Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-08 / 107. szám
i1987;_jná2usJi;i_|)énteki Vadgazdálkodás — vadászat A múlt év végén a vadásztársaságok az 1990-ig szóló távlati vadgazdálkodási fejlesztési terv félidejéhez érkeztek. A közelmúltban került sor a távlati fejlesztési tervek felülvizsgálatára. Ennek során összehasonlították a vadásztársaságok elért eredményeit a fejlesztési tervben szereplő adatokkal. Az 1986-os év több szempontból meghatározó volt a Békés megyében tevékenykedő vadásztársaságok életében. A vadgazdálkodási, vadászati és gazdálkodási eredményekről Nagy Sándor megyei vadászati főfelügyelőt kérdeztük. — A távlati fejlesztési tervekben az apróvadaknak, a fácánnak és a nyúlnak meghatározó szerepe van. Milyen eredményeket értek el a Békés megyei vadásztársaságok a fácántenyésztésben, -vadászatban? — A tavalyi év az apróvadak szempontjából elég rosszul kezdődött. Későn ta- vaszodott, nyár elején, a fácánköltés idején esős idő volt, majd aszály következett. A vadásztársaságok az előző évi árbevételükből jelentős összeget fordítottak a mesterséges fácántenyésztésre. A bemutató vadgazdaságtól, a MAVOSZ és egyéb szervek telepeiről, illetve külföldről összesen 500 ezer naposcsibét vásároltak, és ebből 370 ezer előnevelt fácánt bocsátottak ki a vadászterületekre. A vadász- társaságok egymás között 60 ezer előnevelt fácánt értékesítettek, 8 ezret pedig megtartottak tenyésztörzsál- lományuk fejlesztésére. Azaz rájöttek arra, hogy a fácántenyésztés akkor lehet csak gazdaságos, ha a korábbinál nagyobb tételben foglalkoznak vele. Ezzel is magyarázható, hogy tavaly megduplázták a naposcsibevásárlásaikat! — Felkészültek-e a vadásztársaságok az ilyen nagyarányú fácánnevelésre, kihelyezésére? — A vadásztársaságok többsége igen. A fácánvásárlásra, -tenyésztésre saját pénzükön kívül hiteleket vettek föl, illetve szerződéseket kötöttek nagykereskedelmi vállalatokkal. További támogatást jelentett a MAVOSZ megyei IB Kölcsönös Támogatási Alapjától felvett pénz. Bővítették a gyárul szólt, a negyedik nemzetközi nyelven. n szólista Bálint Zsuzsanna a kórus szólistája. Tavaly végzett a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, most Szegeden elsőéves a Liszt Ferenc Zeneművészeti FőisBálint Zsuzsanna kólán. 19 éves lesz, orosházi. A repülőgépen beszélgetünk. — Csak két éve foglalkozom a gondolattal, hogy énekes szeretnék lenni. Eddig csak úgy énekeltem, négy éve szólistaként is a kórusban. Anyukámnak szép hangja van, apukámnak jó füle.... — Milyen érzés külföldön szerepelni és a kórus szólistájának lenni? — Meg kell tanulni az együtthangzást és az együttérzést. Negyven embernek teljesen együtt kell lélegeznie — és ez fantasztikus érzés, megtisztelő és nagy öröm. A taps igazán megdobogtatja a szívünket, s így külföldön különösen meghaközép- és utónevelés technológiáját, korszerűsítették a nevelőket. Javult a gazdálkodáshoz, takarmányozáshoz, védelemhez való hozzáállásuk is. Az 51 vadásztársaság közül csak néhány nem nevelt mesterségesen fácánt. A legtöbbet, 17 ezret, a gyoma- endrődi Béke Vadásztársaság bocsátott ki a területére. — Közismert, hogy évről évre több száz külföldi bérvadász érkezik megyénkbe, közülük sokan apróvadra, fácánra vadásznak. Az ilyen nagyarányú mesterséges fácánnevelés, -kibocsátás nem okozott-e túlkínálatot? — A vadásztársaságoknak alapvetően nem jelentett gondot az általuk felajánlott vadásztatás értékesítése. Ebben jelentős segítséget kaptak a BÁG—Mavad Vadászatszervező Irodától, a Vadextől és a Vadcooptól. Már kora nyáron biztosak lehettek abban, hogy az őszi-téli vadászati szezonban lesz, aki levadássza a fácánokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vadász- társaságok és a vadkereskedelmi szervek kapcsolata felhőtlen, minden tekintetben kifogástalan volt. A tapasztalatok szerint a jövőben nem ártana a szerződésben foglaltakat korszerűsíteni, pontosítani, felülvizsgálni. A felajánlások például soha nem látott mennyiségre szóltak, de a tényleges teríték sokszor nem fedte a valóságot. Átfedés, átszervezés is előfordult. — Számszerűen milyen terítéket értek el a vadásztársaságok tavaly? — összesen 155 ezer fácán tó. Azt hiszem, Bartók sírjánál éreztem meg a magyarságomat, s azt, hogy Bartók, aki oly sok nagyszerű művet hagyott ránk, amiket mi énekelhetünk, szintén magyar volt. Hogy mi is a hazaszeretet, ezt otthon talán nem is lehet felfogni, csak amikor messze vagyunk Magyarországtól, és kultúránkból viszünk másoknak ízelítőt. Én a szólót úgy tekintem, hogy az a zeneszerző kifejező eszköze, s vele együtt egységes az alkotása. Csak egy vagyok a negyvenből, és nem a középpont. Szerintem nem is szabad kilógni a kórusból. Sosem érzem, hogy fontosabb lennék a többieknél, s ' a tapsot nem csak én kapom! — Kocsár Miklós Ö, havas erdő, Benjamin Britten Ceremony of Carols című művében, Karai József Vi- rágsiratójában és Little David spirituáléfeldolgozásában különösen nagy szólót énekelsz ... — Igen, tény, hogy olykor a kórus fölé emelkedik a szóló, de kilógnia akkor került terítékre, amelyből 60 ezret külföldiek lőttek le. Ezenkívül 32 ezret élve fogtak be vadászaink. A nevelés, illetve letermelés aránya jó volt tavaly, ami a fácánnevelés gazdaságosságát bizonyítja. — Hogyan alakult az őz-, illetve a nyúlvadászat? — A jelentős, 13 ezerre becsült nyúlelhullás ellenére a nyúlállományunk enyhén fejlődő tendenciát mutat, összesen 9 ezret ejtettek el a hazai és a külföldi vadászok és 16 ezret élve fogtak be. Őzből négyszázat a külföldiek, hatszázat a hazai vadászok lőttek ki. A trófeabíráló bizottság szerint ez erőltetett, túlzott volt. Az elejtett őzbakok közül kevés volt az érmes, mert elfiatalodott az állomány. Felhívtuk a figyelmet az őz kímélésére, védelmére és arra, hogy a vadásztatást a szakmai, és ne az anyagi szempontok szerint valósítsák meg. — Az eddig elmondottak szerint a Békés megyei vadásztársaságok jó évet zártak. Tükröződött-e ez a bevételeikben, anyagi helyzetükön is? — A társaságok 114 millió forint bevételt értek el az 1985. évi 104 millió forinttal szemben. — Végül egy kérdés arról, hogy a revíziós bizottság hogyan ítéli meg az elmúlt év végével lezáródó, ötéves vad- gazdálkodás feltételeit megyénkben? — Megállapítottuk, hogy évtizedünk első felében romlott a vadak élőhelye, elsősorban a meliorációs munkálatok miatt, hiszen sorra tűnnek el az utak, csatornák partján levő fasorok, keskeny erdősávok. A vadász- társaságok ezt jelentős erőfeszítésekkel megpróbálták ellensúlyozni a vadföldműveléssel, a vadászati berendezések, utónevelők, előne- velők, etetők, itatok, sózok fejlesztésével és a mesterséges fácánneveléssel. Az elért jó eredmények elsősorban ennek a munkának köszönhetők. Lovász Sándor sem szabad. És a zenei mű- I vek jellegét a kórus együtt I adja meg: a kompozíció nem I a szólóra épül, hanem a mű- I re a szóló. — Nem érzed sosem, hogy I irigyek rád a többiek vagy I legalábbis, hogy szeretnének I a helyedben lenni? — Csak azt tudom, hogy I nagyon sokan gratulálnak a I fellépések után. Elmondják,.. I mi tetszett. Nem érzek sem- I miféle irigységet, nem is I hinném, hogy lenne ilyen I valakiben. — Hogy