Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-29 / 100. szám

1987. április 29., szerda o igmukM* A jó időt kihasználva vetés előtti magágy-előkészítésen dol­goznak a Békéscsabai Lenin Tsz-ben korszerű kombinátor­ral Fotó: Fazekas Ferenc Körkép Nyitás a strandokon Emelkedtek a betétek és a hitelek kamatai Az OTP sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) Addig is a fedett rész szol­gáltatásai — gőz, szauna, kádfürdő, három különböző hőmérsékletű medence, kon­dicionálóterem — állnak a lakosság rendelkezésére. A mezőkovácsházi Park- fürdőben jelentős felújítási munkálatokat hajtottak vég­re az utóbbi időben. így — többek között — a na­gyobb biztonság lérdekében védőkorlátot vontak az úszó­medence köré, járdákat hoz­tak rendbe. A Park fürdő május elsején nyit. Gyopárosfürdőt május el­sején délután 1 órától keres­hetik fel a strandolok. A nyár folyamán bővülnek az itteni lehetőségek: június végén, július elején adják át az olimpiai méretű úszóme­dencét, a mellette levő tan­medencével, illetve a kiszol­gáló létesítményekkel együtt. Gyomaendrődön a meden­cék karbantartási, felújítási munkálatai jelenleg is foly­nak. A strand hagyományos szolgáltatásaival május 15- től fogadja a fürdőzni vá­gyókat. Battonyán az új, korszerű fürdő, próbaüzemét május hónapban tartják meg. Az esetleges javításokat, módo­sításokat ezután végzik el. Ha minden iá tervek szerint alakul, akkor a battonyaiak június elején vehetik birto­kukba a fürdőt. Tótkomlóson még tartanak a felújítások a fürdőben, s hétfőn egy hideg vizes kút fúrását kezdik meg. A há­rom szabadtéri medencét várhatóan május 10—15-től lehet igénybe venni. A fizi­koterápiás részleget bővítik, többek között szaunával, súlyfürdővel, tornateremmel, ez újabb szolgáltatásokat jú­lius 1-től használhatják a rá­szorulók, de az egészségesek is. Füzesgyarmaton május 1- én a felvonulás után nyit a strand. (Ettől a naptól kezd­ve a fürdő területén levő faházak igénybe vehetők, il­letve kempingezni is lehet a strand területén. Nagyszénáson a fedett me­dencében lehet fürdőzni je­lenleg, a szabadtéri meden­céket várhatóan május má­sodik felében töltik fel. Bő­vítik a gyógyászati részt is, hamarosan többféle terápiás kezelést alkalmazhatnak itt. Csanádapácán ebben az évben sem tudják a stran­dot üzemeltetni, mivel to­vábbra is vízhiánnyal küsz­ködnek. P. F. Tisza László, az OTP ve­zérigazgatója tegnap sajtó- tájékoztatón jelentette be, hogy május 15-i hatállyal több betét- és hitelfajta ka­matát emeli a pénzügyi kor­mányzat. A kamatozó beté­tek közül az egy évre lekö­töttek az eddigi évi 5 szá­zalék helyett 6, a két évre lekötöttek 6 helyett 7, a há­roméves lekötésűek pedig 8 helyett 9,5 százalékos kama­tot hoznak. A látra szóló be­tétek változatlanul 2, az egy­éves lekötésű csekkszámla­betétek 6, a két évre lekö­töttek 7, a három évre lekö­töttek pedig 9,5 százalékkal kamatoznak. A takarékleve­lek kamata egy év után az eddigi 4 százalék helyett 5,5 százalék, két év után 6,5 he­lyett 8 százalék, három és négy év után 8 százalék he­lyett 9,5 százalék, öt év után 8,5 százalék helyett 10 szá­zalék, hat év után pedig évi 9 százalék helyett 10,5 szá­zalék lesz. Növekszik a nyugdíj-elő- takarékossági betétek kama­ta is. Az emelés a soron kö­vetkező jegyzési időszaktól — tehát nem május 15-től — érvényes. Mértéke itt is 1,5 százalék, így az életbiztosí­tással kiegészített változat évi kamata 10,5 százalék lesz, az életbiztosítás nélküli be­tétformáé 11,5 százalék. A nyugdíj -előtakarékosság emelt kamatát a betét elhe­lyezésétől számítják, tehát itt a kamatemelés visszame­nőleges hatályú. Több millió embert érint a KST-betétek kamatemelése: az eddigi évi 3 százalék helyett 5 százalé­kot fizet a jövőben az OTP. Az iskolai takarékbélyegek kamata pedig a következő tanévtől kezdődően évi 1 százalékról 5 százalékra nö­vekszik. Nemcsak a betétek, ha­nem egyes hitelfajták ka­mata is emelkedik május 15- től. Tisza László összeha­sonlításként elmondta: míg a betétek után az elmúlt esztendőben az OTP 1,5 mil­liárd forint kamatot fizetett, a lakosság a felvett hitelek után mindössze 120 millió forintot. A jövőben a sze­mélyi kölcsönök kamata 2 százalékkal növekszik. Az egyéves lejáratú kölcsön után' az eddigi 8 százalék helyett 10, egy évnél hosz- szabb lejáratnál 10 százalék helyett 12 százalék kamatot kell fizetni. Az áruvásárlási kölcsönök kamata 8-ról 9, a szolgálta­tási hiteleké — amelyeket az OTP egyebek közt társas- utazásra és autójavításra nyújt — pedig 8-ról 10 szá­zalékra emelkedik. Ugyan­csak növekszik a mezőgaz­dasági termelési hitelek ka­mata is. Ha a kistermelők nagyüzem szervezésében te­vékenykednek, a termelés­hez kapott hitelre az eddigi évi 6 százalék helyett 8, ha egyénileg kérik a kölcsönt, 8 százalék helyett 9 száza­lék kamatot fizetnek. A 75 ezer forintnál nagyobb ösz- szegű mezőgazdasági kölcsön kamata 12 százalék lesz. A lakásépítésre és -vásárlásra kért kölcsönök kamatfelté­telei változatlanok marad­nak. Idei újdonság a lakásnye- remény-takarékbetét, melyet a fővárosban és vidéken má­jus 4-től lehet váltani. Ez 25 ezer és 50 ezer forintos ‘címletekben váltható, s a kamatok fejében félévenként beköltözhető lakásokat sor­sol ki az OTP, a 25 ezer fo­rintos betéteknél minden kétezredik, az 50 ezer forin­tosaknál minden ezredik be­tétkönyvre. Az első húzásra 1988 februárjában kerül sor. A sajtótájékoztatón el­mondták azt is, hogy a múlt év végén a takarékbetétek összege megközelítette a 239 milliárd forintot, s ezt -a pénzt a takarékpénztár 8 millió 200 ezer betétkönyv­ben és betétszámlán tartja nyilván. A pénzintézet 3 millió 800 ezer hitelszámlát vezet. Tavaly 230 ezer csa­lád kapott hosszú lejáratú hitelt, emellett több mint 1,2 millióan vettek fel rövidebb időre szóló kölcsönt. Az adó­sok az év során 37 milliárd forintot fizettek vissza tör­lesztésként. II fiatalkori bűnözés alakulása megyénkben A közelmúltban a megyei pártbizottság koordinációs értekezletet tartott a fiatalok helyzetéről. Ezen a tanács­kozáson a kérdésben érintett szervek vezetői, képviselői szólaltak fel. Részletesen elemezték az irányításuk alá tartozó intézmények, szervezetek e témával kapcsolatos munkáját. Az ülésen Mihalik György rendőr ezredes, a Békés Me­gyei Rendőr-főkapitányság vezetője is beszámolt a me­gyei fiatalkori bűnözés ala­kulásáról. Az általa elmon­dottakhoz kapcsolódva kér­tük meg Gábor Ferenc rend­őr főhadnagyot, a Békés Me­gyei Rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztályának munkatársát, hogy statiszti­kai adatokkal is alátámaszt­va mondjon néhány gondo­latot erről. Közismert az a tény, hogy hazánkban már évek óta fo­lyamatosan emelkedik a jog­sértések száma. Ez a ten­dencia érvényes Békés me­gyére is, ahol tavaly több mint ötezer bűncselekmény vált ismertté. Ez összesen 2865 bűnelkövetőt érint, s ezek 12 százaléka — 312 — volt fiatalkorú. Először érdemes áttekin­teni a Büntető Törvény- könyv rendszerezése alapján a bűncselekmények szerinti megoszlást. < Állam elleni bűntettet 1986-ban nem követtek el, s az utóbbi öt évben is csak egy esetben kellett a rend­őrségnek intézkedni izgatás vétsége miatt. Személy elleni bűncselek­ményért 25 fiatalt vontak felelősségre, döntő többsé­gük testi sértést, hárman emberölést — illetve annak kísérletét — követtek el. A közlekedés biztonságát sértő és veszélyeztető maga­tartások közül jármű ittas vezetése és közúti baleset okozása miatt 19, illetve 16 kiskorúval szemben kellett a törvény szigorát alkal­mazni. Elenyésző volt a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs ellen irányuló cselekmények száma. Hár­man erőszakos közösülés mi­att álltak a bíróság előtt, de elvétve üzletszerű kéjelgés, megrontás és természet el­leni erőszakos fajtalanság is előfordult. Az államigazgatás, igaz­ságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni, valamint a gazdasági bűncselekmények elkövetői között csak elvétve akadt 18 éven aluli. Ezzel szemben közrendet sértő magatartás — főként garáz­daság — következtében több fiatalkorú ellen indult bün­tetőeljárás. Mind a felnőtteknél, mind a fiataloknál is a vagyon el­leni bűncselekmények ve­zetnek a statisztikában. Az összes bűnelkövetőnek majd­nem 70 százaléka ennek kö­vetkeztében került összeüt­közésbe a törvénnyel. Ebben a csoportban a lopás miatt 169, rablás és jármű önké­nyes elvétele miatt 12, il­letve 24 fiatalt vontak fele­lősségre. A korosztály agresszivitá­sának növekedéséről tanús­kodik az a tény, hogy egyre gyakoribbá válnak az erő­szakos jellegű cselekmé­nyek. Készült kimutatás arról is, hogy milyenek a szociális körülményeik ezeknek afia- talkorúaknak: kétharmaduk teljes családban élt, s csak huszonhármán voltak álla­mi gondozottak. Az intézkedések, bünteté­sek hatékonyságáról ad ké­pet az a tény, hogy a fiata­lok alig több mint 10 száza­léka volt büntetett előéletű és közülük három visszaeső. Cselekményüket harminc­egyen alkoholos befolyásolt­ság alatt követték el, vi­szont kábítószer-fogyasztást egy esetben sem tapasztal­tak. Az iskolázottságukról és foglalkozásukról is készült felmérés. Százhuszonegy szakmunkás- és túlkoros ál­talános iskolai tanuló akadt az elkövetők között, volt azonban huszonöt középisko­lás is. A már dolgozókat te­kintve legnagyobb a segéd­munkások aránya, de meg­találhatók — harmincné­gyen — a szak- és betaní­tott munkások is ebben a körben. Érdekes, de nem meglepő adat, hogy a fiatalok ki­lenc tizede fiú volt. Mint Gábor Ferenc el­mondta, a rendőrség nagy energiát fordít a bűnözés megelőzésére. Ebben a harc­ban ugyanis lényegesen ki­sebb szelepet játszik a szankciók megtorló és elret­tentő szerepe. Fontosabb az a tevékenység, amellyel ezt a korosztályt felvilágosítják, meggyőzik a társadalomra veszélyes magatartások elkö­vetésének veszélyeiről, hát­rányairól. Ebből a célból Békés megye több városá­ban létrehoztak ifjúságvé­delmi önkéntes rendőri cso­portokat, amelyek tagjai zömmel pedagógusok és ta­nácsi dolgozók. Ezek főleg razziákon vesznek részt és környezetfelméréseket vé­geznek a veszélyeztetett fia­taloknál. Békéscsabán pedig külön ifjúságvédelmi őrjá­ratot szerveztek a kapitány­ságon belül. „Bevetésükre” főleg akkor kerül sor, ha fiatalok nagyobb számban vesznek részt valamilyen rendezvényen, például kon­certeken, mérkőzéseken. Annak ellenére, hogy évek óta folyamatosan emelkedik — 1985-öt leszámítva, ami­kor átmeneti visszaesés volt tapasztalható — ezen bűn- cselekmények száma, a me­gye az országos rangsort te­kintve kedvező helyzetben van. Békés az egyik legke­vésbé fertőzött területe ha­zánknak. A bűnüldözési osztály munkatársa még egy dolgot hangsúlyozott nyomatékosan. A fiatalkori bűnözés vissza­szorításában nem csak a rendőrségnek kell szerepet vállalni. Közhelynek tűnik, de ez az a terület, ahol va­lóban társadalmi összefo­gásra van szükség. Az egész­ségügyi dolgozókra, a pe­dagógusokra és legfőképpen a szülőkre, nevelőkre hárul­nak azok a feladatok, ame­lyekkel elháríthatok, meg­előzhetők ezek a káros je­lenségek. Bundula Csaba Országos és megyei elismerésben részesült fogyasztási szövetkezetek Az április 22-én megtar­tott Meszöv-küldöttközgyű- lés egyértelműen megállapí­totta: a megye fogyasztási szövetkezetei összességében eredményesen teljesítették ellátási, pénzforgalmazási és lakásépítési feladataikat. Ez az összegzés akkor is igaz, ha tudjuk, hogy nem min­dén szövetkezet teljesítmé­nye alakult megfelelően. Az áfészek, a takarékszövetke­zetek és a lakásszövetkeze­tek többsége azonban becsü­lettel helytállt, amit az or­szágos és megyei szervek el­ismerése is bizonyít. Kezdjük mindenekelőtt a Szarvasi Lakás-, Garázs-, Üdülő-, Építő és Fenntartó Szövetkezettel, mely 1986. évi eredményeivel országo­san is elfoglalta helyét a jók között. Erről tanúskodik a Szövosz elnöke által ado­mányozott dicsérő oklevél, melyet e szövetkezet szor­galmas kollektívája kiérde­melt. Az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet a Pénz­ügyminisztérium, a Szövosz és a KPVDSZ köszönő okle­velét kapta. Ezekben a napokban vet­ték, illetve veszik át több fogyasztási szövetkezetben a Mészöv elnöksége és a KPVDSZ megyei bizottsága által adományozott dicsérő oklevelet. Ilyen elismerés­ben részesült a gyulai, a sarkadi áfész, valamint a szeghalmi takarékszövetke­zet. Hagyomány már az áfé­szek körében a Mészöv el­nöksége által meghirdetett ágazatok közti munkaver­seny-moZgalom is, melynek értékelése ugyancsak a kö­zelmúltban történt meg. „A megye legjobb bolti kiske­reskedelmi ágazata” ver­senyben az orosházi és a dévaványai áfész ért el ki­emelkedő eredményt. „A megye legjobb vendéglátó­ipari ágazata” címet a gyu­lai és a sarkadi áfész érde­melte ki. „A megye legjobb termeltetési és felvásárlási ágazata” cím tulajdonosa a tótkomlósi és a mezőberé- nyi áfész lett. „A megye legjobb takarékszövetkezeti kirendeltsége” címet pedig — mint a korábbi két év­ben, moát is — az Endrőd és Vidéke Takarékszövetke­zet mezőberényi kirendelt­ségének kollektívája érde­melte ki. E pénzintézeti ki- rendeltségek versenyében második lett a szarvasi ta­karékszövetkezet központi egysége, míg a harmadik helyezést a szeghalmi taka­rékszövetkezet központi egy­sége kapta. Két évvel ezelőtt hirdette meg ugyancsak a Mészöv el­nöksége az áfészek és a ta­karékszövetkezetek körében a tagsági kapcsolatok erősí­tésére irányuló versenyt, melynek értékelésére és a helyezéseket tanúsító okle­velek, illetve díjak átadásá­ra szintén az litóbbi napok­ban került sor. Az áfészek közül ebben a versenyben első lett Mezőkovácsháza, második Békéscsaba, har­madik Mezőberény. A taka­rékszövetkezetek közül első a kevermesi, második a gá- dorosi. — Balkus — II szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséért-DCiveau&ctucui tegnap, heti­den a Teszöv székházában a Dél-alföldi Állattenyésztés­fejlesztő Vállalat Békés Me­gyei Állomása mintegy 80 állattenyésztési szakember részvételével egész napos szakmai továbbképzést tar­tott. A megjelenteket Timkó Rudolf állomásigazgató kö­szöntötte. Hankó László, a megyei tanács osztályvezető-helyet­tese (Békés megye szarvas­marha-tenyésztésének hely­zetéről tartott előadást. Töb­bek között elmondotta: a me­gyében mintegy 42 ezer te­hén van, s a laktációs tej­termelés eléri az 5 ezer 500 litert. .Mindez azt jelenti, hogy a megye az országos tej termelési rangsorban a második helyet foglalja el. Kiemelkedő a Hidasháti Ál­lami Gazdaság teljesítmé­nye, amellyel országos első helyezést ért el. Ágoston József, a Békés Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állo­más igazgatóhelyettese a szarvasmarha-egészségügy szaporodásbiológiai vonatko­zásairól beszélt. Részletesen elemezte az egyes fertőző be­tegségek hatását, amelyek csökkentik a termelést, ront­ják a _ szaporodásbiológiai eredményeket. Dr. Mucsi Imre, a DATE hódmezővásárhelyi főiskolai karának kutatási főigazgató­helyettese előadásában a sza­porodásbiológiai kutatások helyzetéről beszélt. Legfon­tosabb feladat a két ellés kö­zötti idő csökkentése. A to­vábbiakban az ellésre való felkészítésről és a (meddősé­gi kezelésekről fejtette ki véleményét. Dr. Ungi Péter főállator­vos az állattenyésztés-fej­lesztő vállalat szaporodás­biológiai tevékenységéről tartott tájékoztatót. Elmon­dotta: Gödöllőn közösen a helyi vállalattal mintegy kétmillió forintos beruházás­sal megteremtették a jó mi­nőségű sperma előállításá­nak feltételeit. A tanácskozáson /bejelen­tették, hogy erre az évre mesterséges termékenyítési versenyt hirdetnek a szarvas­marha-tenyésztésben dolgozó inszeminátorok részére. A legjobb eredményt elérők értékes díjazásban részesül­nek, várhatóan a jövő év második negyed évében. V. L. Önkéntes tüzelték közgyűlése Orosházán Orosházán, a Petőfi Művelődé­si Központban a közelmúltban tartotta éves közgyűlését a több mint 100 éves múltra visszatekin­tő helyi önkéntes tűzoltó-egye­sület. Czédula Imre, a tűzoltó- egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd bevezetőjé­ben arról szólt, hogy az utóbbi időben országosan egyre több tűz keletkezik, ezért fontos fel­adat a megelőzés. Varga Lajos terjesztette elő a parancsnoki beszámolót. Többek között elmondotta, jelentős si­kereket értek el az úttörő tűz­oltók oktatásában. Tavaly 1284 ellenőrzést végeztek, s felhívták a figyelmet a hiányosságokra. A gabonabetakarítás idején segítet­tek a mezőgazdasági nagyüze­meknek a felkészülésben. Jelen­tős támogatást nyújtott az ön­kéntes tűzoltóegyesületnek a he­lyi Béke Termelőszövetkezet. A tűzoltóversenyeken több rajjal vettek részt, s igen szép ered­ményeket értek el. A parancs­nok befejezésül ismertette az 1987. évi tervet, amelyben fő hangsúlyt kap a továbbképzé­sek színvonalának javítása, . a tűzmegelőzési munka, az ellen­őrzések megtartása. Csongrádi Pál a városi tűzol­tó-parancsnokság / nevében kö­szöntötte a megjelenteket. Is­mertette a kormány márciusi ülésén elhangzott tájékoztatót, amelyen a tűzvédelem helyzetét tekintették át. Várhatóan még az idén új tűzvédelmi jogszabá­lyok lépnek életbe. Hasznosnak nevezte azt az együttműködési megállapodást, amelyet az Oros­házi Üj Élet Tsz-szel kötöttek az önkéntes tűzoltók. A jövőben a többi termelőszövetkezettel is ki kell alakítani a megfelelő kapcsolatot a tűzkárok megelő­zése végett. Varga Sándor, a HNF városi titkára elismeréssel szólt a tár­sadalmi munkások tevékenysé­géről. Mint mondotta, napjaink­ban különös jelentősége van a közösség érdekében folytatott társadalmi tevékenységnek. Be­fejezésül jutalmak átadására ke­rült sor. V. L.

Next

/
Thumbnails
Contents