Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-27 / 123. szám
Munkásarcok Több mint 2 ezer kiállító fl mályvádi Kivételes erdő az, melyben az erdész nem benne lakik. A Sarkad és Gyulavári között húzódó mályvádi erdő a, maga 1100 hektárjával ilyen erdő. — De miért ilyen? — kérdezem Zanócz István erdésztől.-r- Az 1960-as évek végétől zabolázatlanokká váltak a Körösök. Hol a Fehér, hol a Fekete rakoncátlankodott, okozott árvizet. Nem egyszer a két Körös deltáját ürítették ki, s oda engedték a megáradt folyót, hogy Gyula, Békéscsaba, Békés lakosságát, az ott felhalmozott értékeket mentsék, védjék. Azután született az a gondolat, hogy árvízveszély esetén a mályvádi erdőre engedik a vizet. „Kinevezték és berendezték” úgynevezett vésztározónak. — Ha jól tudom, ön 1964 óta vezeti ezt az erdészke- rületet. Hogyan fogadta ezt a döntést? — Bennünket, erdészeket akkor nem kérdeztek meg, amikor ebben az igen kényes ügyben döntés született. Azóta is sokat gondolkoztam ezen az elhatározáson, de akkor sem, most sem tudok mást mondani; erdész ennek nem örülhet. Az erdő olyan élővilág, mely több emberöltő alatt válik azzá, ami. Mályvád. Az igen értékes faállomány, mely száraz körülményekhez szokott, s úgy nőtt századokon át őstölgyessé, évente nem is egyszer vízben áll, szenved, pusztul. Ennek ma már szemmel látható nyomai vannak. És az erdő élete szintén veszélyben van, hiszen a rázúduló víz elől nincs menekvés. Ha ugyanez a deltát érné, ott csak egy, esetleg két év munkája veszne kárba, nem úgy. mint az erdőn. — Ezek szerint az. erdészt is a víz elől menekítették ide a Fekete-Körös jobb partjához simuló erdészházba? — Sajnos, igen. Az erdészet ide költözött, vízügyi költségen építettek itt három lakást, mert ennyi volt a mályvádi erdőben. Egyikben én lakom a családommal, a másik kettő most üres, lakókat várunk. Nem nagyon pályáznak ide, ebbe az erdő nélküli lakásba. Az erdész megszokta az erdőt, benne, vele él, én pedig mellette, ráadásul a Fekete-Körös is az erdészház és az erdő közé ékelődik. A közvetlen kapcsolat közvetetté válik. — Milyen így az erdészsors? — Amíg benn laktunk az erdőben, madárdal szólt a ház előtt. Ahogyan kiléptem az épületből, egyből a munkahelyemen voltam. Itt nincs madárdal, a munkahely is távol, ha az erdőben van dolgom, csónakba ülök és átevezek a Körösön. Innen mindenki így jár az erdőre. Mindent innen kintről viszünk magunkkal, s ha jön az árvízveszély, és a tározót igénybe kell venni, mentjük a menthetőt, és idegtépő feszültségben lessük az erdőt: vajon mit hagy meg belőle a víz. — Mikor választotta hivatásnak az erdészetet? — Tizennégy évesen. A nyolc általánosból a póstele- ki erdészetbe kerültem egy évre gyakornoknak, mielőtt A Békés Megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet FELVESZ gyakorlott gépíró adminisztrátort, bérezés megegyezés szerint, valamint műanyagfeldolgozó részlegébe női betanított munkásokat három műszakba, jó kereseti lehetőséggel. JELENTKEZÉS: Békéscsaba, Bajza u.-15. Munkaügyi osztály. erdész Szegeden az erdőgazdasági technikumba felvettek volna. Ez akkor négyéves volt. A kötelező nyári' gyakorlat után dolgozni mentem, hogy a ruhára valót megkeressem. Szüleim nem álltak olyan erős anyagi alapon, hogy számomra és testvéreim számára gondtalan életet tudtak volna biztosítani. De jó is volt, hogy dolgoznunk kellett. Megismertük az életet, megtanultuk becsülni a kétkezi munkásokat. Zanócz István egy majdnem harminc évvel ezelőtt íródott naplót vesz elő. A gyakornoki napokról készült feljegyzéseket őrzi. Az erdőn végzett fontosabb munkák mindegyike naprakészen, dátummal és szereplőkkel, ma is érdekes olvasmány. Leírja a gyakornok, hogy a kor akkori színvonalán egy nagy nyárfát hogyan, milyen eszközökkel vágtak ki s dolgoztak fel. Egy másik lap titkot őriz. Arról számol be, hogyan mentek el vadászni Hegedűs igazgatóval, s hogyan tévedtek el az erdőben, s hol találták meg az ösvényre vezető utat? S ő maga mit élt át az útkeresés alatt, miközben emberre is veszélyes vaddal találkoztak. A technikum elvégzése után két évet dolgozott beosztottként, majd 1964-től a mályvádi kerület vezetésével bízták meg. Szaktechnikusi vizsgát is tett. Jelentkezett a pártba, de felvételét halasztották. Bár kötelességtudó, de őszintesége, nyílt, egyenes, alakoskodástól mentes beszéde pontosan azoknak nem tetszett, akik ilyen ügyekben döntöttek. Vagy mégis? Hiszen párton - kívüli létére beiskolázták a marxista—leninista esti egyetemre. — Ez egy érdekes folyamat — derül mosolyra. Hogy félretették a jelentkezésemet, többet nem szóltam. — Én már egyszer jelentkeztem — gondoltam —, most már a pártvezetőségen a sor, vagy a párttitkáron, hogy válaszoljon: igen, vagv nem? Csak vártam. Sohasem voltam tolakodó. Az az elvem, hogy az élet mindent megérlel. Sokáig gondolkoztak, eltelt vagy két év, amikor szóltak, illetve hívtak. Rá két évre a párttagság titkárnak választott. — Mit jelentett ez a megbecsülés? — Tőlem több és hozzáértőbb munkát követelt. Kerestem, hogyan lehetne könnyíteni a fizikaiak munkáján? A fakitermelés évszázados technológiáját módosítottam. Sokan idegenkedtek, mert szervezettebbé, racionálisabbá tettem a munkaerő foglalkoztatását és a munkaidő kihasználását Mályvádon. Ma az ország alföldi erdészeteiben az általam bevezetett módszerrel termelik ki és dolgozzák fel az erdő fáit. Ez a munka a réginél nagyobb pontosságot követel, de a hatékonyság révén nagyobb teljesítményt tesz lehetővé, ez pedig nem utolsósorban teljesítményarányos keresetet jelent. A siker az érdekeltség kulcsa. — Az erdésznek hozott-e valamit ez az új technológia? —. Tudomásul vették, ez az egész. — Más újításai vannak-e? — Akad egy-kettő. Itt, Nagylaposi agrokémiai telepünkre rakodómunkásokat és Weimar rakodóra gépkezelőt FELVESZÜNK. Jelentkezni a tsz központjában lehet: Lenin Mgtsz, Gyomaendrőd, Lenin út 21. Mályvádon alkalmaztuk először az erdőtelepítésnél a csemeték gépesített ültetését. A kertészetekben használt palántaültetőt alakítottam át erre a célra. Azután a fiatal erdő gondozásában is újítottam. — Honnan ez a szokatlanul nagyfokú műszaki érdeklődés? — Az apám Békésen molnár volt. Keresetéből hatunkat tartott el. A szakmában neki is olyan újításai voltak, melyeket a malomtulajdonos nagyra értékelt. Azután ő elkerült a szakmából, mert az államosítások utáni keresete a megélhetéshez kevésnek bizonyult. Apai nagyapám is molnár volt. A debreceni malomban dolgozott; már 18 évesen főmolnár volt! Értette a dolgát, hát rábízták a főmolnárságot. — A Zanócz családban tehát jó hagyományai vannak az új, a réginél jobb termelési módszerek keresésének? — Az alma sohasem esik messze a fájától. Mi, Zanó- czok ilyenek vagyunk. A természet ezzel a különös tulajdonsággal áldott meg bennünket. — Gyermekei — egy fiú és egy lány — szintén hasonlóak? — A fiam az idén érettségizik. Az Ybl Miklós főiskolára készül. A lány másodikos gimnazista Sarkadon, ahol az iskolai KISZ- szervezet titkára. Feleségem a Sarkadi Cukorgyár gazdasági osztályán dolgozik. Mindenkinek megvan a napi programja, s ezt becsülettel kell teljesítenie. Szórakozás, kikapcsolódás csak ezután jár valamennyiüknek. — Mi a kedvenc időtöltése? — Az ország és a világ dolgaival szeretek naprakész lenni. Ehhez sokat olvasok. Szeretem az erdőt, figyelem a természetet, vadászok és horgászom. Szabad időben pedig — évtizednél is hosszabb ideje — egy sárgadinnyefajta nemesítésével töltöm az időt. Már 7-8-9 kilós példányokat is termeltem a zöld húsú mézédes különlegességből. — A mályvádi erdő a dám bikák és tehenek paradicsoma. Kik járnak ide vadászatra? — Hazai és külföldi vadászok egyaránt jönnek, de az utóbbiak száma most megcsappant. Vadászházaink vendég nélküliek. Sok a teendő a világban, a nemzetközi élet feszültséggel terhes, így az igazán rangos vendégek — politikusok, államfők — is rikábban jönnek. — Mit kívánhat egy erdész ezek után önmagának? — Szeretném Mályvádon vendégvadászként köszönteni ‘ azokat az államfőket, akik az emberiség békéjéért a legtöbbet tehetik. Elmondanám, hogy a mályvádi őstölgyesben az élet békében szeretne élni... Dupsi Károly A Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet építőüzeme FELVESZ víz-, fűtés-, gázszerelőket, 5-10 fős kőműves-, 5-10 fős kubikosbrigádokat. Kereseti lehetőség 5-8000 Ft között, teljesítménytől függően. Jelentkezni lehet az építőüzem vezetőjénél. Békés megyeiek a BNV-n Az idei 85. tavaszi BNV-n 997 hazai és 1095 külföldi kiállító mutatja be a legújabb termékét. Elsősorban a műszaki fejlesztés legújabb eredményeit, a jól-exportálható cikkeket hozták el 27 ország vállalatai, cégei. Békés megye is több kiállítóval szerepel a tavaszi BNV-n. A B pavilonban találkoztunk az Orosházi Alföldi Kőolajipari Gépgyár termékeivel. Balogh Zoltán igazgató az újdonságokról a következőket mondta: — Az idén először mutattuk be a nagyközönségnek és a partnereknek az ötvözött acélházas AB-típusú szelepünket. Szeretnénk ezt a terméket a Szovjetuniónak exportálni. Már megkezdtük a tárgyalásokat az egyik külkereskedelmi vállalattal. Acélöntvényeket is bemutatunk a tavaszi BNV-n. Ebben az évben 3200 tonna előállítása a tervünk az acélöntődénél. Eddig már 2800 tonnára sikerült szerződést kötni, reméljük, további ajánlatokkal, munkával' bíznak meg bennünket a partnerek. Bánfiné Dobsa Katalin, a gyár vállalkozási csoportvezetője még hozzáteszi: — Vállalatunk továbbfejlesztette a műanyag csövek hegesztését szolgáló termékcsaládot. A Poliheg 40—110 típusú kézi működtetésű alapgéppel, megmunkálószerszámokkal, hevítőkészlettel 110 milliméter mérethatárig alkalmas a műanyag csövek hegesztésére. Bemutatjuk még a háztartási pbgáznyomás-szabályozót, amelynek hazánkban az egyedüli gyártói vagyunk. A szabadtéri bemutatóterületen találkozhat a nagy- közönség a Békéscsabai Magyar—Szovjet Barátság Tsz Univerzum szakcsoportjának legújabb termékeivel. Többek között itt láthatók a különböző méretű szivattyúk. Az energiatakarékos „Kortyonként” öntözőberendezés sikerre számíthat a Vásárlók körében. Sportmérőműszereket is bemutat a szakcsoport, többek között csípőlazaság-mérőt, lábtempómérőt. fordulásmérőt. Közép-Európa egyik legnagyobb üveggyára, az orosházi, az Üvegipari Művek standján mutatja be termékeit. Az évente 10 millió négyzetméter síküveget gyártó Orosházi Üveggyár elhozta a BNV-re húzott, hengerelt és hőszigetelő üvegeit. Bemutatják a Hungaro- pan hőr és hangszigetelő üvegszerkezetet. A hengerelt üvegből készült belsőtéri ajtók és bútorüvegek is érdeklődésre tarthatnak számot. Az üvegipar egyébként a legújabb laboratóriumi, orvosi, egészségügyi, járműipari és építészeti üvegeit mutatja be a kiállításon. A kutatóintézetek, agrár- fejlesztő vállalatok is elhozták legújabb portékáikat. Az FLR Proteinvest Agrárfejlesztő Közös Vállalat kiállított termékeiről Fórján János igazgató számolt be. — A legújabb szójafeltárá- si technológiákat kívánjuk megismertetni a szakemberekkel és a nagyközönséggel. Különös jelentősége lehet az Empro-szója előállításának, mivel a nagyüzemekben megvalósítható ez a technológia. Az elkövetkező években emelkedik a szójater- mő terület az országban, ezért lesz fontos ez az eljárás.' Először kondicionálják a szóját, majd mikrohullámú kezelés után szárítják. Az eljárás révén csökken a mérgező anyagok aránya és így közvetlen takarmányozásra használható fel a termék. Egy évi 10 ezer tonna kapacitású üzem körülbelül 4 millió forintos beruházást jelent egy-egy gazdaságnak. Azokban az üzemekben, ahol van lucernaszárító, hasznosítható a berendezés Unipro- szója előállítására. Kondicionálás után vegyszeres kezelés alá vetik a terméket, majd hőkezelés következik. A szója olajtartalma benne marad a szójadarában. így kiválóan alkalmas a termék baromfietetésre. A harmadik eljárás a Szupro-szója technológiája, amelyet az importált szóják- nál használhatunk. Szerves savakkal kezelik a szóját, ezáltal fehérje-térszerkezete fellazul és így könnyebben emészthető lesz a takarmány. Mintegy 15-20 százalékos szójamegtakarítás érhető el a módszerrel. Füzesgyarmaton működik egy referenciaüzemünk. A 10 ezer tonna kapacitású üzem alapgépe mintegy 3 millióba kerül. Bemutattuk a nagyközönségnek a könnyűszerkezetes épületünket, amely olcsó és anyagtakarékos. Örömmel mondhatom, hogy külföldről és hazánkból is igen nagy az érdeklődés iránta. A növény- termesztésben használható az automatikus talajvízszint- szabályozó, amelyet dréne- zett területen ' lehet alkalmazni. Ennek segítségével a talajvízszintet lehet beállítani. A Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben működik a referenciaüzem, s jelenleg Szentesen helyezik üzembe a következőt. Az FLR a kiállításon a humán célú felhasználást szolgáló készítményeket is bemutatja. Többek között az extrakciómentes szójaolajat, valamint a mikrohullámú kezelés után nyejt, olajszegény és teljes szójalisztet. Kedvező fogadtatásra talált a Pronutti, amelyet pörkölés után nyernek. Az idei tavaszi BNV-n, a beruházási javak nagy seregszemléjén, Békés megye vállalatai, üzemei is igyekeztek bemutatni legújabb termékeiket. A látottak arról tanúskodnak, hogy van szellemi termék és új műszaki megoldás, berendezés a megyében. Az ilyen megméretések, s a kiállítás után majd megköthető üzletek, mind hozzájárulhatnak a megye jobb megismeréséhez, a népgazdaság gondjainak enyhítéséhez, az export fokozásához. Verasztó Lajos Az Orosházi Üveggyár korszerű termékeit, a hő- és hangszigetelő üvegeket mutatja be a Vpronr* és hangszigetelő üvegeket mutatja be a Fotó: Fazekas Ferenc GAZDASÁGBÓL AZ IPAR TELJESÍTMÉNYE. Az Ipari Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a szocialista ipar termelési értéke az év első négy hónapjában összehasonlító áron számítva 3,2 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év hasonló időszakában. Ezen belül a vegyipar az ipari átlagot meghaladó mértékben növelte teljesítményét. A gépipar termelése 2,4 százalékkal, a könnyűiparé pedig 1,2 százalékkal emelkedett. GRABOPLAST TERMÉNYTÁROLÓK. Körmenden állítják fel a győri Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár legújabb típusú, hőszigetelt terménytárolóit. Az 1500 köbméteres, szintetikus ponyvával borított, kúp alakú építmény, amelyből négyet helyeznek el Körmenden, a fromatervezési nívódíjat nyert terménytárolócsalád legnagyobb befogadóképességű változata. ÜVEGHUTA DEBRECENBEN. Két hónapos próbaüzem után megkezdődött a termelés a Debreceni Üvegipari Szövetkezet üvegolvasztó kemencéjében. Az üveghuta munkába állításával új iparágat teremtett a térségben a szövetkezet: Hajdú-Biharban korábban soha nem működött ilyen kemence, nem volt hagyománya az üvegfúvók mesterségének. Az ország nagy múltú üveggyáraiból öt üvegfúvó és egy olvasztó szakmunkás érkezett a városba, s telepedett le a hajdú-bihari megyeszékhelyen, ök a debreceni üveggyártás úttörői, s az iparág várható fejlődésével ők lesznek a leendő üvegfúvók mesterei is.
