Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-24 / 96. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. ÁPRILIS 24., PÉNTEK Ara: 1.80 forint XLn. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Kádár János hazaérkezett Svédországból Kádár János, az MSZMP főtitkára stockholmi tárgyalásait befejezve, csütörtökön reggel Svédország második legnagyobb városába, Göteborgba utazott. A nap ^folyamán megismerkedett a nagy iparváros és 'Bohus megye életével. Az MSZMP főtitkára * a déli órákban érkezett a svéd nagyváros központi pályaudvarára, ahol a vendéget és a kíséretében levő személyiségeket Ake Norling, Göteborg és Bohus megye kormányzója, valamint Jörgen Linder, Göteborg Városi Tanácsának elnöke fogadta. A vendégeket elkísérte Göteborgba Sven Hul- terstroem közlekedési és szállítási miniszter, valamint Ragnar Dromberg, a Svéd (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a megyei tanács A téma: a környezetvédelem, a múlt évi gazdálkodás, az elmaradt térségek fejlesztése Békés Megye Tanácsa — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — április 23-án, tegnap ülést tartott. Az elnökségben foglalt helyet többek között Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Havas Aladár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezető-helyettese, Kiss Győző, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal főosztályvezetője, a megyei tanács tisztség- viselői, a társadalmi, tömegszervezetek képviselői. A napirend a következő volt: — beszámoló Békés Megye Tanácsa Településfejlesztési, Környezet- és Természetvédelmi Bizottságának tevékenységéről, a VI. ötéves tervi feladatok teljesítése, a VII. ötéges terv célkitűzései, a környezetvédelmi mintamegyévé való fejlesztés tennivalói — az 1986. évi tanácsi terv végrehajtása — a megye gazdaságilag elmaradott térségei felzárkóztatásának programja — bejelentések. Egy bölcs figyelmeztetés szerint „a földet nem apáinktól örököltük, hanem gyermekeinktől kölcsönöztük”. E nagy felelősség tudatában egyre többen emelnek szót — túl a környezet- és természetvédelmen, a megóváson, a környezet ellen elkövetett vétségek helyrehozásán —, a tudatos, tervszerű környezetfejlesztésért, a jól átgondolt, egységes környezetgazdálkodásért. A megyei tanács elé terjesztett beszámoló, annak szóbeli kiegészítése és a számos hozzászólás is azt bizonyította, hogy a helyes környezetgazdálkodásra törekvő szándék, elhatározás, és ehhez a lehetőségek megtalálhatók megyénkben. A megye jelenlegi környezeti állapotáról megállapítja a beszámoló többek között azt, hogy megállt a szántóföld csökkenése, mintegy százezer hektáron megvalósult a komplex melioráció, ám a meliorált területeken elmaradtak a fasortelepítések, így fokozódik a szélerózió. További veszély a talajok mérsékelt savanyodása. Súlyos az Élővíz-csatorna helyzete, és kedvezőtlen képet mutatnak a holtágak is. A megye levegőtisztasága megfelelőnek minősül. A mintamegyévé történő fejlesztés feladatait foglalja össze ezután a beszámoló — a részletes feladatterv most készül. A beszámolóhoz Goda Péterf a téma előterjesztője, a megyei tanács településfejlesztési, környezet- és természetvédelmi bizottságának elnöke szóbeli kiegészítést fűzött, amelyben kifejtette egyebek között, hogy _ „a környezetvédelem... kérdését ma már csak rendszer- szemléletben lehet megközelíteni. A rendszert két alkotóelem összhangjaként, a természet és az ember kölcsönösen fenyegetett kapcsolatában kell felfogni... Békés megyében megvan annak az összes feltétele, hogy a már létező gazdasági-ökológiai alrendszerek szintézise megvalósulhasson.” összegezve megállapította, hogy a környezetgazdálkodásban a jó szándékot, a megszállott ügyszeretetét ötvözni kell a szakmai megalapozottsággal. A napirend feletti vitában hatan kértek szót, a testület tagjai, illetve a meghívott vendégek közül. Borbola László a megyei tanácstagok békéscsabai csoportja nevében kért szót és mondta el, hogy a csoportülésen nagy vitát váltott ki a környezet- védelem témája. Ebben hangsúllyal került szóba többek között a lakosság tudatformálása, ennek kapcsán pedig a példamutatás. Gál Mihály (Battonya) helyeselte azt a határozati javaslatban szereplő elképzelést, hogy a tanács egy megyei alapot létesít, melyből pályázat alapján kaphatnak támogatást azon települések gazdasági egységei, illetve tanácsai, melyek vállalják saját erők mozgósítását is a környezetvédelem érdekében. Hangsúlyozta, hogy a településfejlesztést és a környezetgazdálkodást szorosabban együtt kellene kezelni. Felszólalt a tanácsülésen Kiss Győző, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal főosztályvezetője, aki elismeréssel szólt a megyei törekvésekről, a rendelkezésre álló lehetőségekről. Szabó Béla, a KISZ megyei bizottságának első titkára azokról a törekvésekről számolt be, .melyekkel az ifjúsági szervezet kívánja előbbre vinni a környezetgazdálkodás ügyét. Egy megyei környezetvédelmi oktatóközpont kialakítására felajánlotta a megyei KISZ-iskolát, szólt arról, hogy támogatják továbbra is a környezetvédelmi szaktáborozást, országos akció keretében mezővédő és ártéri erdősávokat telepítenek, sport-, turisztikai programokkal kapcsolják össze a természetvédelmet. Sonkoly János a megyei környezetvédelmi bizottság tagjaként szólalt fel. Ö a szarvasi térségben végzett környezetgazdálkodási tevékenység eddigi eredményeit hozta fel példaként arra, hogy ha a gazdálkodó egységeket sikerül összefogásra bírni, akkor előbbre lehet jutni. Murányi Miklós megyei tanácselnök-helyettes felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy „saját árnyékunkat nem léphetjük át”; néhány területen — reálisan felmérve a helyzetet — azonnali, gyökeres változásra nem számíthatunk, ám az eddigiekhez képest gyorsabb előrelépésre igen. Az egységes szemlélet mellett, az ágazati elkülönülés ellen emelt szót, és hangsúlyozta, amikor a mintamegyévé való fejlesztés programja megszületett, nem néhány év alatt elérhető látványos eredmények programja készült el, hanem hosszú távú elképzelés. Goda Péter összefoglalója után a megyei tanács testületé a javasolt módosításokkal az előterjesztést elfogadta. Az 1986. évi tanácsi terv végrehajtásához Bereczki András, a megyei tanács tervosztályának vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. Eb— Valóban szemben állnak-e a földvédelmi törvény előírásai az erdőtelepítési törekvésekkel? — akitől e kérdésre választ kértünk: Antal József, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. — Nincs a kettő ellentétben, a fásítás most is folyik. Erdősáv telepíthető, sőt, a meliorált területekre előírjuk, hogy alkalmas helyen fásítani kell, pótolva a táblarendezések idején kivágott fákat. Az megyénkben természetes, hogy nagy, összefüggő erdők telepítése nem lehet cél, de facsoportok, erdősávok létesítése lehetséges, sőt szükséges. bői, valamint az írásos beszámolóból kitűnt, hogy a megyei tanács középtávú tervében elsődleges feladatként jelölte meg a meglévő intézményhálózat működtetését és fenntartását. A fejlesztésben elsődleges fel(Folytatás a 3. oldalon) — A beszámolóban olvastuk, hogy „Békés megye természeti képe” címmel természettudományi kutatási program kezdődött a múzeum szervezésében, a megyei tudományos koordinációs szakbizottság, valamint az MTA SZAB támogatásával. Mikor kezdődött a program és milyen céllal? — kérdeztük a tanácsülés szünetében Réthy Zsigmondtól, a Békés Megyei Múzeumi Igazgatóság természettudományi osztályvezetőjétől, a kutatási program vezetőjétől. — 1980-ban kezdődött ez a kutatási program. A célja Békés megye botanikai, zoológiái felmérése. Az elmúlt évszázadban csak szórványvizsgálatok voltak a megyében, így korántsem ismerünk minden itt élő növényt, állatot. — Mikor zárul a felmérés? — Amikor elvégezzük a munkát, nem szabtunk határidőt. Kevés a szakember, aki a programban részt tud venni, így ez a körülmény szabja meg a munkatempót. Egyébként most készült el a szabadkígyósi tájvédelmi körzet felmérése. Jelenleg 17—25 szakember dolgozik a tudományos csoportban. | A Minisztertanács napirendjén A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Lázár György tájékoztatóját Poul Schlüterrel, a Dán Királyság miniszterelnökével folytatott tárgyalásairól. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság Budapesten tartott üléséről szóló jelentést. A kormány megvitatta a közlekedés helyzetét, és megerősítette a hosszú távú fejlesztési koncepció irányelveit. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tájékoztatást adott az időszerű mezőgazdasági munkák állásáról. A Minisztertanács jelentést hallgatott meg a bányászat biztonsági helyzetéről és a bányahatóság 1986. évi tevékenységéről. (A kormányszóvivő tájékoztatója a 3. oldalon.) A Budapesti Tejipari Vállalat 1. sz. sajtüzeme felkészült a nagy forgalomra. Űjdonságnak számít a díszes csomagolású Budapest sajt, amely a napokban került az üzletekbe. (MTI-fotó: Pataki Gábor — KS) Tanácskozás a távérzékelési módszerek felhasználásáról Rangos, kétnapos tanácskozás helyszíne lett Békéscsabán az MSZMP Oktatási Igazgatósága. A tegnap délben elkezdődött „A távérzékelési alkalmazások” című konferencia megpróbálja áthidalni a kutatások és azok eredményeit a gyakorlatban történő felhasználása között tátongó szakadékot. A Békés Megyei Tanács tudományos koordinációs szakbizottsága és az MTA Regionális Kutatások Központja alföldi kutatócsoportjának szervezésében rendezett tanácskozás megnyitóján részt vett Nagy Jenő, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának titkára. Elsőként dr. Becsei József, a megyei tanács elnök- helyettese, a tudományos koordinációs szakbizottság elnöke köszöntötte a megjelenteket. Felszólalásában méltatta a konferencia jelentőségét, időszerűségét. Békés, mint környezetvédelmi mintamegye különösen nagy feladatok megoldása előtt áll, melyek műszaki megvalósításához sok segítséget nyújthat a tudomány. Ezt követően Kulcsár Kálmán akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese beszélt a helyi regionális kutatások fontosságáról. Mint említette, hazánkban a kutatóközpontok többsége a fővárosban telepedett meg. E centralizáltságot próbálják az RKK-kal kiszélesíteni, és olyan hálózati rendszert kiépíteni az országban, melyben egy irányítással tudják koordinálni a területi intézeteket. Végezetül Tóth József, az MTA regionális kutatások központja főigazgató-helyettese szólt a megjelentekhez és kifejtette azon nézetét, miszerint a környezet velejárója a gazdasági folyamatoknak, s azokat nem lehet attól elkülönítve kezelni. A továbbiakban arról szólt, hogy milyen nagy jelentősége van a regionális kutatásoknak, hiszen az azon á vidéken élők ismerik leginkább a területüket. Jelen esetben a helyi alföldi kutatócsoport az Alföldet. Az itt alkalmazott módszerek viszont más tájegységekre is használhatóak lehetnek. Ezek megismertetésére lesz lehetőség ezen a konferencián. Tegnap délután plenáris ' ülés kezdődött Zsámboki Sándor vezetésével, ahol a szakma legkiválóbb képviselői előadásokban ismertették a gyakorlati tudományág jelenlegi helyzetét hazánkban. Á konferencia hozzászólásainak anyaga könyv alakban is megjelent, mely a helyszínen megvásárolható. B. A. Miniszteri dicséretet kapott a Békéscsabai Autéjavité Vállalat. tBensőséges keretek között adta át tegnap délután a Korzó étteremben dr. Cseh Lajos, a Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője a miniszteri dicséretet jelképező oklevelet Zentai Györgynek, a Békéscsabai Autójavító Vállalat igazgatójának. A Himnusz és a szavalat elhangzása után Zentai György igazgató rövid beszédében értékelte a vállalat tavalyi munkáját, eredményeit. Elmondta,, hogy az 1983. január 1-től önálló üzem az autójavításon kívül több kiegészítő tevékenységet folytat, amelyek segítik az eredményesebb gazdálkodást és a lakosságnak nyújtott szolgáltatások bővülését. Emellett szélesedett a vállalati kapcsolati rendszer és a dolgozók között igazán jó kollektív szellem alakult ki. Mindezek eredményeként döntött úgy a vállalati vezetés, hogy_ — első ízben — megpályázzák a közlekedési miniszter és az ágazati szak- szervezet által meghirdetett pályázatot, melyet el is nyertek. Ebben az évben is hasonló eredményt szeretnének elérni. • Dr. Cseh Lajos felszólalásában gratulált és méltatta a vállalat teljesítményét. r Az ünnepségen négyen megkapták a Kiváló Dolgozó kitüntetést, majc} három brigádvezető átvehette az arany-, ezüst-, bronricoszo- rús szocialista brigád megtisztelő címet. B. Cs. Köszöntjük a szocialista brigádokat, a munkában élenjáró dolgozókat!
