Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-08 / 107. szám
NÉPÚJSÁG 1987. május 8., péntek Az MSZBT főtitkára Szeghalmon Tegnap délelőtt a szeghal-^ mi városi pártbizottságra látogatott Bíró Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára. Részt vett Szeghalom és környéke MSZBT-tagcsoportja tisztségviselőinek találkozóján (képünkön). A vendéget Gurmai Gyula, a városi pártbizottság titkára köszöntötte. Ezután Kata Imréné- nek, a városi pártbizottság MSZBT-tagcsoportokat irányító munkatársának összefoglalóját hallgatták meg az 1980—85 közötti munkáról. A szeghalmi területen jelenleg öt tagcsoport működik, két iskolai, két mező- gazdasági és egy ipari szervezetben. A tagcsoportok rendszeresen vállalnak kiállításrendezést, vetélkedők szervezését, jelentős eseményekhez irodalmi, énekkari műsorokat állítanak össze, az iskolákban megrendezik az orosz nyelv hetét és még sok más kulturális megmozduláson vesznek részt. A barátság elmélyítését azonban legjobban a személyes kapcsolatok segítik elő; a Szovjetunióba szervezett utazások, találkozások a hazánkban élő szovjet emberekkel. A szeghalmiaknak élő kapcsolata van a kunma- darasi szovjet helyőrséggel, felnőttekkel és gyermekeikkel. Például együtt szüretelnek a Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz gyümölcsösében. Ugyanitt' rendszeresen részt vesznek egyetemisták nyári gyakorlaton és nem ritka a szakemberek kölcsönös tapasztalatcseréje sem. A hozzászólók elmondták, hogy a társadalmi szervek segítik munkájukat és anyagilag is támogatják őket. Vígh Éva tanár, a Péter András Gimnázium tagcsoportjának ügyvezetője elmondta, hogy a tankönyvek nem segítik kellőképpen a nyelvoktatást. Hiányolják a nyelvi táborokat, és a tagcsoportok munkáját segítő központi propagandaanyagot. Végül Bírp Gyula főtitkár szólt az aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről, majd a tagcsoportok legfontosabb feladataként jelölte meg, hogy segítsék a Szovjetunió átalakulási folyamatainak megértetését. A tisztségviselők figyelmébe ajánlotta a szovjet sajtót, az irodalmat és a filmet, melyek tájékoztatnak és segítenek a munkában. Felajánlotta segítségét találkozók, nyári táborok szervezéséhez. Kép, szöveg: Sz. M. Magánlakás-építési rendeletek Nyugdíkiegészítés a Rábában Május 1-én életbe léptek azok a jogszabályok, amelyek a házilagos építési munkákról, az építő kisiparosok tevékenységének gyakorlásáról, valamint a magánerős társas- és csoportos lakóházépítkezésekről szóló korábbi rendeleteket korszerűsítették. A módosítások alapvető célja, hogy a lakosság építkezésein is elősegítse a minőség javítását, az építésfelügyeleti ellenőrzések ki- terjesztését. A házilagos építkezések alaposan rászolgáltak a fokozottabb ellenőrzésre. A kalákában épített — s ellenőrzött — családi házak kétharmadánál találtak ugyanis valamilyen hibát, 7-8 százalékánál pedig életveszély miatt bontást kellett elrendelni. Miután a kalákában dolgozók általában nem építési szakemberek, elsősorban a szakszerűségi követelmények feltételeit szigorítja a módosított rendelet. Rendszeresen folyósítandó nyugdíjkiegészítést ad nyugállományban lévő dolgozói közül azoknak a Győri Rába Vagon- és Gépgyár, aki legalább tíz évet töltött el a gyárban, és az egy főre jutó családi jövedelem nem éri el a 3500 forintot, illetve legalább harminc évet dolgozott, és nyugdíja nem haladja meg a 4000 forintot —. olvashattuk a héten a Magyar Hírlapban. — Miből tudja fizetni a Rába ezt a nyilvánvalóan nem kis összeget? — ezt kérdeztük tegnap Wajzer Jánostól, a gyár szociálpolitikai osztályának vezetőjétől. — Azt hiszem, közismert, hogy vállalatunk az eredményesen gazdálkodó vállalatok közé tartozik. Az érdekeltségi alapból pótoljuk a jóléti és kulturális alapot, amely a kiegészítés pénzügyi forrásául szolgál. A jóléti és kulturális alap a pillanatnyi szabályozás szerint kevés, így ahol az eredményesség lehetővé teszi, ott egy bizonyos