Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-27 / 123. szám
1987. május 27., szerda Nagygyűlés Bukarestben Mihail Gorbacsov keddi programja II kisiparosok ötéves munkaprogramja Az SZKP főtitkára (jobbról) a fémipari kombinát dolgozói között Tegnap délelőtt Bukarestben folytatódtak a román— szovjet legfelsőbb szintű tárgyalások. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára romániai hivatalos baráti látogatásának második napján újabb megbeszélést tartott vendéglátójával, Nicolae Ceausescuval, az RKP főtitkárával, köztársasági elnökkel. A délelőtt folyamán a szovjet vezető látogatást tett a bukaresti „Augusztus 23 ” fémipari kombinátban, amely jelentős helyet foglal el a szovjet—román gazdasági együttműködésben. Délután szovjet—román barátsági nagygyűlést tartottak, amelyen mindkét pártfőtitkár beszédet mondott. Este a szovjet vezető részt vett a bukaresti Nemzeti Színházban rendezett gálaműsoron . Mihail Gorbacsov romániai látogatása a tervek szerint ma ér véget. I . Találkozó Santa Teresában Az Argentína és Brazília közé beékelődött, területét és népességszámát tekintve is jóval kisebb Uruguay fővárosától majd 300 kilométerre lévő Santa Teresa erődítmény a helyszíne a délamerikai hármas csúcsértekezletnek. Függetlenségének kezdetén, a XIX. század első felében az uruguayi lakosság harcát ebből az erődből irányították a külső hódító visszaverésére. Most viszont éppen az összefogás szándékát jelképezi a Santa Teresa: hétfő óta Sanguinetti elnök vendége Raul Alfon- sin argentin államfő, s a tervek szerint csatlakozik hozzájuk Jose Sarney brazil elnök is. Az azonos gondokra, így az adósságválság nyomasztó terhére, a gazdasági növekedés lehetőségeinek feltárására kívánnak közös válaszokat keresni. Három latinamerikai ország, amelynek történelmi múltja ugyan sok közös vonást mutat, ám problémáikra a megoldást eleddig sohasem kutatták együtt. Mindhárom államban a közelmúltban állították vissza az alkotmányos kormányzást a katonai diktatúrák után, Argentínában, Uruguayban és Brazíliában egyaránt még kemény kihívással néz szembe a demokrácia. Brazília adóssága meghaladja a 100 milliárd dollárt ,az év elején a vezetés rákényszerült a kamattörlesztés felfüggesztésére is. Argentína külső tartozása több mint 50 milliárd, s a kis Uruguayé is hatmil- liárd. A lakosságtól már nem lehet további áldozatokat kérni, az életszínvonal az utóbbi évek válsága miatt így is az egy évtizeddel korábbira esett vissza. A regionális együttműködés és a politikai egyeztetés szükségességének felismerését tanúsítja a mostani találkozó. Argentína és Brazília ezen az úton tavaly már megtette az első lépést, most a „Montevideói Akta" néven az uruguayi és az argentin államfő rögzítette szándékát a két ország közötti viszony elmélyítésére. Mind több szó esik Dél- Amerika műszaki és tudományos együttműködéséről a kőolajkutatás, az atomenergetika, avagy a mezőgazdaság terén. Ez is új vonás, hiszen eddig az Egyesült Államoktól, avagy Nyugat- Európától várták a „csodát”. A dél-amerikai hármas csúcs időzítése ebben a vonatkozásban nem véletlen. Üzenet ez a fejlett tőkés országok június elején esedékes velencei tanácskozásához: vegyék figyelembe La- tin-Amerika eladósodásából fakadó súlyos gazdasági, és következményeiben szociális problémákat, egyébként hatalmas megrázkódtatás érheti az egész nemzetközi gazdasági rendet. Ortutay L. Gyula Szocialista tudósítók megkülönböztetése az USl-ban Egyoldalú megkülönböztető rendelkezésekkel korlátozza a szocialista országok újságíróinak tevékenységét az Egyesült Államok külügyminisztériuma. Az érintett országok nagykövetségeihez eljuttatott diplomáciai jegyzék szerint a szocialista országok — köztük hazánk — újságíróinak vissza kell szolgáltatniuk a külügyminisztérium épületébe szóló állandó belépőket, amellyel részt vehettek a minisztérium napi sajtótájékoztatóin. Ezentúl minden sajtórendezvényen csak előzetesen kért engedéllyel vehetnek részt, s csak meghatározott napszakban. A külügyminisztérium napi sajtótájékoztatói a külföldi tudósítók számára nyilvánosak, azokon eddig minden, a minisztériumhoz akkreditált tudósító szabadon részt vehetett, megfelelő igazolvány birtokában. A korlátozó rendelkezés nem tartalmaz érdemi indoklást, és kizárólag a szocialista országok tudósítóit érinti. A Nagymágocsi Egyesült Mgtsz — „B” kategóriás — pályázatot hirdet építésvezetői munkakör betöltésére. Feltétel: legalább szakirányú technikusi végzettség, 5 éves szakmai gyakorlat. Fizetés: a 25/1983. MÉM sz. rendelet alapján. Jelentkezés írásban, vagy személyesen a termelőszövetkezet elnökénél. Cím: Nagymágocs, Lenin u. 50. ülésezett a Kiosz megyei választmánya Tegnap, május 26-án ülést tartott Békéscsabán a Kisiparosok Országos Szervezetének Békés Megyei Választmánya. Először Bordiné Szilágyi Ilona, a szervezet megyei titkára tett javaslatot a Kiosz megyei testületének ötéves munkaprogramjára. Elmondotta többek között, hogy az elmúlt időszakban növekedett a szervezeti élet irányításának a demokratizmusa, az. alapszervezetek jog- és feladatköre, változtak a működés alapelvei, a tisztségviselők választásának a rendje. Ezek lehetővé teszik, hogy a tennivalókat a helyi sajátosságoknak megfelelően alakítsák ki. Az érdekvédelmi munka további javítása megköveteli: a tagság segítségével erősíteni kell a Kiosz tekintélyét. Ennek egyik elengedhetetlen követelménye a gondolaticselekvési egység erősítése. Ezenkívül a VII. ötéves terv céljainak a megvalósítását elősegítő gazdasági szervező- munka is előtérbe kerül. Ugyanakkor szorgalmazni szükséges az igényekhez és a követelményekhez jobban igazodó oktató-nevelő munkát, száműzni kell a felszínes, formális testületi tevékenységet. Külön kiemelte az építőkisiparosok felelősségét, hiszen a mostani tervidőszakban csaknem 10 ezer családi házat hoznak tető alá. Fel kell készülniük a felújítás, a karbantartás megszervezésére, amely átképzés, továbbképzés nélkül elképzelhetetlen. Sajnos, kevés a szak- és szerelőiparban dolgozó kisiparos. Mindössze 48 gázszerelő és 35 csőszerelő van a megyében, a 288 villanyszerelő nagy része munkaviszony mellett folytatja az ipart. A vitában felszólalt többek között Szűcs György, a Kiosz országos választmányának a tagja, dr. Panko- tai István, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság vezetője, Barcs Aladár, a megyei tanács pénzügyi osztályának képviselője, Tóth József, a Kisipari Termeltető Vállalat megyei kirendeltségének a vezetője. Végül a megyei vezetőség jelentését hallgatták meg a küldöttgyűlés óta tett intézkedésekről, munkáról és javaslatot fogadtak el a választmány következő ülésének a napirendjére, majd kitüntetéseket adtak át a jól dolgozó kisiparosoknak. S. S. Értékelték az MTT tevékenységét A Megyei Társadalombiztosítási Tanács (MTT) tegnapi ülésén, amelyen részt vett dr. Surányi Klára, a SZOT nyugdíjasbizottságának titkára is, dr. Varga Imre elnök értékelte az MTT-tagok érdekképviseleti és érdekérvényesítési munkáját. A jogokról és kötelezettségekről szólva hangsúlyozta, hogy a kivételes nyugdíjemelésen kívül olyan feladatok ellátásában is közreműködnek, amelyek a munkatervekben szerepelnek. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az érdekképviseleti szervek és az MTT kapcsolata jobb lett. Az ágazati szakszervezetek folyamatosan foglalkoznak az MTT-vel, s a tájékoztatás fejlesztésére szintén hasznosíthatók az elképzelések. Akadnak viszont olyan területek, ahol sok a javítani való. A delegáltak legyenek állandó meghívott résztvevői a testületi üléseknek, továbbá értékelni kell munkájukat éves szinten. Az MTT által tárgyalt napirendi pontokat beszéljék meg az érdekképviseleti szervek és véleményezzék őket, ami növeli a biztonság- érzetet. A párt-, állami, társadalmi szervek elé kerülő anyagok elemzése után a visszacsatolás is szükséges. Az elnök végül a személyes kapcsolattartásra, az egyéni kérelmek elbírálására, a gyorsabb ügyintézésre és egyéb kérdésekre vonatkozó tudnivalókról szólt. A nyugdíjfolyósítási igazgatóság javaslatainak ismertetését követően jogorvoslati és méltányossági ügyeket vitatott meg a testület. —y —n Fogyasztói érdekvédelem Békéscsabán A szakszervezetek békéscsabai városi bizottsága május 26-án, kedden délután tartotta ülését. Megvitatták a fogyasztói érdekvédelem helyzetét, amelyről Bánki Tamásné, a városi tanáes termelés-ellátás felügyeleti osztályának helyettes vezetője adott tájékoztatást. Az áruellátásról szólva hangsúlyozta: általában jónak mondható a kínálat, húskészítményekből azonban a hét elején nem tudják az igényeket kielégíteni és gondok vannak a peremkerületekben is. Kenyérből és tejből szintén jó az ellátás, de a kenyér választéka lehetne jobb is. Kevés van csecsemő- és gyermekruházatból, -lábbeliből. A vegyes iparcikkek közül nem lehet mindig kapni centrifugát, fagyasztószekrényt. Ami a vásárlási körülményeket illeti: a vállalatok és a szövetkezetek a VII. ötéves tervben elsősorban a peremkerületekben fejlesztik a bolthálózatot. Itt-ott bajok vannak az üzletek tisztaságával is. Jónak és követendőnek tartják, hogy némely vállalat felülvizsgálta a szombati nyitva tartást, így újabban ilyenkor is lehet vásárolni az óra- és ékszerboltban, az optikai szaküzletben, az Uni- con-márkaboltban. Változatlanul sok a szűk mérés, a többletszámolás. Az árak nincsenek összhangban aminőséggel, laza a bizonylati rend és fegyelem, van olyan termék amelyen több fogyasztói ár szerepel. Tábor Antal, a szakszervezeti bizottság titkára a szak- szervezeti kereskedelmi társadalmi ellenőrök munkáját értékelte, Dékányné Szeme- nyei Márta, az SZMT főellenőre pedig a társadalmi ellenőrök újraválasztásáról, kibővített jogköréről beszélt. Ezután véleményt alkottak a készülő köztisztasági tanácsrendelet koncepciójáról, majd elmondták a véleményüket, javaslatukat a lakásépítésről és -gazdálkodásról szóló népi ellenőri vizsgálat tapasztalatairól. Erdős Kamillra emlékezlek Huszonöt évvel ezelőtt, 1962. július 2-án halt meg Gyulán Erdős Kamill cigánykutató. Reá és munkásságára emlékezve hétfőn délután a gyulai művelődési központban emlékülést rendezett a megyei tanács cigányügyi koordinációs bizottsága, a városi tanács művelődési osztálya és az Erkel Ferenc Múzeum. Délelőtt özvegye, az emlékülés rendezői és résztvevői a németvárosi temetőben felkeresték Erdős Kamill sírját és koszorút helyeztek el rajta. Délután dr. Szigeti Zoltán nyitotta meg az emlékülést: „Tisztelettel és szeretettel emlékezünk rá, a kutatóra, az emberre, barátra... Felelősségünk, hogy szellemi hagyatékát közkinccsé tegyük” — mondotta többek között. Az emlékülést dr. Dankó Imre vezette, aki 1958-tól ’63-ig volt a gyulai múzeum igazgatója. Az ő szerkesztésében jelent meg először Erdős Kamill tanulmánya, a Békés megyei cigányokról 1959-ben. Dr. Dankó Imre elmondta, hogy Erdős Kamill munkásságát ismerték a külföldi; szerb, bolgár, lengyel, angol és francia kutatóműhelyek is, de talán mindenekelőtt Koós Károly, akivel bensőséges kapcsolatban állott. Ezután dr. Kriza Ildikónak, az MTA osztályvezetőjének és dr. Voigt Vilmosnak, az ELTE egyetemi tanszékvezető tanárának előadásai hangzottak el a magyarországi cigányok néprajzi kutatásának legfőbb eredményeiről, valamint az új művelődéstörténeti adatokról. Kovalcsik Katalin, a Zenetudományi.Intézet munkatársa elmondta, hogy Erdős Kamill 1959 és ’60 közötti gyűjtése a kárpáti cigányok és az oláh cigányok között ma is a legnagyobb gyűjtemény. Végül Erdős Kamill mellett a kutatómunkában címmel az özvegye emlékezett az együtt töltött évekre. Erdős Kamill 1952-ben került Gyulára, mint a kórház tüdőosztályának betege. Betegsége következtében sok ideje maradt arra, hogy idejét régi kedvtelésének, a gyűjtésnek szentelje. Tagja volt a Magyar Néprajzi Társaságnak, a Gypsi Lore So- cietynek, rendszeresen jelentek meg tanulmányai a párizsi Etudes Tzigan-ban és különböző magyarországi folyóiratokban. Szinte haláláig gyűjtött. Utolsó munkája áz volt, hogy tanácsaival közreműködött Sára Sándor és Gaál István Cigányok című kisfilmjében. Az emlékülés végül felkérte dr. Czeglédi Imrét, a múzeum igazgatóját, hogy azzal a kéréssel forduljon a városi tanács végrehajtó bizottságához, nevezzenek el utcát Erdős Kamillról. Sz. M. Bérfejlesztés saját Dr. Rácz László megyei főorvos előterjesztésében