Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-01 / 77. szám

1987. április 1., szerda Új klub az időseknek Békéscsabán Az intézményt Fekete Jánosné általános elnökhelyettes ad­ta át Fotó: Gál Edit Fórum lelkészeknek társadalmi fejlődésünkről (Folytatás az 1. oldalról) Nos, az új idősek klubjá­ra, amely Békéscsabán, a Wagner utca és Orosházi út sarkon épült, joggal büszke Marika néni, és nemcsak ő. S példás az útja-módja is, ahogyan ez az intézmény felépült. Egyebek között ezt hangsúlyozta a március 31-i, tegnapi ünnepélyes átadáson Fekete Jánosné, a Békés­csabai Városi Tanács általá­nos elnökhelyettese, aki a hivatalos megnyitó alkalmá­ból mondott köszöntőt. Em­lékeztetett arra, hogy 1982- ben született az elhatározás: épüljön itt idősek klubja. S most, amikor a terv már valóság, az átadásra nem vé­letlenül került sor a közel­gő ünnep, április 4-e alkal­mából. „Akik itt ülnek, a saját tapasztalatukból tud­ják, mi volt a felszabadulás előtt, mit jelentett 1945-ben újra kezdeni az életet, itt Jaminában is, milyen küz­delemmel kellett egyéni és új közösségi sorsot formál­ni — mondta a tanácselnök­helyettes — a jaminaiaknak, e nehéz sorsú embereknek az első pillanattól kezdve nagy részük van abban, hogy Békéscsaba elindult az új úton. Sokat változott itt az élet, de tudjuk, még nem A közúti közlekedésben részt vevő emberek bizton­sága és a nemzeti vagyon te­temes részét képező utak, közlekedési eszközök védel­me legyen az előkészületben levő közúti közlekedési tör­vény alapelve — hangoztat­ták a Siófokon kedden be­fejeződött közlekedésjogi ta­nácskozás résztvevői. A Közlekedéstudományi Egyesület által rendezett há­romnapos konferencián a közlekedés kulcsterületein dolgozó szakemberek — mintegy háromszázan — kap­tak fórumot ahhoz, hogy elmondják véleményüket a készülő törvénytervezetről, s még első változatának írás­ba foglalása, illetve további vitára bocsátása előtt megte­gyék javaslataikat. Az utóbbi napokban több olvasónk érdeklődött szer­kesztőségünkben, hogy igaz-e a hír, miszerint a Körös szennyeződésének vizsgálata során aranyszem­cséket, -rögöket találtak a Fekete-Körös homokjában, és az illetékes hatóság' aranymosási engedély kia­dását tervezi a Fekete-Kö­rös magyarországi szakaszá­ra. Kérdésünkre Krenács Já­nos, a Kövizig főfelügyelője a következőket mondta: — A Körös ismert fenol- és fonalasgomba-szennyeződé- se kapcsán az elmúlt hetek­ben jó néhány vizsgálatot végeztünk a folyón. A Fe­kete-Körösből kikotort ho­mokmintákban aranyszem­csékre és kisebb aranyrö­gökre bukkantunk. Ez ön­magában nem meglepő, hiszen az elmúlt évszázadokban az erdélyi hegyekből leeresz­kedő folyókban rendszeresen mosták az aranyat. A Nép­újság tavalyi falinaptára egyébként épp egy ilyen er­délyi aranyzúzó malmot, áb­rázolt. Ez a tevékenység azonban az 1830-as évektől kezdve fokozatosan elhalt, mert mind kevesebb aranyat találtak az aranymosók. Ezt Kolostornyai-Farkas Ábel 1862-ben megjelent, európai hírű geológiai . munkájában — „Az aranymosás története Magyarországon” — statisz­teljes az álom valóra váltá­sa. Ezen az avatáson most tisztelgünk azon generáció előtt, melynek tagjai a ne­hezét vállalták, lerakták a jelen és a jövő alapjait. S e nemzedék joggal számít­hat a társadalom figyelmé­re, és nem maradhat ma­gára személyes gondjaival sem. Olyan közösségi csalá­di házat avatunk itt, amely szimbóluma a szocialista humanizmusnak.” Elismeréssel szólt Fekete Jánosné az épület tervezői­ről, Békefalvi Andrásról és A közúti forgalom, mint hangoztatták, az utóbbi ne­gyedszázad során lezajlott motorizáció következtében a legjelentősebb közlekedési te­rületté vált. A személyszállí­tásban egyértelműen vezető szerephez jutott, de az áru­forgalomnak is jelentős ré­sze már a közutakon bonyo­lódik le. Az eddigi gyors változások lehetetlenné tet­ték hosszabb távra érvényes magas szintű jogszabály ki­dolgozását, ma viszont a közlekedés további fejlődé­se, a jelenleginél rendezet­tebb állapotok kialakítása már kifejezetten nélkülöz­hetetlenné teszi a közúti közlekedési törvény megal­kotását. tikai adatokkal is alátá­masztja. — De, ha egyszer elfogyott az arany a Körösökből, ak­kor hogyan találhattak 1987 márciusában két köbméter homokban 4250 forint értékű aranyat? — Az aranyszemcséket, -rögöket a folyók vize mossa ki a hegyek kőzeteiből. Ez állandó folyamat, amely so­hasem áll meg. A nehéz aranyszemcséket, -rögöket a folyók lerakják azokon a szakaszokon, ahol lelassul a víz áramlása, különösen a kanyarulatok belső íveiben. Az elmúlt 150 évben — amint már említettem — senki sem mosott aranyat a Kőrösön, így jelentős mény- nyiségű halmozódott fel a folyók alföldi szakaszán. Közben egészen egyszerűen elfeledkeztünk arról, hogy hátha érdemes lenne folytat­ni ezt a régi mesterséget. — Végeztek-e újabb pró­bakitermelést az első min­tavétel óta? — Igen. A Fekete-Körös négy szakaszán vettünk ho­mok- és iszápmintát. Vala­mennyiben találtunk ara­nyat. A lelőhely teljes fel­tárása még nem fejeződött be, de előkalkulációnk sze­rint több százmillió forint értékű kimosható aranyat rejt a Fekete-Körös ma­gyarországi szakaszának ho­mokja. munkatársairól, a belső épí­tész Szabadosné Szászfalvi Ilonáról, valamint a kivite­lezőkről, a városi tanács költségvetési üzeméről, melvnek 331 dolgozója, s mellettük sokan mások, egyének és közösségek mil­liós értékű társadalmi mun­kával segítették a tervek ki­vitelezését. Az új klub több mint 6 millió forintba ke­rült, s az időskorúak vá­rosi gondozói hálózatának első láncszeme e városrész ilyen jellegű központja. Az új törvény a közleke­dés biztonságával, az utak építésével, fenntartásával és használatával, a járművek üzemben tartásával és hasz­nosításával, a közlekedés környezetvédelmi kihatásai­val kapcsolatos társadalmi követelményeket kívánja ál­talános szabályokba rögzíte­ni. A személyi biztonsággal kapcsolatban a siófoki ta­nácskozás résztvevői hatá­rozottabb jogi biztosítékokat javasoltak a gyalogosok vé­delmére, és a jelenleginél nagyobb előnyöket a tömeg- közlekedési járművek szá­mára. Szükségesnek mond­ták az agresszív magatar­tást fékező, a fegyelem és a közlekedési morál erősödé­sét serkentő szankciók tör­vénybe iktatását. — Kiválthatnak-e vállal­kozó szellemű magánszemé­lyek aranymosási engedélyt? — Mivel az aranymosás nagyüzemi megvalósítása rendkívül költséges — a szükséges gépeket csak nyu­gati exportból szerezhet­nénk be, amire valutáris okok miatt nincs lehetősé­günk, a hosszú átfutási idő­ről nem is beszélve —, a szigetközihez hasonlóan az aranymosást itt is magán- személyek bevonásával sze­retnénk megoldani. Az aranymosók hetenként kö­telesek leadni a megtalált nemesfémet, amelynek adó­mentes (!) ellenértékét azon­nal kifizetik a kijelölt át­vevőhelyeken. A még ma is érvényben lévő 8704/01—H/ 1938-as határozat szerint ugyanis Magyarországon az aranymosás nem adóztatha­tó. — Hol válthatók ki az en­gedélyek, illetve hány enge­délyt adtak ki? — A kiadott engedélyek számát nem mondhatom meg, mert ez szolgálati ti­tok. Az előbb említett ren­delet szerint egy személy 40-50 méteres folyószakaszra kaphat jogosítványt, ezért csak korlátozott számú en­gedélyt állíthatunk ki. Eddig főleg saját dolgozóink — fi­zetés nélküli szabadság re­ményében, — kértek papírt. A többi jelentkezőt — a mai naptól — jelentkezési sor­rendben vesszük fel a listá­ra! A részletek felől érdeklő­dők a 28-623-as telefonon érnek el bennünket. L. S. Felmentések, kinevezések Az Elnöki Tanács Drecin József művelődési miniszté­riumi államtitkárt — saját kérésére, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vo­nulására tekintettel — e tisztségéből felmentette, egy­idejűleg dr. Stark Antalt művelődési minisztériumi ál­lamtitkárrá kinevezte. Az Elnöki Tanács dr. Rácz Albert államtitkárt e tiszt­sége alól felmentette, egy­idejűleg dr. Halmos Csabát államtitkárrá kinevezte. A Minisztertanács dr. Rácz Albertet, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét felmentette és dr. Halmos Csabát, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöké­vé kinevezte. A Minisztertanács dr. Rácz Albertet az Országos Társa­dalombiztosítási főigazgató­ság vezetőjévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Kor- nidesz Mihályt, a Magyar Televízió elnökét — más fontos megbízatására tekin­tettel — e tisztségéből fel­mentette és Bereczky Gyu­lát a Magyar Televízió el­nökévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Pat­kó Andrást pénzügyminisz­ter-helyettessé kinevezte. A Minisztertanács dr. Papp A. Lászlót, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettesét — nyugál­lományba vonulására tekin­tettel, érdemeinek elismeré­se mellett — a tisztségéből felmentette, egyidejűleg Mül­ler Lászlót az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettesévé kinevezte. * * * Az Elnöki Tanács dr. Papp A. Lászlónak — eredményes munkássága elismeréséül — a Szocialista Magyarorszá­gért Érdemrendet adomá­nyozta. A kitüntetést dr. Té­tényi Pál, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság elnöke adta át. A könyvtár nemcsak a kü­lönböző dokumentumok gyűjtőhelye — tartják a gyulai Mogyoróssy Könyv­tárban, hanem olyan rendez­vények színtere is, ahol al­kotók és olvasók találkoz­hatnak. Jó ideje, hogy a könyvtár meghívja a köny­vek szerzőit, folyóiratok szerkesztőit, hogy olvasóik képet kapjanak műhelymun­kájukról. Legutóbb a Csalá­di Lap főszerkesztőjével, Sárdi Máriával és a levele­zési rovat vezetőjével. Ur­ban Ilonával találkozhattak az érdeklődők.- Gyulán 2400 példányt adnak el e lapból, ez azt jelenti, hogy minden negyedik család olvassa. Nem kis örömet okoz ez a főszerkesztőnek: — 36 éve jelenünk meg. A mienkhez hasonló, maga­zinszerű vöröskeresztes la­pot nem sok ország tudhat magáénak. A nyugati orszá­A Hazafias Népfront Bé­kés Megyei Bizottsága teg­nap délelőtt fórumot rende­zett Békéscsabán a megye lelkészeinek társadalmi fej­lődésünk néhány időszerű kérdéséről. A városi tanács nagytermében Szikszai Fe­renc, a HNF megyei titkára köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Bereczki Elemér, az MSZMP Békés Megyei Oktatási Igazgatóságának igazgatója tartott előadást. Bereczki Elemér a közel­múltban Szegeden hasonló témakörben tartott elméleti tanácskozás anyagának leg­fontosabb, legérdekesebb részleteivel foglalkozott, majd a hallgatóság kérdései következtek. Társadalmi ha­Az elmúlt évben alakult meg a Békés Megyei Tanács V. B. művelődési osztálya mellett tanácsadó szervként működő művészeti szakbi­zottság, mely tegnap dél­előtt tartotta idei első ösz- szejövetelét Békéscsabán. A megjelenteket az elnök, Da- riday Róbert színművész kö­szöntötte, majd a művészeti szakbizottság tagjai meg­hallgatták dr. Cs. Tóth János titkár beszámolóját a képző- és iparművészeti, valamint fotóművészeti bírálatok rend­jének alakulásáról. Mint említette, műbírálatra (zsű­rizésre) a művelődési osztály felkérésére a Művelődési Mi­nisztérium által kijelölt szö­vetségi tag képzőművészek jo­gosultak, megyénkben eddig Koszta Rozália, Lipták Pál, Tóth Ernő és Schéner Mi­hály. A közelmúltban ez a gokban nincs, csak Jugo­szláviában és Romániában létezik hasonló. Pár lapos vöröskeresztes közlönyként indultunk, ma már a Nők Lapjával azonos, 900 ezer példányt értünk el. — Kiknek készül a lap? — Mindenkinek — a csa­ládoknak. Néhány éve ké­szült felmérés szerint zöm­mel a 35—55 év közöttiek olvassák, nagyrészt a nők. — Mint vöröskeresztes lap­nak, fő profiljuk az egész­ségnevelés ... — Igen. Érintjük a szer­vezeti élet eseményeit, na­gyobbrészt azonban a csa­ládoknak szeretnénk segítsé­get nyújtani főként egész­ségügyi, nevelési, de más kérdésekben is. — Sok a szakember szer­ző? — Számunkra nagyon fon­tosak a külső szakemberek. ladásunk előmozdulása ér­dekében a papság miben se­gíthet; mostani gondjainkra, kérdéseinkre adott válaszok garantálják-e az előrelépést; a mai ember mennyire al­kalmas a szocializmus épí­tésére; a társadalmi réte­gek esélykülönbségei csök­kennek, avagy növekednek. A gyors, lényegre törő vá­laszok közül ezúttal egyet emelünk ki; a vallási téte­lek jelentős részét a szocia­lizmus magáénak vallja. Az egyházi tanítások zöme ál­talános emberi magatartást fogalmaz meg és ezek ilyen­formán céljainkkal egyező- ek, ezért az érdekegyeztetés­ben szélesedő lehetőségeink vannak. névsor kibővült Szereday Ilona grafikus-, Mladonyicz- ky Béla szobrász-, Lonovits László festő- és Varga Gé­za szobrászművésszel. A szakbizottság ezután a három-, illetve négyhónapos művészeti ösztöndíjasok be­számolóival foglalkozott, és elfogadta azt a javaslatot, hogy alkalmanként — az ar­ra rászoruló művészeknek — szociális segélyt juttassanak. Többen javasolták, hogy a jövőben hosszabb időtarta­mú ösztöndíjjal is segítsenek egy-egy alkotót, az adható pénzösszeg több részletre való elosztásával. Dr. Tóth Béláné a megyei pártbizottság képviseletében az előző üléseken szóba ke­rült művészeti klub ügyét is megemlítette, mint megvaló­sításra váró feladatot. Cikkeinket nagyrészt orvo­sok, jogászok, pszichológu­sok és mások, a szakterüle­teit ismerői írják. Mi, akik ezt a lapot csináljuk, ösz- szesen nyolcán vagyunk. — Egy ideje az irodalom is helyet kap ... — Három éve Baranyi Ferenc szerkeszti. Ugyan­csak az ő összeállítása az Aranyasszony című antoló­gia, amely hamarosan kap­ható lesz. Kiadásával az anyák napi felkészülés gond­jain szeretnénk enyhíteni. A Családi Lap Kiskönyvtára sorozatunk többi kötetével (Segítség! Közlekedünk, Üze­net a férfiaknak, Válasz a nőknek. Torna kicsiknek, na­gyoknak, felnőtteknek) és évkönyveinkkel szeretnénk a családok ábécéjévé válni. — Kicsit misszió a levele­zési rovatunk — veszi át a szót Ürbán Ilona, a szer­kesztő — a legkülönbözőbb problémákkal keresnek meg bennünket. Minden levélre válaszolunk, ám nagy szá­muk miatt (ebben az évben eddig 2500 levelet kaptunk)' közzétételüknél fontossági sorrendet kell felállítanunk. Sajnos, lapunknak 3 hóna­pos az átfutási ideje — ugyanis kétféle papíron, az Atheneum és a Szikra Lap­nyomda összmunkájával je­lenünk meg — és ez is nehe­zíti a dolgot. — Mi tükröződik a leve­lekből? — Témájukat tekintve csökkent a szexuális élet kérdéséi iránt az érdeklődés, annál inkább növekszik az AIDS iránt. Leginkább azon­ban az látszik, hogy egyre több a segítségre szoruló. És az emberek szívesen segíte­nek. Kép, szöveg: Szőke Margit Az olvasók kérdéseire Sárdi Mária (balról) és Urbán Ilona válaszol (Tóth) Közlekedésjogi tanácskozás Három arapyásó... Mit hoz a Körösök vize? Beszélgetés a Családi Lap szerkesztőivel Lesz-e művészeti klub Békéscsabán? Ülésezett a megyei művészeti szakbizottság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents