Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-18 / 92. szám
NÉPÚJSÁG 1987. április 18., szombat Vadászok küldöttgyűlése A Magyar Vadászok Országos Szövetségének Békés Megyei Intéző Bizottsága tegnap, április 17-én Csatári Béla elnökletével tartotta megyei küldöttgyűlését Békéscsabán. A résztvevők ösz- szevontan vitatták meg a megyei intéző bizottság 1986-ban végzett munkájáról szóló beszámolóját, az ellenőrző és a fegyélmi bizottság tevékenységét ösz- szegző jelentést. Csatári Béla szóbeli kiegészítésében többek között elmondta, hogy nehéz évet hagytak maguk mögött a vadásztársaságok, ennek ellenére kedvező eredményeket ért el a megye vadásztársadalma. Jól alkalmazkodtak a megváltozott természeti és gazdasági körülményekhez, amelyet bizonyítanak a gazdasági, vadgazdálkodási, vadászati eredmények. Ebben a vadásztársaságok munkája mellett szerepe volt az erdőgazdaságnak és a vadásztársaságokkal partneri kapcsolatban lévő, együttműködő mezőgazdasági nagyüzemeknek is. Az intéző bizottság elnöke megemlítette azt is, hogy egyes vadásztár(Folytatás az 1. oldalról) KARDOSKÜTI RÁKÓCZI TSZ, KUNOS ZOLTÁN TERMELÉSI ELNÖKHELYETTES: — Kedden tudtunk indulni, a 210 hektár répa 60—70 saságoknál lazult a fegyelem. Kérte a küldötteket, hogy a jövőben fokozott figyelmet fordítsanak a vadászat, vadgazdálkodás írott és íratlan szabályaira, etikai kérdéseire. Dr. Sajti Imre, a fegyelmi bizottság elnöke a külföldi bérvadászokkal szembeni magatartást elemezte. Javasolta, hogy a vadásztársaságok a május elsején kezdődő őzbakvadá- szat előtt még egyszer tekintsék át a vonatkozó előírásokat, az országos etikai bizottság, illetve a megyei fegyelmi bizottság állásfoglalását. A hozzászólók között volt Sinkovits Miklós, a Mavosz Országos Intéző Bizottságának főtitkárhelyettese, aki megyénk vadgazdálkodását, vadászati eredményeit értékelte. Kiemelte: — Békés megye kiemelkedő vadgazdálkodási, vadászati eredményeket ért el az elmúlt évben, években, örvendetes, hogy a vadásztársaságok a vadgazdálkodási alapjuk megteremtését össze tudták hangolni tagjaik sportolási, szórakozási igényeivel. Ezzel párhuzamosan jelentős, százaléka van elvetve. Jó minőségű a vetés, és most gyorsabb kelésre számítunk, hiszen ilyenkor már csak gyorsabban melegszik a talaj, és ez behoz valameny- nyit a lemaradásból. A másik nagy területű kora tavacsaknem 50 millió forint értékű devizát hozó külföldi bérvadásztatást, élő- és lőtt- vad-értékesítést valósítottak meg. A Békés megyei fácánprogram egyedülálló az országban: a tenyésztési, a hasznosítási eredmények önmagukért beszélnek. A megyei tartalékok további feltárásával a jövőben is megőrizheti vadállományát. A vita lezárása után elfogadták az előterjesztéseket, majd kitüntetések átadására került sor. A vadásztársaságok eredményei alapján 3 kategóriában — területi adottságok alapján — vehették át a vadásztársaságok képviselői a megyei IB oklevelét. Az I. kategóriában első lett a bélmegyeri Nimród, második a gyo- maendrődi Béke, harmadik a sarkadkeresztúri társaság; a II. kategóriában a kondo- rosi, a gyomaendrődi Körösmenti és a szarvasi Táncsics; la III. kategóriában pedig a kamuti Hunor, a szarvasi Arborétum és a kevermesi vadásztársaság érdemelte ki az oklevelet. Kiemelkedő munkájukért a megyei IB plakettjét Dob- róka János, Korin János, idős Borbély József és dr. Barkóczi István vehette át. L. S. szí növényünk a borsó, ez összesen 340 hektár. Szerencsére még az eső előtt sikerült az egyharmadát elvetni, így hamarosan kel az eleje. Vetjük a lucernát, ez 100 hektár. Ami gondot jelent, az, hogy most gyorsan, egyszerre kell a tavasziak alá a vegyszert kijuttatni, úgyhogy ünnepi műszak is lesz. Vasárnap dolgozunk, a hétfő a locsolkodásé, mert úgy számítjuk, vasárnap estig utolérjük magunkat. A napraforgót és a silókukoricát szeretnénk kedden kezdeni, s amint felmelegszik a talaj, vetjük a kukoricát. Vasárnap körülbelül 40-en dolgoznak majd nálunk a határban, illetve a kiszolgálóegységeknél. KÖRÖSTARCSAI PETŐFI TSZ, NAGY IMRE ELNÖK: — A tervezett fölülvetés- sel végeztünk, most folyik a talajelőkészítés, a napraforgóvetés, és az ősziek növény- védelme földi gépekkel. Napraforgót mintegy 400 hektáron termelünk az idén. Dolgozunk húsvétkor is. T. I. Szellemi vetélkedők, sportversenyek, bál... A versenyzők programkészítés közben (Folytatás az 1. oldalról) nulók. Az elméleti feladatok után egy szimulációs programot készítettek. Ebben egy atomerőművet úgy kellett irányítani, hogy az minél nagyobb teljesítménnyel üzemeljen. Csak érdekességként: ezt a vetélkedőt a Vajda Péter Gimnázium első és második osztályos diákjai nyerték, megelőzve a fölsőbb éveseket. Nemcsak az agyukat, a testüket is tornáztathatták a csapatok. Atlétikaversenyeket rendeztek, izgalmas fociderbiket vívtak és megpróbáltak pontosan célba lőni. Mint az eredményhirdetésen hangsúlyozták, ennek a napnak csak győztesei születtek: mindenki nyert, aki részt vett rajta. De ezekkel a programokkal még korántsem ért véget a nagy sikerű rendezvény. Este bálban adtak randevút egymásnak diákok és tanárok, sőt, még táncbemutatóval is kedveskedtek vendégeiknek a házigazdák. Nem csoda hát, ha ezzel búcsúztak el egymástól a résztvevők, hogy „jövőre veletek ugyanitt... !” B. Cs. á A kukorica vetéséhez készítik elő a talajt a Békéscsabai Szabadság Tsz földjén Fotó: Gál Edit Körkérdésünk: Mi újság a határban? Versmondok versenye Békéscsabán — Te jó ég! Én leszek a második, aki színpadra lép. Melyik verset kell előbb elszavalni, az Illyést, vagy a szabadon választottat? — Ugyan már! Nem mindegy? — Nem. És ha neked mindegy, akkor nem vagy közénk való; nem vagy amatőr. A fenti párbeszéd felszabadult nevetéssel ért véget, hisz’ a szereplők jó barátként ugratták egymást. Éz a vidám, baráti hangulat volt jellemző az április 16- án, Békéscsabán megrendezett amatőr-szavalóversenyre. Az Illyés Gyuláról elnevezett országos vetélkedés megyei fordulójának résztvevői ismerősként üdvözölték egymást, hiszen pályafutásuk során, versenyeken, táborokban a legtöbben már találkoztak. Dr. Cs. Tóth János, a megyei tanács művelődési osztályának főmunkatársa — egyben a zsűri tagja — megnyitó szavai után színre léphetett az első versenyző. Mindenki két művet adott elő: egyet Illyés Gyulától, és egy szabadon választottat. A kezdés izgalmai után oldódott valamelyest a hangulat, egyre ritkábban fordultak elő a „mindent elrontó” bakik. A szünet utáni, második forduló talán még gördülékenyebb volt, és máris elérkezett az eredményhirdetés ideje. A zsűri elnöke, Bácskai Mihály, a szentesi dráma tagozatos gimnázium igazgatója elmondta, hogy a színvonalas, de igen egyenetlen teljesítményeket hozó verseny résztvevői közül négyen jutnak el Dunaföld- várra, az országos verseny középdöntőjébe. A harmadik és negyedik helyezést megosztva kapta Szuromi László és Fazekas Géza, második lett Kollányi Éva, a megyei győztes pedig Balogh Tamás. Elsőként gratuláltunk a Rózsa Ferenc gimnázium harmadikos diákjának, és terveiről kérdeztük. — Jövőre érettségizem és megpróbálom a felvételit a Színház- és Filmművészeti Főiskola drámai tagozatára. A jelentkezési lapomon a biztonság kedvéért megjelölöm még a szegedi JATE magyar—angol szakát is, de igazi célom a színészet. — Hogyan választottad ki azt a két verset, amit szavaltál? —. A kötelező Illyés-mű- nél arra törekedtem, hogy minél jobban „mondható” legyen, hiszen egy héttel a verseny előtt tudtam meg, hogy indulhatok. Végül is a „Csak ne kelljen halálba menni” című verset választottam. A szabadon választottat már régóta ismerem, egyik kedvencem: Szabó Lőrinc Szun Vu Kung lázadása című műve. — Mit jelent számodra a versmondás. Kikapcsolódás, hobbi? — Egyrészt a színészethez hozzátartozó „iskola”, másrészt kellemes időtöltés, de semmiképpen nem pihenés. Inkább kemény munka, ami örömet okoz. — Sok sikert kívánunk a dunaföldvári döntőhöz és persze a felvételihez is! (gajdács) Tovább fejlődik Battonya Beszélgetés Takács Dezsővel, a nagyközségi tanáes elnökével A Battonyai Nagyközségi Tanács elnöki tisztségét 1983. szeptember 1. óta tölti be Takács Dezső. A battonyai születésű fiatalember a pedagóguspályát váltotta fel a tanácselnöki székkel. — Battonyán gondot okoz a lakosság helybeni foglalkoztatása. Milyen elképzelések vannak a munkahelyek számának bővítésére, hogyan alakul a lakás- és a demográfiai helyzet a nagyközségben? — Elöljáróban azzal kezdeném, hogy 1960-ig több mint 12 ezer lakosa volt a településnek. Azóta folyamatos a csökkenés, jelenleg mintegy 7400-an élnek Battonyán. A csökkenés egyik oka a mezőgazdaság szocialista átszervezése volt. Mivel ipari üzemek nem létesültek a településen, így a lakók egy része elvándorolt. Természetesen a tanács felmérte a helyzetet és 1975-től kezdődően erőfeszítéseket tett a helyi munkaerő foglalkoztatására. A nagyközségbe települt a MOM egyik üzeme, amelyet az idén vett át a Ganz Árammérőgyár. A BHG-nek is működik üzeme a településen, jelentős bővítést valósítottak meg az ÁTEV-nél. A térségben talált szénhidrogének feltárásánál is dolgoznak batto- nyaiak, mintegy 120-130-ra tehető a számuk. A termelőszövetkezetek is sokat tettek a munkaerő megtartásáért, a Petőfi Termelőszövetkezet ipari ágazatában 300- an kaptak munkát. Örömmel mondhatom, napjainkban megszűnt az elvándorlás. Megállapítható, hogy munkaerő-tartalékok vannak a településen, elsősorban a nők körében, a háztartásbeliek soraiban. Az elképzelések szerint a Ganzban lehet számolni bővítésre. Battonyán mintegy 2700 helyben foglalkoztatott található, ezek 37,5 százaléka szakképesítéssel rendelkezik. Sok lakás válik üressé, százra tehető a régi, rossz állagú házak száma. Évente magánerőből mintegy 25 lakás épül. Nemrégen készültek el az OTP- lakások, a 120 közül negyven már gazdára talált. — Röviden értékelje az Integráció után a nagyközség egészségügyi ellátását. — Korszerűen felszerelt új egészségházat építettünk. Négy körzeti orvosi, két gyermekorvosi és két fogorvosi státusunk van. Jelenleg két körzeti orvos, egy gyermekorvos és egy fogorvos működik a településen. A gondok enyhítésére pályázatot írtunk ki, reméljük, sikerül mielőbb megoldást találni. Pillanatnyilag a két körzeti orvos el tudja látni a lakosságot. A központi ügyelet, amely hétvégeken Mezőkovácsházán működik, idegenkedést váltott ki a lakosság körében. Úgy ítéljük meg, hogy a mezőkovácsházi körzet igen nagy, hiszen Mezőhegyes és Battonya is ide tartozik a környező kisebb falvak mellett. Jó lenne még egy hétvégi központi ügyeletet szervezni a térségben. A gyógyszertári ügyeletet szintén Mezőkovácsházán találják meg az állampolgárok. — Az elmúlt negyven évben nem építettek új iskolát Battonyán. Régi, elavult épületekben, rossz körülmények között folyik az oktatás. Várható-e változás e téren? — Jelenleg három iskola van nálunk, közöttük nemzetiségi is működik, ahol román és szerb nyelvű tanítás folyik. Sajnos, sok a szükségtanterem, a felszabadulás óta mindössze öt új tanterem épült. Nagy örömünkre szolgál, s a VII. ötéves terv egyik kiemelt beruházása az új nyolc tantermes iskola építése. Az elképzelések szerint már szeptemberben itt kezdődik meg a tanítás. A két magyar nyelvű iskolát összevonjuk, így jobb lesz a szakember-ellátottság. Nemrég újítottuk fel a szerb iskolát, s még az idén felújított épületbe kerülnek a román iskolások. A battonyai gimnáziumban és szakközépiskolában növénytermesztő gépészeket, valamint műszergyártó és karbantartó szakmunkásokat képeznek. Innen kerülhetnek ki a jövő szakemberei a BHG és a Ganz üzemébe. — A battonyaiak mindig lokálpatrióták voltak. A lakosság mit vállal a település arculatának szépítéséből, a társadalmi munkákból? •— A lakosság megérti a tanács kezdeményezéseit. Segítségükkel épült gázvezeték, járda a településen. A felszabadulási emlékparkot társadalmi munkában tartják rendben a helyiek. Az átadás előtt álló fürdőnél is sok munkát a lakosság és az üzemek segítségével valósítunk meg. — Régi vágya a battonyaiak- nak, hogy korszerű fürdővel gazdagodjanak. Hogyan áll az építkezés? — Befejezés előtt áll a fürdő építése. Az idei szezonban három medencét birtokba vehetnek a vendégek. Víz- visszaforgatós rendszerű, feszített víztükrű medencék létesülnek. A legnagyobb a 16x25 méteres, változtatható vízszintű lesz. Sajnos a meglevő termálkút meleg vizét nem élvezheti egyelőre a lakosság, ugyanis a medencéből. kikerülő termálvíz elhelyezése nem megoldott. Sótartalma miatt ez a meleg víz nem juthat természetes vízfolyásba. Keressük azokat a megoldásokat, amelyek a későbbiekben a termálvíz hasznosításához vezethetnek. — Befejezésül még egy kérdés. Milyen célt tűztek ki a VII. ötéves tervben, s hogyan ítéli meg a település jövőjét az ezredfordulóig? — Két kiemelt feladat van a VII. ötéves tervben. A vízműtársulás létrehozása, a megfelelő, jó minőségű ivóvíz biztosítása, valamint az általános iskola felépítése. Az iskola elkészülte után a második ütemben egy konyhát és ebédlőt szeretnénk kialakítani, majd egy korszerű tornatermet létesíteni. Folytatódik az útépítési program, jelenleg a belső utak 40 százaléka burkolt. Mintegy 9 kilométerrel bővült a gázhálózat és 1990-re már majdnem teljesen ellátott lesz a település gázzal. Űj munkahelyek létesítésére törekszünk. Biztató, hogy a szülőképes korú nők aránya emelkedni fog az elkövetkező években. Az S.O.S. Gyermekfaluban felnövő gyerekek egy része, reméljük, megkedveli a nagyközséget és itt kíván letelepedni majd. Az ezredfordulóig várhatóan mintegy 7 ezer—7200 lakossal számolhatunk, s igyekszünk minél inkább városiassá tenni Battonya arculatát. Verasztó Lajos Fotó: Szőke Margit Balogh Tamás, az első helyezett átveszi az emléklapot Fotó: Fazekas Ferenc
