Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-27 / 123. szám

1987. május 87., szerda NÉPÚJSÁG ÜNNEPI KÖNYVHÉT 1987 MÁJUS 29- JÚNIUS 3­A könyvhét megyei eseményei Tudunk-e megújulni? Békés megyei népművelők tapasztalatcsere-látogatása a Dunántúlon Bizonyára már sokan ke­zükbe vették az idei ünnepi könyvhét kiadványát, amely tematikus rendben közli — rövid ismertetőkkel — a könyv hagyományos nyár­ele ji ünnepére megjelenő 73 kötetet. A május 29-én kez­dődő és június 3-án záruló könyvhéten természetesen több irodalmi rendezvényre is várják az érdeklődőket. Békésben a programok szer­vezését a megyei könyvtár vállalta magára. Május 29-én, pénteken 18 órakor az orosházi városi könyvtárban . lesz az ünnepi könyvhét városi megnyitója, amelynek vendége Ágh Ist­ván József Attila-díjas köl­tő. Másnap a nagyszénási könyvtárban délután 5 óra­kor találkozik olvasóival az alkotó. Pénteken a békés­csabai megyei könyvtárban 19 órakor irodalmi emlékes­tet tartanak. A közelmúlt­ban elhunyt Ladányi Mihály műveire írt Szavak sötétben című műsort Erdélyi György és Binder Károly tolmácsol­ja. Szombaton délelőtt fél 11 órától az orosházi könyves­boltban a városban élő köl­tő, Varsa Zoltán most meg­jelent Hadüzenet című ver­seskötetét dedikálja. Június 1-én 18 órakor az endrődi fiókkönyvtárban is találkoz­hatnak vele olvasói. A megyei rendezvényso­rozat egyik kiemelkedő est­je lesz június 1-én 18 Óra­Filmgyártásunk átszerve- ződésének. megújhodásának folyamatában viszonylag ke­vés figyelem jut a nem já­tékfilmes műfajoknak, -rövid dokumentumfilmeknek, nép­szerű-tudományos, ismeret- terjesztő és animációs fil­meknek. Ezek terjesztése, moziforgalmazása sem meg­oldott. Esetleges: mikor jut­nak el a filmszínházakba — s ott mint kísérőműsorokat levetítik-e egyáltalán, van-e érdeklődés irántuk? Tavaly 38 rövidfilm sze­repelt a hivatalos mozimű­soron, körülbelül nyolc és fél órás együttes vetítési időtartamban. Nem tudni pontosan: hogyan dől el ki­választásuk, milyen szem­pontok alapján tallóznak közöttük? Több film évek­kel ezelőtt készült, jókora késéssel mutatták be. Ilyen­formán nehéz bármiféle kor Békéscsabán, a megyei könyvtárban. Városom Bé­késcsaba címmel a me­gyénkben élő és alkotó írók és költők alkotásaiból szer­kesztett összeállítást a Jó­kai Színház művészei tol­mácsolják. A műsornak Zrenjaninban, a Békéscsa­bai kulturális napok ese­ménysorozatán, május 28- án lesz a premierje. Hétfőn délután 5 órakor Sarusi Mihály író látogat a sarkadi könyvtárba, hogy olvasóival találkozzon. Jú­nius 3-án délelőtt 10 óra­kor Kisebbségi irodalom címmel a békéscsabai me­gyei könyvtárban Görömbei András irodalomtörténész tart előadást. Másnap, 4-én 18 órakor az új kígyósi könyvtár vendége Kőváry E. Péter író. A találkozósoro­zat zárórendezvénye június 8-án délután 4 órakor a szarvasi zeneiskola nagy­termében lesz: Zalán Tibor József Attila-díjas költővel és Kulcsár Szabó Ernő kri­tikussal beszélgethetnek az olvasók. A korábbi évekhez ké­pest sokkal szerényebb kül­sőségek között ünnepelhet­jük a könyvet. Békéscsabán a Tanácsköztársaság útja és a Szabadság tér sarkán mindössze négy sátrat állít a két könyvesbolt. Elmarad a hagyományosnak