Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-28 / 99. szám

T 1>87. áprilli 88., kedd Megújulóban a pártszervezet Nagybánhegyesen Ipari formatervezés ’87 A pártmunka legaktuáli­sabb kérdéseiről beszélge­tünk Czanik Ferenccel, az MSZMP községi vezetőségé­nek titkárával Nagybánhe­gyesen. Kérdéseinket a be­számoló taggyűlésen felve­tett, felelősséggel vállalt helyzetfelismerés köré cso­portosítjuk. Íme, néhány ott, akkor felvetett és a párttag­ság körében élénk visszhan­got kiváltott gondolat: a Zalka Tsz javuló eredmény­nyel zárta 1986-ot, de az eredményesség növekedésé­nek ütemével korántsem elégedettek Nagybánhegye­sen. A gazdálkodásban a kö­vetelmények támasztása el­marad az általános vezetői színvonaltól. Az ágazatok szervezése és irányítása, se­gítése, ellenőrzése a vezetői munka gyengeségét hordoz­za. Az úgynevezett ágazati önállóság a feladatok ellátá­sában, elszámolásában kompletten még mindig nem bontakozott ki, csak részfeladatokat oldottak meg. Ezek egyértelműen az elosztással kapcsolatos teen­dőket érintették, a terme­lést, az ezzel összefüggő kö­vetelményrendszert másod­lagosnak tekintették. A ter­vezett hozamok, teljesítmé­nyek elmaradtak, ugyanak­kor a kifizetett bérek tö­megükben meghaladták a térvezettet. Ennyire nyílt, őszinte, kri­tikus és önkritikus hangvé­telű volt a taggyűlés, mely még több olyan gondolatot is felvetett, megvizsgált, melyek nehezítik a község egyetlen, munkát adó, meg­élhetést biztosító intézmé­nyének további eredményes működését. — A beszámoló készíté­sekor, illetve azt megelőző­en több alkalommal és hosszasan beszélgettem Hor­váth Endrével, a Zalka Tsz elnökével — mondotta Cza­nik Ferenc, majd így foly­tatta: — A zárszámadási adatok összevetéséből, elem­zéséből mi azt a következ­tetést vontuk le, hogy a tel­jesítmények elmaradása és a költségek növekedése nem szolgálja jövőnket. Az utóbbi három évben 20 szá­zalékkal nőtt a kifizetett munkabér, ugyanakkor az eredmény a felére csökkent. Ez szerintem azt jelenti, hogy a szövetkezetben nem alkalmazkodtak megfelelő mértékben a megváltozott közgazdasági körülmények­hez. A beszélgetés során megvizsgáltunk néhány kör­zetünkben működő szövet­kezetét. Láttuk, hogy ott más a helyzet. Ebből azután olyan következtetést von­tunk le, hogy a vezetői munka színvonalát minden eddiginél nagyobb ütem­ben kellene erősíteni, mert csak így lesz képes szövet­kezetünk korábbi jó híré­nek megőrzésére. Itt azonban ennél lénye­gesen többről van szó. A község jövőjéről, Nagybán- hegyes holnapi létéről, mely a ma hozott intézkedések eredményes megvalósításától függ. Ügy is fogalmazhat­nánk: a pártszervezet segít­ségével igen lényeges hely­zetfelismeréshez jutott a szövetkezet. Ez a gazdaság is beleesett abba az orszá­gos gondba, hogy többet for­dított a tagság életkörülmé­nyeinek javítására, mint amennyit megtermelt. — A taggyűlésen feltárt őszinte gondölatok a kive­zető út megtalálására ösz­tönözték a szövetkezet ve­zetőit, akik a pártvezetőség objektív helyzetértékelését nem vonták kétségbe. Sőt, a beszámoló feletti vitában többen kifejtették vélemé­nyüket arról, hogy a csú­szás miért következett be — mondotta Czanik Ferenc. — Ez akkor ott azt jelen­tette, hogy a pártvezetőség és a párttagság, de úgyis mondhatnám, hogy a szö­vetkezet vezetői mint eddig annyiszor, most is partne­rekké váltak. Éreztük a ránk váró felelősséget az emberekért, akik Horváth Endrét az elnöki feladatok ellátásával bízták meg és a pártszervezet felelősségét a település érdekében, a politikában hangoztatott nagy jelentőségű állásfogla­lások nagybánhegyesi hatá­sának kimutatásában. Párt­vezetőségünk úgy látja, hogy a mi szövetkezetünk­ben nagyobb termelési, jö­vedelemképzési lehetőségek vannak, mint amennyit ed­dig a vezetés és a (tagság a felszínre hozott. — A tartalékok feltárását, az eredményesség továbbnö- velését az anyagi érdekelt­ség biztosítása meggyorsít­hatja. Milyen elképzeléseik, ajánlásaik vannak ezzel kapcsolatban ? — Mi úgy látjuk, hogy a szövetkezeti vezetésben dol­gozók — szakemberek és választott vezetők — köré­ben lazult a munkafegye­lem. Szinte kivétel nélkül mindenki a maga háztáji gazdaságával van elfoglal­va, nem pedig a szövetke­zeit ügyeinek intézésével. Sőt, olykor akadt a maga­sabb vezetői döntésekkel való szembeszegülés is. Pártvezetőségünk ezért azt ajánlja, hogy a vezetői munka színvonalát emeljük, legyünk következetesek en-1 nek megítélésében minden szinten. Mi azt mondjuk — s velünk ebben a párttag­ság egésze egyetért —, hogy a vezetői munka javítása nélkül eredményességünk fokozása minden reális ala­pot nélkülöző illúzió csupán. Ezért olyan prémiumrend­szer kidolgozását tartjuk szükségesnek, mely a több­leteredmény egy meghatáro­zott részének teljesítmény­arányos felosztását tartal­mazza azok részére, akik a pluszt kihozták a terület­ből. Ezekben a kérdések­ben, legalábbis a megítélés­ben, pártvezetőségünk part­nere a szövetkezet elnöke és társadalmi vezetése, úgy érezzük, egyre több szakem­ber is osztja nézetünket. Közöttük a Zalka Tsz ko­rábbi eredményeivel politi­zálunk, melyet korábban magasabb szinten is elis­mertek, de ezek az elisme­rések most mintha elmarad­nának, holott minden lehe­tőségünk megvan ahhoz, hogy újra a legjobbak kö­zött legyünk. De ehhez egy kicsivel jobban, jobb minő­ségű munkával, elhivatot- tabban kellene valameny- nyiünknek dolgoznia. Ez az élet kihívása velünk szem­ben, és nekünk most ennek a követelménynek kell meg­felelni, egyszerűen azért, mert itt Nagybánhegyesen abban a közegben szeret­nénk élni, melyet apáink létrehozták, s ránk hagytak. Czanik Ferenc jogosan mondja mindezt, hiszen ő Nagybánhegyesen született, együtt cseperedett emberré a szövetkezet jelenlegi veze­tőivel. ök a megújulás hor­dozói, a szövetkezet jobb teljesítőképességének szor­galmazói. Nem önmaguk, önös érdekük sarkallja őket a megújulás irányába, ha­nem a felelősség érzése, át- érzése Nagybánhegyes tár­sadalmáért, és egy kicsit Kaszaperért is, mivel a két település egy szövetkezetbe tömörülve képzeli el jövőjét. D. K. Jelentős változások köze­pette ítélték oda az idei ipa­ri formatervezési nívódíja­kat. Negyvenkét vállalat több mint hatvan termékkel jelentkezett a beruházási ja­vak kategóriájában. A lehet­séges huszonegy díjból a zsűri mindössze tizenötöt osztott ki. Mégis sokszínű képet kap a hazai formater­vezésről az, aki a kiállított termékeket megnézi június ötödikéig Budapesten, a De­sign Center V. kerületi ter­mében. Tavaly komoly bírálat ér­te a pályázat meghirdetőit, mert egy kategóriában ver­senyeztették például a divat­cikkeket és a járműveket. Ennek elfogadhatatlanságát aligha kell magyarázni. Az akkori kritikák megszívlelé- sét jelzi, az idei pályázaton a beruházási javak, a jövő esztendőben pedig a fo­gyasztási cikkek versenyez­nek egymással. Változás tör­tént az elbírálás gyakorlatá­ban is. A korábbitól eltérő­en most két lépcsőben zsű­rizték a pályamunkákat. Először a MTESZ szakembe­rei vizsgálták a termékeket, vajon műszaki színvonaluk megfelel-e az elvárásoknak, tartalmaznak-e új megoldá­sokat, miként érvényesül­nek a termékekben a gazda­sági szempontok? Azokat a pályamunkákat, amelyek átjutottak az első szűrőn, nemzetközi zsűri vette szemügyre, kizárólag formatervezési, esztétikai szempontok szerint. Érdemes itt idézni a fejlettebb for­matervezési kultúrához szo­kott külföldi szakértők vé­leményét. Meglepődtek azon, hogy milyen felkészületle­nül rajtoltak egyes pályá­zók. Olykor rosszul doku­mentálták termékeiket, máskor a kivitelezés hiúsí­totta meg az értékelhetősé­get. Mindezt tetézte a hazai vállalatok egy részének kri­tikátlansága. A jelentke­zők ólykor jelzővel sem il­lethető termékkel is díjat reméltek. A meghívott kül­földi minősítők új szemléle­tet vittek a megítélésbe: nagyra értékelték a termé­kek intellektuális tartal­mát. A díjazott termékeket ez­úttal is megtekinthetik az érdeklődők. A Design Center várja a látogatókat. A for­matervezésben járatlan ér­deklődőnek is szembetűnő az a sokszínűség, az a szín- vonalbeli egyenetlenség, amellyel a kiállítás fogadja. A már-már világszínvona­lat közelítő termékek mel­lett szép számmal találkoz­hatunk „miért van ez itt?” tárggyal is. A kiírás szerint az egyéni győztesek 20 ezer, a tervező­csoportok 40 ezer forintot, oklevelet, emlékplakettet kaptak. Figyelemre méltó, hogy a kiállított tárgyakat Nívódíjas Ipari Forma (NIF) emblémával láthatják el a gyártók és a forgalma­zók, mintegy kiemelve a dí­jazottakat a teljes termék- kínálatból. Ám, ha a most jutalmazott tárgyakat olyan országban értékesítik, amely­ben fejlettebb a formaterve­zés, úgy többnyire kisebb eséllyel indulnak, mint az ottani gyártmányok. A for­matervezés általában szer­ves része a piaci verseny­nek. És ezt szem előtt kell tartania minden magyar vál­lalatnak. Horváth Teréz GÁL EDIT KÉPÖSSZEÁLLÍTÁSA Várakozók

Next

/
Thumbnails
Contents