Békés Megyei Népújság, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-18 / 92. szám

1987. április 18., szombat NÉPÚJSÁG o Most kedvezőek a továbblépés feltételei Interjú Ingvar Carlssnn miniszterelnökkel „Javulnak az európai bé­ke és biztonság feltételei. Magyarország és Svédország kezdeményezően járulhat hozzá a helsinki folyamat to­vábbviteléhez. Stockholm nagy várakozással tekint Kádár János látogatása elé” — jelentette ki Ingvar Carlsson svéd miniszterel­nök abban az interjúban, amelyet Pálos Tamásnak, a Magyar Távirati Iroda fő- szerkesztőjének adott a svéd fővárosban. A kormányfő derűlátóan ítélte meg a szovjet—ameri­kai kapcsolatok, az európai béke és biztonság távlatait. Bár a reykjavíki csúcstalál­kozó után borúlátó nyilatko­zatok hangzottak el, a két nagyhatalom az ott megje­lölt irányokban nagy lépé­seket tett előre — mondotta. — Ez javította földrészün­kön a béke és a biztonság megteremtésének feltételeit, a jelentős megállapodások aláírásának lehetőségeit. Eh­hez a nagyhatalmak mellett minden más ország hozzájá­rulása is szükséges. A stockholmi konferencia sike­re bebizonyította, hogy ez lehetséges, még a fegyver­kezés visszafogása ferén is. Különösen fontos, hogy az érdekelt kormányok a kö­zéphatótávolságú rakéták ügyében megegyezésre jus­sanak, amihez Svédország­nak is érdekei fűződnek. Diplomáciája igyekszik po­zitív szerepet játszani ezen a téren. Támogatja a közép­európai atomfegyvermentes folyosó létrehozását, s erre vonatkozóan minden új kez­deményezés — így például a legutóbbi csehszlovák— NDK javaslat — hasznos le­het. Minél szélesebb dialó­gus bontakozik ki ebben a témában, annál jobbak a megegyezés esélyei. Svédország kiváltképpen kezdeményező és aktív az északi térség biztonságának erősítésében. Szorgalmazza, hogy Európának ezen a ré­szén atomfegyvermentes övezetet alakítsanak ki. Ez az államok érdekeltségének növekedése nyomán fokoza­tosan kiterjedhetne a föld­rész más területeire is, hogy ezen az úton az egész világ megszabaduljon az atom­fegyverektől. Az európai államok össze­fogása abból a szempontból is jelentős — hangsúlyozta Ingvar Carlsson —, hogy az Egyesült Államok és Japán ne kerülhessen monopol­helyzetbe a fejlett techno­lógia és a' tudomány terüle­tén. Ez is az egyik célja az Eureka-programnak, amely­ben Svédország fontos sze­repet vállalt. Ezen keresztül látja elérhetőnek, hogy a kontinens technológiai fej­lettsége akár meg is halad­ja az amerikai és a japán szintet, valamint azt, hogy az európai tudományos erő­források ne a földrészen kí­vül, hanem itt hasznosulja­nak. „Ez egész Európa, ezen be­lül Kelet-Európa hosszú tá­vú érdeke is. Jó lenne, ha földrészünkön így aknáz­nánk ki ezt az együttműkö­dési lehetőséget. Ehhez jó alapot nyújt a kétoldalú ipa­ri-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése” — mondotta a miniszterelnök. Ez a kapcsolatépítési szán­dék elvezethet odáig, hogy Svédország belép a Közös Piacba? — hangzott a kér­dés, amire a miniszterelnök határozott nemmel válaszolt. „Ezt semlegességünk sem en­gedné, mert mi külpolitikai, honvédelmi téren csak e kö­telezettségvállalásunkkal összeegyeztethető lépéseket tehetünk. De arra törek­szünk, hogy egyre kiterjed­tebb legyen most is