Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-19 / 116. szám

NÉPÚJSÁG 1987. május 19., kedd Elhunyt dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök A Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyar Ország- gyűlés, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Orszá­gos Béketanács mély megrendüléssel tudatja, hogy hosszan­tartó betegség után, életének 68. évében elhunyt dr. Káldy Zoltán, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnö­ke, a Lutheránus Világszövetség elnöke, országgyűlési kép­viselő, a Béke-világtanács, az Országos Béketanács, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa Elnöksége és a Magyarok Világszövetsége elnökségének tagja. Káldy Zoltán a Magyar- országi Evangélikus Egyház kiemelkedő személyisége 1919-ben született Iharosbe- rényben, lelkész családban. Teológiai tanulmányait Sop­ronban végezte. 1941-től 1958-ig Pécsen különböző beosztásokban lelkészként dolgozott. 1958-tól a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke, 1967-től a Magyar­országi Evangélikus Egyház püspök-elnöke volt. Több év­tizeden keresztül következe­tesen munkálkodott az evan­gélikus egyház és az állam jó viszonyán. Egyháza javát szolgálva erősítette a vallá­sos és nem vallásos emberek együttműködését, a szocia­lista nemzeti egységet. Jelen­tős részt vállalt a hazai és nemzetközi békemozgalmi feladatokban. Több cikluson át volt országgyűlési képvi­selő, és fontos közéleti funk­ciókat látott el. A nemzet­közi egyházi szervezetekben is kiemelkedő tevékenységet folytatott. Alapító tagja volt a keresztény békekonferen­ciának. Hosszabb időn át tagja volt az Egyházak Vi­lágtanácsa Központi Bizott­ságának és a Lutheránus Vi­lágszövetség Végrehajtó Bi­zottságának. 1984-ben a Lu­theránus Világszövetség VII. budapesti világgyűlésén a vi­lágszervezet elnökévé vá­lasztották meg. Nevéhez fű­ződik az egyházi tevékeny­ség történelmi értékelésének kimunkálása és a mai egy­ház diakoniai, theológiai szolgálatának részletes ki­dolgozása. Kimagasló egyházi és tár­sadalmi tevékenységét szá­mos hazai és külföldi kitün­tetéssel ismerték el. Több magas állami kitüntetés bir­tokosa volt; felszabadulá­sunk 40. évfordulóján a Ma­gyar Népköztársaság rubi­nokkal ékesített Zászlórend­jével tüntették ki. A pozso­nyi evangélikus és a Kolozs­vári Protestáns Teológiai Akadémia díszdoktorává vá­lasztotta. Az MTA elnökségének ülése A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége hétfőn Berend T. Iván elnökletével ülést tartott. A testület meg­vitatta a gazdasági, társa­dalmi kibontakozás cselek­vési programja, az adó­rendszer átalakítása és a nyugdíjrendszer változtatása irányelveinek terveit. Az ülésen felszólalt Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, és jelen volt Radics Katalin, a KB tudo­mányos, közoktatási és kul­turális osztályának vezetője. ülésezett a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnöksége hétfőn Szabó Istvánnak, a TOT elnökének vezetésével ülést tartott. A tanácskozá­son részt vett Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter. A testü­let — az MSZMP KB felké­résére — megvitatta a gaz­dasági-társadalmi kibonta­kozás cselekvési programjá­nak tervezetét. Az alapos és elemző vitában született megállapításokat, az irány­elvekkel kapcsolatos véle­ményeket és javaslatokat a TOT elnöksége eljuttatja az MSZMP Központi Bizottsá­gának. Mezőgazdaságunk diákszemmel lói szerepeltek a Békés megyeiek a pályázaton Az idén tizenhetedik al­kalommal hirdette meg az általános és középiskolások­nak a Magyar Mezőgazdasá­gi Múzeum a „Hazánk me­zőgazdasága diákszemmel” című pályázatot. 1970 óta csaknem 57 ezer pályamun­ka érkezett be. A beküldött képzőművészeti anyagból — rajzok, kisplasztikák, textí­liák — minden évben kiál­lítás nyílik a Vajdahunyad várban, a Magyar Mezőgaz­dasági Múzeumban. A mun­kák egy részét vándorkiál­lításon az ország sok telepü­lésén, sőt külföldön is be­mutatják. Az érdeklődés változatla­nul nagy, ezt bizonyítja, hogy az idén pontosan 3400 pályamunka érkezett be, eb­ből több mint háromezer az általános iskolai tanulóktól, és 322 középiskolásoktól. Az ország 319 iskolájából mint­egy 3 és fél ezer tanuló vett részt a pályázaton. Az idei év legjobb általá­nos iskolás rajzaiból, kis­plasztikából, textiléiből az MAGYAR MEZÖGAZOAS/lÖ MÚZEUM Budapest, Városliget, Vsjdahurtyftífwár A pályázat minden résztve­vője emléklapot kapott, amelyet a medgyesegyházi Machnicz Endre pályamun­kája díszít elmúlt hét végén nyílt kiál­lítás a Magyar Mezőgazda- sági Múzeumban. Itt került sor a díjak átadására is. Megyénk fiataljai minden évben szép számban vesz­nek részt ia pályázaton, és mindig többen szerepelnek a díjazottak között is. Az idén rajzáért a csorvási Krajcso- vics Róbert kapott díjat a Békés megyeiek közül, míg a kerámia-, kisplasztika­kategóriában Kovács F. Bog­lárka és Machalek Rebeka — mindketten a békéscsa­bai 4—8. számú általános iskola tanulói — szereztek díjat. Szintén ez az iskola — tanár: Szabó Julianna — díjat nyert csoportos kerá­mia-, kisplasztika-kategó­riában. A kiállításon szere­pelt munkáival a Békés me­gyeiek közül Kovács Ildikó, Pribojszki Réka és Juhász Franciska — békéscsaba, 4—8-as iskola, és Machnicz Endre — Medgyesegyházi Általános Iskola. Az általános Iskolások kö­zül 226-an neveztek be dol­gozattal a pályázatra. „A növénytermesztés alakulása lakóhelyem környékén a múltban és a jelenben” té­makörben második díjat nyert megyénkből Machnicz Endre medgyesegyházi diák. Csaknem végzetes játékok Kés, gyufa, olló, gyerek kezébe nem való! — ezt mondjuk, ha alig pár éves csemetéink e veszélyes tárgyakhoz közelí­tenek. De mit mondjunk a felnőtteknek? Merthogy gyakorta ők is gyerekésszel jár­kálnak közöttünk. Két megdöbbentő késelés történt me­gyénkben egy hónapon belül. Az egyik áp­rilis 24-én a gyulai szakmunkásképzőben. R. Gyula 17 éves tanuló az óraközi szünet­ben meg akarta ijeszteni osztálytársát. Az — mivel R-nek az utóbbi időben szokása volt ez a játék — igyekezett kilépni a pád­ból. Nem sikerült/ A kés elérte őt. Életve­szélyes sérülést szenvedett. A gyerekek megpróbálták az esetet úgy beadni, mintha a sértett evés közben szúr­ta volna meg magát. A kollektív vallomás azonban a rendőrök első „keresztkérdésé­nél” megbukott, mert még arra sem tudtak válaszolni, hogy mit vágott a bicskával. Később sorra elmondták, hogy R. Gyula bizony nemegyszer megkergette őket késé­vel. A játékos megfélemlítések nyomán néha vér is serkent. R. Gyula szánja-bánja mindezt. A többiek is elítélik. De van okuk elítélni önmagukat is, mert mint kiderült, néha ők biztatták bicskás cimborájukat az életveszélyes kergetőzésre. Még gyerekek — mondhatjuk az előző eset szereplőire (bár alighanem sok eset­ben kikérnék maguknak a 17 évesek, ha akaratukat ilyen kijelentésekkel szeretnénk lekezelni). Arra a május 12-i történetre viszont, ami Mezőberényben, a Délép Bé­kés Megyei 'Leányvállalatának egyik épít­kezésén játszódott, még ennyi magyaráza­tot sem találunk. A 34 éves Valánszki Jó­zsef tanúvallomása így hangzik: „A délutáni órákban elmentem a mun­kahelyemről az áruházba, s vásároltam egy cipőt, meg egy sertésölő kést... Visz- szamentem a munkahelyemre..., egy álta­lam csak névről ismert asztalos kérdezte tőlem, hogy mit vettem..., mondta, hogy mutassam meg a kést.. ., ahogyan nézte a kezében lévő kést, egyszercsak felém bö­kött. .. Nem szólt egyáltalán semmit, csak bökött...” A 32 éves Babenyecz László nem hazud­tolja meg a sértettet, sőt, azt is bevallja, hogy előző éjjel sokat ivott, a munkahely­ről aznap is ellógott egy sörre. A munka­helyen egyébként szokásosak voltak a vic­celődések, ebbe még az is belefért, hogy néha késsel próbálták ijesztgetni egymást. Az ijesztés ezúttal maximálisan sikerült: Valánszki Józsefet életveszélyes állapotban szállították kórházba. Egy férfivá serdült srác és egy család- fenntartó férfi kis híján odalett. Játékból.. . ut Ki a hibás: a diák, a tanterv vagy a tankönyv? Oknyomozás egy felmérés ürügyén A közelmúltban Egy fok­kal jobb címmel egy olyan felmérés eredményét közöl­tük lapunkban, amely az érettségi előtt álló gimnazis­ták külpolitikai tájékozott­ságáról adott képet. Az írás­ból kiderül, hogy a negyedik osztályos tanulók mennyire nincsenek tisztában a világ napjainkban lezajló esemé­nyeivel, milyen hiányosak ismereteik Nyugat-Európa, illetve Észak-Amerika poli­tikai, gazdasági, földrajzi vi­szonyairól. Hogy ennek mi lehet az oka, kinek róható fel, mi­ben és miként lehetne ezen változtatni — ezekről beszél­gettünk dr. Hudák György- nével és Komáromi István­nal, akik Békéscsabán, a Ró­zsa Ferenc Gimnáziumban tanítanak történelmet és földrajzot. — Az a baj — kezdi a ta­nárnő —, hogy a diákok a tananyagban csak a szüksé­ges rosszat látják: azt, hogy meg kell tanulniuk a lec­két, mert kikérdezik őket belőle, és rossz jegyet kap­nak, ha nem tudják. Arra azonban nem gondolnak, hogy a tárgy elsajátításával gyarapodik műveltségük, emelkedik az intelligenciá­juk-. Másrészt manapság a tu­dásnak nincs igazán rangja. Ezzel függ össze, hogy egy­re kevésbé vonzó már az ér­telmiségi pálya. Ezt példá­val is alá tudom támaszta­ni. Az egyik harmadik osz­tályban megkérdeztem, hogy ki szeretne pedagógus lenni. Senki sem jelentkezett, csak nevettek a gyerekek. — De nem csak az iskolá­ban lehet információhoz jut­ni. — Ez igaz. Vegyük sorba a hírforrásokat! Könyvek, folyóiratok: a tanulók olva­sottsági szintje állandóan romlik. Azt mondják, nincs idejük olvasni. Én ezt el is hiszem, mert most öt nap alatt kell megtanulniuk azt az anyagot, ami hat napra is sok. Rádió, televízió: di­ákjaink nagy része csak a könnyűzenei programokat, a sportadásokat és a krimiket, kalandfilmeket nézi. Olyan műsorok, mint például a Hír­adó, a Hét vagy a Hírháttér sajnos keveset érdekel. — Mindez mennyiben ír­ható a szülők, nevelők szám­lájára? — Manapság a felnőttek­nek sincs idejük a gyereke­ikkel foglalkozni. Sokakat az érdekel csak, hogy miként tudna minél gyorsabban, mi­nél kevesebb munkával meg­gazdagodni. Az anyagi gya­rapodásukon kívül mással nemigen törődnek. És saj­nos ez a szemlélet ráragad a gyerekeikre is. — A jelenlegi helyzet ki­alakulásában azonban nem elhanyagolható a tanterv és a tankönyvek szerepe sem — veszi át a szót Komáromi István. — Rendkívül kevés a heti három óra történelem­ből. Az érettségizők egyéb­ként is korábban fejezik be a második félévet, másrészt az utolsó húsz órában már a vizsgákra kellene őket fel­készíteni. — A Bevezetés a filozófiá­ba tantárgy keretében nem lehetne aktuális világpoliti­kai eseményekkel foglalkoz­ni? — Erre az nem alkalmas. Egyes részei borzasztóan el­vont dolgokkal foglalkoz­nak, amelyeket egy szeré­nyebb képességű gyerek nem foghat fel, sőt néha még ne­kem is nehézséget okoz a megértése. Ezért ebbe a tárgyba csak becsempészni lehet politikát. — Számos bírálat éri ma­gát, a negyedikes tanköny­vet is. — Teljes joggal. Nekem is rengeteg gondom van vele. Kiváltképp a második világ­háborútól napjainkig történt eseményeket tárgyaló fejeze­tekkel. Mondanék néhány példát, ami mindezt alátá­masztja. A könyv megkerü­li a problémák felszínre ho­zatalát. Csak a tőkés orszá­gok és Kína bajait taglalja. Elszemélyteleníti a szocialis­ta országok politikáját. Olyan jelentős államférfiak­ról, mint például Hruscsov, Gomulka, Brezsnyev vagy egyáltalán nem, vagy csak egy-két mondatban beszél. A személyi kultuszt lezártnak tekinti az SZKP huszadik kongresszusával. Nem fog­lalkozik a szocialista orszá­gok válsághelyzeteivel: gon- dolbk itt többek közt az 1968-as csehszlovák, vagy a két évvel későbbi lengyelor­szági eseményekre. Kima­radt a közép- és közép-ke- let-európai államok politi­kai intézményrendszerének és nemzetiségi problémáinak tárgyalása. Semmit sem tud­hatunk meg Dél-Afrikáról, a karibi válságról, Kambod­zsáról. Egy mondatban in­tézi el a chilei katonai dik­tatúra hatalomra jutását, fél oldalon a vietnami háborút. Tele van a könyv tárgyi té­vedésekkel, bombasztikus semmitmondásokkal. A fő probléma tehát az, hogy po­litikai és nem tudományos oldalról közelíti meg az ese­ményeket. Elmarasztal és méltat, ahelyett, hogy té­nyeket közölne, elemezne. Mindemellett nehezen tanul­ható, mert nem olvasmá­nyos, nem kelti fel a tanu­lók érdeklődését. Nincs ben­ne logika, rosszul van rend­szerezve, az egyes leckék nem a megfelelő sorrendben követik egymást. — Sok jót nem mondott el a könyvről és a tantervről, mégis mit lehetne tenni, mi­ben lehetne változtatni? — Több variáció kínálko­zik. Vagy meg kellene nö­velni a történelemórák szá­mát, és annak keretében fog­lalkozhatnánk az aktuális politikai eseményekkel, vagy új tantárgyat kellene beve­zetni — netán a már előbb említett filozófia rovására. Esetleg a földrajz oktatását kellene radikálisan megvál­toztatni. Most ugyanis csak első és második osztályban kötelező tárgy, a felsőbb év­folyamokon csak fakultative lehet tanulni. Pedig a föld­rajz olyan gazdasági, politi­kai kérdésekkel foglalkozik, amelyek napjaink esemé­nyeivel kapcsolatosak. Csak az a baj, hogy a 14-15 éves tanulók még éretlenek az ilyen anyagok befogadására, másrészt mire negyedikesek lesznek, már elfelejtik mind­azt, amit esetleg fel tudná­nak használni a történelmi ismeretek alaposabb elsajá­tításához. Véleményem sze­rint tehát jobban össze kel­lene hangolni az egyes tár­gyak tanterveit. Ami pedig a könyvet illeti: amíg nem írják át, vagy nem adnak ki egy újat, jobbat, addig min­den történelemtanárnak ön­állóan kell az ismert anya­got begyűjtenie, saját magát képeznie, és ezeknek az is­mereteknek a birtokában megtartani az órát. Azon­ban ez is számos problémát vet fel. Hiszen eltérő kép­zettségűek, életkorúak, fel- fogásúak a pedagógusok, így nagyon nehéz egységes ar­culatú oktatást megvalósíta­ni. De mégis a- saját kútfő­ből történő tanításra kény­szerülünk, mert — mint már kifejtettem — a könyv né­mely része egyszerűen hasz­nálhatatlan. — Ezen véleményeiket, ja­vaslataikat, továbbították már az illetékesekhez? — Már többször kifejtet­tük álláspontunkat az Or­szágos Pedagógiai Intézet munkatársainak. De ötlete­ink, bírálataink ez ideig saj­nos süket fülekre találtak — válaszolja a két pedagógus szinte egyszerre. Bundula Csaba Csökkent a szeszes italok forgalma Közös Írásbeli érettségi-felvételi vizsgák Hétfőn kezdődtek meg a közös írásbeli érettségi-fel­vételi vizsgák azon diákok számára, akik matematiká­ból, fizikából, biológiából, illetve kémiából felvételiz­nek a hazai felső fokú ok­tatási intézményekbe. A többi tárgy felvételi írásbeli vizsgái — mintegy 44 ezer diák számára — jú­nius 23-án, 24-én lesznek, a szóbeliket pedig június 22. és július 3. között tartják meg. Az egyetemek és főis­kolák július 15-ig döntenek a felvételekről, s az érintetteket írásban értesí­tik. A fellebbezéseket a döntésről szóló határozat kézhez vételét követő nyolc napon belül, de legkésőbb július 31-ig kell eljuttatni az intézményekhez. A szó­beli felvételi vizsgán ez év­től egyébként minden felvé­teliző megtekintheti kijaví­tott dolgozatát, amellyel kapcsolatban észrevételt te­het. Ezt 24 órán belül írás­ban kell benyújtania a fel­ső fokú intézményhez. A megyei tanács alkoho­lizmus elleni munkabizott­sága tegnap tartotta soron következő ülését, melyen részt vett Kállai László, az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság munkatársa is. A résztvevők először dr. Tóth Józsefnek, a Békés Megyei Vendéglátóipari Vál­lalat igazgatójának tájékoz­tatóját hallgatták meg a vendéglátóhelyek szeszesital­értékesítésének korlátozásá­ról. Elmondta, hogy a vál­lalat üzleteiben igyekszik érvényesíteni a rendelete­ket. Célkitűzéseik eredmé­nyeképpen az alkoholtartal­mú italok forgalma csök­kent. Jó néhány üzletükben (például a munkahelyi bü­fékben) megtiltották ezek árusítását. Kivonták azon kulturális intézményekből is, melyek az idelátogatókat szolgálták ki. A 9 óra előtti szeszfogyasztási tilalom alól csak a szállodák és néhány fontos idegenforgalmi terü­leten levő üzlet kapott men­tességet. A többiekben pe­dig jelentősen felemelték az égetett szeszes italok árát. A vállalat forgalmának 50 szá­zaléka az italok értékesíté­séből áll, a nyereség is itt a legnagyobb. A forgalom má­sik felét az étel- és üdítő­ital-bevétel adja, melynek túlnyomó része közétkezte­tésből származik. A vendéglátóipari vállalat kísérleteket tesz olyan üzle­tek kialakítására, mint a gyulai Diáktanya, ahol a hétből egy nap dohányzás- és szeszmentes. Szeretnék átalakítani, korszerűbbé ten­ni az étel- és italfogyasztási szokásokat. A megyei alko­holizmus elleni munkabi­zottság elfogadta a vállalat igazgatójának beszámolóját, és megállapította, hogy nem­csak a szervezetek munkája, a családok példaadása, ha­nem az egész társadalom szemléletváltása szükséges egy egészségesebb nemzet kialakulásához. Ezután elfo­gadták az intézkedési tervet és kiegészítését a mértékte­len alkoholfogyasztás visz- szaszorításáról, az időközben megjelent rendelkezések alapján. Sz. M.

Next

/
Thumbnails
Contents