl­dön szerepelni és a kórus szólistájának lenni? — Meg kell tanulni az együtthangzást és az együtt­érzést. Negyven embernek teljesen együtt kell lélegez­nie — és ez fantasztikus ér­zés, megtisztelő és nagy öröm. A taps igazán megdo­bogtatja a szívünket, s így külföldön különösen megha­közép- és utónevelés techno­lógiáját, korszerűsítették a nevelőket. Javult a gazdál­kodáshoz, takarmányozás­hoz, védelemhez való hozzá­állásuk is. Az 51 vadásztársaság kö­zül csak néhány nem nevelt mesterségesen fácánt. A leg­többet, 17 ezret, a gyoma- endrődi Béke Vadásztársa­ság bocsátott ki a területé­re. — Közismert, hogy évről évre több száz külföldi bér­vadász érkezik megyénkbe, közülük sokan apróvadra, fácánra vadásznak. Az ilyen nagyarányú mesterséges fá­cánnevelés, -kibocsátás nem okozott-e túlkínálatot? — A vadásztársaságoknak alapvetően nem jelentett gondot az általuk felajánlott vadásztatás értékesítése. Ebben jelentős segítséget kaptak a BÁG—Mavad Va­dászatszervező Irodától, a Vadextől és a Vadcooptól. Már kora nyáron biztosak lehettek abban, hogy az őszi-téli vadászati szezon­ban lesz, aki levadássza a fácánokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vadász- társaságok és a vadkereske­delmi szervek kapcsolata felhőtlen, minden tekintet­ben kifogástalan volt. A ta­pasztalatok szerint a jövő­ben nem ártana a szerződés­ben foglaltakat korszerűsíte­ni, pontosítani, felülvizsgál­ni. A felajánlások például soha nem látott mennyiségre szóltak, de a tényleges terí­ték sokszor nem fedte a va­lóságot. Átfedés, átszervezés is előfordult. — Számszerűen milyen te­rítéket értek el a vadásztár­saságok tavaly? — összesen 155 ezer fácán tó. Azt hiszem, Bartók sír­jánál éreztem meg a ma­gyarságomat, s azt, hogy Bartók, aki oly sok nagy­szerű művet hagyott ránk, amiket mi énekelhetünk, szintén magyar volt. Hogy mi is a hazaszeretet, ezt ott­hon talán nem is lehet fel­fogni, csak amikor messze vagyunk Magyarországtól, és kultúránkból viszünk má­soknak ízelítőt. Én a szólót úgy tekintem, hogy az a zeneszerző kifeje­ző eszköze, s vele együtt egységes az alkotása. Csak egy vagyok a negyvenből, és nem a középpont. Szerintem nem is szabad kilógni a kó­rusból. Sosem érzem, hogy fontosabb lennék a többiek­nél, s ' a tapsot nem csak én kapom! — Kocsár Miklós Ö, ha­vas erdő, Benjamin Britten Ceremony of Carols című művében, Karai József Vi- rágsiratójában és Little Da­vid spirituáléfeldolgozásá­ban különösen nagy szólót énekelsz ... — Igen, tény, hogy oly­kor a kórus fölé emelkedik a szóló, de kilógnia akkor került terítékre, amelyből 60 ezret külföldiek lőttek le. Ezenkívül 32 ezret élve fog­tak be vadászaink. A neve­lés, illetve letermelés ará­nya jó volt tavaly, ami a fá­cánnevelés gazdaságosságát bizonyítja. — Hogyan alakult az őz-, illetve a nyúlvadászat? — A jelentős, 13 ezerre becsült nyúlelhullás ellenére a nyúlállományunk enyhén fejlődő tendenciát mutat, összesen 9 ezret ejtettek el a hazai és a külföldi vadá­szok és 16 ezret élve fogtak be. Őzből négyszázat a kül­földiek, hatszázat a hazai vadászok lőttek ki. A tró­feabíráló bizottság szerint ez erőltetett, túlzott volt. Az el­ejtett őzbakok közül kevés volt az érmes, mert elfiata­lodott az állomány. Felhív­tuk a figyelmet az őz kímé­lésére, védelmére és arra, hogy a vadásztatást a szak­mai, és ne az anyagi szem­pontok szerint valósítsák meg. — Az eddig elmondottak szerint a Békés megyei va­dásztársaságok jó évet zár­tak. Tükröződött-e ez a be­vételeikben, anyagi helyze­tükön is? — A társaságok 114 millió forint bevételt értek el az 1985. évi 104 millió forinttal szemben. — Végül egy kérdés arról, hogy a revíziós bizottság ho­gyan ítéli meg az elmúlt év végével lezáródó, ötéves vad- gazdálkodás feltételeit me­gyénkben? — Megállapítottuk, hogy évtizedünk első felében rom­lott a vadak élőhelye, első­sorban a meliorációs mun­kálatok miatt, hiszen sorra tűnnek el az utak, csatornák partján levő fasorok, kes­keny erdősávok. A vadász- társaságok ezt jelentős erő­feszítésekkel megpróbálták ellensúlyozni a vadföldmű­veléssel, a vadászati beren­dezések, utónevelők, előne- velők, etetők, itatok, sózok fejlesztésével és a mestersé­ges