tetszett Amerika? I — Egészen más világ, ezt I előbb is tudtam. Rengeteg I és sokféle ember. Kíváncsi I voltam nagyon, kicsit fél- I tem is. Élőben még sosem I láttam akkora kontrasztot, I mint a felhőkarcolók és a I nyomornegyedek New York- I ban. Lenyűgözött a pompa, a gazdagság, a festői tájak. De megdöbbentett a másik oldal: a mocsok és a rom- I lottság. Végig nagyon vágy- I tam haza, s boldog vagyok, I hogy végre itthon lehetek! (Folytatjuk) Niedzielsky Katalin Három kórus közös koncertje Palo Altóban Az omnibusz rajza „Éjjel az omnibusz.. Ritka megrendelést kapott a Füzesgyarmati Univerzál Ipari Szövetkezet a Szegedi Közlekedési Vállalattól: készítsen városnézésre, sét'ako- csikázásra alkalmas omnibuszt. A szövetkezetben a vállalat tervei alapján január végén kezdték meg a munkát. — Városnéző omnibusz — tudtommal — csak Szentendrén van — mondja Lakatos Zoltán, a műszaki osztály vezetője. A szegedi a második, de lehet, hogy lesz harmadik is, hiszen nemrég érdeklődtek a siófokiak. Az omnibusz sok kézi munkával, aprólékos gonddal készül. Az itt dolgozó mestereknek, akik jól ismerik a hintókészítés csínját-bínját, jó lehetőség ez a szakma gyakorlására. Bognárok, kovácsok, esztergályosok szüntelenül mérnek, javítanak. Négy hintónyi munka lesz benne, mire elkészül. A 24 személyes, lóvontatá- sú jármű kőrisfából és fenyőfából készül. A tető horganyzott lemez, az oldalak alumíniumbörítást kapnak. A korhűséget sok-sok díszítő elem segíti: rézkilincsek, fogantyúk, sarokvasalások. A vasagyas, vasráfos kerekeket réz porvédő fedi, a tetőt kovácsoltvas díszek tartják. Kjorhű lesz a fék is, de a biztonság kedvéért a ma “használatos tárcsafékkel is felszerelik. Az omnibusz nyitott, a védőüveget a vezető mögött és hátul helyezik el. Jobb oldalon három helyen lehet majd felszállni, az ülések a teljes szélességet foglalják el. A járművet kettő, illetve négy ló húzza majd, közeledtére harangjelzés figyelmeztet. A szövetkezetben hamarosan hozzáfognak az összeállításhoz és a festéshez, hiszen az omnibusznak májusban már közlekednie kell. A megrendelő 770 ezer forintot fizet érte. Sz. M. A kovácsműhelyben Kiss György túrátokat készít szegecseleshez Ilyen lesz majd az ülés, natúr és pácolt léceket erősítenek rá Balázs István és Veres János bognárok még találnak igazítani valót a tetőn Élénk forgalom a vállalati kötvénypiacon Élénk forgalom tapasztalható a vállalatok által vásárolható kötvények piacán. A Budapest Bank — amely jelenleg legnagyobb forgalmazója ezeknek az értékpapíroknak — az első negyedévben 1,2 milliárd forint értékben vásárolt, illetve adott el kötvényeket. Ebben az időszakban a bank kétszer annyi értékpapírt vásárolt, és hozott újra forgalomba, mint tavaly az egész esztendő során. Az első negyed évben több újonnan kibocsátott kötvény is megjelent az értékpapír- piacon. A vállalatok mellett egyre inkább a bankok is vállalkoznak kibocsátásra. Három kereskedelmi bank, a Budapest Bank, a Magyar Hitelbank és az Országos Kereskedelmi és Hitelbank látott hozzá egyenként 500- 500 millió forint összegű értékpapír kibocsátásának a megszervezéséhez. így jelentősen nőtt a kötvények kínálata, de az még mindig nem tart lépést a kereslettel. Ezt mutatja például, hogy a Budapest Bank kötvényeit lényegesen túljegyezték. A banki értékpapírokból a vállalatok 700 millió forint értékben kívánnak vásárolni. A pénzintézet ezért úgy tervezi, hogy az eredetileg meghirdetettnél több kötvényt hoz forgalomba. A kötvénypiac élénkülése jelzi, hogy a vállalatok mindinkább élnek a befeki tetési lehetőségekkel. .
