Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-08 / 83. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. ÁPRILIS 8., SZERDA Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM 83. SZÁM Küldöttközgyűlés előtt a gazdálkodás Újabb termelési és fejlődési lehetőségek az ipari szövetkezetekben Tegnap, április 7-én az 1986. évi gazdálkodás tapasztalatait és az 1987. évi termelési feladatokat elemezte a Békés Megyei Ipari Szövetkezetek küldöttközgyűlése Békéscsabán. Bo- tyánszki Pál, a Kiszöv elnökségének tagja bevezetőjében indokolta a közgyűlés összehívását, majd köszöntötte a megjelenteket, a vendégek között Pálmai Antalt, az Okisz elnökségének tagját, a Szegedi Medikémia Ipari Szövetkezet elnökét, Klaukó Mátyást, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának osztályvezető-helyettesét. Az értekezlet napirendjének meghatározása után dr. Sü- meghy Csaba, a Kiszöv elnöke az írásban közreadott előterjesztésekhez szóbeli kiegészítést tett. — Közel fél esztendeje, hogy hasonló körülmények között találkoztunk — mondotta a Kiszöv elnöke, majd a következőkkel folytatta: — Akkor az 1986. évi gazdálkodás várható alakulását vizsgáltuk, most pedig a tényleges adatok birtokában az évi munkánkat tehetjük mérlegre. Elöljáróban csak annyit szeretnék mondani, hogy a tervezetthez képest szerényebb eredményeket értünk el. Akkor beszéltünk arról is, hogy az ipari szövetkezetek gazdálkodása vajon mennyiben felel meg a világgazdaságban végbemenő változásoknak. Szóltunk arról is, hogy itthoni munkánkat illesszük és mérjük hozzá a világgazdaságban tapasztalt, szerzett mutatókhoz. Az elmúlt fél év számos változást hozott az ipari szövetkezetek gazdálkodásában. Némileg javuU a hatékonyság, a szervezettség, a munkaidőalap kihasználása, a termékek minősége, önköltsége, piacképessége, de a szövetkezetek marketing- munkájáról mindez már nem mondható el. Az elmúlt esztendő igen jelentős változást hozott megméretésében. Szövetkezeteink kiléptek abból a bűvkörből, amikor teljesítményüket csak az előző évi bázishoz viszonyították. Először mérték önmagukat az ország legjobbjaihoz. sőt termékeiken keresztül az európai élvonalhoz. Ebben a tekintetben távolról sem biztató a kép. Némi lépéshátrány fedezhető fel. Ezek megszüntetésére újabb belső tartalékok mozgósításával, a saját fejlesztési lehetőségek jobb kihasználásával tudnak csak előrébb lépni. A Kiszöv elnöke fontosnak mondotta, hogy Békés megye ipari szövetkezetei dinamikusabban illeszkedjenek bele a világgazdaságba. Az ott felállított követelmények kimagasló teljesítése egyedüli eszköze lehet hosszú távú fennmaradásuknak. Hosszan elemezte dr. Sü- meghy Csaba a teljesítmények és a keresettömeg között kialakult, felfedett aránytalanságokat, összehasonlító áron számított 100 százalék körüli termelési értékkel, valamint a 102 százalékot érő hozzáadott értékkel szemben a keresettömeg 4,6 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Ebben az esztendőben a köz- gazdasági szabályozás változásával egy ilyen színvonalú gazdálkodás sokba kerül a szövetkezeteknek. A feladat tehát adott: ahhoz, hogy több bért fizethessenek ki az ipari szövetkezetekben, többet is szükséges termelniük. Szó volt arról is, hogy az ipari szövetkezetek egy részében a bruttó termelési érték az előző évi termelés szintjénél alacsonyabbra sikerült. De nem jobb a helyzet a nyereség alakulásának vizsgálatakor sem. A hagyományos szövetkezetek fele nem termelt annyi nyereséget, mint egy esztendővel ezelőtt. Mintha valamilyen megtorpanásféle, „túlélési politika” jellemezné szövetkezeti vezetőink munkáját. Ha a gyakorlatban ez így lenne és ha az előző évi tendenciák ebben az évben is folytatódnának, tovább növekedne ipari szövetkezeteink hátrányos helyzete. Ez pedig a megye ipari szövetkezeti mozgalmát a további mélypont felé sodorná. A szövetkezetek egy másik csoportjánál homlok- egyenest más a helyzet. Ezek az exportra dolgozó szövetkezetek valósággal rá vannak kényszerítve a piac orientáló szerepének felismerésére, a gyors bemintázásra és a vevők igényeihez alkalmazkodó rugalmas termékváltásra. Tehát van ilyen példa is a szövetkezeti ágazat gazdálkodásában. Jó lenne ezeket az egész megyére kiterjedően általánossá tenni. Az 1986. évi gazdálkodás hullámvölgyéből az ipari szövetkezetek kitörhetnek, hiszen a belföldi és az exportra alkalmas áruk termelésére mintegy 30 százalékkal nagyobb rendelésállománnyal rendelkeznek, mint a korábbi esztendőkben. A kevés munkával rendelkező szövetkezetek próbálkozzanak importkiváltó termeléssel. Erre is óriási lehetőségek vannak, mivel pályázatok útján, még anyagi támogatást is szerezhetnek a termékváltáshoz. Jónak ítélte azokat a szövetkezeti erőfeszítéseket, melyek tőkés partnerekkel termelési kapcsolatok létrehozására irányultak. A szarvasi Szirén úttörő munkáját több szövetkezet követte, köztük a Körösvidéki Cipész, a Békésszentandrási Szőnyegszövő, a Békési Fon- tex, de említhetjük a Körös- ladányi Metakémiát, az Orosházi Vas-, Műanyag, a Mező- berényi Műszaki, a Gyulai Fa-Fém, a Gyulai Szabók Szövetkezetei, melyek egyre több külföldi üzletben is érdekeltek. A- továbbiakban szó volt a beruházáspolitikáról, különös tekintettel a technológiai fejlesztésekre, melyek a jövőben valamennyi szövetkezetnél megelőzik az egyéb fejlesztéseket, beruházásokat. Méltatta a Kiszöv elnöke a háziipari szövetkezetek beilleszkedését az ipari szövetkezeti mozgalomba. Békésben a Gyulai Háziipari, a Csabaszőnyeg és a Tótkom- lósi Háziipari Szövetkezet az utóbbi években olyan jelentős fejlesztéseket valósított meg a megye ipari szövetkezeteinek támogatásával, amilyenre a korábbi évtizedekben nem volt példa. Az 1987. évi termelési feladatok, mozgalmi teendők az elmondottakból következnek. Ezek színvonalas teljesítésére kérte a szövetkezetek küldötteinek támogatását. A szóbeli kiegészítést vita követte, majd a küldöttközgyűlés az előterjesztett napirendi pontokat, határozatokat elfogadta. D. K. A Békéscsabai Városgazdálkodási Vállalat élvágó gépének segítségével útkarbantartási munkákat végeznek a megye- székhely Lencsési lakótelepének buszmegállóiban. A télen megrongálódott burkolatot kijavítják, a besüllyedéseket eltüntetik Fotó: Fazekas Ferenc A tsz-tei igazgató tanácsának ülése Elkészült a szarvasi tej- és sajtfeldolgozó üzem beruházási javaslata Az idén 3-4 százalékkal több tejet vásárolnak és dolgoznak fel a tsz-tej-egyesü- lés üzemei, és növelik a forgalmazott tejtermékek meny- nyiségét. Az egyesülés igazgató tanácsának ülésén Bory Miklós igazgató elmondta, hogy a hazánkban termelt tej több mint egyhatodát tagüzemeik vásárolják fel. 1986-ban 226 millió litert vettek át száz nagyüzemből, hét százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Csaknem húsz százalékkal, mintegy 3,5 millió literrel növelték a háztájiból felvásárolt tej mennyiségét. A tsz-tej igazgató tanácsi ülésén két újabb gazdaság felvételéről döntöttek. A felvásárlást az. idén elsősorban a vemhesüsző-kihelye- zési 'akció révén növelik. Fokozzák a háztáji tejfelvásárlást is. A feldolgozó üzemek kapacitásának bővítéséről ugyancsak döntöttek. A tsz-tej központjában összeállították a raka- mazi sajtüzem és a szarvasi tej- és sajtfeldolgozó üzem beruházási javaslatát. A jászberényi Kossuth és a Vácszentlászlói Zöldmező Tsz tejüzemének előzetes tervei is elkészültek, míg a Jászapáti Velemi Endre Tsz részére tej ház beruházását készítették elő. Űj termékek előállítására ad lehetőséget az a berendezés, amelyet a kalocsai tejüzemben állítottak fel a mellék- terméknek számító savó hasznosítására. A tsz-tej tovább javítja a fogyasztók kiszolgálását, Budapesten már csaknem félezer üzletet látnak el mintegy 200—200-féle tejtermékkel, ezenkívül több vidéki nagyváros ellátásában is részt vesznek. Egy év alatt több mint 15 ezer tonna jégkrémet értékesítettek, túró- roládból 5,2 milliót, a gesztenyés rúdból pedig csaknem 3 milliót adtak el. A fogyasztók megkedvelték a turmixos joghurtot, amelyből tavaly már 100 ezer pohárral szállítottak. Speciális követelmények betartásával készülnek az autóbuszalvázak a Csepel Autógyár szeghalmi gyáregységében. A szerelők külön tanfolyamot végeztek annak érdekében, hogy az itt gyártott alvázak és a központi gyárban futóművezett autóbuszok a kanadai megrendelő minden követelményének megfeleljenek. A szeghalmi egységtől eddig 120 alvázat igényeltek Fotó: Szőke Margit * Szakma Kiváló Tanulója versenyek megyénkben Az idén Békés megye három városa ad otthont a Szakma Kiváló Tanulója országos versenyek döntőjének, több szakmában. A többnapos rendezvényeket tegnap, kedden nyitották meg Orosházán, Gyulán és Békéscsabán. Orosházán a géplakatosszakma legjobbjai mérik össze tudásukat. A városi tanács dísztermében a városi úttörőzenekar játéka köszöntötte a megjelent 24 versenyzőt és kísérőiket, valamint a vendégeket. Antali Gábor, a 612-es számú Bir- kás Imre Ipari Szakmunkás- képző Intézet igazgatója üdvözölte az ország valameny- nyi megyéjéből érkezett versenyzőket. Az elnökségben foglalt helyet Csordás Istvánná dr., a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetője, Szeljük György, az SZMT titkára, Bodor Tibor, a KISZ MB titkára és Németh Ferenc országgyűlési képviselő. Mihály András, a városi tanács elnöke ünnepi megnyitójában bemutatta a rendező várost, Orosházát. Részletesen szólt arról az útról, amelyet az egykori legnagyobb magyar falu megtett az elmúlt évtizedekben. Orosháza ma korszerű iparral rendelkező ipari-agrár centrummá vált a megyében. Külön öröm —■ hangsúlyozta —, hogy az utóbbi évtizedben immáron második alkalommal Orosháza a házigazdája a géplakatosszakma országos verseny döntőjének. Dr. Murányi Pál, az Ipari Minisztérium képviselője, a Fővárosi Pedagógiai Intézet igazgatóhelyettese, a versenybizottság elnöke ismertette a feladatokat, a legfontosabb tudnivalókat. Ezt követően az írásbeli feladatok megoldásával elkezdődött a verseny. Délután az Orosházi Üveggyárban gyakorlati tudásukat bizonyították a versenyzők. Este városnézés, tréfás vetélkedő és ismerkedési est zárta a naD programját. Ma az írásbeli feladatok második fordulójával folytatódik a verseny, majd a résztvevők gyárlátogatáson vesznek részt az üveggyárban. Gyulán, a 613-as számú Munkácsy Mihály Ipari Szakmunkásképző Intézet szervezésében ugyancsak tegnap kezdődött meg a mezőgazdasági gépszerelő szakmunkástanulók Szakma Kiváló Tanulója országos versenyének döntője. Szabó Gyula, a MÉM főosztályvezető-helyettese nyitotta meg a versenyt, s kívánt eredményes versenyzést a résztvevőknek. Az idén a mezőgazdasági gépszerelők országos vetélkedőjének döntőjén húszán mérik össze tudásukat. Az ünnepélyes megnyitó után írásbeli versennyel kezdetét vette a háromnapos program. Délután városnézés szerepelt a programban, majd ellátogattak a Gyulai Várfürdőbe a versenyzők. Este a diákok baráti találkozón vettek részt egy szovjet ifjúsági csoporttal. (Folytatás a 3. oldalon)