fácánneveléssel. Az el­ért jó eredmények elsősor­ban ennek a munkának kö­szönhetők. Lovász Sándor sem szabad. És a zenei mű- I vek jellegét a kórus együtt I adja meg: a kompozíció nem I a szólóra épül, hanem a mű- I re a szóló. — Nem érzed sosem, hogy I irigyek rád a többiek vagy I legalábbis, hogy szeretnének I a helyedben lenni? — Csak azt tudom, hogy I nagyon sokan gratulálnak a I fellépések után. Elmondják,.. I mi tetszett. Nem érzek sem- I miféle irigységet, nem is I hinném, hogy lenne ilyen I valakiben. — Hogy tetszett Amerika? I — Egészen más világ, ezt I előbb is tudtam. Rengeteg I és sokféle ember. Kíváncsi I voltam nagyon, kicsit fél- I tem is. Élőben még sosem I láttam akkora kontrasztot, I mint a felhőkarcolók és a I nyomornegyedek New York- I ban. Lenyűgözött a pompa, a gazdagság, a festői tájak. De megdöbbentett a másik oldal: a mocsok és a rom- I lottság. Végig nagyon vágy- I tam haza, s boldog vagyok, I hogy végre itthon lehetek! (Folytatjuk) Niedzielsky Katalin Három kórus közös koncertje Palo Altóban Az omnibusz rajza „Éjjel az omnibusz.. Ritka megrendelést kapott a Füzesgyarmati Univerzál Ipari Szövetkezet a Szegedi Közlekedési Vállalattól: ké­szítsen városnézésre, sét'ako- csikázásra alkalmas omni­buszt. A szövetkezetben a vállalat tervei alapján ja­nuár végén kezdték meg a munkát. — Városnéző omnibusz — tudtommal — csak Szent­endrén van — mondja La­katos Zoltán, a műszaki osz­tály vezetője. A szegedi a második, de lehet, hogy lesz harmadik is, hiszen nemrég érdeklődtek a siófokiak. Az omnibusz sok kézi mun­kával, aprólékos gonddal készül. Az itt dolgozó mes­tereknek, akik jól ismerik a hintókészítés csínját-bínját, jó lehetőség ez a szakma gyakorlására. Bognárok, ko­vácsok, esztergályosok szün­telenül mérnek, javítanak. Négy hintónyi munka lesz benne, mire elkészül. A 24 személyes, lóvontatá- sú jármű kőrisfából és fe­nyőfából készül. A tető hor­ganyzott lemez, az oldalak alumíniumbörítást kapnak. A korhűséget sok-sok díszí­tő elem segíti: rézkilincsek, fogantyúk, sarokvasalások. A vasagyas, vasráfos kerekeket réz porvédő fedi, a tetőt ko­vácsoltvas díszek tartják. Kjorhű lesz a fék is, de a biztonság kedvéért a ma “használatos tárcsafékkel is felszerelik. Az omnibusz nyitott, a védőüveget a vezető mögött és hátul helyezik el. Jobb oldalon három helyen lehet majd felszállni, az ülések a teljes szélességet foglalják el. A járművet kettő, illetve négy ló húzza majd, köze­ledtére harangjelzés figyel­meztet. A szövetkezetben hamaro­san hozzáfognak az összeál­lításhoz és a festéshez, hi­szen az omnibusznak má­jusban már közlekednie kell. A megrendelő 770 ezer fo­rintot fizet érte. Sz. M. A kovácsműhelyben Kiss György túrátokat készít szegecse­leshez Ilyen lesz majd az ülés, natúr és pácolt léceket erősítenek rá Balázs István és Veres János bognárok még találnak igazítani valót a tetőn Élénk forgalom a vállalati kötvénypiacon Élénk forgalom tapasztal­ható a vállalatok által vásá­rolható kötvények piacán. A Budapest Bank — amely jelenleg legnagyobb forgal­mazója ezeknek az értékpa­píroknak — az első negyed­évben 1,2 milliárd forint ér­tékben vásárolt, illetve adott el kötvényeket. Ebben az időszakban a bank kétszer annyi értékpapírt vásárolt, és hozott újra forgalomba, mint tavaly az egész eszten­dő során. Az első negyed évben több újonnan kibocsátott kötvény is megjelent az értékpapír- piacon. A vállalatok mellett egyre inkább a bankok is vállalkoznak kibocsátásra. Három kereskedelmi bank, a Budapest Bank, a Magyar Hitelbank és az Országos Kereskedelmi és Hitelbank látott hozzá egyenként 500- 500 millió forint összegű ér­tékpapír kibocsátásának a megszervezéséhez. így jelen­tősen nőtt a kötvények kí­nálata, de az még mindig nem tart lépést a kereslet­tel. Ezt mutatja például, hogy a Budapest Bank köt­vényeit lényegesen túljegyez­ték. A banki értékpapírokból a vállalatok 700 millió fo­rint értékben kívánnak vá­sárolni. A pénzintézet ezért úgy tervezi, hogy az erede­tileg meghirdetettnél több kötvényt hoz forgalomba. A kötvénypiac élénkülése jelzi, hogy a vállalatok mindinkább élnek a befeki tetési lehetőségekkel. .

Next

/
Thumbnails
Contents