igen jó kapcsolatunk a Közös Piac­cal” — mondotta. Ehhez a külpolitikához erős hátteret biztosít, hogy a szociáldemokrata kormány, amelynek gazdaságpolitiká­ját a polgári pártok hevesen bírálják, 1985. évi választási győzelme óta jelentős ered­ményeket tud felmutatni. A munkanélküliség 2 százalék körül van, az infláció alig több mint 3 százalék, s mér­séklődött a költségvetés hiá­nya. Az . ipari beruházások négy év alatt 40 százalékkal nőttek. Ebben külső kon­junkturális okok is közre­játszottak, de igen sokat je­lentett a termelés szerkeze­tének ésszerű átalakítása. „A kormány gazdasági prog­ramjával szemben az ellen­zéknek nincsenek elfogadha­tó érvei” — jelentette ki a miniszterelnök. Ingvar Carlsson egyben a Svéd Szociáldemokrata Mun­káspárt elnöke is. Ilyen mi­nőségében — kérdésekre vá­laszolva — rámutatott, hogy pártja érdekelt az európai pártok közötti kapcsolatok fejlesztésében, a dialógus szélesítésében a béke és biz­tonság erősítése céljából. Ez vezérli a svéd szociáldemok­ratákat az MSZMP-vel való együttműködésben is. Svédország és Magyaror­szág között minden terüle­ten és szinten jók a kapcso­latok. Viszonyunkat semmi­lyen politikai probléma sem terheli. Magyarország azon államok közé tartozik, ame­lyekkel svéd részről a leg­több küldöttségcserét bonyo­lítják le. „Most kedvezőek a továbblépés feltételei. Ezért is várom nagy érdeklődéssel a személyes találkozást Ká­dár Jánossal, akit Európa egyik nagy államférfijának tartok. Meggyőződésem, hogy látogatása kapcsolataink fej­lesztésének jelentős állomá­sa lesz” — fejezte be az MTI-nek adott nyilatkozatát a svéd miniszterelnök. Katonák lázadása Brgentinában Egyesült államokbeli képviselük látogatása Tom Lantos képviselő ve­zetésével pénteken látogatást tett Budapesten az Egyesült Államok kongresszusának küldöttsége. Az amerikai képviselőkkel dr. Várkonyi Péter külügyminiszter foly­tatott hivatalos megbeszélé­seket. A küldöttséget fogadta dr. Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, az Or­szággyűlés Külügyi Bizottsá­gának elnöke. A vendégek­kel találkozott Kádár János, az MSZMP főtitkára. A megbeszéléseken véle­ménycserére került sor a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, továbbá a ma­gyar-amerikai kapcsolatok­ról. A találkozókon részt vett Mark Palmer, az Egye­sült Államok budapesti nagy­követe is. Raul Alfonsln argentin köztár­sasági elnök felhatalmazta a hadsereget, hogy akár erő alkal­mazásával vessen véget a kato­nai lázadásnak — jelentette be Hector Rios Erenu tábornok, a szárazföldi hadsereg vezérkari főnöke az államfővel folytatott megbeszélés után. A bejelentés előtt érkezett hir arról, hogy Aldo Rico alezredes vezetésével tisztek egy csoportja átvette az ellenőrzést a Buenos Aires melletti Campa de Mayo támaszpont egyik katonaiskolá­ja felett. Az alezredes közölte, hogy felfegyverzett híveivel el­lenáll minden letartóztatási kí­sérletnek. Hírügynökségek 50— 100-ra teszik az ottani lázadók létszámát. Rico szerint az akci­ót cordobai tiszttársaikkal vál­lalt szolidaritás jegyében hajtot­ták végre, s azt akarják elérni, hogy az emberi jogok megsér­tése miatt a továbbiakban ne vonjanak felelősségre katona­tiszteket. A lázadás a fővárostól 700 ki­lométernyire északnyugatra le­vő Cordobában kezdődött, ahol egy légideszantezred tisztjei és katonái elbarlkádózták magukat laktanyájukban. A válságot az robbantotta ki, hogy Emesto Barreiro őrnagy nem volt haj­landó megjelenni a katonai dik­tatúra idején elkövetett bűnöket vizsgáló bíróság előtt. Barreirót kizárták a hadseregből, parancs­nokát, Juan Manuel Polo alez­redest pedig leváltották tisztsé­géből. A válság mélyülését Jelzi, hogy pénteken a szárazföldi hadsereg több tisztje vállalt nyíltan vagy burkoltan szolidaritást a láza­dókkal, akik tagadják, hogy a demokrácia megdöntésére tör­nek, s közölték, hogy az embe­ri jogok megsértésével vádolt tiszteknek adandó amnesztián kívül Rios Erenu tábornok me nesztését követelik. Az AFP francia hírügynökség megjegyezte, hogy a tárgyalá­sok Raul Alfonsln elnök és a szárazföldi hadsereg vezetői kö­zött folynak. A haditengerészet elhatárolta magát a lázadástól, a légierő viszont hallgat. Bue­nos Airesben felfigyeltek arra is, hogy az utóbbi napokban nem szerepel a nyilvánosság előtt Teodoro Waldner repülő- tábornok, a fegyveres erők ve­zérkari főnöke. Az „Utolsó vacsora” — , először Hosszú sorok kígyóztak a milánói Santa Maria Della Grazie templom előtt pénte­ken, amikor a felújítás után először került nagyközönség elé Leonardo da Vinci vi­lághírű alkotása, az „Utolsó vacsora”. Az érdeklődőket azonban csak tizenöt fős csoportokban engedik be és a szemlélődés ideje is korlátozott, átlago­san hét perc. A szigorításo­kat azért vezették be, hogy lehetőség szerint óvják a temperafestékkel készült fal­festményt a por és a ned­vesség pusztító hatásától. Éppen ezért könnyen lehet, hogy a közönség csak rövid ideig élvezheti a csaknem 500 éve készült festményt. Még háromhetes sincs a képen látható indonéziai makáké majom, ám máris azon mesterkedik, hogyan bontsa ki a szá­mára igencsak nagy falatnak tűnő húsvéti csokitojást. A kismajom a londoni állatkert friss lakója flEH3EHCKAfl ■-4P ‘MP'MW »ÄSS, Jt B^Snlfutltr^ll«0»h C -----MáCYVIRfiÓ M INIERÖMÜ A szovjet energetikusok minierőművet hoztak létre, hogy könnyítsenek a geoló­gusok, a szarvasmarha-te­nyésztők és azoknak az em­bereknek a munkáján, akik életük nagy részét nehezen megközelíthető helyeken, energiaforrásoktól távol töl­tik. Az erőmű teljesítőké­pessége 150 watt 220 volt mellett. Egy kis méretű ge­nerátorból és vászoncsator­nából áll, amelyen keresz­tül a víz a generátorhoz áramlik. Az erőmű műkö­dése kis vízszintű és -ho­zamú vízfolyás vagy forrás esetében is biztosítható. Mí­nusz 30 fok és plusz 40 fok között indul be még 400 méter tengerszint fölötti magasságban is. A felszere­lés aránylag könnyű, 85 ki­lót nyom; részeire bontva is szállítható. BÁLNÁRA FUTOTT Az Azori-szigetekhez tar­tozó San Jorge sziget köze­lében egy halászhajó elsül­lyedését egy bántatetem okozta. A hajó propellere az állat testébe fúródott, s így eltörött a tengelye. A kormánykerék is kiszakadt a helyéből, aminek követ­keztében lék keletkezett a hajó falán, a víz pedig a gépterembe folyt. A legény­séget a part menti őrség hajója mentette meg. 400 ÉVES A HOLLAND TULIPÁN A tulipánt négy évszázad­dal ezelőtt vitték be a ke­resztesek a szélmalmok or­szágába Kis-Ázsiából. Kez­detben ezek a virágok pél­dátlan spekulációk tárgyát képezték: a 17. században például egy tulipánhagyma ára elérte az 5000 arany guldent is. Csak 1637-ben hoztak olyan törvényt, amely megtiltotta az üzér­kedést ezzel a virággal. Szá­zadunk harmincas éveinek elején kezdték meg széles­körűen termeszteni, a hol­land tulipánok fokozatosan meghódították a nemzetközi virágpiacot. TISZTULÓ TENGER A Földközi-tenger strand­jai most tisztábbak, mint tíz évvel ezelőtt, amikor sürgős környezetvédelmi intézkedé­seket rendeltek el. Akkori­ban a strandok egyharmada egészségügyi szempontból nem volt alkalmas a fürdés­re. A Földközi-tengerbe azonban még mindig 10 mil­liárd tonna szennyvíz folyik be évente a városi csatorna­hálózatokból és a gyárakból. Ez nagyon veszélyes, mert a Földközi-tenger vize csak minden 80 évben újul fel, nem olyan gyorsan, mint az óceánoké. Több milliárd dollárra volna szükség ah­hoz, hogy ennek a tengernek a vizét megvédjék a szeny- nyeződéstőL ELEFÁNT SZÁMLÁLÁS Indiában elefántszámlálást tartottak, amelynek nyomán körülbelül 3000 példányt vettek nyilvántartásba az ország déli részén, s Így megállapították, hogy itt él a legtöbb vastagbőrű. Kü- lön-külön mindegyik pél­dánynak „személyes lapot" készítettek koráról, nagysá­gáról és a lábnyomai közöt­ti távolságról. Szakemberek szerint ezzel kideríthetik, milyen távolságot tesz meg egy vastagbőrű naponta, és mennyi élelmet fogyaszt. Ezt az intézkedést az váltot­ta ki, hogy az utóbbi idő­ben lényegesen csökkent az elefántok száma Indiában. A SZILFAHALÁL Fokozatosan teljesen ki­pusztul földünkről a szilfa egy gyógyíthatatlan beteg­ség következtében, amelyet egy rovar terjesztette mik­roszkopikus gomba vált ki. Eddig kudarcba fúlt mindep próbálkozás a betegség ter­jedésének megakadályozásá­ra és a beteg fák meggyó- gyítására. Nemrég azonban a brit New Scientist című folyóirat közölte, hogy hol­land tudósok olyan eljárást dolgoztak ki, amely lehető­vé teszi a szilfák meggyő- gyítását az illető gombát pusztító szer beoltásával. Az eredményeket kielégítőnek értékelték a rovarirtó szerek kanadai nemzetközi kong­resszusán. AUSZTRÁL NÉPESSÉG ■ 1986. szeptember 30-án Canberrában közzétett ada­tok szerint 16 028 400 lakos volt — 225 900 személlyel több, mint 1985 azonos idő­pontjában. IVÖS PORTUGÁLOK Lisszaboni hivatalos jelen­tés szerint minden tizedik portugáliai lakos alkoholiz­mustól szenved. A jelentés szerint a túlzott szeszesital­fogyasztás miatt a 45-55 éves lakosság soraiban sokan vesztik életüket. A közúti, valamint munkahelyi balese­tek jó része úgyszintén az alkoholizmus miatt történik. Megállapították, hogy a cl- rózisban, sárgaságban, rák­ban és vérkeringési beteg­ségekben elhunyt személyek legalább egyharmada alko­holista volt. A Békéscsabai III—IV-es Cserép- és Téglagyár (Kétegyházi út) felvesz HÁROM MŰSZAKOS MUNKARENDBE üzemeltető lakatost, 9000—11 000 Ft kereseti lehetőség, betanított és segédmunkást gépkezelőt (nehézgépkez. vizsgával), pultkezelőt, 5000—8000 Ft kereseti lehetőség. A harmadik műszakban 70%-os műszakpótlék biztosított. KÉT MŰSZAKOS MUNKARENDBE géplakatos, vízvezeték-szerelő, esztergályos, gyalus szakmunkásokat, 5000—7000 Ft-os kereseti lehetőséggel VESZÜNK FEL.

Next

/
Thumbnails
Contents