Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-25 / 97. szám

1987. április 25., szombat o SZÜLŐFÖLDÜNK Helységneveink nyomában A település a nevét a ma­gyar szeg (jelentése: sarok, szegle., zug) és halom főne­vek összetételéből kapta. Feltételezhetően egy olyan, a helység közepén fekvő ha­lomról volt szó, amely szeg­letként ékelődött a Sebes- Körös kiöntésébe. 111. Béla király névtelen krónikaíró­ja, Anonymus tudni véli, hogy Árpád két vezére, Szabolcs és Tas 892-ben Ma- rót-ot üldözvén az általa Zeguholmunak nevezett he­lyen (a mai Szeghalomnál) a Körösön nem tudott átkel­ni, és az itt talált halmon megtelepedett. (Ez a bizo­nyos halom a feltételezések szerint a mai református templom helyén magasod­hatott.) Már az előzőekből is ki­tűnt, hogy Szeghalom igen régi település, a megye leg­régibb helyeinek egyike. A történelem során hosszú ide­ig virágzó település volt, Haan Lajos szerint — a Bé­kés vármegye hajdana című munkájában ír erről — 1339 szeptemberében Róbert Károly király is megfordult Szeghalmon, sőt rendeletet is adott ki ott. De voltak szomorú napjai is a hely­ségnek, többször elpusztult, bár mindannyiszor újratele­pült. Legutóbb 1710-ben, s oly hirtelen növekedett a lélekszáma, hogy 1717-ben már a vármegye második legnépesebb települése volt, s akkoriban nem egy vár­megyegyűlést is tartottak itt. A múlt század közepén Szeghalmon már virágzó életre lelt Fényes Elek, aki a Magyarország geographiai szótára című munkájában a látottakról a következőket írta: „Az utczák rendezve van­nak, s a házak közt sok csi­nos épület találtatik, csak kár, hogy a tűzi veszede­lemnek nagyon ki van téve a nádtetők és nád udvarke­rítések miatt. Határa lapály os jekete föld, néhol székes, néhol vízjárta rétes, szárazság ide­jén felette megkeményedő. Termesztenek rajta kétszeri szántás után búzát, árpát, zabot, kölest; tartanak szép szarvasmarhát, lovat, juhot, és igen sok sertést. Az ura­ságnak több ezer felette ne­mes selyem birkái, s czime- res szarvasmarhái vannak, mellynél fogva a lakosoknak jó alkalmuk van barmaik nemesítésére, s ezt használ­ják is. Szőlőskertjeik gyenge borát magok emésztik, gyü­mölcsfáik vadak, az -oltást nem gyakorolják. A Sebes- Körös áradásai ellen sok töltések és ásott fokok csi­náltattak. A halászat benne kevés figyelmet érdemel; el­lenben az itteni lápokban nád nagy bőséggel vágatik.” Szeghalom lélekszáma ek­kor (1851-ben) 5606 volt. Négy évtizeddel később, az akkor nagyközségi rang­ban lévő települést már 8952-en lakták, s a korabeli lexikonok arról is említést tesznek, hogy a helységnek az idő tájt már járási szol­gabírói hivatala és járásbí­rósága, takarékpénztára, két gőzmalma, vasútállomása, posta- és távíróhivatala és postatakarékpénztára is van. Szeghalmot 1986. január elsején 11 048-an lakták. Itt születtek (többek kö­zött): a Sebes fivérek, Iván- fi Jenő (1863. október 6-án) / színész, a Nemzeti Színház örökös tagja, egy időben a főrendezője, Kovács János (1816. november 9-én) zooló­gus, az első, Afrikát járt magyar természetbúvár és Fehér Lajos (1917. december 15-én) politikus, a mezőgaz­dasági szövetkezeti mozga­lom egyik megteremtője. Fotó: Szőke Margit Olvasóink segítségét kérik! Felújítják a „Mandorf-féle” fürdőt Gyulán Száz éve, 1887-ben nyílt meg Gyulán a Városház ut­ca 26. sz. alatti, volt „Man- dorf-féle” városi tisztasági fürdő. Az eseményről így adott hírt a Békés Gyulai Híradó: .......égető szükséget p ótolt és oly áldozattal, hogy fürdője — leszámítva kicsiny voltát —, kényelem és csínra nézve versenyez bármely vidéki, de talán a főváros hason fürdőivel.’’ Az épület most vízügyi bemutatóház formájában megújul, ezért kérjük mind­azokat, akik belső berende­zését, működését, esetleg történetét ismerik, szóban vagy írásban legyenek se­gítségünkre a fürdő múltjá­nak tisztázásában! Cím: Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, Kása Ferenc, Gyula, Városház utca 26. Te­lefon: 61-455. * * * Lapunk Szülőföldünk cí­mű rovatában szívesen helyt adunk az ilyen és ehhez ha­sonló kéréseknek, hiszen örömmel bábáskodunk min­dig azoknak az épületeknek az újjászületésében, melyek múltunkról, szűkebb hazánk történetéről tanúskodnak. Bár több helyről is halla­nánk hasonló kezdeménye­zésről! Fürdő meg-nsritás. Alulírott tisztelettel tudatom a n. é. helyi és vidéki ‘-.kö­zönséggel, hogy Gyulán, a főutezán saját 1 há­zamban, egy teljes kényelem és diszszel beren­dezett <7őz- és kádfürdőt szereltem fel, a ipely a n. é. közönségnek f. évi julius hó 2-án'K még.- nyittatik és naponként rendelkezésére áll.-— A gőzfürdő reggel 7 órától déli 12 óráig urak, dél­utáni 2 órától 6 óráig nők számára réndelke- zésre áll. A kádfürdők reggel 7 órától este 6 óráig bárkinek rendelkezésére állanak. Vasár­nap és ünnepnap délután a fürdő zárva leeud. A teljes gőzfürdő ára 60 kn Gőzhasználat nél­kül 50 kr. Hideg zuhany fürdő 3f> kr. Gyer­mekjegy 30 kr. Kádfürdő zuhanynyal >60 kr. Kádfürdő zuhany nélkül 50 kr. Családi fürdő kettős káddal 80 kr. Gyulán,, 1887. június 29. Popp Alajos, fürdő-tulajdonos. Híradás 1887-ből. Fent: a Békés Gyulai Híradó fejléce A Rudas fürdő medencéje „Valamikor nagyon régen, amikor még a budai hegye­ket rengeteg erdők borítot­ták, amikor a Vérmező he­lyén tó állt, a Vár- és a Gellérthegyet az ördögárok zuhogó vize szelte ketté, a melegforrások a hegyek te­tején bugyogtak ki a föld­ből” — írja a krónikás. Mivel a hőforrások mind a budai oldalon fakadtak, ide, a Duna jobb partjára települtek a kelták, a ró­maiak. (A legrégibb római fürdő romjai még állnak Aquincumban.) A törökök is fürdői miatt kedvelték meg annyira Budát. Egész sereg új fürdőt emeltettek, a meglevőket bővítették. (A fürdőzés szokása keletről terjedt el Európában. A kö­zös gőzfürdőket a franciák és az angolok a mai napig törökfürdőnek nevezik. Va­lamennyi keleti vallás elő­írja a tisztálkodást, de kü­lönösen az iszlám fordít er­re nagy figyelmet. Moha­med próféta azt mondta: „A tisztaság fele a hitnek”. — A hívőknek minden ima előtt kezüket, arcukat, oly­kor egész testüket meg kel­lett mosniuk. Nem csoda, hogy mindenütt fürdőket emeltek.) Budapest fürdőépületeinek jelentős része műemléki vé­dettség alatt áll. Legrégibb ma is álló fürdőépületeink a török korban épültek. A „legfiatalabb” védett fürdő­épület a Gellért fürdő. Ezt az időszakot fogja át, az építészeti sajátosságok be­mutatásával a Budapesti Műemléki Felügyelőség Mű­emléki fürdőépületek Buda­pesten című kiállítása a Bu­dapesti’ Történeti Múzeum­ban. Fővárosunk csaknem va­lamennyi fürdőjének van török vonatkozása. Budapest fürdőkben a vi­lág egyik leggazdagabb vá­rosa. Hévizei, ásványi só­kat tartalmazó gyógyvizei, messze földön híresek. Egy- egy forráscsoportra több fürdő épült. Mint a Császár és a Lukács vagy a gellért­hegyi csoporthoz tartozó Gellért, Rudas és Imre (Rác) fürdő. A Lukács fürdő helyén a török időben a Barat Der- geminen fürdő állt. A régi épület 1699-ben tűzvész ál­dozata lett. A mai fürdőt Hild József emelte, de há­rom nagy restaurálás során az eredeti- klasszicizáló épü­letek más jelleget kaptak. A Lukács fürdőtől északra a Császár fürdő patinás épü­letei emelkednek. Ez is Hild József alkotása — a múlt század negyvenes évei­ből. Mátyás király, Szolimán szultán és Szokoli Musztafa pasa építtette, bővíttette a fürdőt. 1570-ben Véli bég fürdője olyan híres volt, hogy Mohamed Ben Bajazid török író is megénekelte. A két fürdő egymással össze­függő területén 10 hőforrás fakad. 21—50 fokos meszes, kénes gyógyvizét reumás és mozgásszervi betegek gyó­gyítására és ivókúrára hasz­nálják. A 63 fokos Lukács és a 60 fokos Antal forrás a főváros legmelegebb ter­mészetes vize. A fürdő dór oszlopokkal díszített folyo- sójú, platánfákkal árnyas udvarán egész sereg már­ványtábla. A múlt század közepének * legdivatosabb, legkeresettebb gyógyfürdőjé­nek vendégei vésették fel nevüket, s gyógyulásuk kö­rülményeit. Szemben a Lukács és Csá­szár fürdővel az eredeti, zöld kupolás törökfürdő és a Musztafa pasa által ása- tott Malom tó, melynek ví­zililiomait Kitaibel Pál, a kiváló természettudós ültet­te. A Gellért tér alatti for­ráscsoport 40 fokos meszes, kéntartalmú és radioaktív hévize a legrégibb idők óta ismert. A mai Gellért he­lyén a Sáros fürdőnek ne­vezett tó mellett élt egykor a legendás hírű Szent Ist­ván remete, akinek prédiká­ciói, csodái — és a csodás hatású gyógyvíz — sok be­teget gyógyítottak meg. A törökök is használták a dí­szes — akkori nevén — Acsik Ilidzse fürdőt. S ami­kor 1686-ban a Sáros fürdő épp úgy, mint az összes többi fürdő kincstári tulaj­donba került, I. Lipót csá­szár személyi orvosának ajándékozta. A tizennyolca­dik század elején Buda vá­rosa megvette a fürdőt, s 1809-ben egy árverésen el­adta. A magánkézbe került fürdő mellé szállót, éttermet építettek, s parkosították a környéket. A főváros csak 1901-ben vásárolta meg Geliertet, s Stark Izidor, Sebestyén Ar­thur és Hegedűs Ármin ter­vei alapján megépítették a gyógyfürdőt és a gyógyszál­lót. Az impozáns szálló ven­dégei a hallal összekapcsolt gobelintermen keresztül kö­zelíthették meg a fürdőt. A csarnok legszebb ékessége a díszüvegezésű ablak, amely­nek színes képei Arany epo­szából, a Buda halálából vett jeleneteket ábrázolják. Később építették a hul­lámfürdőt a parkban, s a téli kert helyére a pezsgő­fürdőt, szétnyitható tetővel. A medencét alulról világí­tani lehet és sűrített levegő­vel pezsegtetik a vizet. A Rudas még ma is fő­városunk egyik építészeti és történeti nevezetessége (bár most éppen életveszély miatt zárva van). Nyolcoszlopos kupolája, mecsetszerű nagy­terme hiánytalan eredetisé­gében mutatja a török épít­kezés nagyszerűségét. Musz­tafa, aki hét évtizedig volt budai pasa, 1556-ban épít­tette. Ekkor Musztafa fürdő volt. Mai nevét az épület sarkán álló magas rúdról kapta, amely mint árbocos zászló, fontos szerepet ját­szott a hajóhídon való át­kelésben. A hídőr magasról leste a hajókat, s amikor megpillantotta, felhúzta a jelzőzászlót a rúdra. A ré­vészek erre a jelre kinyitot­ták a Pesti Vigadót és .a Döbrentei teret összekötő hajóhidat, és átengedték a hajót. Az Imre (Rác) fürdő Má­tyás király uralkodása ide­jén már állott. A királyi várpalotával boltozatos fo­lyosó kötötte össze. A ha­gyomány szerint a fürdő mellett lakott Buc^n jártá­ban Casanova. S a fürdő­ben keresett vigasztalást, amikor a tabáni vendéglős, Koszties bárddal fenyegetve kergette el lányától. A török időkben Kücsük Ilidzse né­ven emlegetett fürdőt 1860- ban Ybl Miklós bővítette tovább. A második világhá­borúban súlyosan megsérült épület ma újból a főváros nevezetes látnivalói közé tartozik. A fürdőkúra iránt a múlt század közepe óta újból megnőtt az érdeklődés. Az első Margit-szigeti hévízku­tat 1866 és ’67-ben tárta fel Zsigmondy Vilmos. Egy év­vel később a Városligetben 970 méter mélységig fúrt hévízért.— Ma Budapest gyógyfürdői túlzsúfoltak. Ha csak a ha­zai betegeket akarnánk meg­felelően ellátni, akkor is két újabb gyógyfürdőre len­ne szükség! Pedig a fürdő­zés újból reneszánszát éli! Kádár Márta A Gellert uszodája Táisad.a.lm.1 és szópliodalral 2n.etila.p_ Megjelenik minden szerdán és szombaton. Egy#* számok kaphatók Dobay János papír-, rajz- ős irószerkereskedósében. "VQ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents