Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-10 / 85. szám
NÉPÚJSÁG 1987. április 10., péntek Nemzetközi A Minisztertanács napirendjén: műemléki nap Az ipari termelési szerkezet korszerűsítése Győri Imre 1924-1987 Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Győri Imre elvtárs, a munkás- mozgalom régi harcosa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának volt titkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának tagja április 9-én, hosszan tartó betegség után elhunyt. Győri Imre elvtárs temetése április 14-én, kedden 14.00 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai és volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető fedett díszravatalozójában. AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, AZ MSZMP KÖZPONTI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁGA Győri Imre 1924. április 21-én született Hódmezővá- .sórhelyen, ötgyermekes munkáscsaládban. 1938-ban a Gyomai Kner Nyomdába került tanoncnak. 1942-ben lépett ■ be a Szociáldemokrata Pártba és a nyomdászszakszervezetbe. A felszabadulás után Békés megyében járási párttitkár. 1946-tól a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége Ifjúsági Titkárságának munkatársa, majd az EPOSZ főtitkárhelyettese, 1951-től a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége agitációs és propaganda osztályának alosztályvezetője, 1954-től az SZKP-főiskola hallgatója. 1957-től 1962-ig az MSZMP KB munkatársa, Rendészeknek . és belső ellenőröknek tartottak értekezletet tegnap, április 9-én Békéscsabán, a Vasutas Művelődési Házban. Ott volt az eseményen Tóth László rendőr alezredes, a Belügyminisztérium képviselője. Bevezető előadást Szente István alezredes, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság népgazdasági és társadalmi tulajdonvédelmi osztályának vezetője tartott. Elmondotta többek között, hogy az elmúlt évben nőtt a gazdasági bűncselekmények száma. Míg 1985-ben 44 ilyen bűncselekményt követtek el megyénkben, tavaly már 150 esetet kellett a rendőrségnek ' kivizsgálnia. Megsokasodtak az üzérkedők, az árdrágítók. A devizabűntettek száma 26-Tól 66-ra emelkedett. Ugyanakkor sok a lopás, a betöréses lopás, a csalás, a sikkasztás, a fogyasztók megkárosítása. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy a társadalmi tulajdonban okozott kár 1986- ban lényegesen nőtt, elérte a 96 millió forintot. Az okok között szerepel a laza vagyonvédelem, az elavult biztosító-berendezések, a szabálytalan pénzszállítás, a hanyag bizonylati rend és ■fegyelem. Ezután részletesen elemezte: a népgazdaság különböző ágazataiban hogyan sáfárkodnak a rájuk bízott közös vagyonnal. A kép nem a legszívderítőbb. Békés megye mezőgazdasági üzemeiben tavaly 228 esetben szegték meg a törvényeket, a kár pedig 5 millió 200 ezer forint. Ezeknek a túlnyomó részét a téeszekben követték el. Általában vetőmagvakat, állatokat, alkatrészeket, műtrágyát lopnak. A kereskedelemben 234 bűncselekmény vált ismertté, az eltulajdonított érték és kár mintegy 3,7 millió forintot tett ki. Sajnos, gyakoriak a majd az agitációs és propaganda osztály helyettes vezetője 1962-től 1974-ig az tudatos fogyasztói megkárosítások is a kereskedelemben és a vendéglátásban. Előfordul a többletszámolás, a hamis mérés, az árdrágítás. A tanácsi intézményeknél az ellenőrzés lazasága vezetett betöréshez, lopáshoz, sikkasztáshoz. Az iparban csökkent ugyan a bűnesetek száma, a kár össszege viszont emelkedett. A szállításban, a hírközlésben szintén sok a visszaélés. A vasút és a posta a „legfertőzöttebb” terület. Napirenden vannak a vagonfosztogatások. Nagylaposon például a vasúti kocsikból 160 ezer forint értékű műszaki cikkeket és egyéb árukat vittek el. Békéscsabán az egyik kézbesítő 34 postautalványt hamisított meg és vette fel jogtalanul a pénzt. Szarvason 1981-től folyamatosan 781 ezer forint értékű autóbusz-menetjegy és bérlet bevételét sikkasztották el. Kovács János alezredes, megyei tűzoltóparancsnok arról beszélt, hogy hazánkban rendkívül megszaporodtak a tűzesetek. Jellemző: a VI. ötéves tervben 1,5'milliárd forintot tett ki a tűzkár, ez a szám a mostani tervidőszak első évében már 2,2 mil- liárdra rúgott. Nem véletlen, hogy a Minisztertanács is napirendjére tűzte a tűzvédelmet. Még ebben az esztendőben napvilágot lát az új tűzvédelmi jogszabály, amely az előzőhöz képest szigorúbb lesz, jobban figyelembe veszi az emberi mulasztást. Tóth László, a Belügyminisztérium bűnmegelőzési erőfeszítéseiről szólt. Megállapította: az utóbbi években társadalmi méreteket öltött a korrupció. Készülnek az új rendészeti jogszabályok és megszervezik a felsőfokú rendészképzést is. Az elhangzottakat Szente István foglalta össze. (seres) MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkári tisztjét töltötte be. Ezt követően 1980-ig az MSZMP Központi Bizottságának titkára volt. 1980. és 1982. között az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának vezetője. 1986-ig, nyugdíjazásáig az Országos Közművelődési Tanács elnöke. Győri Imre 1966-tól 1985-ig tagja volt az MSZMP Központi Bizottságának. 1985-ig az Országgyűlésben képviselte Csongrád megye lakosságát. Munkásságát számos kitüntetéssel, többek között a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel és a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével ismerték el. Az impozáns békéscsabai új kórházépület rövidesen méltó keretet kap: elkezdődött az intézmény területén a tervszerű parkosítás, fásítás. Segítőkész partnerekre találtak a kórház vezetői azon törekvésükben, hogy ápolt, rendezett, szép környezetet teremtsenek. Társadalmi munkában készítetté el Szijjártó Péter, a szarvasi arborétum kertész- mérnöke a parkosítás tervét. Ennek alapján a tegnapi napon kezdték meg a kivitelezést, szintén társadalmi munkában, a Békéscsabai Városgazdálkodási Vállalat és a kórház dolgozói (képünkön). Kétszázötven díszcserje, nyolc jegenyetölgy, húsz nyírfa, hatvan—hetven tuja kerül a helyére, a többi szabad területet pedig füvesítik és virágokat telepítenek, A talajelőkészítésben A nemzetközi műemléki nap hazai programját csütörtökön sajtótájékoztatón ismertették az Országos Műemléki Felügyelőség vezetői. Ezeket a rendezvényeket az idén a védett műemlék kastélyok és kúriák országos megmentési programjának szentelték. E program előzményeiről és a további fel-, adatokról pénteken a nemzetközi műemléki napon tu- dományos vitaülést rendeznek az MTA Zenetudományi Intézetében. A program eddigi mérlege: az OMF rendelkezésére bocsátott központi erőforrásból 1982 óta a múlt év végéig 170 ilyen védett épület helyreállításához nyújtottak támogatást, s a gondos restaurálás eddig 23 nagy műemléképületben fejeződött íbe. A Magyar Hitelbank Rt által kezelt alapból 59 kastély helyreállítói részesültek beruházási támogatásban. A vitaülés helyszínén a posta alkalmi bélyegzőt használ, felülbélyegzésre. A fővárosi mozik kísérőműsorában pedig ezen a napon műemléki filmeket vetítenek. A nemzetközi műemléki napon nyitják meg a hazai kastélyok és építészeti-képzőművészeti értékeik megmentésének eredményeit bemutató kiállítást az OMF székházában. segédkezett a Békéscsabai Május 1. Tsz, a szarvasi arborétum pedig növényeket adott, nagyrészt kedvezményesen az egészségügyi intézménynek. Az épületen belül is minél több szobanövényt kívánnak telepíteni az arra alkalmas helyiségekben, többek között a hallban, ahová készséggel „befogadnak” olyan dísznövényeket, amelyek a lakásból már „kinőttek” és ezért vagy egyéb okból tulajdonosuk szeretné közintézményben elhelyezni. Az esetleges dohányfüsttől nem kell félteni az arra érzékeny növényeket, a kórház épületében ugyanis a betegeknek és látogatóknak tilos a dohányzás, és az intézményben dolgozók is csak kijelölt helyeken gyújthatnak rá. Fotó: Gál Edit A kormányszóvivői értekezleten Bányász Rezső az MTI tudósítójának kérdésére részletesen is szólt az ipari szerkezetátalakítás feladatairól. Hangsúlyozta: a kormány ülésén hosszú vita folyt erről, mint az ipar egyik alapkérdéséről. Az Ipari Minisztérium közgazdaságilag, műszakilag, tudományosan jól alátámasztott erőterjesztése tartalmazta valamennyi gazdasági tárca, a Kereskedelmi Kamara és más szervek, intézmények véleményét is. A kormány a vita során megállapította, hogy az ipar termelési szerkezetének korszerűsítésére elhatározott program megvalósítása érdekében még több s következetesebb lépésre van szükség. A teendők irányítása össz- kormányzati feladat volt eddig is, és az is marad. Áz Ipari Minisztérium feladatúi kapta -a munka következetes _ folytatását, további koordinálását, a konzultációt az érdekelt szervekkel, és azt, hogy a szerkezetátalakítás kérdéseiről folyamatosan tájékoztassa a kormányt. Az átalakítási, program elsősorban a szelektív ipar- fejlesztésen alapul. Ettől azt várja a kormány, hogy javuljon a hazai ellátás, jelentősen bővüljön az export, s a - kiviteli többlet lehetőség szerint a magasabb fel- dolgozottságú, vagyis értékesebb termékekből származzék. S általában: növekedjék az ipar jövedelem- termelő képessége. Ahogyan a kormányülés vitájában is elhangzott, a szerkezetátalakítás első eredményei néhány területen már érzékelhetők. A bányászati termelés például a hatékonyabb vállalatoknál összpontosul; erőteljesebben lehet és kell folytatni az elavult vaskohászati berendezések már megkezdett felújítását. Az ülésen szó esett az energiagazdálkodásban érvényesített követelményekről is, amelynek lényege, hogy 1 százalék termelésnövekedéshez csupán 0,3 százalék többletenergiát használjanak fel. Tervezik, hogy az ipari szerkezetben az anyagok és az energia részaránya a jelenlegi 37 százalékról 1990-ig 35 százalékra csökken, ugyanakkor a feldolgozóiparé 63-ról 65 százalékra, az ezredfordulóig pedig legalább 70 százai lékra emelkedik. A feldolgozó ipar úgynevezett húzó ágazatai máris figyelemre méltó eredményeket értek el: miközben tavaly az ip§- ri termelés 1,4 százalékkal nőtt, a járműipar 3,7, a híradástechnikai ipar 5, a műszeripar 4, a műanyagfeldolgozó ipar 3,5 százalékkal fejlődött. Ezeket a kedvező irányú változásokat kellene lényegesen meggyorsítani, felerősíteni — hangsúlyozta a szóvivő. Bányász Rezső kitért a szerkezetátalakításnak a munkahelyi kollektívákat, a dolgozókat érintő hatásaira is. Kétségtelen — mondotta —, hogy egy ilyen nagyszabású, munkahelyek százait, dolgozók ezreit érintő program konfliktusmentesen nem valósítható meg. A kormány, amikor a megkezdett folyamat felgyorsítására ösztönöz, abban a meggyőződésében teszi ezt, hogy a munkások, a mérnökök, a munkahelyi vezetők megértik: ezek az intézkedések elkerülhetetlenek, hosszabb távú boldogulásunkat szolgálják. Remélhetőleg olyan munkaerő- mozgásokra kerül sor, amelyek a gazdaságtalan területekről jövedelmezőbb, nagyobb értékeket termelő területekre irányítják majd a dolgozókat. Ez a folyamat kiterjed egyebek között az energetikai, a vegyipari, a mezőgazdasági és élelmi- szeripari gépgyártás területére; a könnyűiparban pedig az alapanyagigényes, kevéssé divatérzékeny modellek arányát kívánják csökkenteni. A szóvivő ugyanakkor kijelentette: — Mi nem kapitalista úton haladunk. Nálunk senki sem fog bezárni tízezres üzemeket, vagy utcára rakni a dolgozók, mondjuk 10 százalékát, mint ahogyan néhány nyugat-európai országban megtörtént. Nálunk senki sem marad munka nélkül. A kormányzat e tekintetben is minden lépést gondosan mérlegel, és megtárgyal az érintett szervekkel, így a szak- szervezetekkel. Bányász Rezső rámutatott, hogy a gazdaságtalan tevékenységek visszafejlesztése is pénzbe kerül, esetenként nem is kevésbe. A kormány azt ösztönzi: minden konkrét esetben az legyen az elsődleges kérdés, hogy mit lehet az elavult termékek helyett gyártani, hogyan lehet az adott üzemnek gazdaságos profilt teremteni, s csak akkor nyúljanak a megszüntetés, a szanálás eszközéhez, ha végképp nincs más, kedvezőbb megoldás. A kormány a mostani ülésén nem döntött a közúti sebességkorlátozás megváltoztatása ügyében — közölte a szóvivő. A Minisztertanács ugyanakkor megbízta a közlekedési minisztert és a belügyminisztert, hogy az érdekelt szakértők meghallgatása után terjesz- szen elő javaslatot, így föltehetően a következő kormányülésen születik e kérdésről állásfoglalás. Az alkoholfogyasztás korlátozására tett intézkedések eddigi tapasztalatairól szólva kiemelte, hogy számottevő csökkenés még nem tapasztalható, óm kedvező tendenciák már vannak. Az elmúlt év első három hónapjához képest például idén a palackozott, égetett szeszes italok kiszállítása 17 százalékkal, a nem palackozott alkoholfajtáké pedig 20 százalékkal csökkent. Örömteli fejlemény, hogy kevesebb az ittas állapotban okozott közúti baleset, különösen a halálos kimenetelű. Az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség március 18 és 19-én végzett átfogó vizsgálata szerint a csaknem 34 ezer ellenőrzött dolgozó között 765 ittas embert találtak, ez 2,2 százalék; 707 gazdasági egység vezetőjénél is jártak a munkavédelmi felügyelők, s mindössze két esetben állapítottak meg ittasságot. Ugyanakkor 5700 csoportvezető, művezető közül 61-en fogyasztottak alkoholt. Egy kérdés kapcsán szólt arról a pályázatról, amelyet a Berzsenyi Dániel Társaság tavaly ősszel hirdetett meg, Mi a haza ma? címmel. Mint mondotta, a pályázatot kísérő széles körű érdeklődés (csaknem 500 pályamű érkezett) nem véletlen jelenség, hanem része szocialista nemzeti tudatunknak. — Magyarok vagyunk. Nemzeti azonosságunk, tudatunk új tartalma az a népi-nemzeti szövetkezés — közmegegyezés —, amely a szocialista vélok elérésére jött létre, s ez a közmegegyezés azért oly erős és egyértelmű, mert nemzeti érdekeink egybeesnek a haladás általános irányával. A szocializmus nemcsak nálunk, nemzeti alakzatban építi jelenét és jövőjét, kézenfekvők tehát azok a támpontok is, amelyek a hazafias nevelés mezsgyéit kijelölik. Kifelé a béke, a népek együttműködésének szolgálata,' befelé pedig a munkán, az emberi tisztességen alapuló szolgálat, a tevékeny hazaszeretet. A Berzsenyi Társaság kezdeményezésének sikere azt bizonyítja: hazánkban ma egyre többen tartják fontosnak, hogy nagy nemzeti problémáinkra közösen keressük és találjuk meg a magyar válaszokat — hangsúlyozta Bányász Rezső. Nem csökkent a gazdasági bűncselekmények száma Rendészek és belső ellenőrök értekezlete Parképítés a békéscsabai kórház területén
