Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-19 / 116. szám
2987;_májas_^9;j_kedd_ Sarlós István Kanadába utazott A baleset után: élet egy új helyen A kanadai parlament meghívására hétfőn magyar küldöttség utazott Ottawába. A delegációt Sarlós István, az Országgyűlés elnöke vezeti. Tagjai: Bokor László, Gajdócsi István, Katona Sándor és Varga Imre képviselők. A küldöttség búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren megjelent Robert L. Elliott, Kanada budapesti nagykövete. Óvári Mikiás hazaérkezett Görögországból Hétfőn reggel hazaérkezett Görögországból Óvári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Óvári Miklós a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására látogatott pártküldöttség élén Athénbe, ahol az MSZMP képviseletében részt vett a GKP május 12—16. között megtartott XII. kongresszusán. n magyar külpolitikáról a Pravdában Semleges és el nem kötelezetlek tanácskozása A semleges és az el nem kötelezett országok politikájának összehangolásáról és együttműködésük bővítéséről tárgyaltak a ciprusi Limaszolban az európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkáiban részt vevő semleges és el nem kötelezett országok képviselői. A tanácskozáson Ausztria, Ciprus, Finnország, Jugoszlávia, Liectenstein, San Marino, Svájc és Svédország külügyminiszterei, illetve külügyminiszter-helyettesei folytattak eszmecserét. A tanácskozásról kiadott közlemény hangsúlyozza: jó alap van a bécsi utótalálkozó sikeres befejezésére, s a külügyminiszterek szerint ez pozitív hatással lesz a nemzetközi kapcsolatok egészére. A biztonság kérdései létfontosságúak a résztvevő országok számára, s ezen belül is a legnagyobb jelentőségű a leszerelés problémája. A külügyminiszterek szerint Európa biztonsága szorosan összefügg a Földközi- tenger térségének biztonságával, s ennek érdekében országaik jó kapcsolatokat kívánnak fenntartani a körzet más államaival — állapítja meg végül a közlemény. A szocialista országok közös külpolitikai lépéséi szélesítik a magyar diplomáciai erőfeszítések színterét, növelik a magyar külpolitika jelentőségét, erősítik tekintélyét — mondotta a Pravda tudósítójának adott nyilatkozatában Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára. A lap hétfői számában terjedelmes írásban tekinti át a magyar külpolitikát. Ebben megszólaltatja Garai Róbertét, a Magyar Külügyi Intézet igazgatóját és Barabás Miklóst, az Országos Béketanács főtitkárát is. A magyar külpolitika alapját és szilárd hátterét a szocialista közösség biztosítja. E politika kiindulópontja a testvéri országok egyeztetett külpolitikájának megvalósításában való részvétel. Jelenleg például a közösség országainak megbízása alapján Magyarország a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének a múlt év nyarán Budapesten tartott ülésén született általános megállapodások megvalósításán munkálkodik — mondotta Szűrös Mátyás. A KB titkára részletesen szólt a Szovjetunióban folyó átalakítás kedvező visszhangjáról; — ezek a konkrét változások elősegítik a szocializmus vonzerejének, nemzetközi tekintélyének erősítését, a szocialista országok békepolitikája hatékonyságának növelését — mondotta. Beszélt Magyarország földrajzi, történelmi és gazdasági helyzetéről és hangsúlyozta, hogy Magyarország egyidejűleg széleskörű és kölcsönösen előnyös kapcsolatokra törekszik Európa és a többi földrész minden országával, kezdeményezően lép fel e kapcsolatok fejlesztése érdekében. Vasárnap hajnalban három robbanás történt Madridban, amelynek során egy személy meghalt, heten megsebesültek. A képen: rendőrök vizsgálják azt a gépkocsit, amelyben feltehetően az ETA terroristái pokolgépet helyeztek el Felnszlatták a brit parlamentet Hétfőn Erzsébet királynő feloszlatta a brit parlamentet, s ezzel hivatalosan is kezdetét vette a június lire kitűzött választások korteshadjárata. Elsőként a középutas szociáldemokrata—liberális pártszövetség tette közzé hétfőn választási kiáltványát. A választási program legfontosabb követelése az egymást váltogató „hagyományos kormánypártokat” favorizáló, a kisebb pártokat pedig büntető választási rendszer megváltoztatásé, illetve az egyenlő és arányos népképviselet elvének gyakorlati érvényesítése. A manifesztum részletezi a szociáldemokrata—liberális pártszövetség elképzeléseit a szociális intézmény- hálózat átfogó fejlesztéséről, a tömeges munkanélküliség csökkentéséről és a tory kormányzás társadalmi igazságtalanságainak enyhítéséről. Sürgeti továbbá az államtitok-védelmi törvény felváltását az információszabadságot garantáló törvénnyel. A konzervatív kormánypárt és a munkáspárti ellenzék kedden hozza nyilvánosságra választási kiáltványát. A Harris közvéleménykutató hétfőn közzétett felmérése szerint a korteshadjárat első napján a népszerűségi mutatók így festenek: konzervatív párt 42 százalék, munkáspárt 32 százalék, szociáldemokrata— liberális szövetség 24 százalék. Hőszigetelje házát BÍZOL szigetelőlappal! 6 cm-es lap 150,— Ft/m2, 8 cm-es lap 185,— Ft/m2, 10 cm-es lap 222,— Ft/m2. Hagyományos (habarcsos) technológiával utólag fölragasztható és vakolható! Bízol Gt Békéscsaba, Kossuth u. 23. Tél.: 26-613. Elhunyt Gunnar Myrdal Vasárnap egy stockholmi kórházban meghalt Gunnar Myrdal svéd közgazdász, Nobel-dijas tudós. A gazdaság, a társadalom és a politikai intézmények kölcsönös függőségének témájában végzett átfogó elemzéséért és más közgazdasági jellegű munkáiért kapta meg 1974-ben a közgazdasági Nobel-díjat. Első jelentősebb munkája 1944-ben látott napvilágot, „Ame- ? ríkai dilemma” címmel. A svéd politikai élet aktív tagjaként 1934—1942 között szenátort tisztséget tölt be, majd miniszterséget vállalt Erlander szociáldemokrata kormányában. 1947-től tíz éven át az ENSZ gazdasági bizottsága európai tagozatának elnökeként vett részt a világszervezet munkájában. A „Körös” Kazángyártó és Gépipari Vállalat 1. sz. gyáregysége felvesz gépészmérnököket FEJLESZTŐI TECHNOLOGUSI munkakörbe. Jelentkezés: Békéscsaba, Sallai u. 34. Telefon: 26-153. A csernobili atomerőmű-baleseit után 30 kilométeres körzetből telepítették ki a lakosságot. Már a nyár végére a kijevi terület tíz járásában több mint ötven települést építettek fel az evakuáltak számára. Közülük kettőbe egy nagyközség, Zaleszje lakosai költöztek be. Új falvak az áttelepiilteknek Kezdetben a zaleszjei földműveseket idegenek fogadták be, akikkel azonban már összebarátkoztak. A kijevi területen rövidesen egymás után kezdtek benépesülni az új falvak. Hét és fél ezer házat építettek fel alig nyolcvan nap alatt, jóval az őszi hidegek beállta előtt. Ukrajna minden területe megtervezte és felépítette a maga települését, gépeket, építőanyagokat, embereket küldött. Más szövetségi köztársaságok építői is segítettek. Az utcanevek, a házak díszítése alapján fel lehet ismerni, hogy a köztársaság, az ország mely vidékéről származtak építői. — Egyedül nem lettünk volna képesek ennyi munkát elvégezni, s főleg ilyen rövid idő alatt — mondja Nyikolaj Sztyepa- nyenko, a kijevi területi tanács végrehajtó bizottságának első elnökhelyettese. — A lakóházakon kívül több mint 200 üzletet, fürdőt, postát, egészségügyi létesítményt, étkezdét, gyermekjátszóteret építettünk fel. Abból indultunk ki, hogy nem elég, ha az embereknek csak tető lesz a fejük felett, a korábbiaknál jobb életkörülményeket kell biztosítani számukra. Nyikolaj Sztyepanyenko szavaiból kitűnik, minden evakuált számára biztosítottak munkát. A foglalkoztatás lehetősége volt az új települések elhelyezésének legfontosabb kritériuma: előnyben részesültek azok a mezőgazdasági járások, amelyekben különösen szükség volt a dolgos kezekre. — Nem akartuk elválasztani egymástól az embereket, akik korábban egy faluban éltek, egy kollektívában dolgoztak — folytatja Nyikolaj Sztyepanyenko. — Ezért egész falvak és gazdaságok együtt települtek át. A legnagyobb kolhozok teljes önállóságot kaptak, földet juttattunk nekik (meg kell jegyeznem, termékenyebbet, mint északon volt nekik), az állam pedig gépekkel látta el őket. Minden probléma mögött ember A régi falvak, Nyebrat és Beresztyanka mellett az építők kulcsra készen 560 házat adtak át ■— megszületett az új Zaleszje. Az egyik ház felett az Ukrán SZSZK állami zászlója leng: ez a községi tanács épülete. — Először jött az evakuálás — mondja Vaszilij Tyimoscsenko tanácselnök. — Amikor az áttelepülésre készültünk, a tanács éjjel-nappal dolgozott. Azután következett az evakuáltak ideiglenes elhelyezése. A gyerekek elutaztak délre, pionirtábo- rokba és -üdülőkbe. Megszerveztük az egészségügyi szolgálatot és az élelmiszer- ellátást. Végül, elosztottuk a lakásokat az új településeken. Akik Zaleszjeben egymás mellett laktak, itt is szomszédok lettek. Jobban érzi magát az ember, ha mellette ott van a régi barátja, ismerőse. — Problémáinkat nem tudnám az ujja- mon kiszámolni — vallja be nyíltan Vaszilij Tyimoscsenko. — Az embereknek segíteni kell, hogy megszokjanak itt. Ez bonyolult és fájdalmas folyamat. Néha konfliktusok, sérelmek merülnek fel. Például Zaleszjeben egy magányos ember saját házában élt. Természetesen kártérítést kapott, de mi egyelőre nem tudjuk önálló, háromszobás házzal ellátni, amely az államnak 30-40-ezer rubelbe került. Ilyen házat két kis családnak adunk, legtöbbször egyedül élő idős embereknek, akik kölcsönösen segítik egymást és nincs ellenükre az ilyen szomszédság. A faluval a Druzsba kolhoz is áttelepült, valamennyi gépével — 140 traktorral és gépkocsival, több tucat kombájnnal és más gépével együtt. A földművesek tudják, 60- ruk sokban attól függ, hogyan alakulnak a gazdaság dolgai az új helyen. Otthon a kolhoz zöldség- és tejtermeléssel foglalkozott, évi tiszta nyeresége 2-3 millió rubel volt. Alekszandr Csubuk, a kolhoz elnöke, egyelőre nem lehet ilyen jövedelemre számítani. A kolhoz bankszámláján lévő kilencmillió rubelt istállók, garázsok, javító- műhelyek építésére, takarmányvásárlásra költötték. Többnyire korábbi munkáját végzi a tagok többsége, de nem mindegyikük. Volt, akinek mesterséget kellett változtatnia, egy ideig építőmunkásként volt kénytelen dolgozni. Más probléma is felmerült. A Druzsba kevesebb földet kapott, mint amennyi Zaleszjeben volt neki. Felére kellett csökkenteni a fejőstehenek számát. Amikorra a kolhoz már szilárdan lábra áll, esetleg munkaerőfelesleg állhat be. Mi lesz majd akkor? — Nem élünk pusztaságban — mondja Vaszilij Tyimoscsenko. — Földműveseinket tárt karokkal fogják fogadni a szomszédos gzadaságokban. így volt ez ősszel is, amikor a zaleszjeiek segítettek a szomszédok földjein a termés betakarításában. De a községi tanács másképpen oldja meg a problémát. Javasoltuk Kijev egyik konfekciógyárának, hogy a faluban nyisson fióküzemet. A kolhoz felépíti a kötött árut gyártó részleg épületét, a gyár pedig felszereli és betanítja a munkásokat a falusiak közül. Érdeklődők már vannak. Új helyen a család Három évvel ezelőtt az ifjú házasok, Ivan és Olga Pilipenko elköltöztek a szülőktől, Zaleszjeben felépítették saját házukat, egy hagyományos faházat. A három gyerek két szobát kapott, a másik két szoba háló és nappali lett. Már csak a verandát kellett megépíteni, de arra már nem maradt idő: jött a baleset, az evakuálás. .. — Minek emlegetni azt, ami volt — sóhajt fel Olga. — Ne adj ég, hogy még egyszer át kelljen élni olyat. A férjem azt mondja, filozofikusan kell nézni az életet: a legfontosabb — együtt vagyunk, mint azelőtt, élünk és egészségesek vagyunk. Amit pedig elvesztettünk, azt majd újra megszerezzük. Olga fejőnő, 29 éves, Ivan, a férje traktoros és 32 éves. Három gyerekük van. Kátya, a legidősebb, 8 éves, Szvetlána egy évvel fiatalabb, a fiuk, Alekszej 6 éves. Az áttelepülés után néhány nappal Kátya elsős lett. Igaz, az új faluban még nincs iskola, csak most épül. Zaleszje 140 tanulója a szomszéd falu iskolájába jár, amely otthonuktól két kilométerre van. A gyerekeket oda is, meg haza is autóbuszok hordják. A Pilipenko család egy háromszobás, nagy, beüvegezett verandás házban lakik. Az előszobában és a folyosókon beépített szekrények és tárolók sora, mindenütt központi fűtés, a konyhában gáztűzhely van. A háziasszony beismeri, hogy nagyon bánkódott, amikor az evakuáció során kénytelenek voltak otthagyni ingóságaik jelentős részét. Néhány hónap elteltével azonban a tanács felajánlotta nekik, hogy menjenek el otthon hagyott dolgaikért. Tehergépkocsit a kolhoz adott ehhez. — Elhoztunk majdnem mindent, amink volt — magyarázza Olga. — A dolgokat ellenőrizte a sugárellenőrzési szolgálat, s amikor meggyőződött arról, hogy nem sugárszennyezettek, engedélyezte elszállításukat. Van, amit az áttelepülés után vettünk. A Pilipenko házaspár továbbra is a Druzsba kolhozban dolgozik. Reggel ötkor Olga az istállóba indul, s délután kettőkor ér haza. Úton hazafelé bevásárol a kis áruházban. Véleménye szerint emelkedtek az élelmiszerköltségek. Amit korábban a háztájiban termeltek meg — a húst, a tejet, a zöldséget, azt most meg kell venni. Zaleszjeben tehenet tartottak, malacokat és három tucat libát neveltek, nagy veteményeskertjük és gyümölcsösük volt. Most újra kell kezdeni a gazdálkodást. Ivan és Olga most havonta lakbért fizet a házért, de ha akarják, meg is vehetik. Még nem döntöttek, hogyan is tegyenek. Mellesleg pénzük van. A Zaleszjeben hagyott házért 18 ezer rubelt fizetett ki nekik az állam. A kártérítés (amely a családtagok számától függ) további 11,5 ezer rubelt tett ki. Ezer rubelt kaptak az áttelepülésre. A három nyári hónapot Olga a Feketetengernél töltötte a gyerekekkel. Szanatóriumi tartózkodásukat teljes egészében az állam és a szakszervezet fedezte. A baleset után fél évig a házaspár korábbi jövedelmük alapján kiszámított havi átlagbért kapott: Olga 250, Ivan pedig körülbelül 200 rubelt. Az idén az új Zaleszjeben iskolát építenek uszodával, ezenkívül nagy művelődési házat, sportpályát, óvodát. .Amikor Zaleszje földművesei beköltöztek az új faluba, egy magas oszlopra gólyafészket építettek, bele fából faragott gólyát helyeztek. A népi hagyomány szerint ez a madár szerencsét hoz. Az első tavaszon gólyák költöztek a faluba... Makszim Rilszkij (APN) figyelem. Áramszünet A Békéscsabai Városi Tanács Értesítjük t. Fogyasztóinkat, hogy karbantartási Költségvetési Építőipari Üzeme munkák miatt áramszünetet tartunk Békéscsabán, a MUNKAERŐ-FELVÉTELT HIRDET Gyár utca örosházi út, Lajta u. közötti szakaszán, ács, burkoló, építőiparigép-szerelő, a Hajnóczi utcában és a Fiumei utcában, az Orosgépjárműszerelő, kubikos, kőműves, házi úttól a 78. sz.-ig. központifűtés-szerelő, lakatos, 1987. május 19-én, 6.00—9.00 óráig. Hálózati berendezéseinket tetőszigetelő, víz-, gázkészülék-szerelő, valamint érettségizett gyors- és gépíró az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni 1 munkaerők részére. Jelentkezés a személyzeti vezetőnél, Démász békéscsabai kirendeltsége Békéscsaba, Kétegyházi u. 1.
