Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-27 / 123. szám

2987;_jná^us_JÍT;j_szerda^

Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága

(Folytatás az 1. oldalról)

állatorvosok végzik. Az exportra termelő üzemekben tavaly közös piaci, argentin, angol és USA-export- szemle volt. A bemutatott üzemek megfelelően szerepeltek, s ennek eredményeként a tőkés piacra irányuló hús- és húskészítményexportot megyénkben higiéniai okok nem gátolták. A Gyulai Húskombinátnak jó esélyei vannak az USA-ba irányuló exporthoz. A 25 regionális vágóhíd közül 7 az átlagosnál nagyobb forgalmú. Közülük jónak minősül a mezőhegyesi, a nagyszénási és a szarvasi üzem. Az idén a vésztői üzem és a békéscsabai Hús- ker hajt végre higiénát is javító rekonstrukciót. A községi kényszervágóhidak fejlesztését indokolja, hogy tavaly a higiéniai minősítés alapján 37 tanácsi és 4 szövetkezeti vágóhíd gyenge minősítést kapott. A tejfel- dolgozók színvonala nem egységes. A régi üzemek zsúfoltak és sok hibaforrással küszködnek. A kereskedelemben a legfőbb hiányosság a hűtőkapacitás és a szakszerű raktározás hiánya.

Az ellenőrzések tapasztalataiból megállapítható, hogy az élelmiszerek minősége az utóbbi egy-két évben javult. Ez a változás a termelés növekedése mellett következett be. A jó minőségű termékek gyártásához megfelelő nyersanyag, korszerű technológia, tetszetős és' védelmet biztosító csomagolás, megfelelő raktározás és szállítás szükséges. Javuló a tendencia a baromfi-, a sör-, a száraztészta- és a tejiparban. Romlott a minőségi színvonal a gabona-, konzerv- (szövetkezeti szektor), sütőiparban. A minőségromlás elsősorban a fegyelmezetlen munkából adódik, másodsorban az elavult technológiai vonalak, gépek is befolyásolják az élelmiszerek minőségét. Épp ezért szükséges a rekonstrukcióknál, beruházásoknál a minőségi követelmények figyelembe vétele.

A vitában egyöntetű volt a megállapítás: az állat- egészségügy és élelmiszerállomás gyors, hatékony munkát végez, döntő szerepe van az állategészségügy helyzetének javulásában, a minőségi színvonal emelésében. Koncentrált állattenyésztés folyik a megyében, ami különösen indokolja a higiéniai követelmények megtartását. örvendetes, hogy — országos statisztika ismeretében — megyénkben a legkevesebb a minőségileg kifogásolt élelmiszer, ugyanakkor mennyiségileg itt az egyik legnagyobb volumenű a termelés. A végrehajtó bizottság a jelentést elfogadva elismerését fejezte ki az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomásnak eddig végzett munkájáért.

A testületi ülés bejelentésekkel ért véget.

S. F.

Tanácsülés Kevermesen

Tegnap tartotta — Dom- sik Jánosné tanácselnök vezetésével — soron következő ülését a Kevermesi Nagyközségi Közös Tanács. Első napirendi pontként a tanácselnöknő beszámolt a

végrehajtó bizottság munkájáról, amely nyitottan, demokratikus légkörben, a

tanácstagok aktivitására támaszkodva dolgozik. Domsik Jánosné szóbeli kiegészítésében a v. b. gazdaságirányító tevékenységéről tájékoztatta a résztvevőket, hangsúlyozva, milyen erőfeszítéseket tesznek a gazdaságilag elmaradott térséghez tartozó két település, Kevermes és Dombiratos népességmegtartó erejének növeléséért.

A tanács elsősorban a foglalkoztatási gondok enyhítésére dolgozott ki több programot is a helyi üzemekkel, így a Kevermesi Lenin Tsz és a Patex is elnyert egy-egy pályázatot. A termelőszövetkezet melléküzemágában 70 személy számára, míg a Patex helyi üzemében újabb 30 dolgozónak tudnak munkahelyet biztosítani.

Az alapos, sokoldalú beszámolót követően Nagy Antal tanácselnök-helyettes számolt be munkájáról, hangsúlyozva, hogy tevékenységét most elsősorban az idősek klubjának szükséges társadalmi munka szervezése határozta meg.

A testület mindkét beszámolót elfogadta, majd a tanácsülés közérdekű bejelentésekkel zárult.

A Démász békéscsabai üzemigazgatóság területén az idén 8 kilométernyi kisfeszültségű hálózatot újítanak feL Ezzel lényegesen biztonságosabbá és jobb minőségúbbé válik a lakosság villamos energia-ellátása Fotó: Béla Ottó

„lövünk a tét”

A KISZ Központi Bizottsága „Jövőnk a tét!” elnevezéssel politikai akciót hirdetett. Célul tűzte ki az ifjúság mozgósítását az MSZMP Központi Bizottsága 1986. november 20-i határozatának végrehajtására és az ifjúsági szövetség politikai törekvéseinek erősítésére. A KISZ KB felhívása nagy érdeklődést és kedvező visszhangot váltott ki megyénkben is, mind a fiatalok, mind a párttagok között. A jó kezdeményezésekről lapunk hasábjain is több alkalommal beszámoltunk. A KISZ Békés Megyei Bizottsága a közelmúltban megtartott ülésén összegezte az eddigi tapasztalatokat és meghatározta a megye KlSZ-szer- veinek és -szervezeteinek további feladatait. Az akció során több olyan javaslat és észrevétel hangzott el, amely a fiatalok helyzetének további javítására vonatkozik. A testület ezeket — az alábbi szövegezésben — eljuttatta az MSZMP Békés Megyei Bizottságához és a Békés Megyei Tanácshoz.

A KISZ Békés Megyei Bizottsága a „Jövőnk a tét!” akció keletében a megyei pártbizottság 1986. november 27-i határozatához és a megye VII. ötéves tervéhez kapcsolódva azoknak a fiataloknak a kezdeményezőkészségére, tenniakarására épít, akik Cselekvő részesei kívánnak lenni környezetük alakításának, és aktív közéletiséggel reagálnak a körülöttük zajló eseményekre. A KISZ megyei bizottsága mozgósító, szervező munkája eredményeként az alapszervezetek nagy része főként a munkahelyeken és a lakóhelyeken vállalt kezdeményező szerepet a gazdasági és településfejlesztési feladatok hatékonyabb megvalósításában. Az Orosházi Üveggyár KISZ-szervezete például javaslatot dolgoz ki az érdekeltségi rendszer javítására, a Gyulai Húskombinát KISZ- bizottsága védnökséget vállalt egyes beruházások felett, az okányi községi KISZ-bizottság és a Füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet üzemi KISZ-bizottsága tégla- jegyakciót hirdetett, amellyel — a helyi tanácsokkal együttműködve — óvodaépítéshez, illetve sportcsarnok építéséhez járulnak hozzá. Mellettük még számos szervezetünk tett tár- sadalmimunka-felajánlást, nagy számban vett részt környezetünk kulturáltabbá tételében.

Az elmúlt négy hónap eseményei alapján elmondhatjuk, hogy a KISZ-szervezetek zömében eredményes cselekvés kezdődött el. A gazdaságépítő munkában való fokozott részvétel elismerése mellett önkritikusan kell szólni a szervezeteink életében fellelhető hiányosságokról. Tudjuk, hogy a politikai jelleg erősítésében, a tagjainkkal szemben támasztott követelmények emelésében, a rend és a fegyelem javításában vannak még tennivalók.

Az akció kapcsán azonban kötelességünknek érezzük a fiataloktól hozzánk érkezett észrevételek továbbítását a megyei pártbizottságnak és a megyei tanácsnak. Ezek a felvetések, észrevételek sok esetben megerősítik az ismert gondjainkat. Fiataljaink tudják, hogy a megyei pártbizottság, a megyei tanács minden eddiginél nagyobb erőfeszítéseket tett és tesz a megye fejlődésének meggyorsításáért, benne a fiatalok helyzetének javításáért. Ezeket a törekvéseket a megye VII. ötéves terve hűen tükrözi, de úgy gondoljuk, hogy a legfeszítőbb problémák ismételt hangsúlyozása erősítheti az együttes cselekvést, ami alapvető biztosítéka terveink megvalósításának.

Az utóbbi években a fiatalokat, a családalapítókat különösen kedvezőtlenül érintette a lakáshoz jutás feltételeinek nagyfokú romlása. A családi segítséget nélkülöző fiatalok számára az önálló lakásszerzés lehetősége beláthatatlan távlatokba került. Az ifjúsági takarékbetét előnyeinek növelése, a hitelkeretek bővítése — a bérek és a lakásárak közötti különbség, illetve a lakásépítés költségeinek aránytalan növekedése miatt — nem jelenthet igazi megoldást. Ezért fontosnak tartjuk a lakás megszerzéséhez szükséges saját erő részarányainak szinten tartását, illetve összege növekedésének fékezését.

Országos szintű jogszabályok határozzák meg a lakásvásárlásra, lakásépítésre vonatkozó valamennyi kérdést. Hasznosnak tartunk azonban minden olyan javaslatot a központi szervekhez továbbítani, amely a lakásvásárláshoz nyújtható vissza nem térítendő juttatásra vonatkozik. Véleményünk szerint ez a jelenlegi gazdasági körülmények között is perspektivikusan szóba jöhető megoldás lehetne.

Hasonlóképpen támogatásra ajánljuk azt a felvetést, amely az OTP és a munkáltatók közös építési, illetve vásárlási kölcsönkonstrukciójának szétválasztását javasolja. Ily • módon a törlesztés feltételei a munkáltató és a munkavállaló közös megállapodása alapján az eddigi gyakorlatnál kedvezőbbek lehetnének, és a saját erőként jelentkező munkáltatói kölcsön. évekkel hozná előre a lakáshoz jutás lehetőségét. Növelni kellene a munkáltatók érdekeltségét, a támogatások sokrétűbbé tételét saját dolgozóik lakáshoz juttatásában (pl.: telekközművesítés, infrastruktúra kiépítése vállalati pénzből stb.). Gyorsítani kellene a lépcsőzetes lakáshoz jutás feltételeinek megteremtését (garzonház építése), szorgalmazni a félkészházakciót, valamint a tetőtér-beépítéseket.

A megye VII. ötéves tervében 947 állami lakás építése szerepel. (Az első évben 126 készült el, ami a terv 13,3 százaléka.) Véleményünk szerint, ha a teljesítés elmarad a kitűzött céltól, az nemcsak a lakásra várók szociális helyzetét konzerválja, hanem olyan hátrányokkal is jár, mint például a magasan képzett munkaerő elvándorlása, amely a megye fejlesztési célkitűzésére is negatív kihatással lehet.

Kedvezően hatna a jövedelmi viszonyokhoz jobban közelítő építési telekárak kialakítása. Odaítélésükről — az esetleges visszaélések elkerülése érdekében — körültekintőbben kell mérlegelni az igénylők szociális helyzetét, személyes körülményeit. A lakások újraelosztásánál javasoljuk a társadalmi ellenőrzés erősítését, a fiatalok érdekeinek fokozottabb figyelembevételét. A KISZ a jövőben — a békéscsabai Hargita Ifjúsági Lakásépítő Szövetkezet eredményeiből kiindulva — az eddigieknél nagyobb erővel támogatja az ifjúsági lakásépítő szervezetek megalakítását és munkáját.

Szorosan kapcsolódik a lakáshoz jutás kérdéséhez az, hogy — a megyében az aktív keresőket tekintve — az átlagbérek jóval az országos átlag alatt vannak. (Az átlagbér 1985-ben országosan 5655 forint volt havonta, megyénkben pedig

5162.) Kétségtelen, hogy ennek számos oka van, hosszú távon azonban ezt a különbséget méltánytalannak érezzük. Az eddigi tapasztalatok bizonyították, hogy a gazdasági értékek előállítása és a megyében maradó jövedelmek aránya között — elsősorban a gyáregységek és telephelyek magas száma miatt — nincs egyensúly, az elvonás hátrányosan érinti területünket. Helytelennek tartjuk azt is, ha a megyei központtal működő vállalatok ugyanígy „központosítják” a megtermelt nyereséget.

Napjainkban egyre több szó esik az anyagtakarékosságról, a hatékony munkaszervezésről és közös értékeink, a társadalmi tulajdon védelméről. Ezek szigorú megtartása nélkül nem beszélhetünk fejlődésről, termelési kultúránk javulásáról. Jóllehet, az utóbbi időszakban tapasztalható javulás, főként az anyagtakarékos termelés és a munkaszervezés területén, ezek azonban a lehetőségekhez képest csak kezdeti lépések. Az érdekeltségi viszonyok még nem kényszerítik rá igazán sem a vezetőket, sem a dolgozókat arra, hogy a kezükben levő értékeket úgy óvják, mintha a sajátjuk lenne.

A szemléletalakítás, a termelési fegyelem, a rend és az ellenőrzés erősítése, valamint az érdekeltségi rendszer további tökéletesítése minden szinten elengedhetetlen feladat, aminek megvalósításában a KISZ is nagyobb részt vállal. Ezen a téren biztató munkaforma az ifjúsági szerződéses közösségi munkavállalás, amelyek száma az akció ideje alatt a többszörösére emelkedett.

Pártunk Központi Bizottságának tavaly novemberi határozata rámutatott arra, hogy, a jelenlegi helyzet kialakulásában szerepet játszott a vezetésben néhol helyileg kialakult összefonódás, a kádermunkában felbukkanó szubjektivizmus, a felelősségre vonás hiánya. Az akció során felszínre került tények alapján utalnunk kell arra, hogy megyénk sem mentes az ilyen jelenségektől. Ezek ellen következetesebben kell fellépni. Sajnos előfordul, hogy az a fiatal, aki rámutat a visszásságokra, aki kritizálja a visszaéléseket, az igénytelen vezetést, az htárányos megkülönböztetéssel számolhat. Úgy látjuk, hogy ez a magatartás, a véleménynyilvánítás elfojtása súlyos következménnyel járhat és káros a társadalmi közhangulatra, és a közérzetre. Az eddigieknél nagyobb szigorral kell fellépni a jogszabályokat megszegő, emberi, erkölcsi normákat megsértő vezetőkkel szemben. Ugyanakkor határozottabban kell támogatni és népszerűsíteni a korszerűen gondolkodó és cselekvő, fegyelmet és rendet tartó vezetőket.

A fiatalok közül sokan vannak, akik szakértelmük, munkájuk iránti felelősségérzetük alapján bizonyították, hogy képesek és alkalmasak magasabb szintű munkára. A vezetővé válás jelenlegi gyakorlatában azonban nincs mindig lehetőség arra, hogy ezek a fiatalok megfelelő beosztásba kerüljenek. Lehetséges, hogy a korábban alkalmas vezetők egy része életkoránál, egészségi állapotánál, vagy ambícióinál fogva nem veheti fel a versenyt a munkabírásban, tudásban megalapozottabb felkészültségű fiatalabb munkatársaival. Véleményünk, hogy ilyen esetben is időben történjen meg a váltás, miközben tudatosítani kell, hogy ez nem jelenti a korábban megteremtett értékek, emberi erőfeszítés, helytállás tagadását.

A megyében működő KISZ-szervek a jövőben nagyobb szerepet vállalnak abban, hogy az eredményes, a szakmájukban kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatalok verseny- képessé váljanak a pályázati rendszerben. A termelési szerkezet átalakulása, valamint egyes térségek kedvezőtlen földrajzi fekvése a -munkavállalási gondokat növeli. Ezek hátrányos társadalmi következményei már ma érezhetők. A megfelelő, kis eszközigényű munkahelyek megteremtése egyre inkább elodázhatatlan feladatot jelent, sürgeti az ezirá- nyú program gyorsítását. Ehhez az is kell, hogy a tehetséges, felkészült fiatal szakemberek nagyobb számban vállaljanak “vezetői feladatokat ezekben a térségekben.

A gazdaság mai viszonyai között az oktatási és a kulturális fejlesztésre szerényebb lehetőségeink vannak. A szükségtantermek „kiváltása”, a tornatermek és a közművelődési létesítmények építésére kevésbé lesz mód. Az oktatási területen ma ezek a legszorítóbb gondok. A lehetőségek mielőbbi javítása a felnövekvő generáció képzésének fontos feltétele. Az oktatási célú beruházások megvalósítása a megyei tervhez képest lemaradást mutat. A közelgő demográfiai csúcs miatt a középfokú tanintézetekbe beiskolázandó tanulók elhelyezése — az óriási erőfeszítések ellenére — várhatóan komoly gondot okoz.

A jövő szakemberképzésében fontos helyet foglal el a szakmunkásképzés. Ennek keretei jelenleg nem mindenben felelnek meg az optimális beiskolázás és képzés követelményének. Az igények alaposabb elemzésével, a vállalatok képzésbe való bevonásának eddigi rendszerén változtatva, hatékonyabb képzési és beiskolázási rendet lehetne kialakítani.

A közelmúltban az állami ifjúsági munka új államigazgatási keretek között kezdte meg működését. Az új forma kialakítása helyes célokért jött létre, de magával hozta mindazt a bizonytalanságot, ami egy szervezet kezdeti tevékenységét, útkeresését jellemzi. Hasznosnak tartanánk, ha az állami ifjúsági munka olyan anyagi feltételek között működhetne, ami az itt megvalósítandó feladatok arányával jobban összhangban van. Fontos, hogy az ifjúsági feladatok, a szabadidősport és az élsport között helyes arány alakuljon ki. Az ifjúság egészséges neveléséért, a minél szélesebb tömegek igényének kielégítéséért kérjük, hogy a tanácsok emeljék fel az ifjúságpolitikai célú támogatások ösz- szegét.

A fiatalok örömmel üdvözölték a környezetvédelmi mintamegyévé fejlesztés gondolatát. Küldöttgyűlésünk védnökséget vállalt e program felett. KISZ-eseink mind a tényleges munkában, mind a szemléletformálásban részt vállaltak és vállalnak a jövőben is. Tudjuk, hogy a mintaterületté válás másfél—két évtizedes következetes munkát igényel, ami kiterjed a környezet, a természet alaposabb megismerésére, értékeinek védelmére, gyarapítására, éppúgy, mint a termelés jelenlegi technológiájának megfelelő átalakítására, a fejlesztések, beruházások környezetkímélő kivitelezésére. Ebben összehangolt cselekvésre, programszerű, következetes irányításra van szükség. A megye dolgozói, a tömegszervezetek tagjai, a lakosság megnyerhető a programban való aktív részvételre. A tervezett megyei környezetvédelmi oktató központ megalakítására eddig nem került sor. Ilyen irányú igény esetén működésének technikai feltételeit a politikai képzési központunkban (KISZ-ískola) biztosítjuk.

Összhangban a KISZ XI. kongresszusa célkitűzéseivel, az ifjúsági szervezet politikai jellegének erősítésével, részt vállalunk megyénk fejlesztésében. Jobbító szándékkal, felelősséggel gondolkodunk és cselekszünk. Érezzük azt, hogy munkánkra, tudásunkra minden eddiginél nagyobb szükség van. Kötelességünknek és jogunknak is tartjuk, hogy aktívan részt vegyünk a feladatok végrehajtásában.