Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-07 / 106. szám
NÉPÚJSÁG 1987. május 7., csütörtök Dfész-szakcsoportok Négyszáznegyvenmillió forint árbevétel Nemcsak pénzkérdés: Napirenden az ifjúság egészséges fejlődése A megyei tanács egészség- ügyi és szociálpolitikai bizottsága tegnap délelőtt Gyulán az ifjúsági egészségügyi központban megtárgyalta a megyei tanács testületé elé kerülő anyagot az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatairól, valamint a gyermek- és ifjúság-egészségügy Békés megyei helyzetének elemzéséről. A témát több bizottság is megvitatja és a megyei tanácsülés kapcsán mi is részletesen foglalkozunk majd ezzel. Ezért inkább a szóbeli kiegészítésekről írunk néhány gondolatot. Dr. Pintér Miklós, a bizottság elnöke irányította a beszélgetést, amelynek során a témához kiegészítést fűzött Krajcsovicz János, a megyei tanács ifjúsági és sportosztályának vezetője, valamint dr. Rácz László megyei főorvos. A résztvevők elmondották, hogy a megye jövője, fejlődése a fiatalok egészségi állapotától, személyiségének formálódásától, értelmi fejlődéséAz ÁBMH Munkaügyi Információs Központja felmérést készített arról, hogy a lapokban megjelenő állás- hirdetések mennyiben térnek el, illetve felelnek meg a munkaerő-közvetítő szervekhez bejelentett igényeknek. A vállalatoknak ugyanis csupán egyharmada kíván a hivatalos közvetítő szervek útján új dolgozókat felvenni, a munkáltatók jó része más eszközöket is felhasznál arra, hogy hozzájusson a szükséges munkaerőhöz. Ezért a Munkaügyi Információs Központ szakemberei egy héten át figyelték az újságok álláshirdetéseit, hogy annak tapasztalatait összevethessék a munkaerőszolgálati irodák adataival. A vizsgált időszakban több mint ötszáz munkáltató csak hirdetés útján keresett új munkaerőt, felerészt budapesti munkahelyekre. Az újságok álláshirdetéseinek fele fizikai, fele pedig szellemi munkát kínált. A fizikai foglalkozásúak iránti igény a hirdetésekben csak töredéke annak, mint amennyihez a vállalatok a munkaerő-szolgálati irodák közreműködésével kívánnak hozzájutni. A lapok hasábjain is legkeresettebbek a géplakatosok, a kőművesek, tői függ. Bár az ifjúsági törvény eredményeinek értékelésénél, a tervezésnél a reális anyagi lehetőségeket figyelembe kell venni, ésszerűtlen korlátáinkat mégsem nyugtázhatjuk szótlanul. Gyakran nem pénzhiány, hanem szemléletbeli probléma egy-egy negatív jelenség oka. Például köztudott, hogy a fiatalok egészséges fejlődésének alapfeltétele a mozgás, a testedzés. Mégis napirenden levő téma, hogy apró-cseprő indokok alapján testnevelés alóli felmentést kér, követel és ér el néhány szülő a gyermeke számára. Nagy gondok tapasztalhatók a gyermekpszichiátria és -pszichológia területén. Nincs elegendő szakember, a gyerekek körében viszont egyre több a „megmagyarázhatatlan” panasz, a gondozásra szoruló fejfájás, az éjszakai rossz alvás, az úgynevezett pszichoszomatikus zavar. Mindezek a jelenségek alapjaiban a családi élet problémáihoz vezethetők vissza. Kétségbeejtő az esztergályosok, az asztalosok, a villanyszerelők és a tehergépkocsi-vezetők. A betöltésre váró szellemi munkakörök csaknem egyötödére kizárólag újsághirdetéssel kerestek vállalkozókat a vállalatok. A felkínált munkakörök egy része egyáltalán nem szerepel a munkaerő-szolgálati irodák nyilvántartásában. Tervező és elemző közgazdászokat, áruforgalmi és értékesítési előadókat, bérelszámolókat szinte csak újsághirdetés útján remélnek felvenni a munkáltatók. Keresettek még a lapok hirdetési rovataiban a könyvelők, a gyors- és gépírók és a pénzügyi szakemberek is, ám ezeknek a munkaköröknek a betöltésében legalább ugyanilyen mértékben már a munkaerő-szolgálati irodák segítségére is támaszkodnak a vállalatok. A felmérés tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a vállalatok a munkaerő-szolgálati irodák kínálatát jó néhány szakmában szűkösnek tartják. Emiatt jobban bíznak abban, hogy a nagy példányszámban megjelenő újságok segítségével köny- nyebben találnak új munkaerőt. A vállalatok maguk is adat, hogy naponta egy gyermek a szüleivel ébren átlagosan 1 órát tölt mindössze beszélgetéssel, közös tevékenységgel. A gyermekegészségügyben dolgozó orvosok, védőnők, egyéb szakemberek, akik erre tették fel az életüket, kulcsfontosságú szerepet töltenek be a családgondozásban. Sokan beszélnek, feladataikat sorolják a családsegítés területéről, de ezt a munkát is olyan embereknek kellene végezniük, akik valóban tudnak másokon segíteni, felnőttek a tennivalókhoz, szakmájukban járatosak. Nagyon lényeges, hogy a körzeti orvosok is minél gyakrabban forduljanak meg a fiatalok körében. Segítsenek az egészségnevelésben, a káros szokások (dohányzás, alkoholizmus, drogok) felszámolásában. Az egészségügyi bizottság tagjai a tanácskozás befejeztével megtekintették az ifjúsági egészségügyi központot. B. Zs. hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkaerő-közvetítő szervek ismeretei hiányosak a munkaerő-kereslet és -kínálat alakulásáról területükön. A munkáltatók egy része nem tesz eleget annak a kötelezettségének, hogy a negyedévek végén tájékoztassa a munkaerő-közvetítő szerveket felvételi szándékairól. Pedig a pontos és folyamatos tájékoztatás a vállalatok érdekeit is szolgálná. Ezzel ugyanis a munkaerő-szolgálati irodák is jobban megismernék a munkáltatók törekvéseit, s reálisabb tájékoztatással tudnának szolgálni ügyfeleiknek. Az állást keresők közül sepi mindenki keresi fel az irodákat, mert sokan bíznak abban, hogy szakmájukban könnyen .el tudnak helyezkedni. Ez általában a szellemi dolgozókra és a hiányszakmák mestereire a jellemző. Az állásváltoztatásnál ma is sokat számít, ha az ismerősök ajánlanak egy jó munkahelyet. Így a munkáltatók és a munkavállalók még ma is sokszor „amatőr” közvetítők segítségével találnak egymásra. Ez sok esetben hasznosnak is bizonyul, mindenesetre így többet tudnak meg az érdekeltek egymásról, mint az újságok néhány mondatos hirdetéseiből. A munkaerőszolgálati irodák is arra törekednek, hogy a lehetőség szerint minél több információval szolgáljanak a leendő munkatársról és munkáltatóról. Megyénk áfészeiben több évtizedes hagyományai vannak a szakcsoportnak, amelyeknek kistermelők a tagjai. Jelenleg 144 ilyen közösség működik szűkebb hazánkban. Teljesítményük nem elhanyagolható, hiszen a szövetkezetek összes fel- vásárlási árbevételének 36 százalékát adják. Az elmúlt évben 443 millió forint értékű árut értékesítettek, ez mintegy 27 millióval több mint egy évvel korábban. A zöldségtermesztő szakcsoportok a hetvenes években országos hírnévre tettek szert. Most 27 ilyen kollektíva dolgozik a megyében. A többcsatornás értékesítés miatt viszont meglehetősen laza a kötődésük a szövetkezetekhez. Termékeiket általában saját maguk szállítják és adják el a szabad piacon. Ha árujukat nehezebben tudják értékesíteni, akkor felkeresik a szövetkezetét. Ezért az áfészek képtelenek hatékonyan közreműködni a piac- gazdálkodásban. A tagok többsége primőröket termel, ezt a szövetkezetek közreműködése nélkül is zökkenőmentesen tudják eladni. A 12 baromfi- és tojástermelő szakcsoport 15—20 éves múltra tekint vissza. Az utóbbi években 90—100 Műszerek országjáráson Műszer- és híradástechnikai ipari újításokat mutatnak be öt héten át azon a vándorkiállításon, amely szerdán indult útjára Budapestről, a Flamengó Szálló elől. A mozgóbemutató valamennyi megyeszékhelyet felkeresi, összesen tíz nagy iparvállalat és számos kisszövetkezet mutatja be új fejlesztésű gyártmányait, ismerteti ötleteit az autóbusz- nyi minikiállításon. A szervezők egyik célja az országjáró kiállítással, hogy a felhasználók széles tömegeivel megismertessék a műszeripari és a híradás- technikai gyárak, szövetkezzetek gyártmánykínálatát, innovációs munkáját. Valamennyi helyszínen üzletet is lehet kötni, vagyis rendelni, vásárolni a bemutatott termékekből, amelyek között lakótelepi videó tévéstúdió- rendszer, műholdas adások vételét szolgáló televíziós lánc található. millió forint árbevételt értek el. A tojástermelő szakcsoportok száma azonban évente csökken. Az okok között szerepel, hogy öt-hat évvel ezelőtt a tojáfexport gyakorlatilag megszűnt, az addig jól működő közösségek feloszlottak. Ráadásul az alacsony felvásárlási árak a termelés költségeit sem fedezték. A tagok áttértek a húscsirke előállítására, de ugyanezt tették a nagyüzemek is. Ennek következtében az utóbbi időben megnőtt a tojás ázsiója a piacon. Újra érdemes tojástermeléssel foglalkozni. A megmaradt szakcsoportok jól működnek, nincsenek értékesítési gondok. Különösen eredményesen dolgozik a Békéscsaba és Vidéke Áfész szakcsoportja. Ugyancsak szép eredményeket érnek el a tenyésztojás előállításában a dévaványai, a kötegyáni és a biharugrai szakcsoportok. Orosházán, Szarvason, Békéscsabán a piaci igényekhez igazították a broylercsirke-tenyésztést. A baromfifeldolgozó vállalatok 1990-ig biztos piacot ígérnek a húscsirkének. A hét májlibatömő és. lúdtenyésztő szakcsoport tavaly 181 millió forint értékű árut értékesített. Közülük országosan is elismert a békéscsabai áfész szakcsoportja, A Végegyházi Községi Tanács tegnap, szerda délután tartotta Mikula Mihály elnök vezetésével soron következő ülését. Elsőként a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két ülés között végzett munkáról szóló jelentést hallgatta meg a testület. Ezt követően az első napirendi pont keretében megtárgyalták és megvitatták a községi tanács VII. ötéves tervi ciklusprogramját. Végegyháza alapfokú kategóriába tartozik, a tanács feladata a lakosság ellátásának alapszinten történő biztosítása. Az elmúlt időszakban megkezdődött a település gázvezeték-hálózatának kiépítése a lakosság társadalmi összefogásával. Eddig öt utcában épült meg a vezeték amelynek a múlt évi árbevétele 97 millió forint volt. A tömés technológiája magas színvonalú, a feldolgozásba szánt máj megfelel a nemzetközi mércének. Érdekesen alakult a nyúl- tenyésztő szakcsoportok tevékenysége. Az elmúlt 10 évben mintegy tízezer anya- nyulat adtak ki kedvezményesen a termelőknek. A jövedelmezőség azonban 1980 —85 között lényegesen romlott. Az áfészek csak nagy anyagi áldozatok árán tudták fenntartani a szakcsoportokat. Az 1986-os évtől változtak a körülmények. A felvásárlási árak egy esztendő alatt több mint 20 százalékkal emelkedtek, így a termelői kedv is megélénkült. A galambtenyésztő szakcsoportok már lazább szervezetek. A szakemberek szerint a jövőben jó lenne ezeket egyesületi formában működtetni. A sertéstenyésztési szakcsoportok viszont fellendülőben vannak. A hét csoportba tömörült ezer kistermelő hasznos tevékenységet folytat. Kétségtelen, a legszervezettebb közösségek a méhészszakcsoportok. Igaz, a taglétszám csökken, ugyanakkor a termelés értéke emelkedik. Tavaly a közös értékesítés meghaladta a 33 millió forintot. S. S. és több mint kétszázan részesülnek gázellátásban. Az alapvető kereskedelmi ellátás is megfelelő színvonalú a faluban. A VII. ötéves tervben a kommunális ellátás területén a meglévő szint megtartását tűzték ki célul. Folytatódik lakossági erőből a gázvezeték-hálózat bővítése. Az oktatás, közművelődés terén az épületek folyamatos felújítására, karbantartására helyezik a fő hangsúlyt. Az egészségügyben a felszerelt- ségi szint javítását, a fogorvosi ellátás biztosítását tekintik a legfontosabb feladatnak. Ezt követően a testület megtárgyalta a házadóról szóló tanácsi rendelet tervezetét. A tanácsülés bejelentésekkel ért véget. T_ Állásajánlatok a lapokban és a munkaerő-közvetítőknél Tanácsülés Végegyházán Megkezdődött a megyében levő horgászvizekbe a haltelepítés. A Gyomaendrődi Viharsarok Htsz dénesmajori halastavaiból az elmúlt napokban mintegy két és fél vagon pontyot halásztak ki erre a célra Fotó: Béla Ottó Rádiélevél Tengizböl A magyar—szovjet gazdasági együttműködés keretében 1986 őszén magyar szakemberek kutatást végeztek a Szovjetunióban a Kaspi-tenger ázsiai területén található Tengizben. Korábban e területet tenger öntötte el, most már szárazföld, erősen sivatagos. A tudományos-műszaki kutatások megállapították, hogy a föld mélyében nagy mennyiségű kőolaj és földgáz található. A magyar—szovjet együttműködési megállapodás alapján közreműködünk a feltáró termelést előkészítő munkálatokban, jelenleg már '2500-an dolgoznak, mintegy 50 vállalattól. Valóságos kis város épül, ahol magyar szakemberek élnek és dolgoznak, távol az otthontól, mintegy 5000 kilométerre. A Moszkpa Rádió magyar osztályának különtudósílója, Jurij Rogov a közelmúltban meglátogatta a magyar kollektívát. Több tudósításban számolt be a magyar nyelvű adás keretében, öt riportot készített, amelyeket rádiólevél formájában közvetítenek a magyar nyelvű adásban. Gyomaendrődre Rácz Mihálynénak és három gyermekének április 24-én hangzott el a rádióüzenet. Az Orosházi Üveggyár MSZBT Moszkva Rádió baráti klubja és a Váci Mihály szocialista brigád „rádiósai” magnetofonszalagra rögzítették a rádiólevelet, amelyet rövidítve most közreadunk. Rácz Mihály kőműves rádiólevele Gyo- maendrődön lakó családjához: „Gyoma- endrődről érkeztem ide Tengizbe, február 8-án. Tengizben elég jó volt a fogadtatás, mivel az előttünk érkezők már megteremtették a feltételeket. A lakóbázis kialakult, a munkafeltételek jók voltak. Most nagyon jó körülmények között élünk, el lehet ezt mondani, ez a valóság. Hallottam már többektől, akik előbb érkeztek, hogy ők bizony egy kicsit mostoha körülmények között érkeztek, de ezen ők tudtak segíteni és most már jól érzik magukat. Aluházban lakunk és $ fős szobák vannak, s megpróbáljuk csinosítgatni, alakítgatni, otthonosabbá tenni és ez sikerült is. Most épp az új ebédlőt készítjük, azt adtuk át. A II. fél évben kezdődik a nagyberuházás. Kétszer egy évben utazhatunk szabadságra, glőször július 18-ra vagyok kiírva szabadságra, de szeretnék elmenni július 5-én, ha lehetséges, kisfiam első születés- napját szeretném otthon ünnepelni, azt hiszem, a vállalat vezetősége hozzájárul, hogy két héttel hamarabb menjek haza. Nagyobbik kislányom éppen szeptemberben lesz 12 éves, most ünnepli a névnapját május 5-én, és a kisebbik kislányom 7 éves. Kisfiam 8 hónapos lesz most 8- án, és a feleségem ő is most ünnepli a születésnapját, május 10-én. Köszöntőm őket születés-, illetve névnapjuk alkalmából.” I
