Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-09 / 84. szám

1987. április 9., csütörtök NÉPÚJSÁG Interkozmosz 20. évfordulója n Szépművészeti Múzeum kiállítása Kölnben A nyugatnémet szakembe­rek és a nagyközönség meg­különböztetett érdeklődésétől kísérve a kölni Wallraf- Richartz Múzeumban kedd este megnyílt a Szépművé­szeti Múzeum „Holland fes­tészet a 17. században” cí­mű kiállítása. Először fordul elő, hogy a budapesti múze­um világhírű holland fest­ményeiből külföldön mutat be válogatást. Az eseményt Európa leg­újabb és egyik legkorsze­rűbb múzeumában Norbert Burger főpolgármester és dr. Heribert Blens polgármester köszöntője, valamint dr. Hor­váth István bonni magyar . nagykövet szavai után dr. Ember Ildikónak, a Szépmű­vészeti Múzeum főmunka­társának, a németalföldi fes­tészet szakértőjének előadá­sa vezette be. A nagy ér­deklődést mutatta, hogy a múzeum filmszínháza, a megnyitó színhelye, zsúfolá­sig megtelt, a vendégek egy része állva hallgatta az elő­adást. A kölni kiállítás jú­nius 1-ig tart nyitva, az anyagot június 13-tól az utrechti Centraal Múzeum­ban is bemutatják. A bemutató — mint ezt Ekkhard Mai igazgatóhe­lyettes még a délelőtti saj­tóértekezleten hangsúlyozta — a szakembereknek és a festészet más kedvelőinek egyaránt igazi csemege és tudománytörténeti felfedezés erejével hat az NSZK-ban. A Szépművészeti Múzeum munkatársai ugyanis nem­csak a holland művészet „arany századában” alkotó nagymesterek, így Remb­randt, Jacob van Ruysdael, Jan van der Meer, Pieter de Hoch, Wouwerman és mások képeiből válogattak ki ötven darabot. Elhozták azoknak az úgy­nevezett kismestereknek a műveit is, kiknek festmé­nyeiből a Szépművészeti Mú­zeum egyedülállóan gazdag gyűjteménnyel rendelkezik, s kiknek munkássága napja­inkban széles körben újra jelentős mértékű szakmai fi­gyelmet kelt. Kölnben pél­dául megtekinthető Isaac Ju­nius „Csatajelenet”-e. A fes­tőnek ez a világon ismert egyetlen olyan képe, amely teljes bizonyossággal neki tu­lajdonítható. Harmen de Bye „Nő képmása” című al­kotása szintén becses ritka­ság, a festőnek ezenkívül csák a darmstadti múzeum­ban van közgyűjteményben levő képe. A kiállításra a Wallraf- Richartz Múzeum pompás katalógust jelentetett meg, amelyben a festmények szí­nes reprodukciói, a részle­tes képmagyarázatok és az idézett irodalom jegyzéke mellett tanulmányok is ta­lálhatók. A kölni múzeumi eseményre a „Magyar kul­túra éve az NSZK-ban” ne­vű rendezvénysorozat, illet­ve „Külföldi múzeumok vendégségben” című bemu­tatósorozat keretében kerül sor. Még ebben az évben bol­gár, francia, Szíriái űrhajós tesz utazást a világűrben szovjet űrhajó fedélzetén — közölték szerdán Moszkvá­ban azon a sajtóértekezleten, amelyet a szocialista orszá­gok békés célú űrkutatási programja, az Interkozmosz létrehozásának 20. évfordu­lója alkalmából tartottak. A szocialista országok űrkuta­tási együttműködése rögtön az első szputnyik fellövését követően, 1957-ben kezdődött meg, majd 1967 áprilisában, egy moszkvai tudományos tanácskozáson fogadták el a A mentfialakulatok szerda es­tig 123 holttestet emeltek ki a Zeebrugge belga kikötőnél sze­rencsétlenül járt brit komp­hajó belsejéből. Ezzel 134-re emelkedett a katasztrófa Ismert áldozatainak száma. A március 6-án felborult komphajót kedden sikerült „talpra állítani”, s ekkor kez­dődött a hajótestben rekedt holttestek felkutatása. A hajón tartózkodók és az ál­dozatok pontos száma továbbra sem Ismeretes. A Herald of Free Enterprise tulajdonosa, a Townsend Thoresen cég annak idején azt közölte, hogy a komphajón 543 személy tartóz­kodott, közülük 409 embert megmentettek, s a szerencsét­lenség után közvetlenül 61 holt­testet találtak. Ennek alapján a viz alá került helyiségekben rekedt áldozatok számát 73-ra tették, de később kénytelenek voltak elismerni, hogy az egyik legsúlyosabb európai