tárgyalta meg kedden az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének Békés Megyei Bizottsága az ágazat elmúlt évi bérgazdálkodásának helyzetét és a bérfejlesztés felosztásának ez évi tapasztalatait. A felmérés a megye egészségügyi dolgozóinak 72 százalékát érinti, akik 21 ön • álló intézetben dolgoznak. Az elmúlt évben több mint 7800 betöltött állás mellett ötszáznál több volt a betöltetlen. Ez utóbbinak magas arányát az magyarázza, hogy az elmúlt év végén kezdett dolgozni a gyulai megyei Pándy Kálmán kórház műtéti tömbje, és a létszám és pénzügyi irányzatok novemberben kerültek az intézmény költségvetésébe. Az 1986. évi bérfelhasználás során kitűnt, hogy a fekvőbeteg-ellátó intézményekben az éves keretek szintje 7,9 százalékkal növekedett. Sok pénzt fizettek ki ügyeleti, készenléti díjként, jutalomra, a pótlékok aránya azonban csökkent. Csökkent a bérmaradvány a megyei intézményekben, viszont jelentősen emelkedett a szociális otthonokban. A kereset legnagyobb mértékű növekedése a megyei intézményekben tapasztalható, ahol csökkent az átlaglétszám. A szociális otthonoknál kisforrásból is mértékű az összes kereset emelkedése. Kórházaink közül továbbra is legalacsonyabb havibérrel, illefve jutalommal az orosházi kórház foglalkoztatja dolgozóit. A legalacsonyabb az átlag- kereset a megyei intézmények közül a Békés Megyei Csecsemőotthonban, a szociális otthonok közül pedig a füzesgyarmati otthonban. Az egyesített szociális intézmények közül az átlagbér és átlagkereset ugyancsak az orosháziban a legalacsonyabb. Elmondható, hogy a gazdálkodók egyre nagyobb figyelemmel és pontosággal, körültekintően használták fel a rendelkezésre álló béralapot. Az 1987. évi bérfejlesztésnél a mérték ismét 5 százalékos volt, de saját forrásból ennél többet is fizethettek a munkáltatók. így az intézmények 50 százaléka egészítette ki a béremeléseket, és ezért igen differenciált lett a bérfejlesztés. A megye állami és szakszervezeti egészségügyi vezetése célul tűzte ki, hogy valamennyi gazdálkodó évről évre elemezze intézménye bér- gazdálkodását és javítsa az elosztás módszereit. A testület megvitatta a megyei bizottság ifjúsági tanácsának működését is. B. Zs. Mozgalmas vöröskeresztes élet az üveggyárban Az Orosházi Üveggyárban a napokban tartotta beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlését a gyár nyolc alapszervezetének csúcsvezetősége. A tanácskozáson részt vett az üzemi pártbizottság képviseletében Lovas Julianna és dr. Tóth Géza, a városi Vöröskereszt elnöke. A Vöröskereszt vezetőségének titkára, dr. Vranka Tiborné adott számot az elmúlt évek tevékenységéről. Tartalmas munkáról szólhatott. Rendszeresen tanítják az elsősegélynyújtást a gyár dolgozóinak, képezik az ifjú egészségőröket. A Vöröskereszt humanitárius elveit minden szinten támogatja a gyár politikai és gazdasági vezetése, tömegszervezetei. A 620 tagot számláló tömegszervezet az üzem rendjére is figyelmet fordít, részt vesz az általánosan meghirdetett mozgalmakban, támogatja a rászorulókat. A gyermekek nyári táborozásához 13 szocialista brigád nyújtott anyagi segítséget. Nem feledkeznek meg beteg kollégáik meglátogatásáról, a gyermeküket otthon nevelő édesanyákról sem. A városi öregek napközi otthonának létesítéséhez jelentősen hozzájárultak. Igen eredményes a véradó munka a gyárban, 1987-ben két alkalommal 268-an, több mint 103 liter vért adtak. Üzemorvos gondoskodik a gyár dolgozóinak gyógyításáról, szervezi az egészségügyi szűréseket és az ismeretterjesztést. A beszámolót kővetően a hozzászólásokból kiderült, hogy még több nőgyógyászati szűrést szeretnének a dolgozók és legalább két újabb vöröskeresztes alapszervezet alakítható a gyárban. B. Nagy Gyula, a Magyar Vöröskereszt megyei titkára elismerte legnagyobb ipari üzeműnk aktiv vöröskeresztes tevékenységét, amely az egész városban érezteti hatását. Ezúttal sor került a véradók jutalmazására, kitüntetések és tárgyjutalmak átadására is. A kollektíva megkapta a Magyar Vöröskereszt és a Megyei Vérellátó Állomás elismerő oklevelét is. A titkár ismét Vranka Tiborné. (s. s.) B. Zs.