számító térzene és a megnyitó is. • N. L. szakmai fejlődésképet adni a területről. Kritikusi díjban részesült idén januárban Paulus Ala­jos Erőviszonyok című film­je, azon kevesek egyike, me­lyek a társadalmi kérdések iránti érdeklődés ébrenma- radását jelzik. Ez a mű a nyakló nélküli iskolakörze­tesítés gondját ábrázolta be­csületes indulattal, ám el­vétve szem elől a téma leg­érdekesebb mozzanatát, an­nak a — fotografáló — peda­gógusnak az alakját, aki pe­dig magára a jelenségre hívta föl a rendező figyel­mét. Egy méltán gazdag em­ber portréját rajzolta meg Csőke József Kószó bácsi milliói című alkotásában, csak a leleményességében is tisztességes főszereplő kör­nyezetét nem sikerült rokon­A közelmúltban három­napos tapasztalatcsere-láto­gatásra indult el a megyé­ből 14 népművelő, hogy ta­nulmányozza Dunántúlon az utóbbi években megalakult egyesületek és népfőiskolák helyzetét, működését. Utuilk első napján a Ba- latonszabadi „November 7. ’ Termelőszövetkezet irodájá­hoz érkeztünk. Hogy miért egy termelőszövetkezethez? A mintegy 6500 hektáron gazdálkodó termelőszövetke­zet vezetőségének koncep­ciója: „Akié a föld, az a gazda” — a munkaerőt a falvak adják, így számukra a legfontosabb a képzett, széles látókörű ember, aki magáénak érzi a falut, a te­lepülést, igényli a közösség létét, gazda módjára a „köz­be” való beleszólás lehető­ségét. A termelőszövetkezet megbízásából — a Népmű­velési Intézet szakmai irá­nyításával — népművelők helyzetfeltáró munkát végez­tek a körzethez tartozó négy településen: Maroson, Jután, Ádándon és Balatonszabadi- ban. A feltáró munka után az első egyesület 1983-ban alakult meg Siómaroson, Kossuth Művelődési Kör néven, egy volt parasztház­ban, 96 taggal. A kör tagjai ápolják a ’48-as hagyomá­nyok emlékét, teljesen ön- fenntärtoak. (Induláshoz az Országos Közművelődési Ta­nács pályázat útján nyertek anyagi támogatást.) Lako­dalmakat rendeztek, evő­eszközt kölcsönöznek — így teremtik meg a szükséges anyagi alapokat. Rendeztek varró-, makramétanfolya­mokat, népfőiskolái kurzust indítottak. A balatonszabadi művelő­dési kör tagjai már megala­kulásuk előtt össze jártak Újságaink többször fog­lalkoztak már az ingázók (ingások), ■ azaz a lakóhe­lyükről a munkahelyükre naponta utazók gondjaival. Az utazásnak több formája van; ezek alapján szokták megkülönböztetni az ingá- sokat. Kis távolságra kerék­párral is lehet menni, ezt teszik a cajos-ok, a bicajo- sok. Őket a motorosok kö­vetik, majd a fakaruszosok (teherautóból személyszál­lításra átalakított autók; ma­ga a kifejezés a faszállító autó és az Ikarus összerán- tásából keletkezett) követ­keznek, aztán a buszosok. Mi most — személyes ta­pasztalatok alapján — a vo­natosokkal foglalkozunk, az ő jellegzetes szavaikat mu­tatjuk be. Az „igazi” ingavonat (rö­szenvesnek mutatnia, és va­lamiféle poénkényszerből a végire hagyta annak az „el­árulását”, hogy a címsze­replő — évtizedek óta járó- képtelen, s így tett szert hulladékalkatrégzek össze­gyűjtésével, árusításával a szóban forgó hatalmas va­gyonra. Fehérvári Tamás a tárgyi- as hangvételű Endlösunggal bizonyította az antifasiszta indulat elévülhetetlenségét. E három film a Híradó- és