hajósze­rencsétlenség halottainak száma szocialista országok tudósai a világűr kutatását célzó együttműködési programju­kat, az Interkozmoszt — mondotta az akadémikus. A tagországok — köztük Ma­gyarország is — jelentős mértékben vették ki részü­ket a szovjet űrhajók és űr­állomások berendezéseinek kifejlesztésében. Az együtt­működés új fejezetét jelen­tette a szocialista országok, köztük Magyarország űrha­jósainak utazása. Az Inter- kozmosz-program keretében 1978. és 1981. között kilenc ország űrhajósai jártak a vi­lágűrben. valószínűleg sokkal magasabb. Az eddig kiemelt áldozatokat a három felső fedélzetén talál­ták, azokban a helyiségekben, amelyek a komp „talpra állítá­sával” a víz felszíne fölé ke­rültek. A mentőosztagok a tel­jes pusztulás lidércnyomásos képét festették az egykori ven­déglátó létesítményekről, ahol a szerencsétlenség pillanatában feltehetően a legtöbben tartóz­kodtak. A belga búvárok vezetője szerint az alsóbb szinteken re­kedt áldozatok felkutatását szerda éjféltől felfüggesztik, mert a még mindig víz alatt lévő részekben a munka isten­kísértés lenne a békaemberek számára. A mentést végző cég szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a további holttestek ki­emelése talán csak hetek múlva várható, mert előbb teljesen ki kell szivattyúzni a vizet a ha­jótestből, s meg kell tisztítani a homoktól és a törmeléktől az elsó szinteket. Újabb áldozatok a brit komphajón DER SPIEGEL „Ördögi körben vagyunk” (részlet) Beszélgetés Branko Mikulics jugoszláv miniszterelnökkel a hazájában kialakult gazdasági válságról Spiegel: Miniszterelnök úr, amikor ön alig egy éve hivatalba lépett, azt ígérte, hogy új koncepciók alapján szanálja a gazdaságot. Ma a mutatók rosszabbak, mint valaha; Jugoszlávia gazda­sági összeroppanás előtt áll. Miért nem valósulnak meg a programjaik? Mikulics: Mindenekelőtt: az ön értékelése hely­telen. A múlt nyáron az in­tézkedésekből két csomag­tervet terjesztettünk elő. Rö­vid időre lélegzetvételnyi szünethez akartunk jutni, hogy hozzáfogjunk a gazda­sági rendszerünk megváltoz­tatásához, amelynek azután hosszan tartó stabilizálódást kell eredményeznie. Ezek a rendelkezések fokozták a ter­melést, az exportot, és mér­sékelték az infláció növeke­dési ütemét. Spiegel: — De éppen ez emelkedett 80-ról 100 száza­lékra. Mikulics: Igen, a mi prog­ramunk nélkül 1986. végén a pénzromlás a 110-115 szá­zalékot is elérte volna. Sőt, a fogyasztói árak növekedé­se mintegy 90 százalékra korlátozódott. Spiegel: Ügy gondolja, az Önök kormányprogramja még rosszabb folyamatot akadályozott meg? Mikulics: Ami nem volt könnyű. Az exportot, külö­nösen a nyugati piacokra irányuló kivitelt csak a má­sodik félévben tudtuk nö­velni. Hiszen tudja, Jugo­szlávia adós ország: 1981- ben a külfölddel szembeni adósságaink összege elérte körülbelül a 21 milliárd dol­lárt, és 1986. végéig, vagyis 5 év alatt sikerült csökken­teni 17,1 milliárddal tartozá­sunk alapösszegét, miközben 11,2 milliárdnyi kamatot is visszafizettünk, így is csak annyit értünk el, hogy vala­mivel több mint 1 milliárd dollárral csökkent a főadós­ságunk. .. Spiegel: Mégis azt mond­ják, hogy önöknek — Bra­zíliához hasonlóan — a leg­rosszabb esetben teljesen le kell állítaniuk a kamatok törlesztését. Keleti piac Szarajevóban Mikulics: Nem. Ilyen lé­péseket nem fontolgatunk: de megértjük, amit Brazília csinál. Jugoszlávia minden­esetre azon ritka országok egyike, amelyek ez idáig min­den kötelezettségnek eleget tettek. így akarunk csele­kedni a jövőben is. Mégis úgy véljük, hogy a hitelező országoknak és a nemzetközi intézményeknek több megér­tést kellene tanúsítaniuk irántunk. Spiegel: A bonni megbe­széléseken most az állam- adósság újabb átütemezésé­ről akarnak tárgyalni? Mikulics: Hiteleink egy ré­szének módosítása folyamat­ban van. Általában arra gondolunk: új hosszú- és kö­zepes lejáratú hiteleket ka­punk, hogy magasabb növe­kedési hányadot érjünk el, s hogy még jobban tudjuk tel­jesíteni kötelezettségeinket. Másodszor: legyenek nyitva a jugoszláv export előtt a hitelt nyújtó államok piacai, hogy még több. devizát tud­junk keresni. Spiegel: Ez nem illúzió? Például a Közös Piachoz tar­tozó országokban néhány ér­tékesítési lehetőséget nem tudnak kihasználni, mert nincs elég felkínálható áru­juk. Mikulics: Jugoszláviában széles azoknak a termékek­nek a skálája, amelyeket nyugat-európai piacokon el lehet adni. De ezekben az államokban a védővámok és más akadályok egész rend­szere van. Az európai közös­ségbe irányuló exporthoz egy olyan árulistát kaptunk, ami részünkre nagyon ked­vezőtlen. Spiegel: Ennek ellenére kivitelük nőtt. Mikulics: Igen, de ezért nagyon nagy áldozatot kel­lett hozni. Hogy az adóssá­gainkat kifizethessük, olyan exportüzletekbe kellett bele­menni, amelyek tulajdon­képpen nekünk vesztesége­sek voltak. S hogy a hiányt pótoljuk, ezért a belpiacon ismételten emelni kellett az árakat. A nagyarányú inflá­ciónak ez az egyik oka. Spiegel: Akadnak Önöknél olyan termelőegységek, ame­lyek már nem akarnak ex­portálni, mivel otthon na­gyobb nyereségre tesznek szert. Mikulics: Valóban. Ördögi körben vagyunk. Az export­ból származó veszteségek a belső piacon felverik az ára­kat. Spiegel: Másrészt a cse­kély termelékenység és a magas önköltség miatt az Önök árucikkei nem ver­senyképesek a világpiacon. Mikulics: Biztosan itt van­nak a mi gyengeségeink. Ám ha az exportban hasonló feltételekkel bírnánk, mint más országok, akkor más lenne a helyzet. Hogyan ma­gyarázná meg például a Kö­zös Piac intézkedéseit, ame­lyeket a csernobili baleset idején hozott? Spiegel: A mezőgazdasági termékekre vonatkozó im­porttilalomra gondol? Ez más országokra is érvényben volt... Mikulics: ... de nem Olaszországra meg Ausztriá­ra. Mint ha a Szovjetunió a csernobili szennyező anyagot csöveken keresztül direkt Jugoszláviába vezette volna, de ez csak mellébeszélés. Spiegel: A Közös Piacban a fölösleges mezőgazdasági termékeket nem lehet figyel­men kívül hagyni. Brüsszel­ben az emberek vidámak voltak, mert az árucikkek további beáramlásának meg­akadályozására ürügyet ta­láltak. Mikulics: Szerintem poli­tikai és gazdasági nyomást gyakoroltak, és ez nem jó. Spiegel: A munkásönigaz­gatást valamikor a jugoszláv szocializmus vívmányának tartották. Közben ezt a mo­dellt a sötétből a veszély fe­nyegeti, hogy a rendeleteket megsemmisítik, s hogy Jugoszlávia gazdasági válsá­gát még inkább elmélyítik. Felmerül, hogy alkalmas modell-e ez egy ipari társa­dalom esetében? Mikulics: Feltétlen. Meg vagyunk győződve arról, hogy Jugoszláviának nincs jövője önigazgatás nélkül. Ennek értelme az, hogy a munkások maguk döntenek. A részvétel gondolatát nyu­gaton is elismerték. Spiegel: Eközben az eufó­ria érezhetően kihűlt. Mikulics. Nyugaton így lehet. De mi ezt a modellt senkinek sem akarjuk kínál- gatni. Természetesen a fejlő­dés során jelentkeztek ne­hézségek. Mindenekelőtt az állam befolyásának csökke­nése nem olyan mértékben ment végbe, ahogy ezt gon­doltuk. Ez az önigazgatás fejlődését fékezte. Fordította: Bukovinszky István ■ CB» nEH3EHCKA51 w M ^lohJr Iftí^ ^SiffurttrAIIgciiúM^ —Magyar Sió A LEGHOSSZABB A TALIDOMID GYALOGÜT ŰJ ALKALMAZÁSA A nyugatnémet Heidel- bergben létrehozták a gya­logosoknak szánt leghosz- szabb utat az NSZK terüle­tén. A gépi közlekedésnek a város legfontosabb kereske­delmi és turisztikai vonalai­ról való kitiltása része a Heidelberg történelmi köz­pontja restaurálására és fel­újítására vonatkozó átfogó programnak, amelyet 2030- ig kell befejezni. Világ­események vonalakban USA. PROBLÉMÁK AZ EURÓPAI TÁMASZ­PONTOK KÖRÜL SVÁJC:MINDEN MÁSODIK FA BETEG-DIAGNÓZIS'- KÖRNYEZET ÁRTALOM SZÉLMALOMHARC Sikerült megakadályozni a szélmalmok felszámolását Hollandiában, ahol a gőz­gép feltalálása után a XIX. század elejétől egész a XX. század nyolcvanas éveinek közepéig 8 ezer szélmalmot bontottak le. A védelmükre alakult holland társaság most állami támogatással felvásárolja az elhagyatott malmokat, és olyan szerve­zeteknek, illetve személyek­nek adja el csekély össze­gekért, akik hajlandóak őket felújítani. Többségüket mú­zeummá vagy turistaházzá alakítják át. HIBÁTLAN FELVÉTELEK Digitális magnetofonokkal jelentkezett a piacon nyolc japán cég. A japán újdon­ság szerint az új készülékek forradalmat jelentenek a fogyasztási elektronikai cik­kek területén. Az új mag­netofonok kazettái fele ak­korák, mint az eddig hasz­náltak, s gyakorlatilag tel­jesen hibátlan felvételt tesz­nek lehetővé. DISNEYLAND FRANCIAORSZÁGBAN Franciaországban szerző-' dést írtak alá, amelynek ér­telmében Disneyland fog épülni a Párizs melletti Mar­ne la Vallee körzetében. A 2000 hektáron elterülő Dis­neyland 40 milliárd frankba fog kerülni, és 1992-ben ké­szül el. A számítások sze­rint évente 5,5 millió láto­gatója lesz és 4 milliárd frank bevételre számíthat. A hírhedt Talidomid nyugtatószert — amely mi­att az ötvenes években igen sok testi fogyatékos gyer­mek született —, úgy lát­szik, hasznos dologra is fel lehet használni. Dr. Georgije Vogelsang, a John Hopkins amerikai egyetem tanára a Talidomidot csontvelő-átül­tetésnél használta fel. A szer hatására a páciens szerveze­te nem veti ki magából az idegen testet. Eddig a Cik- losporint használták fel erre a célra, de a szernek több káros mellékhatása van. A Talidomid kevésbé ártalmas. KÍGYÓTENYÉSZTÖK EGYESÜLETE Kínában létrehozták a Kí­gyótenyésztők Egyesületét, amelynek tagjai célul tűzték ki e hüllőfélék védelmét, most, amikor elfogásuk vagy véletlenszerű megölésük ag­godalmat keltő szintet ért el. Az Új-Kína hírügynökség je­lentése szerint Kínában 180 kígyófaj él, amelyből 130 mérges kígyó. Gyakorta megölik ezeket anélkül, hogy hasznot húznának ' be- lők, s így egyre inkább csökken számuk. A kígyók­nak azonban gazdasági hasz­nuk is van: a mérges kígyó­kat a gyógyszeriparban ér­tékesítik, mások egérpusztí­tókként válnak be. Éppen ezért kell őket védeni. 775 ÉVES Idén a lipcsei Szent Ta­más katedrális létének 775. évfordulóját ünnepük. A székesegyház hírneve Jo­hann Sebastian Bach és ze­nészcsaládja tevékenységé­hez kapcsolódik. Ügyszintén ehhez fűződik Richard Wag­ner és más zeneszerzők te­vékenysége is. CASABLANCA — SZÍNESBEN A fekete-fehérben készí­tett Casablanca című filmet hamarosan pasztellszínekben — rózsaszín, halványkék, li­la — vetítik az amerikai képernyőkön. „Amikor a Casablanca majd színesben jelenik meg az amerikai képernyőkön, két dolog fog történni: számos filmkriti­kus a pokolba küld minket, több millió tévénéző pedig érdeklődéssel követi majd a filmet” — mondotta Charles Powell, a kaliforniai Color Systems Technology (CST) társaság alelnöke. Ez a tár­saság Humphrey Bogart filmjeit színesíti meg olyan eljárással, amely video- és számítógéptechnikán alapul. ÉPÍTÉSZEK Az afrikai termeszek (for­ró égövi rovar) hibátlan építészek. Kör alakú bolyu­kat 5-6 méter magasra épí­tik, ennek fala pedig eléri a fél méter vastagságot. A számtalan benyíló és kijá­rat, a „termek” teljes fel­színe körülbelül 100 négy­zetmétert tesz ki. HÉTNAPOS ESKÜVŐI ÜNNEPSÉG Hét napig tartott az Arab Emírségek Szövetségében az esküvő, amikor Bin Maktum sejk nősült. A 40 éves sejk volt a legidősebb agglegény a királyi családban. Az ün­nepség keretében az egész országban teveversenyeket tartottak, a győztesek drá­ga gépkocsikat kaptak ju­talmul. Az esküvőn több ezer meghívott volt, a ven­dégeket több mint ezer ze­nész és táncos, valamint táncosnő szórakoztatta. Az esküvői torta 2,5 méter ma­gas volt, 6500 tojásból és 128 kiló fagylaltból készült.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents