Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-22 / 94. szám

BÉKÉS MEGYEI » Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG g megyei púRTBizonsac es g megyei igNgcs uipjg 1987. Április zz., szerda Ara: 1.80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 94. SZÄM Kádár János Svédországban Beruházásvédelmi megállapodást írtak alá Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának tagja Ingvar Carlssonnak, Svédország miniszterelnöké­nek, a Szociáldemokrata Munkáspárt elnökének meg­hívására kedden hivatalos látogatásra Svédországba utazott. Kíséretében van Várkonyi Péter külügymi­niszter, Gecse Attila, a Köz­ponti Bizottság külügyi és Karvalics László, a KG agi­tációs és propagandaosztá­lyának helyettes vezetője, Melega Tibor külkereskedel­mi és Patkó András pénz­ügyminiszter-helyettes. Szi­geti Károly, a Magyar Nép- köztársaság svédországi nagykövete Stockholmban csatlakozik a kísérethez. Kádár János és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke, Németh Károly, 'az MSZMP főtitkárhelyette­se, a Politikai Bizottság tagjai, Szűrös Mátyás, a Köz­ponti Bizottság titkára, Kö­tői Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának vezető­je, Kamara János belügymi­niszter, a KB tagjai, Urbán Lajos közlekedési miniszter és Horn Gyula külügyi ál­lamtitkár, a KB tagja bú­csúztatta. Jelen volt Roger Gartoft, Svédország buda­pesti nagykövetségének ide­iglenes ügyvivője. Kedden, helyi idő szerint 12.00 órakor szállt le a svéd és magyar zászlókkal díszí­tett stockholmi Arlanda re­pülőtéren a-Malév Kádár Jánost és a kíséretében levő személyiségeket szállító kü- lönrepülőgépe. Az MSZMP főtitkárát, az Elnöki Tanács tagját a repülőgép lépcsőjé­nél Carlsson kormányfő, Anita Gradin külkereskedel­mi és megbízott külügymi­niszter és Ragnar Dromberg, Svédország budapesti nagy­követe fogadta. Ott voltak az érkezésnél a stockholmi ma­gyar kolónia képviselői is. A rövid üdvözlési ceremónia után Kádár János és kísére­te szálláshelyére, a Stock­holm egyik festői szépségű parkjában levő, a XVII. szá­(Folytatás a 2. oldalon) Malomipari újdonság A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése Az egészségesebb táplál­kozást elősegítő új termé­kek gyártásának technoló­giáját dolgozták ki a Ma­lom- és Sütőipari Kutatóin­tézetben. Egyebek között az úgynevezett barna rizsét, együttműködve a Békés Me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalattal. A bar­na rizs abban különbözik a jelenleg forgalomban lévő, viszonylag nagy szénhidrát­tartalmú rizstől, hogy ros­tokban, vitaminban, köny- nyen emészthető zsír- és ás­ványi anyagokban, valamint enzimekben gazdag belső héját a feldolgozásnál kímé­letes módszerrel megőrzik. Az intézet kutatói kidol­gozták egy új, összetett ga­bonaőrlemény előállításának módszerét is. Búza, árpa, rozs és zab megfelelő ará­nyú keverékéből olyan lisz­tet lehet őrölni, amely ön­magában vagy pedig meg; határozott arányban a szab­ványos liszthez adagolva fel­használható újfajta kenyér és pékáruk készítéséhez. A kutatók a Bács-Kiskun Me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat megbízá­sából elkészítették a gyár­tóüzem terveit is. Erre a célra a jánoshalmi malom épületét és régi berendezé­seinek egy részét használják fel. A gabonafélék keverésé­re, tisztítására és a liszt ke­zelésére alkalmas új gépe­ket az Élgép Vállalat gyár­totta és szerelte fel a hely­színen. A jánoshalmi malom újjáépítése várhatóan mint­egy 30 millió forintba ke­rül. Az üzemben — amely előreláthatóan az év máso­dik felétől kezdi meg mű­ködését — évente mintegy 6 ezer tonna kevert lisztet állíthatnak elő. Az új őrlemény felhaszná­lása iránt máris érdeklődik a kalocsai és a Kecskeméti Sütőipari Vállalat. Tárgyal­nak arról, hogy kenyeret sütnek majd belőle a fővá­rosi, valamint a Nyugat- Pest Megyei Sütőipari Válla­latnál is. A Magyar Nemzeti Bank kedden tartotta meg évi rendes közgyűlését. Jelen voltak: Madarasi Attila pénzügyminisztériumi ál­lamtitkár, továbbá az ál­lam mint részvénytulajdo­nos képviselői, az igazgató­ság és az elnökség tagjai, a bank vezető munkatársai és a számvizsgálók. Az 1986. december 31-i mérleget, az 1986. évi eredménykimuta­tást és a tavalyi üzletévről készített jelentést Timár Mátyás, a bank elnöke nyúj­totta be. A banknak a múlt évet lezáró számadásai még tar­talmazzák azoknak a tevé­kenységeknek az adatait, amelyek az 1987. január 1-jével végrehajtott bankre­form során a jegybankból kivált új kereskedelmi ban­kok ügykörébe kerültek. A mérlegben megmutat­kozik, hogy az arany-, a valuta- és devizakészletek, valamint a látra szóló köve­telések 1986-ban 1,6 milliárd forinttal növekedtek. A közép- és hosszú lejá­ratú kihelyezések kategóriá­jában a vállalatoknak és szövetkezeteknek nyújtott hitelek állománya 1986 vé­gén 2,3 milliárd forinttal ki­sebb volt, mint egy évvel korábban; a törlesztés vala­melyest meghaladta — az előirányzottnál kisebb — folyósítást. A beruházási hi­teleknek több mint a fele szolgálta a kiemelt célokat. A közgyűlés elé terjesz­tett jelentés — egyebek kö­zött — foglalkozott a bank- rendszer 1986-ban előkészí­tett reformjával is. Az idén január 1-jével bevezetett új, kétszintű bankrendszer mű­ködésének eddigi, viszony­lag rövid időszaka ígéretes tapasztalatokkal szolgál, igazolva a bankreform cél­szerűségét. Tegnap kezdődött meg Békéscsabán a Rózsa fesztivál rendezvénysorozat, melyet a Rózsa Ferenc Gimnázium iskolai KISZ-bizottsága szervezett meg. A legelső program a számító- gépes játék volt, melyen a részt vevő diákok megismerkedhettek a programozás alapjaival Fotó: Gál Edit Üzemi próbák a premixgyárban Megkezdődtek az üzemi próbák, folyamatosan hoz­zák működésbe a különféle berendezéseket az Agro- komplex zichyújfalui pre- mixgyárában. Az évi száz­ezer’ tonna takarmánykiegé­szítőt — az állati tápokhoz keverhető, makro- és mikro­elemeket tartalmazó termé­ket — előállító üzem au­gusztusra készül el teljes egészében, s még az idén előreláthatóan 5-7 ezer ton­na takarmánykiegészítőt küld a partnergazdaságok­nak. A 200 millió forintos be­ruházással elkészülő új üzemben a termelést IBM- számítógép irányítja majd, a munkafolyamatokat pedig automatizálták. Korszerűsí­tették a csomagolástechni­kát is. A termékek — ame­lyek a számítógépes recep- túrakészítés és adagolás eredményeként egyenletes minőségűek lesznek — zsu­gorfóliába csomagolva ke­rülnek piacra. Nemzetközi összefogással a XIII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért! Hagyományos módon, kézi szövéssel, kézi csomózással készí­tik a szőnyeget a 70 éves múltra visszatekintő békésszent- andrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezetben. Számos nemzetközi kiállításra vitték már el termékeiket és szerez­tek piacot szőnyegeiknek. Napjainkban olasz, francia, NSZK és angol piacokra szállítanak. Az idén bővítik tevékenysé­güket, megkezdik az igen magas szakmai tudást igénylő szőnyegrestaurálást (MTI-fotÖ: B. Fazekas László — KS) Bővült az export, nőtt a nyereség ló óvet zárt a Tszker Gyulán tegnap, kedden tartotta rész-igazgatótanács­ülését a Termelőszövetkeze­tek Értékesítő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalata (Tszker). Gellai Imre, a te­rületi bizottság elnöke üd­vözölte a megjelenteket, kö­zöttük Antal Józsefet, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya ve­zetőjét, Győrfi Károlyt, a Teszöv titkárát. Radnóti Huba, a Tszker igazgatóhelyettese számolt be a közös vállalat elmúlt évi gazdálkodásáról, s ismertet­te az idei feladatokat. A ne­hezebb gazdasági feltételek mellett is eredményesen zárták az 1986-os évet. Az összes forgalom 21,3 milliárd forint, 20 százalékkal maga­sabb az előző évinél. Ex­portjuk az összes forgalom 14 százalékát érte el, értéké 2,9 milliárd forint. A bázis- időszakhoz viszonyítva je­lentősen emelkedett a békés­csabai területi központ for­galma. Az elért nyereség 480 mil­lió forint, amely 30 száza­lékkal magasabb az 1985. évinél. A nyereség növeke­dési üteme meghaladta a forgalom bővülését. A me­zőgazdasági termékforgal­mazásban 11 százalékos nö­vekedést értek el. Az ered­mények mellett gondot oko­zott néhány fontos termék exportárainak csökkenése, és az ezzel együtt járó ér­tékesítési nehézségek. Az iregi csíkos napraforgóból ma is jelentős készletek van-1 nak a termelő gazdaságok­ban. Tavaly 11 Tszker-tech- nológiával működő folyé- konyműtrágya-telep dolgo­zott az országban. A beszá­molási időszakban több mint 50 ezer tonna meszezőanya- got forgalmazott a Tszker kilenc területi központja. A vállalat a külpiaci vi­szonyok kedvezőtlen válto­zása ellenére jelentős ex­porttöbbletet ért el. A leg­számottevőbb a dollárelszá­molású exportban a fa és fatermékek, zöldség-gyü­mölcs és az élelmiszeripari termékek kivitelének bővü­lése volt. Az igazgatóhelyet­tes befejezésül arról szólt, hogy ebben az évben meg kell újulni a közös vállalat­nak, széles körben bővíteni kívánják kereskedelmi tevé­kenységüket. Lőrincz Ferenc, a békés­csabai területi központ igaz­gatója tevékenységükről el­mondotta, tavaly egymilli- árd forint fölötti forgalmat bonyolítottak le. Nyereségük meghaladta a 12 millió fo­rintot. Jelentősen emelke­dett az agrokémiai termé­kek forgalma. Űj vállalko­zásuk, a vágónyúlprogram kedvező fogadtatásra talált. Mintegy 1500 kistermelővel álltak szerződéses kapcso­latban. Ebben az évben négyszázezer vágónyúl érté­kesítését kívánják megvaló­sítani. Pénzügyi gazdálkodá­suk stabilizálódott. Tavaly váltóforgalmuk elérte a 80 millió forintot. Bokor Ádám, a területi ellenőrző bizottság elnöke részletesen ismertette a gaz­dálkodás értékelését, az el­lenőrzési tapasztalatokat. A hozzászólók elismeréssel be­széltek a területi központ munkájáról. Kérték, hogy a jövőben még inkább keres­sék azokat a piaci lehetősé­geket, amelyek kedvező nyereséget biztosítanak az alapító szövetkezeteknek. Győrfi Károly, a Teszöv titkára szólt a szerződéses fegyelemről, a többcsatornás értékesítésről. Elismeréssel beszélt a békéscsabai terü­leti központ vállalkozásáról, amelyet a vágónyúl-értéke- sítés megszervezésében folytattak. Befejezésül kérte a Tszker országos központ­ját arra, hogy segítsenek a megye elmaradott térségei­ben a munkaerő-foglalkozta­tási gondok megoldásában, A rész-igazgatótanácsülés egyhangúlag elfogadta a be­számolókat. Ezt követően a tanácskozáson bejelentések és indítványok hangzottak el a tulajdonosok szemé­lyében bekövetkezett válto­zásokról és személyi kérdé­sekről. V. L.

Next

/
Thumbnails
Contents