Dokumentuijifilm-stúdióban készült, Mellettük említendő a Katonai Filmstúdióban dolgozó Simon György mun­kája, mely Élt negyven évet címmel a személyi- kultusz áldozatává lett katonatiszt, Pálffy György emlékét idéz­te. Gondosan összegyűjtve a dokumentumokat, fölkeresve a pompás tartású, vonzó fér­családoknál, így merült fel egy nagyobb helyiség szük­ségességének igénye. A ta­nács és a téesz segítségével kaptak egy régi épületet, amelyet a kör tagjai saját kezűleg alakítottak át és Rendezte k be. Mellette ta­lálható a művelődési ház, amely nagyon elavult, kor­szerűtlen. Ez a kör Szintén önellátó, társadalmi vezető­sége, pénzügyi ellenőrző bi­zottsága van. Céljuk a ré­gi paraszti mesterségek fel­elevenítése, falusi szokások ápolása. Népi játékokat ké­szítenek, és ezek árusításá­ból tartják fenn a házat és szervezik programjaikat. Vállalkoznak településszintű rendezvények megszervezé­sére is: majális, augusztus 20-a. A vezetőség megoszt­ja egymás között a munkát, a kör elnöke koordinál. Az 500 lakosú Siójután a falu egyetlen tanítója a kör elnöke. Itt a művelődési ház nagyon rossz állapotban van, a kört egy hajdani terme­lőszövetkezeti irodaházban alakították ki. Ádánd lakóinak a száma 2194. Most foglalkoznak az­zal a gondolattal, hogy egyesületi kezelésbe veszik a művelődési házat. Az egye­sület 1986-ban alakult meg, elsősorban közművelődési céllal, 176 tagja van. Házról házra jártak a szervezők, hogy összehozzák a csopor­tot. Saját helyiséggel nem rendelkeznek, iskolában tartják az összejöveteleket. Asszonykórus és gyermek néptánccsoport alakult a kör tagjaiból. Szép kiejtési versenyt hirdettek általános iskolások részére, melyet né­hány helyi kisiparos finan­szírozott. A tagdíj évi 200 forint, ez az összeg képezi a kör költségvetésének ge­viden: inga) az, amely a célállomásra érve, csekély várakozás után indul visz- sza. Persze, nemcsak ez az egy vonatfajta van. Fekete vonatnak a hét végén köz­lekedő, rendszerint távolsá­gi vonatot nevezzük (még akkor is, ha a vagonok szí­ne más). A sötét vonat pe­dig az, amely a végállomás­ra érve, utas nélkül indul vissza (persze, leoltott lám­pákkal) . A dohányzó szakasz neve: bagös, büdös. Amikor a vo­nat Valamilyen oknál fogva (például tilos jelzést kap, nem engedik tovább az ál­lomásról) várakozásra kény­szerül, akkor ezt mondjuk: megfogták. Vagy: „Rákos fogós állomás” (Rákoson sokszor várakozik a vonat). A forgalmista palacsintasü­fi hajdani környezetének jellemző képviselőit, minde­nekelőtt Pálffy György öz­vegyét, ezt a lebírhatatlan akaraterejű, szeretni való asszonyt. Csakhogy erre a filmre is az a jellemző, mint a mezőnyre általában: ha­gyományos eszközökkel, fő­ként az interjúszerű vallo­másokra épít. Az ismeretterjesztésben az­tán szinte végképp nyoma vész a társadalomkutató buz­galomnak, legalábbis a ta­valy műsoron lévő kínálat szerint. Így az olyan — ko­rántsem hibátlanul megva­lósított — vállalkozást is üdvözölnünk kell, mint Cki- gány Tamás Terápia című filmjét, amely a pomázi al­kotóműhely lelki-betegségek­ben szenvedő amatőr és hi­vatásos művészeit, s főképp munkáit ismertette meg ve­lünk a színes filmszalagon. A nemzetközileg is becs­ben tartott magyar animá­ciós