Békés Megyei Népújság, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-18 / 115. szám

> Kongresszusi véradónaptár Az országban elsőnek me­gyénkben jelent meg 1964- ben kongresszusi véradó­naptár, s azóta mindenfelé gyakorlattá vált, hogy ilyen formában összegzik a me­gyei véradóállomások évről évre a tennivalóikat. A Vö­röskereszt VII. kongresszu­sának tiszteletére a megyei véradóállomás véradónaptá­rát 1987-től 1992-ig állította össze. Eszerint 2950 szerve­zett véradás során 50 ezer liter vér biztosítását prog­ramozzák. A három vérellátó intézet: a békéscsabai, az orosházi és a gyulai vérvételi és vér- feldolgozó tevékenységét; a regionális területi gyógyítás szív- és érműtéti vérigénye­it összehangolva tudják ki­elégíteni. Programozott mű­tétek, balesetek vérigényeit biztonságosan és folyamato­san tudja nyújtani a Békés rrifegyei szolgálat, s rendsze­resen gondoskodnak az élet­mentő vérkészítmények elő­állításáról is. A plazmaadás megyénk­ben is népszerűsödő véradá­si forma. Menetrendje sze­rint két palack vér levétele és kettéválasztása után a véradó visszakapja a vörös- vérsejteket. A különféle nagv műtéti beavatkozások­hoz így nyerik a plazmából előállítható albumint. A plazmaferezises véradás, bár a hagyományosnál hosszabb folyamat, de kevésbé viseli meg a szervezetet a normál vérvételnél.' A véradók a plazmaadás idején video­filmei nézhetnek a klímati- zált helyiségben. A szigorú egészségügyi előírások meg­tartása miatt a véradásnak ez a formája csak az inté­zetben történhet. Fontos, hogy véradásnál minden le­vett vérmintából szűrővizs­gálat során ellenőrzik; nem fertőzött-e a vér. A megye véradómozgalmának ered­ményességét segítik a terme­lőegységek, a különféle in­tézmények gazdasági, poli­tikai vezetői és vöröskeresz­tes alapszervezetei, mert át­érzik a véradás életmentő jelentőségét. B. Zs. Autóvásár Orosházán A szombat délutáni hatal­mas zápor után, amelyben néhol borsószem nagyságú jég is hullott, kevesen gon­dolták, hogy a tegnapi, va­sárnapi orosházi autóvásár­ban ilyen sokan lesznek. Már reggel 8 órakor csaknem 50 kocsi sorakozott a piactéren, várva a vevőkre. A nézelő­dő emberek s gyerekek el­sősorban a nyugati márkájú kocsikat csodálták meg. Az egyik Fiat 128-as sport­kocsi ablakában ez a felirat állt: 120 ezer, csere is ér­dekel. Ott jártunkkor, úgy tűnt, az eladónak nem sike­rült üzletet kötnie. Tovább­haladva a sorban, egy piros színű, több mint 10 éves Wolskvagen Passat hívta fel magára a figyelmet. Tulaj­donosa 190 ezerre tartotta a gépkocsit. A szintén piros színű Opel Kadett ablaká­ban 355 ezer forint volt ol­vasható árként. Tulajdonosa, G. A. Békéscsabáról érke­zett, s elmondotta, ha itt nem sikerül túladni a jár­művön, akkor a következő héten Szegedre viszi el. Be­szélgetésünk közben egy idő­sebb férfi lépett mellénk, s megkérdezte: — Elnézést, nem elírás történt? Én 35 ezerre sac- colom az árat. — Nem — erősítette meg a tulajdonos —, a 355 ezer forint a pontos ár. Az idős férfi még annyit jegyzett meg, ennyi pénzért 5-6 kocsit is lehet kapni. Zömmel a szocialista or­szágokban gyártott néhány éves kocsik kínálták magu­kat, Ladák, Wartburgok, Da­ciák, 70—140 ezer forint kö­zötti áron. Trabantok, Polski Fiatok és egy-két kisteher­autó Aro stb. is bővítette a kínálatot. Délelőtt 10 óra tájra összegyűlt vagy 100 kocsi. A nézelődők kihasz­nálták a napsütést és a jó időt, ám üzletet, úgy tűnt, nemigen kötöttek. Visszafe­lé még találkoztunk egy vi­lágospiros színű régi Audi 80-assal és egy zöld Renault 5-össel is. Ez történt tegnap az orosházi autópiacon. V. L. A kastély ötletre vár A csabaszabadi Beliczay- kastélyt a múlt század nyolcvanas éveiben emelték. Tervezőjét nem ismerjük, azonban a romantikus épü­let megálmodójáról elmond­hatjuk, értette a szakmáját. Az arányos, ízléses, ele­gáns kastélynak az elmúlt évtizedek nem tettek jót. A masszív épület mindeddig jól állta a nem törődést, a fe­ledést, a szakszerűtlen át­alakítást és a rombolást. Alapja remek állapotban van, falai erősek, ajtói, ab­lakai, nagytermének galé­riája alig kívánnak javítást. Bírja még a födém is, de az utóbbi években megjelen­tek az első beázások. Ezek jelentik a fő veszélyt. A víz- hamar végromlásba sodor­hatja a jobb sorsra érde­mes kastélyt. Az épület a magyar állam tulajdona. Ke­zelője,' a Békéscsabai Sza­badság Tsz évekkel ezelőtt kiköltözött, és magára hagy­ta a kastélyt. Persze ahhoz, hogy a kas­tély új életre keljen, meg­felelő funkciót kellene ta­lálni a részben alápincézett, 500 négyzetméteres épület­nek. Adottságai még állapo­tánál is biztatóbbak. Kényel­mes szobái közül több össze­nyitható egymással. Galéri­ás nagyterme sokoldalúan hasznosítható. A kastély ki­szolgálását gazdasági épüle­tek, cselédházak és egy 90 méter hosszú 9 és fél méter széles istálló teszi teljessé. A parkkal övezett kastély­hoz kövesút vezet. Az épü­letegyüttestől délre, a fákon túl, három focipályányi tisz­tás kevés földmunka után sportolásra adhatna lehető­séget. Most már csak az a kér­dés, hogy kinek? Mert a számos, sokat ígérő tulaj­donsággal bíró épület hasz­nosítására, felújítására mindeddig kevesen és alig hathatósan mozdultak. ut Fotó: Kovács Erzsébet Vonalban voltunk — Vésztőn fl tüzelőellátásról - A kenyérről - A továbbtanulásról - Az állattartásról - A gyógyszertári ügyeletről Május 11-én, hétfőn délután Vésztőn, a nagyközségi tanácsnál vártuk olvasóink személyes látogatását, illetve telefonhívásait. Érdekelt minket, ők, a vésztőiek hogyan vélekednek a nagyközség életéről, milyen kérdéseik, gondjaik vannak. Este 6 után némi csalódással jöttünk el a nagyközségi tanácstól, hiszen nem sokan tüntettek ki minket bizalmukkal. Ha nem ismernénk a falugyű­lések, tanácsülések hangulatát, talán még érdektelen­séggel is vádolnánk az itt élőket. Am .tudjuk, nem ez volt a kevés kérdés oka, hanem inkább az, hogy a la­kosság soha nem fordul hiába a község vezetőihez, ha a hétköznapok ügyes-bajos dolgaira keres megoldást. A lehető leghamarabb választ kapnak a felvetett észrevé­telekre, panaszokra, nekünk ezért maradt kevés megvá­laszolatlan kérdés. Így hát ennek a néhánynak eredtünk a nyomába ... Első látogatónk egy rok­kantnyugdíjas bácsika volt. Először a nagyközség tüzelő­ellátásáról és a kedvezmé­nyekről érdeklődött. Domokos Géza, a Körös­menti Áfész vésztői tüzép- telepének vezetője megnyug­tató választ adott: — Jelenleg hazai és im­port szenekből egyaránt nagy választékot tudunk biztosítani. Mindből korlát­lan mennyiséggel állunk vá­sárlóink rendelkezésére. A dorogi, a mecseki és a vár­palotai briketteket mázsán­ként 18 Ft-tal olcsóbban ad­juk. Idős látogatónk másik kérdése a kenyérellátással kapcsolatos volt. Mint a kis­nyugdíjasoknak általában, neki is minden fillér szá­mít — mondta —, ezért sze­retné, ha kapható lenne a hosszúkás, 3 kilogrammos kenyér, melyet csak ünnep­napok előtt árulnak Vész­tőn, 22,80 forintos árban. Az 1 kilogrammos kenyér, ami mindig kapható, 10,40 forint. Namármost, ha ebből 3 ki­lót vesz, az annyi mint... A jogosnak tűnő panasz- szal Bódi Jenőt, a Körösi Sütő- és Édesipari Vállalat 15-ös számú, vésztői üzemé­nek vezetőjét kerestük fel. — Valóban, ünnepek előtt termelünk olyan 3 kilogram­mos kenyeret, amilyenről a panaszos beszélt, ám e ke­nyérfajtát csak kényszerből csináljuk — a kemencék be­fogadóképességéhez igazod­va —, mivel olyan elenyésző rá az igény, hogy nem len­ne kifizetődő gyártani. Ugyanakkor a 3 kilogram­mos cipó — hasonló árban — mindig kapható szakbolt­jainkban. Emellett vásárol­hatnak még nálunk másfél kilós házi jellegű cipót és kilós alföldi kenyeret. Ez utóbbiakra a legnagyobb az igény. Naponta átlagban 40 mázsa kenyeret sütünk, s hogy jó minőségben, azt bi­zonyítja, hogy gyakran még Bélmegyerről és Okányból is ide jönnek kenyeret vásárol­ni. Mindezek mellett 20-25- féle péksüteménnyel állunk szakboltjainkban a vásárlók rendelkezésére. S hogy ter­mékeinkért ne kelljen sokat gyalogolni, eddigi három üz­letünk mellé hamarosan egy negyedik is csatlakozik, me­lyet a jövő hónapban kez­dünk építeni, a vasút mel­lett. Tölcsér Imréné négy gye­rek és három műszak mel­lett szeretne érettségit sze­rezni. Szeghalomra átjárni — megértjük — nincs módja, ideje, ezért érdeklődött, helyben van-e lehetőség a továbbtanulásra ? A kérdéssel a Szabó Pál Általános Iskolába ko­pogtattunk bé. Ökrös Géza, a felnőtt-tagozat vezetője rö­vid visszatekintéssel kezdte válaszát: — A szakmunkások szak- középiskolájában — a gim­názium megszűnése óta — eddig mintegy hetvenen érettségiztek le Vésztőn. Je­lenleg huszonhatan a máso­dik, huszonketten pedig az első osztályt végzik. Ha ösz- szegyűlik huszonöt jelentke­ző, jövőre ismét indítanak ilyen osztályt. A jelentkezés feltétele: szakmunkás-bizo­nyítvány. Korábban az orosházi me­zőgazdasági szakközépisko­lának is volt itt egy kihe­lyezett osztálya, ám hason­lót — létszámgondok miatt — nem tudnak indítani. (A tavaly érettségizett osztályt is a környező kistelepülések­ről sikerült beiskolázni.) Amennyiben telefonálónk­nak nincs szakmunkás-bizo­nyítványa, úgy — mint a megyei felnőttoktatási szak- felügyelőtől, Ráta Páltól megtudtuk — lehetősége van magánúton is elvégezni a gimnáziumot. Kérjük, je­lentkezzen Békéscsabán a dolgozók középiskolájában (Tanácsköztársaság útja 1.) a júniusi, " a szeptemberi vagy a decemberi vizsgaidő- szakban, ott minderről bő­vebb felvilágosítást kap. Ökrös Endre személyesen mondta el panaszát. Tavaly új szomszéd költözött mellé­jük, aki disznókat tart (s itt. a többes számon van a hangsúly). Azóta, mint mondja, még szellőztetni sem tud az elviselhetetlen szag miatt. Komáromi Gábor tanács­elnök tudott olvasónk pana­száról : — ökrös Endrének telje­sen igaza ván, mikor az életét megkeserítő bűzről beszél. Szakigazgatási szer­vünk — már csak azért is, mert a nagyközség központ­járól van szó — korlátozta a jószágtartást. Amennyiben az illető e korlátozást — egy koca és annak szaporu­lata — nem tartja be, úgy megszüntetjük jószágtartási engedélyét. Végül ‘ Tölcsér Ferencné kérdésére kerestünk vá­laszt, mely így szólt: „Egy ekkora lélekszámú nagyköz­ségben, mint Vésztő, miért nincs hétvégi gyógyszertári ügyelet? A gyógyszerért Szeghalomra kell beutaz­zunk, magára hagyva a be­teg gyerekeket, szülőt. Med­dig tart még ez az állapot?” A Békés Megyei Gyógy­szertári Központ igazgatóját, Does Jánost nem érte vá­ratlanul a kérdés, hiszen jól ismeri a vésztőiek gondját. — Már jártunk ez ügyben Vésztőn. Az ügyvezető kör­zeti orvossal megbeszéltük, hogy hét végére az ügyeletes körzeti orvosnak joga, sőt kötelessége bizományba át­venni azokat a gyógyszere­ket, melyek a gyors betegel­látáshoz szükségesek. S hogy valami biztatót is mondjak: Vésztőn a hétvégi •ügyeletnek személyi feltétele hiányzik, ha sikerülne oda egy harmadik gyógyszerészt felvennünk, úgy az ügyelet is megoldódna. Ehhez vi­szont megfelelő szolgálati la­kás kellene . . . Ezért dön­töttünk úgy, hogy jövőre, két szolgálati lakással, egy új gyógyszertárat építünk. Ha netán az átadás előtt is sikerül a gyógyszerészek szá­mát növelnünk, természete­sen az építkezés ütemétől függetlenül, lesz hétvégi ügyelet Vésztőn. Nagy Agnes

Next

/
Thumbnails
Contents