összeg áttehető erre az alapra. Elvileg egyébként minden vállalat megteheti ezt. — Mekkora összeget jelent évente a gyárnak ez a rendszeres nyugdíjkiegészítés? —I Először is hadd mondjam el, hogy ez az új rendszerünk vállalati kezdeményezés, és független az érvényben lévő társadalombiztosítási határozatoktól. A témához hozzátartozik, hogy korábban is kaptak támogatást nyugdíjasaink, részben pénzbeni kiegészítés, részben étkezési bőn formájában, ám ez nem differenciált kellőképpen. Ezért most felmérést végeztünk, amely azt mutatja, hogy mintegy 8-10 millió forint szükséges évente az új rendszeres nyugdíj-kiegészítéshez. Hangsúlyozom, mi nem nyugdíjjellegű juttatást kívánunk adni, hanem azoknak megkönnyíteni a helyzetét, akik sehonnan nem tudják pótolni kis nyugdíjukat. Pontosabban, lehet, hogy a nyugdíj ugyán nem a legalacsonyabb, de abból ketten, esetleg többen élnek. Azt azért szeretnénk tudatosítani nyugdíjasainkkal, hogy ez a támogatás a vállalat eredményességétől ftffeg, vagyis együtt kell sírni és nevetni a gyárral. Egyébként ez a személyenként 3-800 forint nem jótétemény, ezt ők a munkájukkal kiérdemelték, hiszen lényegében most azok kapják, akik annakidején megalapozták a gyár mai sikereit. — Érdeklödtek-e más gyárak, vállalatok a Rába kezdeményezése iránt? — Néhányan már igen, tudomásom szerint a Tatabányai Szénbányák és a Debreceni Gördülőcsapágygyár érdeklődött tájékozódásképpen. T. I. Irodalmi kávéház (3.) Újságírás régen és Május első szerdáján az újságírásról folyt a beszélgetés az orosházi Alföld Szálló irodalmi kávéházában. Hogy kávéház és újságírás egymással jól összeférő, sőt nagyon is közeli fogalom, azt bizonyítja a klasszikus magyar zsurnalisztika, szépirodalmunk, de még az orosházi rendezvénysorozat első estje is, amikor újságírás és költészet együtt szerepelt a programban. S amikor olyan szépen sikerült feleleveníteni régi korok kávéházi hangulatát, alkotásra ihlető légkörét. Hasonlóképpen_volt ez most is, a harmadik találkozón. Fülöp Béla, a sorozat házigazdája idézte meg az újságírás múltját. Egészen a kezdetektől — a jelzőtüzek és kiáltások általi híradás korától — vázolta fel a sajtó történetét. Szólt a középkor végétől, az újkor kezdetétől számított tényleges újságírásról, a középkor végére jellemző kézírásé újságokról, illetve arról, hogyan lendült fel az újságkészítés a könyvnyomtatás feltalálásával, s hogyan indult el német földről az egész világot meghódító útjára. Érdekes volt a magyar újságírás elődjét felvázoló bemutatás az 1600-as évek német nyelvű kéziratosaitól, az újságlevelektől az első magyar újságig, a latinul megjelenő Mercurius Hungaricusig, amelyet II. Rákóczi Ferenc adott ki, s amely saját politikai nézeteit, hadászati elképzeléseit tartalmazta. 1777-ben Mária Terézia arról rendelkezett, hogy az iskolákban újságot is kell olvasni. S a Magyar Hírmonma dó volt az első sikeres magyar újság, a Kossuth Lajos által szerkesztett lap pedig fordulatot jelentett a magyar sajtó történetében. Korunk lapjáról, a mai újságírásról és lapkészítésről Árpási Zoltánnal, a Békés Megyei Népújság főszerkesztőjével beszélgetett Fülöp Béla. Miben különbözött az előd, a Viharsarok.Népe a mai Népújságtól? S egyáltalán az 1956. előtti lap a maitól? Mi a feladata a lapkiadónak és milyen kapcsolatban áll a /szerkesztőséggel? Mennyiben érdekeltek az újságírók a példányszámban? Az újságot írók és szerkesztők életmódja régen és ma, társadalmi rangja, megbecsülése, a sajtó szerepe, funkciói, híradás és szolgáltatás, az írástudó felelőssége, újítások, tematikus oldalak a Népújságban — mind-mind csupa érdekes, izgalmas téma. S persze, nemcsak a házigazda kérdezett, hanem a hallgatóság is. Napilapok, hetilapok, folyóiratok, képes magazinok nélkül nem tudnánk már élni. Vagy mégis? Talán elképzelhető lenne, de sokkal szegényebb, sivárabb lenne az, biztos. .. A kávéházi est, a kellemes beszélgetés sok érdekes szempontra rávilágított, elgondolkodtatott. S bizonyára másképp veszi a kezébe és olvassa a lapot, többet kap az írásokból az az olvasó, aki kicsit betekinthetett az újságírás, a szerkesztés, a lapkészítés kulisszái mögé. Niedzielsky Katalin Iskolaszövetkezeti könyvterjesztés Az olvasási kultúra fejlesztésének előmozdítására a Szövosz a Könyvértékesítő Vállalattal közösen az idén is meghirdeti az iskolaszövetkezetek fiataljai számára a könyvterjesztési versenyt. Az áfészek és a takarékszövetkezetek keretében működő iskolai csoportok tagjainak az új tanév kezdetétől írják ki a pályázatot. Az elmúlt évi versenyhez képest új lesz, hogy ezúttal külön pályázhatnak az általános és a középiskolákban működő szövetkezetek tagjai. A Szövosz másodízben hirdeti meg az iskolásszövetkezetek könyvterjesztési versenyét. 1986-ban 74 csoport tagjai összesen csaknem 3 millió forint értékű szépirodalmi könyvet forgalmaztak; mintegy félezer rendezvényt — író-olvasó találkozót, könyvkiállítást, illetve -vásárt, rendhagyó irodalomórát, vers- és prózamondóversenyt — tartottak. Az idén újra megszervezik az úgynevezett háztól házig könyvszolgálatot, amelynek során a kistelepülések lakóihoz viszik el a szépirodalmi és a szakmai könyveket. fl kormányszóvivői értekezlet napirendjén az adóreform A Minisztertanács ülését követően a kormányszóvivői értekezleten Bányász Rezső bevezetőben tájékoztatást adott arról, hogy a kormány csütörtöki ülésén az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének előterjesztése alapján tárgyalt az MSZMP KB 1986. december 28-i, a műszaki fejlődés gyorsításáról s a tudományos kutatás eredményességének fokozásáról hozott állásfoglalása végrehajtásának munkaprogramjáról, és elfogadta azt. A program ösz- szefoglalja az állásfoglalásban kitűzött célok, ajánlások végrehajtásával kapcsolatos állami feladatokat. A kormányzati tennivalók kiterjednek a vállalatok innovációs érzékenységét, a műszaki fejlesztés lehetőségeinek javítását célzó gazdasági feltételekre, a VII. ötéves népgazdasági terv gazdaság- fejlesztési és kutatásfejlesztési programjainak áttekintésére, szükség szerinti korszerűsítésére, a műszaki fejlesztés, a képzés szervezeti és személyi feltételeinek fejlesztésére, valamint a nemzetközi műszaki tudományos együttműködés eredményességét növelő intézkedések kidolgozására. Az általános forgalmi adóra és a személyi jövedelem- adóra vonatkozó jogszabályok elveivel foglalkozó előterjesztéséről szólva (a Magyar Hírlap kérdésére) elmondta: a csütörtöki ülésen a pénzügyminiszter által vezetett koordinációs bizottság felhatalmazást kapott, hogy kérdezzék meg széles körben a tanácsok, a társadalmi, az érdekképviseleti szervek, a tudományos szervek vezető testületéinek véleményét, hallgassák meg állás- foglalásukat, és részletesen kimunkált javaslatot terjesszenek majd, előreláthatólag nyáron, a kormány elé. A kormány azt tervezi, hogy a törvényjavaslat még az ősszel az’ Országgyűlés elé kerülhet. A hátralevő időszakban a törvény előkészítése során minden bizonynyal még sok részletet megvitatnak, s mód van arra is, hogy különböző nézetek ütközzenek. E polémiák, a vezető testületek vitái, üdvözlendők. A munkavédelem tavalyi helyzetével foglalkozva (a Népszava kérdésére) Bányász Rezső felidézte az ezzel kapcsolatos múlt évi statisztikai adatokat. Ezek szerint 1986-ban jelentősen, 9 százalékkal csökkent az üzemi balesetek száma, örvendetes az is, hogy tavaly több mint ötödével csökkentek a bejelentett foglalkozási megbetegedések. Sajnos többször kellett viszont kereső- képtelenséget okozó betegséget megállapítani, s aggodalomra ad okot az is, hogy csaknem félmilliónyian dolgoznak veszélyes, ártalmas körülmények között. A helyzet javulása — a kormány megállapítása szerint — a kívánatosnál lassúbb. A Minisztertanács vitája feltárta, hogy már éreztetik ugyan hatásukat a munka- körülmények javítására hozott intézkedések, mégis bőségesen van még tennivaló e téren. Túlságosan sok egyebek között az olyan hatóság, államigazgatási szerv, amelyik munkavédelemmel foglalkozik. Tevékenységük ezért időnként nehézkes, formális. A kormány megfelelő instrukciókkal látta el erre nézve az illetékes, szerveket, hatóságokat. Sokakat érdeklő, a távközlési hozzájárulás módosítására vonatkozó kérdésre felelve a szóvivő kifejtette: az úgynevezett belépési díj a telefonhálózat felettébb kívánatos fejlesztésének egyik fő forrása. Jelenleg a főállomások felszereléséért a kö- zületek 45 ezer, a magán- személyek 6 ezer forintot fizetnek, a mellékállomásokért pedig 30 ezer, illetve 4 ezer forintot.. Az .. utóbbi években — a posta kimutatásai szerint — már 86 300 forintra emelkedett az egy telefonállomás létesítéséhez szükséges összeg. A telefon- hálózat korszerűsítése, az állomások számának határozott növelése indokolja, hogy június elsejétől a közületi előfizetők a főállomásokért 90 ezer, az ikerállomásokért pedig 60 ezer forintot fizessenek. A kormány úgy döntött, hogy a lakosság belépési díjainak összege a jövőben sem lépheti túl a költségek 15 százalékát. Ez azt jelenti, hogy az új telefon- tulajdonosoknak a főállomásokért 12 ezer, az ikerállomásokért pedig 8 ezer forintot kell fizetniük. Üj rendelkezés, hogy a körzeti telefonkötvény-tulaj donosok 50 százalékos kedvezményben részesülnek. Újdonság lesz az is, hogy ha valaki lemond a telefonjáról, akkor a befizetett összeget maradéktalanul visszakapja. Bányász Rezső hozzátette még (a Televízió Híradó érdeklődésére) : az új jogszabály lehetővé teszi, hogy az idős, beteg, rászoruló emberek is 50 százalékos kedvezményben részesüljenek. A kedvezményezetteket társadalmi bizottság jelöli ki az egy főre jutó jövedelem, a vagyoni helyzet, az egészségi állapot, a szociális körülmények figyelembe vételével. A posta elnökének tervezett rendelkezése — s ezzel a kormány is egyetértett — kimondja azt is, hogy a kisvállalkozók a közületeket megillető kedvezményben részesüljenek, ha vállalják a közületi díjtétel kifizetését. A közelmúltban bejelentették: a Közös Piac bizottsága felhatalmazást kapott az EGK külügyminisztereinek tanácsától, hogy tárgyalásokat kezdjenek hazánkkal. A továbbiakban a kormányszóvivő több, az utazással és az idegenforgalommal kapcsolatos kérdésre (Vasárnapi Hírek, Magyar Nemzet) válaszolt. Mindenekelőtt az utazást, a közlekedést érinti, hogy a kormány csütörtöki ülésén — hosszú előkészítő viták után — felhatalmazta a közlekedési minisztert és a belügyminisztert arra, hogy június 1-jétől visszaállítsák az 1979. előtti sebességhatárokat: pontosabban az autópályákon 120 kilométer, az autóutakon pedig 100 kilométer lesz a , megengedett legnagyobb sebesség. Az országutakon és a lakóterületeken nem változnak a sebességhatárok. A változást a felgyorsult forgalom, az autóutak jobb kihasználásának igénye tette indokolttá. Ennek az intézkedésnek azon-r ban feltétlenül együtt kell járnia a közlekedési morál határozott javulásával — tette hozzá Bányász Rezső. Az idegenforgalom idei kilátásairól szólva elmondta: az eddigi megrendelések alapján az utazási irodák és a szállodák szakemberei úgy vélik, hogy a nemzetközi turizmus piacán megőriztük versenyképességünket. A helyfoglalások lényegesen magasabbak a tavalyinál, s örömteli az «is, hogy március végéig mintegy 10 százalékkal nőtt a hazánkba beutazók száma. A magyar—szovjet kisha- tárforgalomról (a Magyar Rádió érdeklődésére) kifejtette, hogy az egy éve e^rről aláírt megállapodás jól szolgálja a választékcsere bővítését. Tavaly például a határmenti árucsere keretében 700 millió forint értékű forgalmat értünk el. Véleményünk szerint ez az egyik legrugalmasabb, a lakosság igényeihez legkönnyebben igazodó együttműködési forma. Még inkább megkönnyíti ennek a kereskedelmi egvüttműködésnek a kibontakozását, hogy — ez a két fél közös szándéka — a jövőben nemcsak a szorosan vett határmenti térségekre terjedhet majd ki.
