Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-09 / 84. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. ÁPRILIS 9., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM 84. SZÁM Magyar—szlovák gazdasági tárgyalások Maróthy Lászlónak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének meghívására április 5. és 8. között munkalátogatáson hazánkban tartózkodott Pavol Ba- hyl, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökhelyettese, a szlovák tervbizottság elnöke. A tervező szervek elnökei kölcsönösen tájékoztatták egymást a Magyar Népköz- társaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság népgazdaságának fejlődéséről. A magyar—szlovák gazdasági kapcsolatok helyzetét értékelve megállapították, hogy az együttműködés alapvetően a magyar és a csehszlovák párt- és állami vezetés tárgyalásain elfogadott irányelvekkel összhangban fejlődik. Egyetértettek abban, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kell helyezni a műszaki-tudományos és a termelési együttműködés összekapcsolására, a fejlesztési és a beruházási elképzelések ösz- szehangolására, a meglevő kapacitások optimális kihasználására. Úgyszintén fontos feladat a szükségletek teljesebb kielégítése a választékcsere keretében, amely az áruellátás javítását, a belső piaci választék szélesítését is szolgálja. Megjelölték a szlovák kormány által irányított ágazatokban, mindenekelőtt a vegyiparban, a mezőgazdaságban és az építőiparban — azokat a területeket, amelyek jó alapul szolgálnak a hosszabb távú együttműködés fejlődéséhez. Pozitívan értékelték a vállalatok közötti együttműködési formák gazdagodását és a határ menti körzetek kapcsolatait, amelyek az elkövetkező időszakban is a fejlődés fontos elemei lesznek. Áttekintették a vállalatok és egyéb gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolatok bővítésének, valamint a határ menti körzetekben a munkaerőcsere-együttműködés közös érdekeken alapuló fejlesztésének lehetőségeit. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a közvetlen kapcsolatok erősítése hozzájárul Magyarország és Csehszlovákia között a gazdasági együttműködés továbbfejlesztéséhez. Budapesti tartózkodása során Pavol Bahylt fogadta Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke. A szlovák politikus találkozott Kapolyi László ipari miniszterrel is. A szlovák kormány elnökhelyettese látogatást tett a budapesti tavaszi kiállításokon és a Skála-Coop Nagykereskedelmi Vállalatnál. Pavol Bahyl szerdán elutazott Budapestről. A Bauer típusú öntözőberendezés már tavaly is jó szolgálatot tett a mezőgazdaságnak Várhatóan az idén is „A faültetés Sikeres hosszú távra szóló elhatározás” mézexport Megyei fásitási ankét Békéscsabán Súlyos igazság, mellyel századunkban szembe kell néznünk: az emberiség léte az erdők fenntartásától is függ. A fásítás, az erdők, erdőségek védelme és gyarapítása — túl a gazdasági meggondolásokon — rövi- debb távon egészségünket szolgálja, hosszabb távon pedig létérdekünk; elemi kérdés, amelyről nem lehet eleget beszélni. S ami ennél is fontosabb, nem lehet eleget tenni, mégpedig mielőbb, és minél hatékonyabban. Ahogyan történt az a tegnapi napon, április 8-án, amikor a megyei fásítási ankét után facsemetéket ültettek a résztvevők. Ezúttal Békéscsaba volt a házigazdája a megyei ünnepségnek, amelyet a Békéscsabai Városi Tanács dísztermében a fásítási hónap keretében rendeztek meg. Az ankéton Sasala János, Békéscsaba város tanácselnöke mondott megnyitót. Szólt arról, hogy a megye- székhely négyszáz utcáján, az utak mentén 45 és fél ezer fa áll; az utcák 80 százaléka fásított, de nagyon hiányosan, és vegyes fajtákkal beültetve. A lakótelepeken a tömeges lakásépítéssel nem tudott lépést tartani a növénytelepítés, s a lemaradás pótlására 1986—1990 között 70 ezer növényt ültetnek el a városban. A belváros átépítése kapcsán, lakott területek rekonstrukciójával új feladatként jelentkezik a favédelem. A város 2604 hektáros belterületén csak 75 hektár az erdő, s ennek nagy része fiatal telepítésű, a Gyulai út mentén. Környezetvédelmi szempontból is (Folytatás a 3. oldalon) Oklevelet kapott Kovács László erdőmérnök (jobbról) Jelentős mértékben növelte a méz exportját az első negyedévben a Hungaronek- tár, a fogyasztási szövetkezetek méhészeti közös vállalata; ez idő alatt mintegy harminc százalékkal több terméket értékesített a konvertibilis elszámolású piacokon, mint 1986 hasonló időszakában. A vállalat az elmúlt nyáron a szokottnál több nyers mézet vásárolt fel az áfészek méhészeti szakcsoportjaitól, és más termelőktől. így többet adhatnak külföldre és megfelelő tartalékokkal rendelkeznek ahhoz, hogy az új termésig kielégítsék a hazai igényeket is. A Hungaronektár új termékkel is megjelent, egyelőre csupán a hazai piacon. Ilyen a magyar szabadalom alapján gyártott mézzselé. A természetes módszerrel kezelt, „sűrített” mézféle kenéskor a kívánt mértékben terül szét, nem folyik le a kenyérről, péksüteményről. A mézzselét — amelyből eddig több mint 20 tonnát gyártottak — folyamatosan küldik az üzletekbe. A termékből idén a terv szerint mintegy 100—120 tonnát készítenek. Párt vb előtt A város javára megújul a bőripar Gyulán Néhány évvel ezelőtt, amikor a gyulai bőripar hullámvölgybe került, a párt gyulai végrehajtó bizottsága az addigi gyakorlattól eltérő álláspontra helyezkedett. Egyetértett azzal, hogy közismert nevén a bakancsgyár épületeit a Körösvidéki Cipészszövetkezet értékesítse, a felszabadult eszközökből olyan fejlesztéseket valósítson meg, melyek (alapját képezhetik egy későbbi gyulai bőripari fejlesztésnek. őszintén szólva akkor senki sem számított arra, hogy néhány éven belül a Körösvidéki Cipészszövetkezet kilábal a válságos helyzetből és megújul, méghozzá sikeresen. A gyulai telephely kommunistáinak és a szövetkezet vezetőinek ez irányba tett munkájáról, erőfeszítéseiről tárgyalt tegnap, április 8-i ülésén az MSZMP Gyulai Városi Bizottsága dr. Marsi Gyula első titkár vezetésével. A testületet Köpe László, a szövetkezet elnöke és Bátho- ri Miklósné párttitkár tájékoztatta a változásokról. Az elmúlt hat esztendőben a szövetkezet gyulai telepe a szó nemes értelmében újult meg. Az akkori 26 fős létszám napi 50 pár cipőt készített. Ma 56-an dolgoznak és naponta 700—800 pár, a komfortcsaládba tartozó papucsot gyártanak. Belevágtak a munkakörülmények javításába is. Üj, kétszintes üzemcsarnokot építenek, szeptemberben lesz az üzembe helyezés, s további húsz új munkahelyet is teremtenek. A párt vb több tagja az ülés előtt megtekintette a telephelyen folyó munkákat. Elismeréssel szóltak a gyulai termékek minőségéről, külpiaci keresettségéről. Hogyan lehetne ezekből a szép termékekből a gyulai nyár keretében a hazai és a külföldi vendégeknek egy nagyobb mennyiséget kínálni? Az idegenforgalommal ösz- szefüggő reklámra gondoltak, melyre a szövetkezet vezetősége igennel válaszolt. A gyulai telephely megújulását jelenti az is, hogy a fiatalok aránya itt most jobb, mint néhány évvel ezelőtt. Az átlagéletkor 36 év, a harminc éven aluliak száma 25, s a foglalkoztatottakból 45 a nő. Tehát ilyen szempontból is jelentős a megújulás, amiért a vb elismerését fejezte ki a szövetkezet és a telephely vezetőinek, az igazán tetszetős termékekért pedig valamennyi dolgozónak. A párt vb ezután a beszámoló taggyűlések tapasztalatait összegezte, majd új párttagok felvételében döntött. D. K. Öntözni kell! Hazánk éghajlata szélsőséges, időjárása szeszélyes. Különösen az Alföldön, a mezőgazdaság számára legfontosabb területen gyakoriak a száraz, aszályos időszakok, aminek következtében a termés nagyrésze elpusztulhat. Békés megye is az aszály sújtotta vidékek közé tartozik. Az elmúlt években jó néhány öntözésre nem berendezkedett termelőszövetkezet gazdálkodását nehezítették meg a csapadékmentes hónapok. Éppen ezért az öntözés fejlesztése különösképpen időszerűvé vált. * * * A Magyar Hidrológiai Társaság mezőgazdasági vízgazdálkodási szakosztályának, valamint a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei területi szervezetei tegnap, április 8-án Gyulán, a városi tanács dísztermében tanácskozásra hívták össze a környék mezőgazdasági szakembereit. „A mezőgazdasági vízhasznosítás időszerű kérdései” címmel megrendezett fórumon Csatári Béla, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának titkára bevezetőjében hangsúlyozta, hogy napjainkban a népgazdaság egyre magasabb igényeket támaszt a mezőgazdasággal szemben is. A termőterület tovább már nem növelhető, az igények csak minőségi munkával és többlettermeléssel elégíthetők ki. — Ahhoz, hogy a világpiacon is versenyben maradhasson termékeivel a magyar mezőgazdaság, a termelési költségeket kell mérsékelni, s ez elsősorban a hozamok növelésével érhető el. Az eredményes gazdálkodás pedig feltételezi az erőteljes műszaki fejlesztést, az új technológiák, köztük az öntözés szükségességét — mondta Csatári Béla. A vízhasznosítás lehetőségeiről, műszaki, gazdasági, vízügyi, ágazatpolitikai kérdésekről tartott előadást Zsuffa Ervin, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese. Elmondta, hogy bár az utóbbi években némileg javult az öntözés helyzete, elégedettek koránt sem lehetünk. Jelenleg a hazai termőterület 4,5 százalékát tudjuk öntözni. Ez igen kevés, ennek ellenére látványos, gyors fejlődésre a következő években sem számíthat a mezőgazdaság. — Javítani kell az öntözés kihasználtságát — mondta Zsuffa Ervin. — A főműveken országszerte évente mintegy 1,5 milliárd köbméter víz folyik át. Ebből 1984-ben 472 millió köbmétert, 1985-ben pedig csak 255 millió köbmétert használt fel a mezőgazdaság. A kihasználtság tehát szélsőséges értékeket tükröz. A halgazdaságok vízigénye körülbelül ugyanennyi, így az éves vízfelhasználás országosan „csak 500-800 millió köbméter körül van. Az országot szinte behálózzák a főcsatornák, viszont a mezőgazdasági területek java részén még mindig hiányoznak az öntözőfürtök. Az Országos Vízügyi Hivatal az öntözés fejlesztését azokon a területeken szorgalmazza, ahol erre meg van a főművi kapacitás. Tudjuk azonban, hogy az itt gazdálkodó tsz- ek jórészének nincs elegendő pénze erre a beruházásra... A VII. ötéves terv időszakában 139 ezer hektár öntözési rekonstrukcióját kell megvalósítanunk. Emellett 60 ezer hektárnyi terület öntözés- fejlesztésére van lehetőség. Míg az előző öt esztendőben 377 millió forintot költöttünk öntözésre, addig most, o VII. ötéves tervciklusban 690 millió forint van erre a célra. Ám ennek döntő részét — 500 millió forintot — a rekonstrukciós munkák viszik el, a maradék 190 millió forintot fordíthatjuk a főművi fejlesztésekre. Az OVH elnökhelyettese után Balogh Csaba, a KITE igazgatója számolt be a szu- perintenzív kukoricatermesztés érdekében végzett kísérletekről és az új öntözési technológiák bevezetésének lehetőségeiről. A tanácskozás a hozzászólásokkal ért véget. H. E.