film csillaga töretlen fénnyel ragyog, s magasan rincét. Szintén rendeztek népfőiskolái kurzust nagy sikerrel. Gazdasági vállal­kozásként autós versenypá­lya-építést szeretnének be­indítani, amiből nagyobb jö­vedelmük származhat. Sze­retnék a helyi művelődési házat is működtetni, amely most személyi feltételek hiá­nyában életképtelen, erről most tárgyalnak a helyi ta­náccsal. Miért szimpatikusok ezek az egyesületek, körök? Ta­pasztalataink alapján első­sorban azért, mert kevesebb a megkötöttség, mint a mű­velődési házakban: alulról jövő kezdeményezésekre épülnek, és ezeken a tele­püléseken hiánypótló funk­ciót is betöltenek, hiszen leg­több helyen nincs, vagy na­gyon rossz állapotban van a művelődési ház. Tagjai saját gazdái, felelősei a körök­nek, a gazdálkodás és a tar­talmi tevékenység az ő ke­zükben összpontosul. Ezen csoportok színesíthetik, bő­víthetik a település művelő­dési és közéletét, még egy meglevő művelődési ház ese­tében is — azzal együtt­működve, azt kiegészítve. Az említett körökben, egyesületekben megjelent egy újszerű forma: a népfő­iskola. Miben különbözik ez a korábbi népfőiskoláktól, vannak-e olyan sajátos je­gyei, amelynek alapján ez a forma elkülöníthető más képzési formáktól ? Ezekre a kérdésekre is vá­laszt kaptunk. A beszélgeté­sek alapján kiderült, hogy a népfőiskolákon a legkü­lönbözőbb foglalkozású és életkorú jelentkezőknél: rendszeres találkozási alkal­mat biztosítanak, amelye­ken olyan meghívott szak­tőre! szokta meneszteni a vonatokat. A vonat a váltó­kon táncol (inkább az ingás táncol a vonat mozgása kö­vetkeztében). A csonka vá­gányok végén van az ütkö­zőbak; az ingások bikának keresztelték át. Egyes vona­toknak — természetesen nem hivatalos nevük is van: Zsuzsi-vonat (Debrecen), Hobby-vonat (Nagycenki, Jaszi (a Vámosgyörk és Szolnok között közlekedő vonat, amely a Jászságon megy át), Maxi, Kávédaráló (kis teljesítményű gőzmoz- 'dony vonatja). A kis sebes­ségű, lassan haladó vonatok pedig megkapták az éppen rájuk nem jellemző ex­pressz elnevezést. Ezek ál­talában minden eperfánál (azaz állomáson és megál­lóhelyen) megállnak. Ha Budapest Keleti pályaud­varra utazunk, az úgyneve­zett bejárónál van egy fe­lüljáró, a neve: száz lábú híd (száz lába azért nincs). Érdekes a kalauz-szöveg ki­áll. Láthattunk tavaly lézer­filmet, e technika díszítő lehetőségeit ígéretesen jelez­ve (Csáji Attila—Sipos Áron: A hatodik vagy a he­tedik), tárgyakat, emberi testet mozgató vállalkozást (Zoltán Annamária: Pásztor- óra, Lisziák Elek: Virág­ének), üdvözölhettük az amatőrfilmként itthon és külföldön díjakban részesí­tett — filozofikus, meggon­dolkodtató intelmeivel együtt is kacagtató — Süti című filmet (Nagy Gyula mun­káját). A gazdag kínálatból mégis két „franciás” mű nyerte el leginkább a film- kritikusok tetszését: a pá­lyakezdőnek számító Békési Sándor Fények virradat előtt című alkotása, mely Edith Piaf egy dalára készült, s a mozgókép dicséretét fogal­mazza meg találékonyan, valamint a kanadai „ven­dégmunkás”, Luc Degryse mozgó grafikája, a Souve­nir, mely a modern, váro­emberek tartják a foglalko­zásokat, akikkel a hallgató hamar őszinte kontaktust tud kialakítani. A népfőis­kola célja elsősorban a he­lyi identitástudat feltámasz­tása, a közéletiségre nevelés. Azt tapasztaltuk, hogy igen jó és követendő ez a forma a demokratikus szabályok megismertetésére is. A vég­zős hallgatók úgynevezett polgárlevelet kapnak. A tapasztalatcsere más­napján a Veszprém Megyei Művelődési Központban folytatódott a szakmai be­szélgetés a megyei közösség- fejlesztő törekvésekről. Itt nyilvánvalóvá vált, hogy a” egyesületeknek három for­mája létezik: a helyi be­jegyzésű közművelődési egyesületek; a társközségek­ben kialakult egyesületek, amelyek már közéleti sze­repkört is felvállalnak, va­lamint az olyan egyesületek, amelyek művelődési házi te­vékenységet vállalnak fel vagy átveszik a művelődési ház szerepét. Több ilyen egyesület mű­ködik Veszprém megyében. Az Országos Közművelődési Központ segítségével öt te­lepülésen indítottak el falu­szemináriumot nyolcnapos kurzusokban hasonló célki­tűzéssel, mint amit a nép­főiskoláknál leírtunk. A be­szélgetésen szó volt az ama­tőr művészeti mozgalom és az ifjúsági klubmozgalom hanyatlásáról, és a mentál­higiénés munka fejlődéséről, megjelenéséről. Ezen a na­pon megtekintettük a Ba­kony Vegyiművek oktatási centrumát, amely felszerelt­ségével már a XXI. száza­dot idézi. Modern, nyolcvan tanfolyam megrendezésére alkalmas szakmai tovább­képzési bázis, amely köz- művelődési funkciókat is el­lát. A Veszprémi Városi Művelődési Központ és If­júsági Ház megtekintésével zártuk a programot. Pocsajiné Fábián Magdolna, a Békés Megyei Művelődési Központ osztályvezetője fejezés kialakulása. Az in- gásoknak ugyanis bérleteik van, tehát tőlük hiába kéri a kalauz a jegyeket. így a kalauzszöveg jelentése: fe­lesleges beszéd. Sok elméncség is elhang­zik az utazás során. Ha sza­bad hely iránt érdeklődünk, gyakran kaphatjuk a követ­kező válaszokat: Van hely, csak el van foglalva; nincs szabad hely, csak röhej; ér­dekes, hogy a csomagtartó­ban nem ül senki stb. Az utolsó pillanatban érkezőt megnyugtatják: lihegjen csak, hátha hamarabb indu­lunk. Aki naponta utazik, unos- untalan hallja (és használ­ja) a bemutatott szavakat, kifejezéseket. A gyakori használattól kissé elkoptak, elcsépeltté váltak. Ügy lát­szik, hogy „ingázó anyanyel­vűnk” nem képes az újítás­ra vagy legalább a változa­tosságra. Vagy mi vagyunk némiképp borúlátók? Mizser Lajos sias életforma súlyos veszé­lyeire döbbenti rá a nézőt, az emberi társadalmat oda­hagyó élőlények tragikus- groteszk kivonulásának lá­tomását idézve elénk. Ezek mellett bőven gyönyörköd­hetünk a rajzfilm képzelet­dús átváltozásaiban, mind­abban, ami a hangosfilm megjelenése óta kissé mint rezervátumba szorult visz- sza az animációs műfajokba (Neuberger Gizella: Hóna­pok, Hegyi Füstös László: Egeresfilm, Jankovics Mar­cell : Egyszemű, kétszemű, háromszemű stb.). Idén a miskolci filmszem­lén jelentkeztek a fentiek­ben érintett mozgóképtípu­sok. A legújabb termés is kifejezte e terület alkotói­nak növekvő becsvágyát, s a közönség fokozott érdek­lődéssel kereste a filmszak­mai változások művekben is tettenérhető jótékony hatá­Kőháti Zsolt Mozgókép nem csak játékfilm lehet Szépen magyarul Ingázó anyanyelvűnk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents