Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-19 / 116. szám
NÉPÚJSÁG 1987. május 19., kedd Elhunyt dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök A Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyar Ország- gyűlés, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Béketanács mély megrendüléssel tudatja, hogy hosszantartó betegség után, életének 68. évében elhunyt dr. Káldy Zoltán, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke, a Lutheránus Világszövetség elnöke, országgyűlési képviselő, a Béke-világtanács, az Országos Béketanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnöksége és a Magyarok Világszövetsége elnökségének tagja. Káldy Zoltán a Magyar- országi Evangélikus Egyház kiemelkedő személyisége 1919-ben született Iharosbe- rényben, lelkész családban. Teológiai tanulmányait Sopronban végezte. 1941-től 1958-ig Pécsen különböző beosztásokban lelkészként dolgozott. 1958-tól a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke, 1967-től a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke volt. Több évtizeden keresztül következetesen munkálkodott az evangélikus egyház és az állam jó viszonyán. Egyháza javát szolgálva erősítette a vallásos és nem vallásos emberek együttműködését, a szocialista nemzeti egységet. Jelentős részt vállalt a hazai és nemzetközi békemozgalmi feladatokban. Több cikluson át volt országgyűlési képviselő, és fontos közéleti funkciókat látott el. A nemzetközi egyházi szervezetekben is kiemelkedő tevékenységet folytatott. Alapító tagja volt a keresztény békekonferenciának. Hosszabb időn át tagja volt az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságának és a Lutheránus Világszövetség Végrehajtó Bizottságának. 1984-ben a Lutheránus Világszövetség VII. budapesti világgyűlésén a világszervezet elnökévé választották meg. Nevéhez fűződik az egyházi tevékenység történelmi értékelésének kimunkálása és a mai egyház diakoniai, theológiai szolgálatának részletes kidolgozása. Kimagasló egyházi és társadalmi tevékenységét számos hazai és külföldi kitüntetéssel ismerték el. Több magas állami kitüntetés birtokosa volt; felszabadulásunk 40. évfordulóján a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjével tüntették ki. A pozsonyi evangélikus és a Kolozsvári Protestáns Teológiai Akadémia díszdoktorává választotta. Az MTA elnökségének ülése A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége hétfőn Berend T. Iván elnökletével ülést tartott. A testület megvitatta a gazdasági, társadalmi kibontakozás cselekvési programja, az adórendszer átalakítása és a nyugdíjrendszer változtatása irányelveinek terveit. Az ülésen felszólalt Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, és jelen volt Radics Katalin, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. ülésezett a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnöksége hétfőn Szabó Istvánnak, a TOT elnökének vezetésével ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A testület — az MSZMP KB felkérésére — megvitatta a gazdasági-társadalmi kibontakozás cselekvési programjának tervezetét. Az alapos és elemző vitában született megállapításokat, az irányelvekkel kapcsolatos véleményeket és javaslatokat a TOT elnöksége eljuttatja az MSZMP Központi Bizottságának. Mezőgazdaságunk diákszemmel lói szerepeltek a Békés megyeiek a pályázaton Az idén tizenhetedik alkalommal hirdette meg az általános és középiskolásoknak a Magyar Mezőgazdasági Múzeum a „Hazánk mezőgazdasága diákszemmel” című pályázatot. 1970 óta csaknem 57 ezer pályamunka érkezett be. A beküldött képzőművészeti anyagból — rajzok, kisplasztikák, textíliák — minden évben kiállítás nyílik a Vajdahunyad várban, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. A munkák egy részét vándorkiállításon az ország sok településén, sőt külföldön is bemutatják. Az érdeklődés változatlanul nagy, ezt bizonyítja, hogy az idén pontosan 3400 pályamunka érkezett be, ebből több mint háromezer az általános iskolai tanulóktól, és 322 középiskolásoktól. Az ország 319 iskolájából mintegy 3 és fél ezer tanuló vett részt a pályázaton. Az idei év legjobb általános iskolás rajzaiból, kisplasztikából, textiléiből az MAGYAR MEZÖGAZOAS/lÖ MÚZEUM Budapest, Városliget, Vsjdahurtyftífwár A pályázat minden résztvevője emléklapot kapott, amelyet a medgyesegyházi Machnicz Endre pályamunkája díszít elmúlt hét végén nyílt kiállítás a Magyar Mezőgazda- sági Múzeumban. Itt került sor a díjak átadására is. Megyénk fiataljai minden évben szép számban vesznek részt ia pályázaton, és mindig többen szerepelnek a díjazottak között is. Az idén rajzáért a csorvási Krajcso- vics Róbert kapott díjat a Békés megyeiek közül, míg a kerámia-, kisplasztikakategóriában Kovács F. Boglárka és Machalek Rebeka — mindketten a békéscsabai 4—8. számú általános iskola tanulói — szereztek díjat. Szintén ez az iskola — tanár: Szabó Julianna — díjat nyert csoportos kerámia-, kisplasztika-kategóriában. A kiállításon szerepelt munkáival a Békés megyeiek közül Kovács Ildikó, Pribojszki Réka és Juhász Franciska — békéscsaba, 4—8-as iskola, és Machnicz Endre — Medgyesegyházi Általános Iskola. Az általános Iskolások közül 226-an neveztek be dolgozattal a pályázatra. „A növénytermesztés alakulása lakóhelyem környékén a múltban és a jelenben” témakörben második díjat nyert megyénkből Machnicz Endre medgyesegyházi diák. Csaknem végzetes játékok Kés, gyufa, olló, gyerek kezébe nem való! — ezt mondjuk, ha alig pár éves csemetéink e veszélyes tárgyakhoz közelítenek. De mit mondjunk a felnőtteknek? Merthogy gyakorta ők is gyerekésszel járkálnak közöttünk. Két megdöbbentő késelés történt megyénkben egy hónapon belül. Az egyik április 24-én a gyulai szakmunkásképzőben. R. Gyula 17 éves tanuló az óraközi szünetben meg akarta ijeszteni osztálytársát. Az — mivel R-nek az utóbbi időben szokása volt ez a játék — igyekezett kilépni a pádból. Nem sikerült/ A kés elérte őt. Életveszélyes sérülést szenvedett. A gyerekek megpróbálták az esetet úgy beadni, mintha a sértett evés közben szúrta volna meg magát. A kollektív vallomás azonban a rendőrök első „keresztkérdésénél” megbukott, mert még arra sem tudtak válaszolni, hogy mit vágott a bicskával. Később sorra elmondták, hogy R. Gyula bizony nemegyszer megkergette őket késével. A játékos megfélemlítések nyomán néha vér is serkent. R. Gyula szánja-bánja mindezt. A többiek is elítélik. De van okuk elítélni önmagukat is, mert mint kiderült, néha ők biztatták bicskás cimborájukat az életveszélyes kergetőzésre. Még gyerekek — mondhatjuk az előző eset szereplőire (bár alighanem sok esetben kikérnék maguknak a 17 évesek, ha akaratukat ilyen kijelentésekkel szeretnénk lekezelni). Arra a május 12-i történetre viszont, ami Mezőberényben, a Délép Békés Megyei 'Leányvállalatának egyik építkezésén játszódott, még ennyi magyarázatot sem találunk. A 34 éves Valánszki József tanúvallomása így hangzik: „A délutáni órákban elmentem a munkahelyemről az áruházba, s vásároltam egy cipőt, meg egy sertésölő kést... Visz- szamentem a munkahelyemre..., egy általam csak névről ismert asztalos kérdezte tőlem, hogy mit vettem..., mondta, hogy mutassam meg a kést.. ., ahogyan nézte a kezében lévő kést, egyszercsak felém bökött. .. Nem szólt egyáltalán semmit, csak bökött...” A 32 éves Babenyecz László nem hazudtolja meg a sértettet, sőt, azt is bevallja, hogy előző éjjel sokat ivott, a munkahelyről aznap is ellógott egy sörre. A munkahelyen egyébként szokásosak voltak a viccelődések, ebbe még az is belefért, hogy néha késsel próbálták ijesztgetni egymást. Az ijesztés ezúttal maximálisan sikerült: Valánszki Józsefet életveszélyes állapotban szállították kórházba. Egy férfivá serdült srác és egy család- fenntartó férfi kis híján odalett. Játékból.. . ut Ki a hibás: a diák, a tanterv vagy a tankönyv? Oknyomozás egy felmérés ürügyén A közelmúltban Egy fokkal jobb címmel egy olyan felmérés eredményét közöltük lapunkban, amely az érettségi előtt álló gimnazisták külpolitikai tájékozottságáról adott képet. Az írásból kiderül, hogy a negyedik osztályos tanulók mennyire nincsenek tisztában a világ napjainkban lezajló eseményeivel, milyen hiányosak ismereteik Nyugat-Európa, illetve Észak-Amerika politikai, gazdasági, földrajzi viszonyairól. Hogy ennek mi lehet az oka, kinek róható fel, miben és miként lehetne ezen változtatni — ezekről beszélgettünk dr. Hudák György- nével és Komáromi Istvánnal, akik Békéscsabán, a Rózsa Ferenc Gimnáziumban tanítanak történelmet és földrajzot. — Az a baj — kezdi a tanárnő —, hogy a diákok a tananyagban csak a szükséges rosszat látják: azt, hogy meg kell tanulniuk a leckét, mert kikérdezik őket belőle, és rossz jegyet kapnak, ha nem tudják. Arra azonban nem gondolnak, hogy a tárgy elsajátításával gyarapodik műveltségük, emelkedik az intelligenciájuk-. Másrészt manapság a tudásnak nincs igazán rangja. Ezzel függ össze, hogy egyre kevésbé vonzó már az értelmiségi pálya. Ezt példával is alá tudom támasztani. Az egyik harmadik osztályban megkérdeztem, hogy ki szeretne pedagógus lenni. Senki sem jelentkezett, csak nevettek a gyerekek. — De nem csak az iskolában lehet információhoz jutni. — Ez igaz. Vegyük sorba a hírforrásokat! Könyvek, folyóiratok: a tanulók olvasottsági szintje állandóan romlik. Azt mondják, nincs idejük olvasni. Én ezt el is hiszem, mert most öt nap alatt kell megtanulniuk azt az anyagot, ami hat napra is sok. Rádió, televízió: diákjaink nagy része csak a könnyűzenei programokat, a sportadásokat és a krimiket, kalandfilmeket nézi. Olyan műsorok, mint például a Híradó, a Hét vagy a Hírháttér sajnos keveset érdekel. — Mindez mennyiben írható a szülők, nevelők számlájára? — Manapság a felnőtteknek sincs idejük a gyerekeikkel foglalkozni. Sokakat az érdekel csak, hogy miként tudna minél gyorsabban, minél kevesebb munkával meggazdagodni. Az anyagi gyarapodásukon kívül mással nemigen törődnek. És sajnos ez a szemlélet ráragad a gyerekeikre is. — A jelenlegi helyzet kialakulásában azonban nem elhanyagolható a tanterv és a tankönyvek szerepe sem — veszi át a szót Komáromi István. — Rendkívül kevés a heti három óra történelemből. Az érettségizők egyébként is korábban fejezik be a második félévet, másrészt az utolsó húsz órában már a vizsgákra kellene őket felkészíteni. — A Bevezetés a filozófiába tantárgy keretében nem lehetne aktuális világpolitikai eseményekkel foglalkozni? — Erre az nem alkalmas. Egyes részei borzasztóan elvont dolgokkal foglalkoznak, amelyeket egy szerényebb képességű gyerek nem foghat fel, sőt néha még nekem is nehézséget okoz a megértése. Ezért ebbe a tárgyba csak becsempészni lehet politikát. — Számos bírálat éri magát, a negyedikes tankönyvet is. — Teljes joggal. Nekem is rengeteg gondom van vele. Kiváltképp a második világháborútól napjainkig történt eseményeket tárgyaló fejezetekkel. Mondanék néhány példát, ami mindezt alátámasztja. A könyv megkerüli a problémák felszínre hozatalát. Csak a tőkés országok és Kína bajait taglalja. Elszemélyteleníti a szocialista országok politikáját. Olyan jelentős államférfiakról, mint például Hruscsov, Gomulka, Brezsnyev vagy egyáltalán nem, vagy csak egy-két mondatban beszél. A személyi kultuszt lezártnak tekinti az SZKP huszadik kongresszusával. Nem foglalkozik a szocialista országok válsághelyzeteivel: gon- dolbk itt többek közt az 1968-as csehszlovák, vagy a két évvel későbbi lengyelországi eseményekre. Kimaradt a közép- és közép-ke- let-európai államok politikai intézményrendszerének és nemzetiségi problémáinak tárgyalása. Semmit sem tudhatunk meg Dél-Afrikáról, a karibi válságról, Kambodzsáról. Egy mondatban intézi el a chilei katonai diktatúra hatalomra jutását, fél oldalon a vietnami háborút. Tele van a könyv tárgyi tévedésekkel, bombasztikus semmitmondásokkal. A fő probléma tehát az, hogy politikai és nem tudományos oldalról közelíti meg az eseményeket. Elmarasztal és méltat, ahelyett, hogy tényeket közölne, elemezne. Mindemellett nehezen tanulható, mert nem olvasmányos, nem kelti fel a tanulók érdeklődését. Nincs benne logika, rosszul van rendszerezve, az egyes leckék nem a megfelelő sorrendben követik egymást. — Sok jót nem mondott el a könyvről és a tantervről, mégis mit lehetne tenni, miben lehetne változtatni? — Több variáció kínálkozik. Vagy meg kellene növelni a történelemórák számát, és annak keretében foglalkozhatnánk az aktuális politikai eseményekkel, vagy új tantárgyat kellene bevezetni — netán a már előbb említett filozófia rovására. Esetleg a földrajz oktatását kellene radikálisan megváltoztatni. Most ugyanis csak első és második osztályban kötelező tárgy, a felsőbb évfolyamokon csak fakultative lehet tanulni. Pedig a földrajz olyan gazdasági, politikai kérdésekkel foglalkozik, amelyek napjaink eseményeivel kapcsolatosak. Csak az a baj, hogy a 14-15 éves tanulók még éretlenek az ilyen anyagok befogadására, másrészt mire negyedikesek lesznek, már elfelejtik mindazt, amit esetleg fel tudnának használni a történelmi ismeretek alaposabb elsajátításához. Véleményem szerint tehát jobban össze kellene hangolni az egyes tárgyak tanterveit. Ami pedig a könyvet illeti: amíg nem írják át, vagy nem adnak ki egy újat, jobbat, addig minden történelemtanárnak önállóan kell az ismert anyagot begyűjtenie, saját magát képeznie, és ezeknek az ismereteknek a birtokában megtartani az órát. Azonban ez is számos problémát vet fel. Hiszen eltérő képzettségűek, életkorúak, fel- fogásúak a pedagógusok, így nagyon nehéz egységes arculatú oktatást megvalósítani. De mégis a- saját kútfőből történő tanításra kényszerülünk, mert — mint már kifejtettem — a könyv némely része egyszerűen használhatatlan. — Ezen véleményeiket, javaslataikat, továbbították már az illetékesekhez? — Már többször kifejtettük álláspontunkat az Országos Pedagógiai Intézet munkatársainak. De ötleteink, bírálataink ez ideig sajnos süket fülekre találtak — válaszolja a két pedagógus szinte egyszerre. Bundula Csaba Csökkent a szeszes italok forgalma Közös Írásbeli érettségi-felvételi vizsgák Hétfőn kezdődtek meg a közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgák azon diákok számára, akik matematikából, fizikából, biológiából, illetve kémiából felvételiznek a hazai felső fokú oktatási intézményekbe. A többi tárgy felvételi írásbeli vizsgái — mintegy 44 ezer diák számára — június 23-án, 24-én lesznek, a szóbeliket pedig június 22. és július 3. között tartják meg. Az egyetemek és főiskolák július 15-ig döntenek a felvételekről, s az érintetteket írásban értesítik. A fellebbezéseket a döntésről szóló határozat kézhez vételét követő nyolc napon belül, de legkésőbb július 31-ig kell eljuttatni az intézményekhez. A szóbeli felvételi vizsgán ez évtől egyébként minden felvételiző megtekintheti kijavított dolgozatát, amellyel kapcsolatban észrevételt tehet. Ezt 24 órán belül írásban kell benyújtania a felső fokú intézményhez. A megyei tanács alkoholizmus elleni munkabizottsága tegnap tartotta soron következő ülését, melyen részt vett Kállai László, az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság munkatársa is. A résztvevők először dr. Tóth Józsefnek, a Békés Megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatójának tájékoztatóját hallgatták meg a vendéglátóhelyek szeszesitalértékesítésének korlátozásáról. Elmondta, hogy a vállalat üzleteiben igyekszik érvényesíteni a rendeleteket. Célkitűzéseik eredményeképpen az alkoholtartalmú italok forgalma csökkent. Jó néhány üzletükben (például a munkahelyi büfékben) megtiltották ezek árusítását. Kivonták azon kulturális intézményekből is, melyek az idelátogatókat szolgálták ki. A 9 óra előtti szeszfogyasztási tilalom alól csak a szállodák és néhány fontos idegenforgalmi területen levő üzlet kapott mentességet. A többiekben pedig jelentősen felemelték az égetett szeszes italok árát. A vállalat forgalmának 50 százaléka az italok értékesítéséből áll, a nyereség is itt a legnagyobb. A forgalom másik felét az étel- és üdítőital-bevétel adja, melynek túlnyomó része közétkeztetésből származik. A vendéglátóipari vállalat kísérleteket tesz olyan üzletek kialakítására, mint a gyulai Diáktanya, ahol a hétből egy nap dohányzás- és szeszmentes. Szeretnék átalakítani, korszerűbbé tenni az étel- és italfogyasztási szokásokat. A megyei alkoholizmus elleni munkabizottság elfogadta a vállalat igazgatójának beszámolóját, és megállapította, hogy nemcsak a szervezetek munkája, a családok példaadása, hanem az egész társadalom szemléletváltása szükséges egy egészségesebb nemzet kialakulásához. Ezután elfogadták az intézkedési tervet és kiegészítését a mértéktelen alkoholfogyasztás visz- szaszorításáról, az időközben megjelent rendelkezések alapján. Sz. M.
